Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-25 / 30. szám

XLI. évfolyam. Gyula, 1909. julius 25. 30-ik szám. Előfizetési árak; Egész évre ................. 10 K — f Fél évre................. 5 K — f Év negyedre................. 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A város új járdahálózata. Amidőn gyakran foglalkozunk köteles- ségszerüleg Gyula városa közügyeivel, sajnos, többnyire vigasztalan momentumok azok, amelyek rendszerint kell, hogy elmélkedésünk tárgyát képezzék. Annál inkább örömünkre szolgál, ha olyan körülmény is fordul elő, mely gáncs helyett elismerésre s dicséretre ád alkalmat és ami fényesen bizonyítja, hogy a város vezetőségén nem múlik a rendkívül nehéz viszonyok között is az előrehaladáson működni s buzgólkodni olyan téren, ahol ennek az előrehaladásnak leküzdhetetlen ne­hézségei nincsenek. Talán egyetlen ág sincs, amellyel any- nyira meg lehetünk elégedve, mint a városi közmunkának okos és gyakorlati felhaszná lásával ; egyetlen ág sincs, amelyben annyi üdvös eredményt tudnánk felmutatni, úgy a múltban, mint a közeli jövőben, ami annál figyelemre méltóbb és örvendetesebb, mert ami üdvös eredmény ezen a téren mutatko­zik, az nem a pótadóból, hanem a törvény­ben megállapított és aránylag nem is terhes­nek mondható közmunka váltság észszerű felhasználásából származik. A csütörtökön tartott képviselőtestületi közgyűlésnek is mondhatni egyetlen vigasz­taló momentuma volt Molnár Albert városi mérnök és építészeti tanácsnok élőadmánya, mely Gyula városának legkésőbb öt év alatt vagyis 1914. év végéig építendő járdaháló­zatát tartalmazza, mely járdahálózat épitése mintegy 100,000 koronát igényelne, amely összegből háromötöd rész, vagyis hatvan­ezer koronán felül a városi közmunkapén/tár' Iterhére esik és csak az azon felüli részt kell jaz érdekelt háztulajdonosoknak viselniük, akiknek háza azonban a létesítendő járdák révén sokszorosan nagyobb arányban nye- rend értékükben. Az új járdahálózatban betonjárdák, be­tonpallók és téglajárdák épülnek, amint már említettük öt éven belül és pedig a követ­kező programra szerint : Betonjárdák épülnek: A belvárosi Yida-utca páros oldalán, a Corvin-utca 2—6 házszám között, a Terényi-utcában az óvodáig, a gróf Károlyi Sándor-utca 2—8 számú házai közütt, a Wenckheim Krisztina-utca páratlan oldalán, a Nagymagyarvároson II. Rákóczi Fe- renc-utca páratlan oldalán, a Dob-utca páratlan oldalán, a Szent István-utca páratlan oldalán, a Szentháromság-utca páros oldalán a temetőkapuig, a Kossuth Lajos-tér 19—22. számú há­zak előtt 8 a 23. számú ház nyugati oldalán, a Dobay-utca 2—6 számú házak előtt, a Hatvan-utca páros oldalán, a kisoláhvárosi Templom-utca páros ol­dalán, a józsefvárosi Palló-utca páros oldalán, a Templom-tér 1 — 3 számú házak előtt, az újvárosi Munkácsy Mihály-utca 20—38 számú házak előtt, a Tomcsányi-utca 13—29. számú házak előtt, a Virág-utca páros oldalán, az Ecsedy- u'cai betonjárdával összekötve. Betonpallók épülnek : A belvárosi Köröspart-utca 9 - 51. számú telkek előtt, a nagymagyarvárosi Enyves-utca 30 —68. számú házak előtt, ugyanezen utca páratlan, továbbá a Keskeny- és Vig-utcák mindkét oldalán, a kisvárosi Bárdos-utca páratlan, a Csa ­torna- 8 Vásár-utcák mindkét oldalán és a Kakas-tér körül, a vásártér 1 — 31. számú házak előtt, a Kossuth-téren a gáton (hármas palló­járda) a jelenlegi palló helyén, a Csabai-ut 2 — 20. számú házai előtt, a 22—36. számú házak -és a Gyep-utca 2 — 26. számú házai előtt (kettős betonpalló), a Gyep-utca 26—40., Selyem-utca 1—3 számú házai előtt, a Józsefvárosi Kis-utca, Iv-utca, Szőlős­utca, Bárány-utca, Malom-utca, Zöld-utca mindkét oldalán. A Kőmüves-utca páros, a Vad-utca és Terényi-utca páratlan oldalán, a Szőlős-utca végétől a Göndöcs-utcáig s a Göndöcs utca 8—12. számú házai előtt, a Vad-utca páratlan oldalán, a Kneifel-utca páros oldalán, a Szent-József-utca páros ol­dalán, a Hosszu-utca páratlan oldalán, az újvárosi Virág-utca páratlan, az Ecsedy-utca páratlan, a Zsinór-utca mindkét, a Tomcsányi-utca páros oldalán, a Zöldág- utca 35—45. és 2 —22. számú telkei előtt, a Gyár-utca páros oldalán, az Apáca-utca 1 —13. szánni házai előtt, a Szarka-utca pá­ratlan oldalán, a Hold-utca 1 — 3. számú tel­kek előtt, A Tomcsányi-utca 16-44. számú házak előtt, a nagyoláhvárosi Vadaskert-utca páros oldalán, a Kertész-utca 18—42. és 15-39. TAR A gr őze Ide­írta : Péczely Józse . — No, én csak azt mondom, hogy azt az újfajta instrumentumot se magyar embör fundálta ki! Elmélkedett magában Kazal János, a vandháti juhász, mikor hírét hallotta a gőzekének . . . — Hogy még lovak nélkül hasogassa a föld hátát . . . Megcsóválta a fejét: — Ámbátor lőhet, mert az asszony mondta, az mög nem tágít soha az igazmondástú; legalább is még ez ideig nem tágított... De hogy ide hoz­nák, azt nem hiszöm . . . Megállt egy terebélyes fa alatt. Botját hátra vetette. Rátámaszkodott. A nyáj is delelőre készült. . . Kazal János rántott egyet a vállán: — Hát jó. Bánom is én . . . Azér' én csak juhász maradok . . . S aztán nem gondolt többet arra a csudálatos mesterségre Csak úgy elnézegetett -erre-arra. A maga sorsa nem bántotta; kijött vele. Az asz- szonnyal is megvolt elégedve No, azzal meg . . . A máséhoz meg semmi köze. Nem is járt csáléra az esze soha. A Borcsán már igen. No, meg ezen a szép komótos juhászi életen . . . Megelégedetten sodorintott egyet fekete ba­juszán .. . Hát nincs is egy-egy szebb, meg kiadósabb mesterség a juhászénál. Nem jár se sok utánjá­rással, se sok fáradsággal; még szobai levegővel se; két tenyerét nem töri fel se kapa, se kasza. Reggeltől estig a végtelen rónát lépegeti; húzza maga után a botot s eközben végig tanulmányozza a kék eget. No, az elég nagy matrikula. Van rajta sok minden ákom-bákom, különösen ha bárány­felhők mozognak a peremén; majd meg lehevere- dik a subára, vagy ott a jó puha fű, nett} kell annál különb suba, s elnézegeti a kis állatok sze- relmetös játszadozásait. Ha meg, ha csúnya idő kerekedik, ott az akol, ott is lehet mélázgatni, pipázgatni . . . Egy pipa dohány sokat ér. Amig serceg, pörcög a füstölő mesterség, sok mindenféle meghányattatódik az ember fejében ... De meg szórakoztatónak ott a kutya is, ah' pedig valóságos ember-számba megy. A Betyár most is ott hever a nyáj mellett János elnézegeti egy ideig hűséges társát, majd benyúl a tarisznyába s füttyent egyet. Betyár felüti okos fejét; végig néz a bir­kákon. Rendben vannak. Lustán oda pislant a gaz­dájára s annak intésére lassan feltápászkodik . . . Nincs semmi hiba, hát mért törné magát. Bizonyo­san valamit vet neki a gazda. Azt meg úgy is megkapja . . . Most látni csak, mikor a Betyár négy lábra áll, hogy mily hatalmas állat, majd akkora, mint egy rúgott borjú. Talán, ha rákerülne a sor, még farkassal is megbirkózna. No, ez az alkalom itt nem adódik elő. E tájon a ragadozók nem négy­lábon járnak; de a Betyár kétlábunak is megfe­lelne, annyi bizonyos . . . S milyen hűséges, milyen kötelességtudó . . . Fölér három bojtárral ... Ha a gazdája szundit egyet, nyitva van a szeme, legalább az egyik. Nem is esett még abban a nyájban hiba, amelyikre Betyár vigyáz, no, meg a Kazal János . .. Nini ... ott egy lovasember közeledik. János a jobb tenyeréből ernyőt formál a szeme elé . . . Bólint egyet Az a ... az ispán. Mostanában sűrűn járogat ezen a tájon, pedig itt se szántó, se ka­száló, hogy azt vizsgálná. Ameddig a szem ellát, csupa szik a föld, csak legelőnek való, az is csak birkának. Mikor az ispán a nyáj mellé ér, János meg­billenti a pörge kalapot. — Van-e valami újság? — igy az ispán. János szétnéz a délibábos rónán, majd felveti szemeit az égre. Ugyan mi újság lönne ? A legelő löhetős, eső is kerül; a birkák nem esnek; a Betyárnak kutya baja ... Az asszony? No, azután mög ne érdeklődjön egy nadrágos embör se, mert az nem jót jelent; különösen ha fiatal is, szép is a menyecske. No, a Borcsa az. Aztán az asszony, csak asszony . . . Mit csinál? Tösz-vösz. Most ép‘ benn van a hetipiacon, csirkékkel. Három párt vitt be. Azok árából kerül egy viganó. Hát jó. Az asz- szonyok szeretnek cifrálkodni. Aztán jól is áll rajtuk a viganó. No, a Borcsán köllemetösen . . . János a kalap karimája alól fölpislant az ispánra s megcsóválja a fejét.. . — Nincs . . . — No, majd lesz, — igy az ispán. Uaptink mai smama. IO ©ld.a.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom