Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-26 / 39. szám

BÉKÉS 1909. szeptember 26. is, hogy — odafönn pártolólag fogadja a miniszté­rium ez eszmét s annak kivitelétől nem zárkózik el, úgy annak felállításánál Csaba és Orosháza mellett elsősorban Gyulára kell gondolnia. Hírek. Előfizetési felhívás a „Békés“ 1909. év IV-ik évnegyedére. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiknek előfizetésük lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 5 korona, negyedévre 2 kor. 50 fillér, mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czime alatt küldendő be. Kinevezés. A vármegye főispánja Dőry Pál, Öcsöd község orvosát dr. Baky Endrét tb. járás orvossá nevezte ki abból az alkalomból, hogy 25 éves szolgálati idejét betöltötte. A vármegye levéltárát Szekér Andor belügy­miniszteri kiküldött a tegnapi napon megvizsgálta. Lemondás. Geiger József kórházi segédurvos állásáról lemondott. A vármegye állandó választmánya f. évi szep­tember hó 23-án ülést tartott, amelyen az 1910. évi háztartási és pótadóköltségvetést tárgyalta le. Az állandó választmánynak hozott határozata egész terjedelmében közzététetik a vármegye hivatalos lapjában. Itt megemlítjük, hogy a jövő évi pótadó­költségvetésben felsorolt szükségletek csufán a szokásos 1 százalékos pótadó kivetését igénylik. Az állandó választmány tárgyalás alá vette azonkívül Orosháza község kérelmét „vasúti segélyalap“ lé­tesítése iránt. A kérelmet a választmány nem vé­leményezi, azonban javaslatba hozza, hogy a géza- megálló—orosházi h. é. vasútra a törvényhatóság által a közúti alap terhére már 2 Ízben megszavazott, azonban a miniszter által ezen alap terhére nem engedélyezett 50009 korona vasúti segélyt a tör­vényhatóság szavazza meg újból és fedezetére 1.7 százalékos közigazgatási pótadót vessen ki két év alatt. Ezenkívül mintegy 80 ügydarab lett az ál­landó választmány ülésén elintézve. A miniszteri rendeletek, továbbá a törvényhatósági átiratok, végül a fontosabb tárgyak a közgyűlést közvetlenül meg­előzőleg tartandó állandó választmány tárgyát fogja képezni. Vármegyei költségvetés. A vármegye jövő évi háztartási költségvetése egybeállittatván, az állandó választmány az elmúlt csütörtökön vette azt tár­gyalás alá. Az erre hozott vélemény a költségve­téssel, valamint az október 11-ére mint végleges határidőre kitűzött közgyűlés meghívójával együtt a tegnap megjelent hivatalos lapban egész terje­delmében megjelent, minélfogva itt csupán a költ­ségvetés egyes változás alá eső részével foglalko­zunk. Az előirányzat a múlt évihez képest emel­kedést mutat. Egyes rovatait véve újdonságnak nem vehető előirányzatnak kell tekinteni a X. fizetési osztály 3. fokozatába sorozandó levéltári segéd fizetésének beállítását, mint a melyet a tör­vényhatóság már több ízben felvett, de a minisz­térium mindannyiszor törölt. Az altiszti és szolga­személyzet fizetésénél a központban egy hivatal- szolgával több vétetett fel, a hol még egy szolgai állás rendszeresítése már rég érzett hiány pótlására szolgál. Felvétetett még a gyulai járási főszolga­bírói hivatal bérletére 720 korona és a vármegyei tiszti főorvos megfelelő helyiségére és annak fűté­sére 300 korona átalány, miután a főorvos részére a vármegye székházában hivatalos helyiség nem adható. Az újonnan rendszeresített és betöltött vár­megyei árvaszéki ülnöki, alügyészi állás dekóru­mának megfelelően, úgyszintén a gyomai főszolga- biiói hivatal is újonnan lévén bebutorozandó, erre a célra átmeneti kiadásként igen méltányos összeg, 2000 korona irányoztatott elő. A vármegyei tiszti nyugdíjalapnak 6600 korona hiánya lesz. Ez az összeg az, a melynek állami dotációból való fede­zése érdekéből előreláthatólag nagy harcot kell vívni. Az utóbbi években ugyanis több halálozás folytán beállott özvegyi nyugdíjazások s a folyó évben bekövetkezendő nyugdíjazások eredménye, hogy a vármegyei tiszti nyugdij-alap már a folyó évben mintegy 2000 korona hiánynyal záródik, a jövő évben pedig előre kiszámíthatóan 6591 korona hiány fog előállani. Hogy ez az állami pótjavadal­mazás terhéül vétessék át, törvényes rendelkezé­sekkel is indokolható. Mert az 1904. évi X. t.-c. értelmében a vármegyei alkalmazottak illetményei az állami alkalmazottak illetményeivel egységes alapon rendeztetnr k, ezen törvény intentióját tekintve, ugyanazon alapon rendezendők yolnának a vármegyei alkalmazottak nyugdíj viszonyai is, úgy, miként az állami alkalmazottaké, a mi tehát állami feladatot képez. Békésvármegye közkórházi bizottsága f. hó 23-án délután Ambrus Sándor alispán elnöklete mellett ülést tartott. Az ülés folyamán dr. Berkes Sándor igazgató beszámolt elsősorban a kórház 1910. évi szükségleteinek biztosítása céljából meg­tartott árlejtések eredményéről, mely alkalommal a bizottság a következő ajánlattevők ajánlatait — mint általában a legolcsóbb ajánlatokat — fo­gadta el. A tej és tejtermékekre a gr. Almásy Dénesné tehenészete ajánlatát, kikötötte azonban, hogy miután a múltban a szóban levő termékek minősége ellen alapos kifogások emeltettek, az ellenőrzést a jövőben hatékonyabban fogja gyako­roltatni és indokolt kifogás esetén, a szerződésben biztosított jogait haladék nélkül érvényesíti. A hus- nemüekre Lés hentes árukra a Nájmann György, lisztfélékre Reisner Ede, kenyérfélékre Soltész Béla, fűszer és világitó anyagokra Zuzmann János, italnemüekre Weisz Ede, zöldségfélékre Grünbaum Armin, irodaszerek és nyomtatványokra Vértesi Arnold, fogyasztási cikkekre Schmidt István, fuva­rozás és szalmaszállitásra Schvimmer Adolf, kopor­sókra Tömösközi Gyula gyulai lakosok, a kötsze­rekre pedig Schottola Ernő budapesti cég ajánlatait. A szükségletek beszerzési ára általában az ideinél 8379 kor. 17 fillérrel emelkedett. Elhatározta ezután a bizottság, hogy miután a kórházzal szomszédos Szabó-féle telek tulajdonosa házát most már olcsób­ban hajlandó a kórház céljaira átengedni, a szóban levő ingatlanok kisajátítás utján leendő megszerzé­sétől most már eltekint. Ezek után a bizottsági ülés több jelentéktelenebb tárgy elintézése után az esti órákban véget ért. Megyei virilisek névjegyzéke. A vármegyei leg­több adót fizetők névjegyzékének összeállithatása céljából az egyes kir. adóhivatalok által beterjesz­tett alap kimutatások, — melyeket a múlt szá­munkban adóösszeg szerint egybeállitva és össze­sítve közöltünk, — az igazoló választmány pénteken délután tartott ülésében vette beható tárgyalás alá. Ugyanakkor bírálta el azokat az észrevételeket és beérkezett felszólamlásokat, valamint az adó két­szeres beszámítása iránt előterjesztett bejelentése­ket, melyeket a közszemlére kitételtől a bizottsági ülés megkezdéséig benyújtottak. A bizottság a leg­több adót fizető bizottsági tagok névjegyzékét az 1910. évre a következőleg állította össze : A név­jegyzék 1. folyószám alatt 27936 korona adóösszeggel gróf Wenckheim Géza nevével nyitotta meg és 213 folyószán,mai 783 korona adóösszeggel Bottyánszki András nevével zárta le. Az 1909. évre érvényes névjegyzékhez képest a névjegyzékből kihagyta, abból az okból, mert a megállapított legkisebb adó­nál kevesebb összeggel szerepelnek : Dr. Urszinyi János, ifj. Kohlmann Ferenc, Gyámi Zsigmond, Bziráck.i Pál, Gustyik János, Janurik Mátyás, Kiska Mihály, Bruck Adolf, Mező Sándor, Dezső Antal, Braun D. Márton, Reisner Emanuel, Felegyi János, Pelz Lajos, Kovács Mihály, Lehócki György, Weisz Éliás, Kovács Sz. István, Gönczy Sámuel, Lusztig Miksa, Guterti Károly, Medovarszki János, Kliment Pál, Kaczkó Mátyás, Künstler Dezső. Mellőzte a következőknek felvételét, — miután más törvény- hatóság területén laknak és a bizottsági tagsági jogukat eddig nem Békésvármegye területén gya­korolták, kiket azonban felszólított, hogy ameny- nyiben jogaikat itt óhajtanák gyakorolni, ezt 15 nap alatt jelentsék be: gróf Wenckheim Frigyes, gróf Wenckheim Ferenc, gróf Csáky Albin, gróf Károlyi Mihály, gróf Wenckheim István, gróf Meran János, gróf Zselénszki Róbert, Montag Sándor, gróf Nemes Albert, báró Vécsey Miklós, Justh Gyula, dr. Salgó József, Schvarc Ignác, gróf Almásy Tasziló, Pfeiffer Antal. Kétszeres adószámítással vétettek fel : Szeberényi Zs. Lajos, ifj. Kociszky Mihály, dr. Kun Pál, dr. Pollner Aladár, dr. Pollner Ödön, Székács József, dr. Berényi Ármin, Bulla Sándor, Hercagh Géza, Kontúr József, dr. báró Drechsel Gyula, dr. Martos József, Koren Pál, dr. Ladies László, Kraft Viktor, Kratochwill Gyula, Liska János, dr. Hegedűs Béla, Kny Antal, Fábry Károly, Jantyik József, Reisz Simon, Rosenthal Adolf. Follmann János, Pfeiffer István, Benedicty Gyula. Braun Mór, Deutsch Arthur, dr. Lengyel Sándor, dr. Fáy Samu, Borsothy Géza, Erkel János, Varságh Béla, dr. Szondi Lajos, dr. Chriszto Pál, Weisz Mór, dr. Stojanovits Szilárd, Szirmai L. Árpád, Bázár Gyula, dr. Márkus Mih ily, dr. Haviár Gyula, dr. Márki János, Emperl Ernő, dr. Dunay Alajos, Endrődi István, Fekete Sándor, Hacskó Lajos, dr. Sailer Vilmos, Südy István, Nemeskey Andor. — Elutasittatott ellenben : Debreceni Károly felszól- lamlása. — A névjegyzékbe újonnan vétettek fel : Horgos! Kárász Imre és István, Székács Lajos, dr. Berényi Ármin, dr. báró Drechsel Gyula, Weisz Mihály, Reisner Ede, dr. Hegedűs Béla, dr. Ladies László, Brhlik Pál, Kitka György, Braun A. Dániel, Brhlik György, Bottyánszki András, Liska János, Sipicki K. János, báró Metzger Gyula, Jontz Ferenc, ifj. Kovács Sz. Mihály, T. Sztán György, dr. Follmann János, Horváth József, W eisz Mór, dr. Kardos Ferenc, dr. Kardos József, ifj. Oszlács János, Kliment Z. András, Krsnyák János, Grosz M. Vazul. Az állami tisztviselők harmadik országos kon­gresszusukat szeptember hó 25 én és 26-án tartják Kolozsváron, Batthyány Tivadar országgyűlési kép­viselő, az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete elnökének elnöklete mellett. A mintegy 2500 — 3000 résztvevőből álló kongresszus tárgyalni fogja a nyugdij-törvény revízióját, a szolgálati pragmatika mielőbbi elkészítését, a statusrendezést, a fizetés­éé lakbér végleges rendezését, s foglalkozni fog az összes aktuális tisztviselői kérdésekkel. Az országos kongresszuson a békésvármegyei állami tisztviselők körét Gryneusz György pénzügyi tanácsos, a kör elnöke, Horti Béla számvizsgáló és Farkas Lajos kir. főmérnök, választmányi tagok képviselik. A törvényszék és járásbiróság kezelő tisztviselőinek, képviseletében Szánthó József, járásbirósági iroda- tiszt vesz részt. A gyulai posta- és távirdahivatal is képviselteti magát. Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Poor Lajos dunavecsei m. kir. adótisztet saját kérelmére az orosházai m. kir. adóhiyatalhoz helyezte át. A gyermekmenhely bizottság f. hó 19-én dél­után a vármegye székházában gr. Széchényi Antal elnöklete alatt ülést tartott. Mivel az országos bi­zottságba gr. Almásy Déneenét a miniszter is ki­nevezte és gr. Almásy Dónesnét annak idejében a helyi bizottság is megválasztotta s ő a miniszter kinevezését fogadta el, igy egy tagsági hely üre­sedésbe jött. A bizottság az üresedésben levő tagságra dr. Ladies Lászlót választotta meg. Ezután a gyulai gyermekmenhely főorvosa dr. Széli Imre referált a gondjaira bízott menhely működési irá­nyáró1, számadatokkal ismertette a gyermekek mikénti elhelyezését, a nevelő szülőknek a gyer­mekekkel való foglalkozását és az-iskoláztatás ke­resztül vitelét. Végül a menhelybizottság elnöke ismertette Mezőberény község azon — lapunkban már méltatott — ajánlatát, melyben egy Mező- berényben felállítandó Nyomorék-gyermek Otthon czéljaira 20 hold földet, 15.000 korona készpénzt, továbbá az építő anyagot önköltségen hajlandó adni a Gyermekmenhelynek. Ez ajánlat felment a belügy­minisztériumhoz, de ez ügyben ott még nem történt intézkedés. Ugyancsak felküldték az ajánlatot a Gyermekvédő Ligához, de ott sem értek célt vele. A község most már a menhely bizottságot kéri hogy a humánus ügyet karolja fel. A bizottság a legmesszebbmenő támogatást helyezte kilátásba. Elhatározták ugyanis, hogy ez ügyben sürgősen megkeresik Ruffy Pált az országos gyermekvédő bizottság elnökét. Mezőberény községnek nemes ajánlatáért pedig jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. Községi irattárak selejtezése. A községi jegy­zők részére kiadott ügyviteli szabályzat szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom