Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-22 / 34. szám

1909. augusztus 22. BÉKÉS 3 A vármegyei közkórház kibővítése. A vár­megyei közkórház kibővítése tárgyában alkotott terveket és költségvetéseket a m. kir. belügy­miniszter tudvalevőleg pótlás végett a vármegye alispánjának visszaküldött?! A tervező műépítész a terveket és költségvetéseket most átdolgozván, azo­kat azzal a kérelemmel küldötte vissza, hogy most már az árlejtés iránt is tétessenek meg a szüksé­ges intézkedések. A kórházi bizottság a szóban levő kérdéssel a napokban tartandó ülésén fog majd behatóan foglalkozni s ily körülmények között két­ségtelen, hogy az építkezések most már a közel jövőben valahára meg is kezdetnek. Kinevezés A vármegye alispánja Török Ist­ván csorvási lakost vármegyei II. oszt. utkaparóvá kinevezte s szolgálattételre az orosházi járásba osz­totta be. A vármegye költségvetése tudvalevőleg az októberi közgyűlésen fog tárgyaltatni s ezt meg­előzőleg, közszemlére tétetik ki. A számvevőség most készült el a költségvetés összeállítási mun­kálataival, az állandó választmány pedig körülbelül a jövő hó elején veszi tírgyalás alá a költség- vetést oly módon, hogy az még 15 napi közszemlére legyen kitehető. Szabadságon. Dr. Vieland Sándor szarvasi fő­szolgabírónak Ambrus alispán 6 heti szabadságot engedélyezett. A főszolgabíró az engedélyezett sza­badságot már meg is kezdette. A gyulai nöegylet vasárnap délutáni nép ünnepélye és esti táncmulatsága a legszebb erkölcsi és anyagi siker jegyében folyt le. Elismerés illeti meg a bátor rendezőséget, amely a szüntelen tor­nyosuló, fenyegető fellegek s egyi b riasztó elő­jelek ellenére is, erős akarattal kt resztül küz­dötte magát az akadályokon és dicséretes össze­tartással, egyetértéssel, — aminő az ifjúságnál már csak ritkán található, — oly szép sikert produkált a szegények népkonyhája javára, melylyel ennek a jövő télre való felállítását biztosította. A mai világban minden drága s talán ezért haladja meg a mulatság brutto bevétele az 1500 koronát, mely­ből a még remélhető felülfizetésekkel a tiszta ma­radvány legalább is 900 korona lesz. A népünne­pélyen óriási néptömeg vett részt s gyönyörködött a számos szemre való s zsebbe vágó dolgokon kí­vül, a 37 ik gyalogezred zenekarának finom játé­kában, amely */2 3-tól V3 10-ig hangversenyezett a kertben s szórakoztatta a közönséget. Délután a leánykák — a rendezőség segítségével, — szor­galmasan gyűjtötték a filléreket a jótékonyság ne­vében s fáradságuk jutalmát ez alkalommal nem a közönség adakozóságának tulhajtásában keresték, hanem a jó célra fordított munkásság utáni meg­nyugvásban. — A szerencsehalászatot a közönség élénk szimpátiává! fogadta s igen sokan halászták ki a szerencse által kijelölt tárgyat. Ámbátor minden halászónak akadt a horgára valami, mégis inkább az egylet halászta ki a kövérebb halakat. A baba szépségverseny érdekes és mulatságos volt, de kár, hogy a közönség lanyha érdeklődése mellett nem lehetett tervszerint elrendezni. Talán épen ezért kellett ez alkalommal is szokásos árnyoldalával az elégedetlenséggel és nézeteltéréssel találkoznunk Ezzel azonban fogunk találkozni mindig, amig az Ízlés különféle marad s amig szőke és barna babák lesznek a világon. — A délutáni szépségversenyen felmerült nézeteltéréseknek talán mintegy ellen súlyozása volt az a páratlan öszhang és egyetértés, amelyel az esti bálon találkoztunk. Az estélyen a vonós hangszerekkel is felszerelt ki-tonazenekar játszotta a szebbnél-szebb keringőkef, míg Tóni a csárdást húzta oly tűzzel, hogy a legfáradtabb em­bereket is táncra késztette. (Itt nem magáról beszél a cikk Írója). A táncmulatság egyike volt a kedves, rég nem látott nyári táncestélyeknek. Szép leányok, sok táncos, kitűnő zene, (de rósz padozat), vidám kedv és fesztelenség jellemezték az egész mulat­ságot, amelynek csak a reggeli napsugár vetett véget. A jelenlevők névsorát, — amennyiben lehet­séges, — a következőkben közöljük : Asszonyok : Bally Yincéné, Bodoky Kálmánná, Bauer Lipótné, Bossányi Bóláné, Baranyik Ignácné, Denhoff Antalné, özv. Pábry Mártonná, Praller Istvánné, Gryneusz Györgyné, János Józsefné, Münch Gyuláné, Mihálik Jánosné, Nagy Kálmánná, Nuszbek Sándorné, Römer Károlynó, Szakmáry Arisztidné, Szarvassy Arzénné, N. Szabados Józsefné. Székely Lajosné, Székely Zsigmondué, Terényi Lajosné. Leányok : Bossányi Nelli, Bodoky Cica, Baranyik nővérek, Braun Franciska (Arad), Denhoff Milcsi, Praller Margit, Gryneusz Gizi, Geiszt Rozina, Mihálik Böske, Münch Éti, Nagy Gabi, Nuszbek Juliska, Pöppel Anny, Szabados Lujza, Szarvassy Mariska és Erzsiké. Szakmáry Marcika, Székely Erzsiké, Terényi Kata. A mulatság anyagi oldaláról a következőkben szá­molunk be: Belépő jpgyekből bejött a délutáni és es ti pénztárnál 734 80 K. A leányok árultak az összes sátrakban 614'32 K. Pelülfizetéseikkel a jótékony célt előmozdítani kegyesek voltak : gróf Wenckheim Frigyes 100 K, gróf Wenckheim Dénesnó 20 K, gróf Széchényi Antalné 20 K, gróf Wenckheim Gézáné 10 K, gróf Nádasdy Tamásné 10 K. Cmcár Adolf 20 K, Fischer Dezső ezredes 10 K, Weisz Mórné 10 K, Belicey Rtzsőné 5 K, Bayer Mártonná 2 K, N. Szabados József 2'60, Römer Károlyné 2 40 Reinhardt Józsefné 2 K, Engel Mór 2 K, Pupovics Jusztinná 60 f, többen l f:0 K. összesen 1567 22 K. — Az edd'g felmerült kiadások 850-74 K-t tesznek ki. A tiszta jövedeb m tehát a kilátásba helyezett felülfizetések nélkül 717'48 K. — Ezen nyilvános elszámolással kapcso­latban a szerdai gyűlésen résztvevőkön kívül is, hálás köszönetét mond a nőegylet gróf Almásy Dénesnének a sok szép virágért, Römer Károlyne- nak, János Józsefnénak az ajándékozott tésztákért. Fábián Lajosnénak 5 üveg pezsgőért, Puskás And­rásáénak, Leopold Ignácnénak, Garay Jánosnak, Karácsonyi Károlynak s Kocsis Lászlónak a vásár céljára adományozott ajándékokért ; különösen és első helyen mond köszönetét a nőegylet elnöknője Székely Lajos és Székely István uraknak, kiknek a rendezés körül legnagyobb érdemeik voltak ; to­vábbá a jószivü felülfizetőknek, a nagy közönség­nek szives támogatásáért, az árusításban résztvevő urhölgyeknek, urleányoknak, a rendezés fáradsá­gos munkájáért a rendezőknek s mindenkinek,aki a nemes cél előmozdításában önzetlen támogatásával, munkájával közreműködni kegyes volt. A képviselőtestület folyó évi augusztus hó 24-én délelőtt 9 órakor a vánosháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart a a következő tárgyso­rozattal : 1. Novák-utca kinyitása céljából telkek vétele. 2. Tóth László főszáravevőnek állásáról le­mondása. 3. Bekésvármegye törvényhatósági bizott­ságának 318. bgy. 1909. sz. határozata a kötött szövöttgyári részvények vétele tárgyában. 4. Marha­levél kezelésről alkotott szabályrendelet. 5. Pólyák József gyulai lakos kérelme a háza előtt volt s általa kivágott városi tulajdont képezett fák kárdija fejében befizetett 10 korona visszautalása iránt. 6. 1904—5. évi elhagy tott gyermekek segélyalap pénztárából elhagyatottnak mutatkozó gyermekek után kifizetett 2015 korona 95 fillér megtérítése. 7. Kiskorú Aranyosi Emil Sándor illetőségi ügye. 8. A gyámpénztári 1908. évi számadás tárgyában ho­zott 77—1909. kgy. számú határozat módosítása. 9. Somogyi János és társai kérvénye a Hajnal-mcá- ban tervezett téglajárda helyett betonjára építése iránt. 10. Norton kutak építésére előterjesztés. 11. Az alsó fehér-körösi ármentesitő, belvizBzabályozó »'S vizhasznositó társulat részére a Sióréten építendő csatorna s az ezen létesítendő áteresz építésére ki­adott engedély meghirdetése. 12. Ócsai András ré­szére bo'gár kerék felállítására kiadott engedély meghirdetése. 13. Szverle János kérelme a szeregy­házi bérelt városi földjén kút furatása iránt. 14. Stifter Mihály városi rendőrőrmester kérelme 77 korona községi adó törlése és visszafizetése iránt 15. Bornhauser Antal volt városi napidijas kérvénye két havi fizetésének végkielégítés címen leendő ki utalványozása iránt. 16. Az 1910. évben szükséges cselédségi ruhák beszerzéséről szóló árlejtési fel­tételeknek és az árletés határidejének a megálla­pítása. 17. Az 1910. évben szükséges cselédségi csizmák beszerzéséről szóló árlejtési feltételeknek és az árlejtés határidejének a megállapítása. 18. Az 1910. és 1911. években szükséges irodaszerek ; és papimemüek beszerzéséről szóló árlejtési felté- ’ teleknek és az árlejtés határidejének a megtllapi- ,tása. 19 Az 1910. évben szükséges könyvkötői ' munkáknak árlejtés utján leendő biztosítása tár- i gyában az árlejtési feltételeknek és az árlejtés ha- i táridejének a megállapítása. 20. Az 1909—10. év- , ben szükséges tűzifa beszerzéséről szóló állejtési feltételek és az árlejtési határidő megállapítása. , 21. Kiskorú Gyurkó Erzsébet és társai, kiskorú Hollóéi Imre és András gyulai illetősége. 22. A gyámpénztár átadásáról felvett jegyzőkönyv előter- ■ jesztése. 23. Kiss Ferenc és tár-ai városi mező- i őrök fizetésemelés iránti kérelme. 24. A városi ; tűzoltók fizetésemelés iránti kérelme. 25. A vár­megyei alispán ur értesítése munkásházak telkeinek ? az átadása és épitőbizottság megállapítása iránt. Díszes esküvő. Kedden délután 6 órakor ve- ' zette oltárhoz a gyulai róm. kath. nagytemplomban Bosnyák István ny. m kir. honvédhadnagy, a sa'gó- tarjáni kőezénbánya részvénytársaság petrozsényi bányatisztje, Uzon Ilonkát, özv. Uzon Ferercnó leányát. A menyasszony násznagya fivére Tatiay Frigyes, a budapesti Vígszínház népszerű és kiváló művésze volt, mig a vőlegény részéről a nás nagyi tisztet Sinszky Ferenc, Békósvármegye árvaszeké- nek ülnöke töltötte be. Az esküvői szertartást dr. Lindenberger János gyulai róm. kath. plébános szentszéki ülnök végezte, ki a fiatal párhoz lelke­sítő, tartalmas beszédet intézett. A nagyszámú in­telligens közönséggel telt teimlomban, a nászmenet bevonulásakor és a szertartás végeztével Dr. Ko- valszky Róbert játszott orgonán, a tőle megszokott kiváló művészi tudással. Az Erdélyi Sándor-ut kikövezése. Végtelen fontossággal biró munkálat veszi kezdetét a közel napokban. Mindenki, de különösen az, akinek útja arra visz el, évek óta panaszkodik arra a nyári útra, amely az Erdélyi Sándor-ut egyik oldalán véges-végig vezet s amelyet a magyarok különös előszeretetlel használtak, hogy rokkant paripáik lábát és patkóját kíméljék. Ezek a jó magyarok olyanformán gondolkoztak, hogy első a patkó, az egészség csak azután következik. Volt is olyan por, hogy egy lépésre nem lehetett tőle látni. A múlt héten aztán különös jelenség vonta magára a járó­kelők figyelmét. Nagy kőkupacokat raktak le a nyári ut mentén, amire a föld nepe bizony gyanús szemmel pislogott, úgy vélv n, hogy ennek nem igen lesz jó a vége ! Nekik volt igazuk ! A Dyári utón való hajtásnak, a patkókimélésnek, a porgyár­tásnak, hála Isten, bealkonyodott. Ezután atyafiak már csak kövön járunk! ügy áll a dolog, hogy 'Perszinat Alfréd, az államépitészeti hivatal kiváló főnöke azzal az ajánlattal állt elő a napokban a városnak, hogy a kigyósi ut kövezése folytán ki­maradt köveket ingyen átengedi az Erdélyi Sán­dor-ut nyári útrésze kikövezése céljából s a mun­kálatot is elvégezteti a vármegyei útalap terhére, ha a város a köveket a kigyosi útról beszállittatja. A városi tanács persze kapva-kapott az alkalmon, 400 koronát mindjárt meg is szavaztatott a behor- daei költségekre és most már kezdetét veszi a kö­vezés. Megszűnik tehát az évtizedes mizéria 8 hogy ez igy lesz, első sorban az ajánlatot tévő Perszina Alfréd műszaki tanácsosnak lehet hálás Gyulavaros közönségé. Az időjárásról. A kánikulának, — még úgy látszik,— miudig nincs vége. Naponta derűs, forró idők járnak felettünk, amit csak olykor-olykor szakit meg egy-egy kis eső, amely talán még arra sem jó, hogy a port elverje. Az éjszakák azonban már kezdenek hűvösek lenni, ami legbiztosabb jele annak, hogy küszöbön van a legszebb őszi hónap, szeptember. Az őszi hadgyakorlatra pénteken, folyó hó 20-án, a hajnali óiókban vonultak el honvódeink. Már éjfél után 2 órakor megindult a menetelés az állomáshoz, ahonnan 4 órakor indult tovább az ezred Hatvan felé, hol a gyakorlat kezdődni fog. Innen fölmennek folytonos eyakorlatozás közbnn, Nagyszécsónyig (Nógrád m.), s csak a jövő hó 12 ike táján térnek vissza honvédőink városunkba. Betörés. A törvényszéki palotával szemben van Zuzmami János fiók fűszer üzlete, Ludvig Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom