Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-01 / 31. szám
1909. augusztus 1. BÉKÉS 3 tatommal és erkölcsi alappal bír az^ egész horvát kérdés, úgy amint ma fel van vetve. És ezt látva — szerencsének tartja az államtitkár az országra nézve, hogy a vasúti szolgálati rendtartás alkalmat adott, e kitörésre. Az ország idejében vehette észre, hogy saját területén robbanó aknák vannak elhelyezve, melyek súlyos veszedelmeket hozhatnak számára. Beszédének következő része a kormány és törvényhozás sz.ocziálpolitikai működésének méltatása volt. Behatóan ismertette a kormány szocziálpoliti- kai tevékenységét a különböző területeken. Természetszerűen érinti a kivándorlás kérdését is. Hangoztatja, bogy a kivándorlással komolyan kell foglalkozni. A vele járó nagy vérveszteség erősen érezteti hatását különösen a mezőgazdaságban és iparban, melynek legjobb munkaerőit vonja el. De nagy veszedelmet jelent a véderő szempontjából is. Lesújtó hatása erősen érezhető, az utóbbi évtized sorozási eredményeiben, véderőnk legjobb anyagát veszti el általa. A specialis alapokra fektetett birtok-politika kapcsán megemlékezik a kormány lakásügyi politikájáról, mely egyrészt a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról, másrészt a Budapest székesfővárosban és környékén állami költségen létesítendő munkásházakról való törvény megalkotásáról, továbbá az uj adótörvényekben és az iparfejlesztési törvényben a munkásházaknak nyújtott mesz- szemenő kedvezményekben jut kifejezésre. Az alkotások hosszú sorával bizonyítja, hogy ahol a munkásosztály komoly érdekei forognak szóban, ott a kormány készséggel vállalkozik azok kielégi tésére és a munkaadóosztály dicséretére legyen mondva, ez e részben mindig készséggel állott a kormány rendelkezésére és támogatására. A kormány és a törvényhozás szociális irányú tevékenységének egyik legjelentősebbje: a munkásosztály iránt és katasztrofális eshetőségekkel mentettük meg az ipart. Majd rátér a törvény kapcsán arra a sűrűn hangoztatott panaszra, hogy a törvény tűrhetetlen terheket ró a kisiparosokra és számszerű adatokkal bizonyítja be, hogy ezek a panaszok nem jogosak. Az ország kisiparosságának — sajnos — kere- keu 62 százaléka minden segédszemélyzet nélkül dolgozik. Ezea természetesen semmiféle terhet sem viselnek. — A többi 48 százalék túlnyomó része egy-két segédet vagy inast foglalkoztat. Ezek ezelőtt a járulék egyharmad részét fizették, ma a paritás biztosithatása érdekében, hogy a munkásbiztositás kiragadtassék az egyoldalú hatalmi körből, felét fizetik, de az országgyűlés által felvett módosítás alapján a törvények rendelkezése szerint öt éven át csak 2 százalékos. Azok a kisiparosok, kik azelőtt 3 százalékos járulékkal voltak megterhelve, ma egyetlen fillérrel sem fizetnek többet mint azelőtt. Azok nál ellenben, kiknél a járulék azelőtt is 2 százalék volt, tényleg jelentkezik némi emelkedés a terbek- ben. Olyan-e az az emelkedés, hogy jogos panaszra adhat okot? Csak a vidéki viszonyokat veszi itt alapul, mert Budapesten azelőtt is 3 százalékos járulékkulcs állott fenn A vidéki iparossegédek túlnyomó többségének átlag napi 2 korona a munkabére. A legnagyobb része a vidéki kisiparosoknak a segédsze mélyzet nélkülieket már figyelmen kívül hagyva, egy segédet és egy inast alkalmaz. Egy ilyen kisiparos tehertöbblete az uj törvény alapján hetenként 5 fillér, évente 2 K 60 fill., ha pedig csak egy segédje van, akkor heti 3 fillér évi 1 K 56 fill., ha két segédje van, heti 6 fillér és évi 3 korona 12 fill., 3 segéd mellett heti 9 fillér, évi 4 K 68 fill., 4 segéd mellett heti 12 fillér és évi 6 K 24 fill., végül, ami sajnos igen kevés van az országban, 5 segéd mellett heti 15 fillér és évi 7 K 80 fill. Azt mondhatná valaki — folytatta fejtegetéseit az államtitkár — hogy tendentiozusan a legalsóbb fizetési osztályt vettem és innen e kedvező eredmény. Igaz, hogy e szemrehányás jogosulatlan lenne, mert hisz a tényleges bérviszonyok a mérvadók. Mégis vegyük azt az esetet is, amidőn az iparossegédek napi bére 3-4 korona közt váltakozik. Sajnos, ilyen ipari viszonyaink nincsenek. Ez esetben egy iparos 1 segéddel mindössze heti 7 fillérrel és évi 3 K 64 fillérrel fizetne többet, mint azelőtt, ha pedig veszünk egy segédet, egy inast, akkor többlete heti 9 fillér és évi 4 K 68 fillér, 2 segéd és egy inast, akkor többlete heti 16 fillér és évi 8 K 36 fillér; sőt ha itt is az öt segédet foglalkoztató kisiparosig terjesztjük ki a számítást, akkor ilyen kisiparos tehertöbblete mindössze heti 35 fillér és évi 18 K 20 fillér. íme a nagy panaszoknak tárgyi alapja. Ezekből az adatokból megítélheti mindenki e panaszok alapos voltát. , Ezzel azonban korántsem akarja mondani, hogy a törvényen a gyakorlati élet szempontjából nincs javítani valója Kétségkívül van, mert minden emberi alkotásnak, ennek a törvénynek is vannak hibái és hiányai. Nem is tagadja a hiányokat s pótolni is akarja azokat, sőt az erre vonatkozó törvényjavaslat teljesen készen is van már, mely segíteni lesz hivatva az eddig tapasztalt legsúlyosabb bajokon : egyszerűsíteni lényegesen az eljárást és ezzel az iparosság terheit; intézményesen gondoskodni arról, hogy a pénztárak ne válhassanak egyoldalú hatalmi tényezőkké és feltétlenül biztosítani, miszerint ezek személyzete a munkaadókkal és munkásokkal szemben pártokon kívül álljon. A munkaadók szívesen hoznak áldozatokat munkásaikért, de ezzel szemben biztosítékot akarnak aziránt, hogy ez áldozatok nem fordittatnak ellenünk. Ezt a biztosítékot meg fogja adni nekik a szóban levő törvényjavaslat Végül megemlékszik a szociális irányú alkotások rendjén az országos ügyvédi gyem- és nyugdíjintézetről szóló törvényről is. Itt megjegyzi, hogy ha helyes és szükséges volt gondoskodni az ügyvédek kötelező nyugdíjbiztosításáról, immár elérkezett volna az ideje az ipari és kereskedelmi alkalmazottak aggkor és rokkant biztosításának, valamint a kisiparosság kötelező nyugdíjbiztosításának is. Az államtitkár beszédét igy fejezte: Teljes tárgyilagossággal vázoltam a kormány és törvényhozás három évi tevékenységét Nem részleteiben természetszerűleg hanem vonásaiban. Bízvást állíthatom, hogy komoly munka korszaka vala és ha ezt a munkásságot elfogulatlanul hasonlítjuk össze alkotmányunk helyreállítása óta bármely hasontartalmu korszak tevékenységével, lehetetlen el nem ismerni, hogy ezen három év egyik legproduktivabb korszakunk volt. De lehetetlen el nem ismernünk azt is, hogy gazdasági és szociális irányzatú tevékenység még nem domborodott ki a kormányzati működésben úgy, mint ezen idő alatt. Ez kifejezésre jut abb an is, hogy a mai kormány három évi működése alatt alkotott 162 törvényből 108 gazdasági és szociális jellegű. Ez a tevékenység iránytjelzö a jövőre nézve is. Arra a jövőre, mely iránt — nem tudom — komoly aggodalmaim vannak, mert nem látom az összefoglaló munkát sehol, mely azt komolyan előkészíteni alkalmas legyen. Mint a megfigyelő állomáson horgonyzó hadihajó védett vizeken a legerősebb fényszóróval kémleli az előtte elterülő térséget, úgy lenne nekünk is kötelességünk védett helyzetben ily fényszórót alkalmazni és kutatni, nem mutatkozik-e közgazdaságunk egén veszélyt magában rejlő jelenség ? E helyett a mi hajónk állandóan háborgó tengeren mozog és nem jut csendes vizekre. Pedig csak kis éberséggel is lehetetlen nem látni me;j azt a nagy veszedelmet, mely bennünket több oldalról, de különösen Ausztria nagy vasutál- lamositása és hajózási akciójával fenyeget. Nem ma, hanem néhány év múlva. Amikor szerződéses tárgyalásokra fog kerülni a sor. Mi pedig ezalatt elmulasztjuk legjobb munkaidőnket, azt, melynek szorgos kihasználására volna szükség, hogy vereséget ne szenvedjünk akkor, mikor az uj gazdasági berendezésre kerül majd a sor. Ma még nem késő. De ha soká tart ez az áldatlan politikai helyzet, melyben vagyunk ; ha még soká leköti legjobb erőinket az örökös harc, akkor félő, hogy komolyan kockáztatjuk vele éppen azt, amiért a harc foly: gazdasági önállóságuk megteremtését. Pedig hogy lehet azt komolyan előkészíteni, bizonyság rá a legutóbbi 8 év ipari munkája, mely alatt a lehető legrosszabb viszonyok dacára is oly eredményt értünk el, hogy nagy okunk van teljesen megelégedettnek lenni vele. 8 év után t. uraim 1899-től 1906-ig gyári iparunk kereken évi 600,000.000 koronával termelt többet, mint 8 évvel ezelőtt. És ha ezen idő különböző anyagdrágulását is számba vesszük és azt a legmagasabb 30 százalékra vesszük, akkor is évi gyáripari termelési többletünk kereken 400.000,000 korona. Vegyük hozzá uraim kisiparunk sok ágának — számokban ki nem fejthető megerősödését — és az e téren megnyilatkozó egészséges fejlődést, akkor oly eredménynyel állunk szemben, mely biztató a jövőre nézve és azt mutatja, hogy ha fokozottabb mértékben foglalkoznánk ip írunk fejlesztésével, gazdasági önállóságunk útjait erőteljesen egyengethetnők. Csakhogy az egymaga még nem elég. Komoly, nagyarányú közlekedési, vasúti és vizi, valamint nagyarányú földmivelési politika is szükséges hozzá. Ha ezt a munkát elvégezzük, erőt gyűjtünk az ország számára. Ha elmulasztjuk, még több erőt vesztünk. Nem kicsinylem t. uraim a fontos kérdést, mely körül ma a politikai harc foly: a bankügyét Nagy gazdasági jelentősége elvitathatatlan. Kezdettől fogva azon az állásponton voltam, hogy ha az önálló bankot súlyos anyagi kockázatok és politikai bonyodalmak nélkül meg lehet most teremteni, akkor meg kell azt oldani. Legyen egy időként visszatérő ütköző ponttal kevesebb, úgyis tulon túl sok van a két állam között. De viszont azt is ugyanily nyíltsággal ki kell jelentem, hogy oly nagy fontosságúnak a bankkérdés mostani, tehat határidőhöz kötött megoldását nem tartom, hogy azért az ország egész gazdasági fejlődését kockáztassam, sőt alkotmánykonfliktust idézzek elő miatta. Pedig ezt a fejlődést komolyan látom veszélyeztetve. Nyugodt fejlődésünket csak a korona és a nemzet egyetértése biztosíthatja Éppen ezért óhajtandó lenne, hogy megtaláljuk a módját és útját az egyetértés helyreállításának, a korona hatalmának öregbítésére és a nemzet erejének gyarapítására. Nincs az a hatalmas ország a világon t. uraim, melyet egy két-három évenként visszatérő súlyos politikai válság tönkre ne tenne. Mennél inkább eg— országot, melyet belső és külső ellenségek nyugvy pontra amúgy sem engednek. Azért az ország iránt tartozó kötelességünk, hogy keressük a megtérés útjait s normális parlamenti viszonyokat teremtve, újabb munkához fogjunk. Kétségkívül nagy munkát végeztünk aránylag rövid idő alatt. A munka nagyobb része azonban még hátra van A feladatokat meg kell oldanunk. Szívesen, örömmel veszem ki a munkából a magam szerény részét Kérem hozzá t uraim az önök toó vábbi szives támogatását és bizalmát. (Zajos helyeslés, hosszan tartó taps és éljenzés.) Hírek. A közigazgatási bizottság augusztus havi rendes ülését folyó hó 9-én fogja megtartani. Hivatalvizsgálatok. Ambrus Sándor alispán az elmúlt héten Gyoma és Endrőd község ügy- és pénzkezelését vizsgálta meg. A vármegyei tisztinyugdij-v ilasztmány tegnap délután ülést tartott, melyen özv. Chrisztó Miklósné és özv. Erdélyi Sándorné özvegyi nyugdíj megálla- p tása és folyósítása iránt előterjesztett kérelme nyert elintézést. A vármegyei közkórházi bizottság a vármegyeház kisebb tanácskozási termében tegnap délután ülésezett, melynek lefolyásáról legközelebb részletesen beszámolunk. Kinevezés. A vármegye főispánja, a vármegyei közkórház elmebeteg-osztályán üresedésben levő S“gédorvosi állásra dr. Kiss Bála orvostudort nevezte ki. Szabadság. Dr. Lovich Ödön Gyulaváros polgármestere folyó hó 2. napjától kezdve 6 héten át szabadságon lesz. Ezen idő alatt a polgármesteri teendők elvégzésében dr. Bucskó Korjolán városi főjegyző helyettesíti. Egyházmsgyei jegyzőválasztás. A késbánáti református egyházmegyeben a Bay József gyula- várii lelkésznek tanácsbiróvá történt megválasztása folytán, üresedésbe jött aljegyzői állásra a beadott szavazatokkal egyhangúlag Szabó János, köröstarcsai református lelkész választatott meg. Jóváhagyás. A törvényhatóság a bécsi magyar egyesület kérelmére, — tekintve hazafias céljait, mellyel Bécsben élő honfitársaink között a magyar nemzeti érzületet ápolni igyekszik, — annak idején 200 korona alapitó dijat adományozott. Az e tárgyban kelt vármegyei határozat megerősítést nyert. A városi föszamvevő lemondott. Tóth László, Gyula város uj főszamvevője, — kinek megválasztása ellen felebbezés is lett beadva, — állásáról lemondott. — L mondását azzal indokolta, hogy Békéscsabán jelenlegi állásában jövőjét jobban biztosítva látja. A lemondás folytán a főszámvevői állásra rövidesen megtörténik a választás. A régi szolgálat és méltányosság szempontjából feltétlenül igazságosnak és kíván fosnak tartjuk, hogy Gyulaváros főszámvevői állására a város regi, évtizedeken át volt számvevője Diósy József választassák meg, ki a múlt választáson Tóth Lászlóval szemben kisebbségben maradt. Hisszük, hogy Gyulaváros képviselőtestületének igazságos lelkű, méltányos gondolkozásu tagjai Diósy József megválasztása mellett foglalnak állást I Itthon vannak a honvédek. A gyulai m. kir. 2. számú honvédgyalogezred tegnap este érkezett haza az ezredösszpontositásról. Honvédeink körülbelül 3 hétig maradnak itthon s azután az őszi nagygy-ikorlutokra mennek. Háromszék megkeresése. A vármegyéhez érdekes körtrat érkezett Három*zekvármegye közönségétől. A körirat érdekességet pedig úgy kell érteni, hogy az októberi rendes közgyűlés tárgysorozatába felveendő ügyek közül kevés fog olyan érdeklődést kelteni mint ez, mikor tárgyalás alá
