Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-18 / 29. szám
1909. julius 18. BÉKÉS 5 járóival az ólén páratlan magyar vendégszeretettel fogadta és látta el az egyesület nagyszámú tagjait. 6-án este fél 7 órakor zászlódiszben, bandaszóval az elöljáróság fogadta a vonatnál a vendégeket. Elszállásolás után ismerkedési estély volt, amikor is a jelen volt vendégeket a község megvendégelte. Másnap a közgyűlés lefolyása után a Kaszinó nagytermében közebéd volt, melyen számos felköszöntő hangzott el. Este tánczmulatság volt. 8-án reggel 4 óra 24 perczkor az egyesület 74 tagja elindult Verseczen át Báziásra, innen gőzhajón Orsovára. Elszállásolás után a társaság csolnakokon kirándult Adakále szigetére. Pár órai itt időzés után következett a „Korona kápolna“ megtekintése. Megemlítésre méltó, hogy az orsovai m. kir. honvédhelyőrség parancsnoka a férfiak számára igen tiszta és éjjeli szállást rendeztetett be a laktanyában. 9-én 6 óra 44 perczkor a kirándulók Herkules fürdőre érkeztek, ahol az érdekes megtekinteni valókat, programmszerüleg megállapítva egy ügyes és szeretőire méltó orsovai kartárs kalauzolása alatt élvezte a társaság. A fürdőigazgatóság 11 órakor ingyen fürdőjegyeket bocsátott az összes kirándulók részére. A fürdővendáglős pedig igen finom ebéddel látta el a társaságot mérsékelt áron. 2 óra 20 perczkor Mehádia, Iíaránsebes és Lúgoson át a legjobb hangulatban tért haza a csapat otthonába. Czimertáblák. A vallás- és közoktatásügyi mi- uisz'er most küldötte meg az elemi iskoláknál kifüggesztendő uj czimertáblákat, melyeket a köz- igazgatási bizottság a kifüggesztés foganatosítása czóljából továbbította a községek elöljáróságaihoz. szert Fetser f. hó f. hó — A Hírek. Kinevezés. A vármegye főispánja Frankó Döme és Nemes János gyulai lakosokat vármegyei díjno- kokká kinevezte. Egyidejűleg Thúry Sándor díj- nokot a gyulai főszolgabíró mellé osztotta be. Szabadságok. Csánky Jenő szeghalmi főszolgabíró és dr. Derthőty István orosházi főszolgabíró 6 heti szabadságidejüket megkezdették. Primicia. Bakator József, a nagyváradi 1. egyházmegye végzett papoövendéke, — kit Antal felszentelt püspök, káptalani helytartó 2-án szentelt pappá, — az elmúlt vasárnap, 11-én tartotta első szent miséjét Szarvason, manuductori tisztet Szirmay L. Árpád, espores- plebános töltötte be, a szent beszédet pedig Dunay Alajos, bókósszentandrási plébános, szentszéki biró tartotta. A városi képviselőtestület csütörtökön, f hó 22 én délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1. A gyulai hitel és bőranyag beszerző szövetkezet kérelme a Szarvas épület megvétele tárgyában 2. Metz Antal és tsai ajánlata a Göndöcs népkert mögött levő szőlőjük nek megvétele tárgyában. 3. A városi tanács előterjesztése az italmérési kártalanítási kötvény beváltása tárgyában. (E három ügy a közgyűlésre most harmadizben lévén kitűzve, a jelenlevők többségével névszerinti szavazás mellett érdemleges határozat fog hozatni.) 4. A város egyes ingatlanainak eladása tárgyában hozott 107—909. kgy. sz. képviselőtestületi határozat módosítása s az ezzel kapcsolatban teendő további intézkedés. 5. A helypénz- dij szabályrendelet meghirdetése. 6. A városi tiszti nyugdijszabályrendelet módosítása. 7. Frankó Döme pénztárnok nyugdíjazási ügye. 8. Dióéi József számvevő nyugdíjazási ügye. 9. A tisztinyugdij bizottság javaslata a kiutalt nyugdíj összegek leszállítása tárgyában. 10. Az építkezési szabályrendelet Bókésvármegye alispánja által megjelölt egyes pontjainak módosítása s ezzel kapcsolatban Schwimmer L. Akolf kérelme a Körözspartnak a II. oszt. utcák közzé leendő sorozása iránt. 11. A Kovák-, esetleg Munkácsi Mihály-utcának megnyitására vonatkozó elvi határozathozatal s az egyes telektulajdonosokkal kötendő adásvételi szerződések. 12. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete a Korona helyén emelendő állami elemi iskola építése tárgyában, továbbá az árlejtési feltételek s az árlejtési határidő megállapítása, végül az építkezési tervek és költségvetés elkészítéséért Pfaff Ferencz gyulai építőmesternek megállapított 600 kor. kiutalványozása tekintetében teendő intézkedés. 13. A betonpallókra beérkezett ajánlatok előterjesztése s ezzel kapcsolatban egy járdaépítési programm megállapítása. 14. Dutkay Béla ny. polgármester kérelme lakbér es hajdutartási összeg kiutalványozása iránt. 15. A közvágóhíd szalmaszükségletének fedezése tekintetében teendő intézkedés. 16. Szemety Imre tizedbeli tanácsos kérelme jutalom megszavazása iránt. 17. Kranczler János ápoldai felügyelő kó .•elme a vele kötött élelmezési szerződés meghosz- szabbitása tárgyában. 18. Az erdőőrök fizetése tárgyában hozott közigazgatási birósígi ítélet meghirdetése. 19. A városi utkaparók kérelme fizetésemelés iránt. 20. A városi czédulaház bérbeadása. 21, Pénztárvizsgálati jegyzői önyvek és a pénztárak átadásáról felvett jegyzőkönyv. 22. A szegedi kereskedelmi és iparkamara átirata a baja-báttaszéki dunai hid üzembe helyezése folytán Budapest székesfővárosnak adandó szállítási tarifális kedvezmények ellen való tiltakozása tárgyában. 23. Novák Árpád és Ficzere Ferencz kérelme községi közmunka törlése iránt. 24, Hoffmann Kocrád városi képviselőnek képviselőségéről való lemondása. 25. Munkásházak létesítése tárgyában hozott 335/1909. bgy. sz. törvényhatósági határozat meghirdetése. 26. Seres Ferencz és Mária, Beniczky Zsigmond, özv. Stefik Mihálynó és gyermekeinek illetőségi ügye. 27. A polgármester bejelentése szabadságidejének igénybevétele tárgyában. Gyula városa központi választmánya dr. Lovich Ölön polgármester elnöklete alatt tartott ülésében Jancsovies Zoltánt, gazdatiszti oklevele alapján, az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe pótlólag beiktatta. Több reklamáczió a jegyzék ellen nem is adatott be. Levél Észak Amerikából. A hazafias érzésnek szép és megható tanujelét adta egy egyszerű polgártársunk, kit sorsa bizonyára nem hazaszeretetének hiányában vetett el a tengerentúl : Észak- Araerikába. Valamelyik nap kezébe vett egy magyar újságot, abban olvasta a közigazgatási bizottságnak azt a határozatát, melylyel felirt egyik kultusz- mmiszteri rendelet ellen. A rendelet ugyanis — melyet a bizottság sérelmesnek tartott — azt irta elő, hogy az oláh és tót nemzetiségű iskolákon a magyar felírás mellett az oláh és tót nyelvű felirat is alkalmazandó. Hogy ezt olvasta Mihályi György polgártársunk — mert igy hívják! — Megszólalt szivében a szeretet, — melylyel születésünknél fogva a haza és a nép iránt mindnyájan tartozunk. — Tollat vett a kezébe s levelet irt vármegyéje köz- igazgatási bizottságához 1 Megirta ebben, hogy „úgy a maga, mint az amerikai magyarság nevében először Békésvármegye hazafias magyarságának, kinek ilyen hazafias bizottsága van, másodszor a mélyen tisztelt bizottságnak nemes és hazafias határozatáért“ köszönetét mond. A levél, — mely egész terjedelmében fel fog olvastatni a közigazgatási bizottság legközelebbi ülésén — szószerint a következő: „Mélyen tisztelt Közigazgatási Bizottság! Nem tudom soraimmal nem szerzek-e önöknek kellemetlenséget, de én a Klevlandban megjelenő „Szabadságiból olvastam, békésmegyei közigazgatási bizottságnak határozatát, mely visszautasította Gróf Apponyi Albert azon rendeletét, hogy a nemzetiségi iskolákon ott díszeleghet a magyar felirat melleit az oláh vagy tót felirat is. — Nem mulaszthatom el, hogy ezért köszönetét ne mondják úgy magam, mint az amerikai magyarság nevébeu, először Békósmegye hazafias magyarságának, kinek ilyen hazafias bizottsága van, másszor a mélyen tisztelt bizottságnak nemes és hazafias határozatáért Kedves magyar testvéreim, bizony arczpí-ritó dolgokat lehet olvasni naponkint a lapokból. — Épen tegnap olvastam Günther igazságügyminiszter arczpiritó határozatát, hogy elengedte Vlád Aurólné amúgy is enyhe egy havi börtönbüntetését, holott ezért Szibériába vagy Francziaországba az ördög szigetre kellett volna küldeni. — Hát hogy lehessen igy a külföldön a magyar nyelvnek érvényt szerezni, mikor odahaza az arra hivatottak lábbal tiporják, hol találjuk meg akkor azt a hazafias román vagy tót tanítót, aki magyarul merjen tanítani, hisz nincs aki megvédje, odahaza ugylátszik csak a Kossuth szelleme kisért, de nincs aki végrehajtsa. Apponyi is többet mond, mint amit tesz, — Hiszen 4 évvel ezelőtt azt mondta, hogy a nevét sokkal többre becsüli sem hogy a szavából egy tappodtat is engedjen. — Hol a magyar követelések, hol az önálló bank, a magyar vezényszó, hanem Bécs mindent megkapott amit kívánt, hol itt a magyar hazafiság ? — A vármegye pecsétek megint úgy előkerülnek nemsokára mint az előtt 4 évvel, hát Magyarországon csakugyan nem a 20 millió parancsol, hanem az az egy, ugylátszik igen megsárgult már annak az ezeréves tölgynek a levele, közel van a lehulláshoz, de ha Magyar- országnak még sok Békésmegyéje van, akkor nem kell búsulni. Kívánom, hogy az Isten önöket sokáig éltesse, hogy szegény Magyar hazámnak még sok üdvös dolgot tehessenek. Szeretném, ha soraimat valamelyik lapban közzótennók. •«— Maradtam hazafias üdvözlettel Mihályi György. 55 és fél barcal s-t Nevyork N. J. Nord Amerika, 1909. juli 2.“ Kisajátítási jog engedélyezése. A hosszufoki ármentesitő társulat által a Kettőskörözs jobbpartján végrehajtandó töltés erősítési munkálatok czól- jaira, Békés község határában elfoglalandó területekre nézve kisajátítási jogot engedélyezett a társulat részére a földmivelésügyi miniszter. Lelkészbeiktatás. A szarvasi ág. ev. egyház újonnan választott lelkészét Kellő Gusztávot ma iktatja be hivatalába. A beiktatást az esperes megbízásából Placsko István szarvasi lelkész végzi, Kellő Gusztáv ez alkalommal két szent beszédet tart, egyet magyarul s egyet tótul. A kenyérsiitő-utczai tüzkárosultak részére utólag Dutkay Erzsébet 10 koronát gyűjtött, mely összeget rendeltetési helyére juttattunk. Tűz. Nagy P. Istvánnak a Bárdos-utcza 33. száma alatt levő nádfedeles háza, mely 900 K-ra volt biztosítva, f. hó 17-ón éjjel 1 órakor ismeretlen okból kigyuladt s a tetőzete teljesen leégett. A padláson volt mintegy 20 K értékű ingóság is a tűz martaléka lett. Aki megunta a sok özvegységet. Ilyen emberis ritka, de azért a sok között kerül. így Kiss József 61 éves gyulai ember is már négy feleséget böjtőlt ki kevés megszakításokkal. A múlt évben temette el az utolsót. Azóta cselédsorba került. Ez évi ápril 24-ike óta ifj. Ludvig Mihály tanyáján szolgált, ahol a sorával meg volt elégedve, úgyszintén a gazda is Kissnek a sáfárkodásával. E hó 11-én gazdája engedőimével Kiss József bejött a városba, hogy egy pár bocskort vásároljon. Azóta nem látta senki. Ludvig 13-ig várta béresét, dehogy nem jelentkezett, kérdést intézett a városban lakó fiához : ini van az öreggel, de ők sem tudnak róla semmit. Tegnap délelőtt Ludvig Mihály kocsira ült hogy a vásárra benézzen. Útközben benézett a sán- dorhegyi szőlőjébe. Olt van egy kis gunyhó, ahol a szőlőbeli eszközöket tartják. Mikor ide benyitott kellemetlen szag csapta meg az orrát, majd hogy belépett, meglátta öreg béresét, ki a gerendán függött nadrágsziján felakasztva. Azonnal értesítette a rendőrséget, honnan dr. Kovács Károly orvossal együtt kivonultak a tett színhelyére. Az orvos megállapította, hogy Kis öngyilkos lett, továbbá konstatálta azt is, hogy a már oszlásnak indult tetem öt nap óta függ a gerendán. Női ruhás férfi. Ily cim alatt laptársaink egy szenzációs hirt adtak tudtára a nagyközönségnek, hozzáfűzve azt, hogy e fogással, mily nagy sikert ért el a gyulai rendőrség. Szó sincs róla, történt valami, de ez a valami sokkal kisebb kaliberű, sőt nem is olyan kaliberű, mint az a közönségnek tudtára adatott. Lipótmezőről egy szegény elmebeteg embert menesztettek vissza kényszerutlevéllel a falujába, Beregkövesdre, kinek többek között az volt a mániája, hogy nő s ezért, hogy csendesen viselkedjék szoknyát adtak rá. Gyulán kiszállt vizet inni s ekkor a túlbuzgó rendőr elfogta s bekísérte. A kapitány azonban mindjárt látta, hogy hibbant agyvelejű ember a szegény, de meg ez a kényszer- útleveléből is kiviláglott, ezért hát még aznap rovábbittatta szegényt a faluja felé. Bosszú. Stir István ezelőtt pár évvel a gyulai rendőrségnél szolgált. Ez idő alatt szigorúságával