Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-17 / 42. szám
1909. október 17. BÉKÉS 9 •oda fönn ezer percenttel emelitek fel az adót — titokban. Ezt pedig benfentes ember mondta. Képviselő. Annak pedig tudni-illik . . . Hát lőhet benne valami . . .” A papi birtokok . . . ? Az asszony ugyan azt mondta, hogy a papok ■ellen ne szavaljon, azokkal ne kezdjen ki . . . inkább menjen egyenesen a Körözsnek, mert ő nem veszi a lelkére a kurtítást. Ám az ember a maga természetes eszével úgy okoskodott — megvitatták azt már az Egyletbe — hogyha azt a sok száz, meg százezer holdakat szétmérnék a földnélküli népek között, ha csak 5—10 holdjával is, hát sok családnak jutna. A papok meg . . . ? Hát azoknak meg adnának kommenciót, épp úgy, mint a más hitbéliek . . . Azért nem kallódnának azok se el ., . Meg is szavalták. Otthon azonban Gyalog János csak úgy som- fordalt erre-arra ; kerülgette az asszony tekintetét. Bűnösnek tudta magát, de valami kellemeset is érzett . . . Hanem estefelé, mikor az Egyletbe elkövetkezett, ott már nagy büszkén a mellére ütött: — Mögszavaltuk . . .! —ely. Közgazdaság. Hídépítés. A Sebes-körözsi szeghalmi hid építése lassan halad előre. Ez indította a Köröa-be- rettyóvölgyi ármentesitő társulat miniszteei biztosát arra, hogy a vármegye alispánjának figyelmét erre & körülményre felhívja. A miniszteri biztos kívánatosnak jelzi, hogy a kérdéses hid még ez évben elkészüljön, nehogy a tavaszi jégzajlás miatt, a nem kész hid faállványait el kelljen bontani, ami a vállalkozó igen nagy kárával járna. A vállalkozó megfelelő értelemben utasittatott. Állomás bővítés. A békésföldvári állomáson a folyó év nyarán eszközölt állomás bővítési munkálatok felülvizsgálata, Návay Ernő vasúti és hajózási főfelügyelő vezetése mellett a folyó évi október 14-én történt meg. Ez eddigi kibővítés folytán csu-j pin a vágányzat hálózata lett nagyobb, ellenben az' állomáson tervbe vett építkezések (állomási épületi nagyobbitása és kettős őrház létesítése) még ezj évben meg fognak kezdetni, ha ugyanaz ezekre, előirányzott összeg más munkálatokra még nem JiöItett el. A békéscsabai felüljáró október 14-én átadatott a forgalomnak. A hídon szükséges javítások és a hídfőknél szükséges erősítési munkálatok még ez idén végrehajtatnak. Az igaz, hogy emiatt a forgalom némi korlátozást fog szenvedni, azonban az inkább eltűrhető, mintha a hid egyáltalán nem ada-! tott volna át a forgalomnak. Hogy a kérdéses utón mily nagy a kocsi közlekedés, annak bizonyságául szolgál az a körülmény, hogy a hídnak forgalomba helyezése után alig egy pár órára a hidra vezető meglehetős nagy emelkedésű felüljáró kövezete1 «gyes helyeken annyira meglazult, hogy azt fel' .kellett szedni és újra elhelyezni. Útépítés. A füzesgyarmat-nagybajomi törvény-j hatósági útnak, amely a harmadik transversalis útnak egyik kiágazását képezi, a folyó évi október végére kellett volna elkészülni. A vállalkozó azonban az ut befejezésére ez év végéig kér haladékot, mert az esős idő miatt a fuvarozás nem volt lehetséges, másrészt Füzesgyarmason uralkodott lépfene állati betegség miatt a fuvarosok a szabad közlekedésben akadályozva voltak. A fák, rózsák, cserjék és összes fanemü csemeték ültetése ősszel. Sokszor csodálatos, hogy az ember mily szívósan ragaszkodik hagyományaihoz •és szokásaihoz s ismételt felszólitások és tárgyilagos oktatások dacára mily nehezen szakit azokkal s barátkozik meg újításokkal. Ezt az f setet különösen a fák, rózsák, cserjék, stb ültetésénél konstatálhatjuk. Még mindig túlsók ültettetik tavaszszal! Mennyi jóakarat, mennyi lelkesedéssel megkezdett kertészeti tevékenység jut ezáltal zátonyra! Ha a természet -őszszel pihenőre tér s vele a fák és cserjék a nedvkeringést beszüntetik, ha a növények lombot hullatnak s a bekövetkezendő hosszú téli alvásra előkészületeket téve, a növéssel és hajtással felhagynak, már a kezdő kertészkedő is beláthatja, hogy a pihenés ezen állapotában az ültetést és átültetést összehasonlíthatatlanul nagyobb eredmények kisérik, mintha ezt tavaszszal végeznők. A nedvkeringés már januárbau indul meg, a nap melege már akkor in gerli megújuló életműködésre a rügyeket és gyöke reket; nagyfontosságu tehát az ültetést őszszel vé geztetni, hogy a fa, cserje vagy rózsa a következendő kihajtást zavartalan pihenésben előkészíthesse. Ha az ültetést tavaszra hagyjuk, amikor már minden hajt vagy rügyez, akkor szükségszerüleg a nedvkeringés hatalmas visszaszorítása következik be, a hajtás megzavartatik, az életműködés hosszabb időre megköttetik, ezáltal pedig erőszakkal gyöngítjük növény életképességét. Viszont őszszel a fa, cserje vagy rózsa teljesen pihenő állapotban jő uj rendel tetési helyére, az őszi és téli nedvesség kellően lehat a frissen felásott talajba, a növény gyökereivel ennek következtében leülepedik s mihelyt a januárban mindinkább magasabbra törekvő nap melege a növény életében észrevehetővé válik, a már őszszel ültetett fák és cserjék rügyei megdagadnak, életműködésüket újból akadálytalanul kifejthetik. A tavasz ébredésével az őszszel ültetett fák friss zöld lombdiszt mutatnak, a tavaszszal ültetettek ellenben sokszor május végéig sínylődnek s csak lassan és fokozatosan lábbadnak. Mühle Árpád, az ismert temesvári faiskolatulajdonos kiterjedt vevőkörét évek hosszú sora óta lankadatlanul serkenti az őszi ültetésre s a kertbarátok érdekében ismételten fáradozik az őszi ültetés előnyeinek ismertetésében. Azon általánosan ismert és méltányolt sikerek, melyek a temesvári faiskoláiból származó fákkal, rózsákkal, stb.- vel elérettek, oroszlánrészben az őszi ültetésnek tulajdonitandók. Reynolds Hole, a világhírű angol rózsateayésztő, más szaktekintélyekkel ellentétben, kik a fa- és rózsa-ültetésről egész köteteket Írtak, mint a faültetés alpháját és ómegáját csak e két latba eső szót: »Ültessetek novemberben« hirdette barátainak. E bölcs mondat lapidáris rövidségében főfeltétele a fiatal ültetvények egészséges és erőteles növekedésének. Törvényszéki csarnok. Kinevezés Az igazságügyminiszter Mécs Balog Sándor békéscsabai kir. járásbirósági kezelőt jelenlegi alkalmazása helyén irodatisztté nevezte ki. Mécs Balog Sándor fégi, érdemes tisztviselője a békéscsabai járásbíróságnak és teljes mértékben reászolgált az előléptetésre. Heti bünkrónika, Bihari Sándor hírlapíró, aki jelenleg a »Békéscsaba és Vidéke« cimü újabb időben megindult független hetilap felelős szerkesztője, még 1908. december 12-én, mint az akkor még fennállott, de időközben megszűnt »Békésvármegye« szerkesztője »Madarat tolláról* cim alatt egy cikket tett közzé, melyben Tali Ferencről többek között azt irta, hogy nevezett »csak nemrégiben állott több rendbeli zsarolásai miatt a bíróság előtt*. Tali a cikkben nyomtatvány utján elkövetett rágalmazást talált személye ellen s bűnvádi eljárást indított a sikk szerzője ellen. Ez ügyben csütörtökön volt a főtárgyalás a gyulai kir. törvényszéken. Vádlott azzal védekezett, hogy a budapesti lapokból olvasta az inkriminált tényállításokat s azokat jóhiszeműen és közérdekből tette közzé, ezzel akarván lehetetlenné tenni panasznosnak a megye területén abban az időben kifejtett antiszociális irányú tevékenységét és érvényesülését. Ezzel szemben Tali Ferenc tagadta, hogy a cikkben foglaltak a valóságnak megfelelnének, bírósági határozatot produkált arról, hogy az alaptalanul megindított zsarolási bünpör ellene még az inkrimiuált cikk megjelenését hónapokkal megelőzőleg be lett szüntetve s kérte vádlott megbüntetését. A bíróság vádlottat bűnösnek mondta ki a nyomtatvány atján elkövetett becsületsértés vétségéjen s ezért őt 14 napi fogházra és behajthatlanság esetén további 5 napi fogházra átváltoztatandó 50 íorona pénzbüntetésre Ítélte Tali Ferenc ebben az téletben megnyugodott, mig Bihari Sándor jóhiszemű- iégére és a közérdekre hivatkozással, az Ítélet ellen ’elmentése végett felebbezést jelentett be. Ezek szerint az iratok a nagyváradi kir. Ítélőtáblához térjesztetnek fel. — Dinya János Gyomán, 1909,. febr. 16-án hajnalban, a község mellett, az endrődi országúton elütötte kocsijával Becskereki Sándor vasúti őrt. A gyorsan hajtó atyafit gondatlanságból okozott súlyos testisértés vétsége miatt a bíróság 3 napi fogházra ítélte jogerősen. — Ifj. Mucsi Imre többszörösen büntetett, rovott múltú 20 éves suhanc, a Békésföldvár és Békés közti országúton f. évi aug. 23-án Hagymási Jánosnétól egy zsebkendőt, melynek csücskében pénzt sejtett — ellopott. Mikor a görcsöt kibontotta, akkor vette észre, hogy abban nem pénz, hanem egy kis csomó mintabuza van. A bíróság a csalódott hazafit lopás büntette miatt 6 hónapi börtönre Ítélte. Az Ítélet jogerős. Törvényszéki naptár. A gyulai kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság által szóbeli tárgyalás alapján elintézendő sommás perek jegyzéke. Október hó ig. Matula József — Árvái György 142 K. Ravasz Bálintné — Ravasz Bálint nőtartás. Szilágyi Péter — Imre Gerzson 200 K. Such József — Dorogi Mártonná 194 K. Bogdán Dániel — Lipták L. János 136 K 94 f. Kovács József — Sulkovics Antal és t. 190 K. Sarkadi Péter — Puskás Lajos és t. sommás visszahelyezés. Október hó 22. Tóth György és t. — Andrej Györgyné 319 K 77 f. Első gyulai kötött és szövött iparárugyár — Grosz Sándor és t. 645 K 50 f. Dr. Lengyel Sándor — Dr. Móhr Béla 263 K 18 f. Kovács János — Sovány József ingatlan tulajdonjoga. Békésbánfalvai takarékpénztár — özvegy Kis Józsefné sorrendből való kihagyás. Nagy Pál — Pipis Márton 370 K. Dr. Schiff Jenő — Fehér János és neje 147 K. A gyulai kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság által, a következő ügyek lettek nyilvános előadás alapján elintézve. Október hó 16. Forgács Lajos — Reisz Miksa 350 koronás váltó kiadása. Berbekucz György — Vámosi Sándor 68 K. Szilágyi Lajos — Bogár István 92 K 54 f. Prjevara János — Litauszki Pál 420 K. Kosa László — M. kir. kincstár igényper. Vízi Istvánná — Vízi István közszerezményi megállapítása. jog Heti p i a c z. Gyula, okt. hó 15. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben különösen búzában a hét elején igen szilárd volt az irányzat, később kissé ellanyhult eredményként 40 fillér az emelkedés. igen csekély a kínálat, Heti adatott : Búza piacunkon elÁrpa vj Zab Tengeri Tengeri (csöves) 27 -----28 40 14-80—15-20 13-40—13 80 15 60-15-70 7 60- 8-— A magyar újságírás szenzációi! a magyar közönség legkedveltebb lapja ! A 48-as eszmény és a magyar nemzeti törekvések egyetlen bü és kérlelhetetlen szószólója. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: BRAUN SÁNDOR. HACSAK GÉZA Naponkint 125.000 példány ! Egy szám : 2 krajcár. A Nap előfizetési ára: Egész évre 16 K — ff. Negyedévre 4 K — f. Félévre 8 K — f. Egy hónapra I K 40 f.
