Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-11 / 28. szám
o BÉKÉS 1909. julius 11. evang. tanítót 300 koronával, Szlovák Pál szarvasi i községi tanítót és Kémény Gábor mezőberé nyi köz- f aégi tanítót fejenként 200 koronával, Schröder Ist- 1 vánnó gyulai és Erdőmé Kardos Emilia kétegybázi ! ■óvónőket fejenként 100 koronával. t Papivizsgák. A tiszántúli református egyház- I kerület folyó évi lelkészképesitő vizsgálatai szept. < 14-ike és az ezt követő napokon tartatnak Debre- i «zenben. A jelölteknek szept. 13-án délután 4 óra- i kor kell jelentkezniük a püspöki hivatalban. Az i •első vizsgálatra jelentkezők aug. 10., a második i vizsgálatra illetékesek pedig aug. 15-ig kötelesek írásbeli dolgozataikat beuyujtani. A református főgimnáziumok érettségi javító- vizsgálatai. Erőss Lajos debreczeni ref. püspök a múlt bét folyamán értesítette a tiszántúli ref. egyházkerület főgimnáziumi igazgatóit, hogy intézetük ■érdekelt növendékei érettségi javító- és pótvizsgálatai tartására a debreczeni főgimnáziumot jelölte ki illetékesnek, A vizsgákon Dóczy Imre egyházkerületi középiskolai felügyelő fog elnökölni. Az Írásbeli vizsgálatok szept. hó 5., 6., 7., a szóbeliek ugyanezen hónap 10. és 11-ik napján tartatnak meg. Teljes érettségire szept, 4-ike déli 12 óráig, a javító érettségi vizsgálatokra szept. 9 ike déli 12 órájáig kötelesek jelentkezni az érdekelt vizsgázni szándékozók. A „Református Énekvezérek Országos Egyesülete“ folyó hó 15-én Beregszászon tartja idei közgyűlését. A nagyjelentőségű kérdéseket tárgyaló gyűlés tárgysorozata a következő: 1. „Jövel Szentlélek Úristen.“ Éneklik a közgyűlés tagjai. 2. El nöki megnyitó. Tartja Nagy András debreczeni énekvezér, egyesületi elnök. 3. A konventhez fel terjesztett memorandum ismertetése. Előadó Tóth Lajos hajdu8zoboszlói énekvezér, egyesületi főjegyző 4. Felolvasás. „A magyar református éuekeskönyv múltja.“ (Irodalomtörténeti tanulmány). Tartja Szügyi József békési énekvezér. 5. A választmány javaslata tiszteletbeli tagságra ajánlás tárgyában. 6. Ének- vezértanitók fizetésügye. Előadó Szabó Gyula uj- fehértói énekvezér-tanitó. 7. Pénztáros jelentése. 8. Szügyi József békési énekvezér javaslata kor pótlék rendezése tárgyában. 9. Jegyzőkönyvhitele- sités. 10. Hy’mnusz. Éneklik a közgyűlés tagjai. Midőn a saját érdekeik kivivására tömörült református kántorok egyesületének e nagyfontosságu gyűlésére vármegyénk illető kántor- és kántortani- tóinak figyelmét felhívjuk, egyben örömmel vesszük tudomásul, hogy e nagyjelentőségű kérdéseket tárgyaló ülésen vármegyénk sem marad képviselet rv»«-*—*-»V3r- -r-r-BtUitWWIMB—WinftWi^W———————— nélkül, sőt nem kisebb ember, mint a magyar református egyház egyik legértékesebb munkása, a békési ref. egyház országos hírű. zeneszerző kántora Szügyi József lesz ezen részünkről jelen, ki egyszersmind a gyűlés tárgysorozatához tevőlegesen is hozzájárul. És pedig mint a magyar református énekeskönyv ez idők szerint legalaposabb ismerője a vallásos áhitat mellett a magyar művelődésnek is jelentékeny, kegyeletes eszköze — a református énekeskönyv — múltjáról fog tartani hosszú, fáradtságos buvárlaton alapuló felolvasást, mely tehát nemcsak a ref. egyházak, de az irodalomtörténet búvárainak, érdeklődésére is számot tarthat. 3764—1909. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1909. évre előirt hadmentességi dij összeírás és kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a értelmében julius hó II tői 19-ig a városi adóhivatal helyiségében köz-] szemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1909. évi julius hó 8-án Tanczik 302 1—1 h. polgármester. Hírek. A közigazgatási bizottság julius havi rendes ülését folyó hó 12-én fogja megtartani. Hivatal vizsgálatok. Az elmúlt héten Ambrus Sándor alispán a békési járásban tartott vizsgálatot, Pénteken Köröstarcsa és Mezőberóny, szombaton pedig Békés község ügy- és pénzkezelését vizsgálta meg. Hivatalvizsgálat a postán. Siket Traján nagy váradi posta és távirda igazgató, Eiedermann Antal pt. titkár, Daday József számvizsgáló és Hollós János pt. főtiszt kíséretében folyó hó 9 ón váratlanul megjelent a gyulai postahivatalban, hol a hivatali pénztárakat és ügykezelést tüzetesen megvizsgálta, a tapasztalt rend és pontos kezelésről a személyzetnek is elismeréssel nyilatkozott. Siket Traján 3 éve áll a nagyváradi postaigazgatóság ólén, ezen idő alatt az igazgatósági kerületben talált visszás állapotokat va'ósággal emberfeletti erővel igyekezett megszüntetni, kerületének legtöbb vidéki városában postapalotákat építtetett, a személyzeti ügyeket kedvezően rendezte, megnyerő modora és előzékenységével a tisztviselők önzetlen bizalmát birja. Jelen hivatalvizsgálatot is a hivatal kibővítése fejlesztésének tervével kötötte össze. Ezen czélból Czóbel Károly hivatalfőnök kíséretében meglátogatta dr. Lindenberger János plébános', kivel a hivatal kibővítése és átalakításra vonatkozó tervezetet kimerítően ismertette, a mutatkozó nehézségek elhárítása s a további tárgyalásokkal Czóbel Károly postafelügyelőt nyomban megbízta, Ezen előzetes tárgyalások eredményéül majdnem befejezett tényként közölhetjük, hogy a kir. posta- hivatal kibővítése, átalakítása a postaigazgatóság részéről végérvényesen elhatároztatván, csupán a hitközség egyháztanácsának hozzájárulása van hátra, hogy a kívánatos kibővítés és átalakítás 1910. i vi április hó 1-ére befejezést nyerjen. Bízva az egyháztanács mindenkor tanúsított előzékenységébe s abba, hogy a m. kir. posta- és távirdahivatalt állandó és végleges lakóul megnyerni igyekszik, méltán remélhetjük, hogy a méltányos kivánalmaknak eleget fog tenni. A kibővítés és átalakítás tervezetéből kiszivárgó hírek szerint a táviró és távbeszélő hivatal teljesen elkülönítve a kapubejárattól eső baloldali helyiségekbe helyeztetnék át, — a posta- kezelés pedig a jelenlegi, de ezen czélra alaposan átalakított és kibővített helyiségben maradna. Egyidejűleg történne a főnöki lakás kibővítése íb az igazgató határozottan kifejezett kívánságára. Siket Traján postaigazgatónak varosunkat közelről érdeklő intézkedéséért és előrelátásáért nagy elismeréssel adózunk. Elmaradt képviselőtestületi közgyűlés. Gyula városa képviselőtestülete folyó hó 7-én, szerdán délelőlt 9 órára rendkívüli közgyűlésre volt összeírna, de a közgyűlést megelőző nap délutánján Tanczik Lajos rendőrlőkapitány, — mint helyettes polgármester, — kénytelen volt körlevélben értesíteni a képviselőtestület tagjait, hogy a közgyűlés a polgármesternek hirtelen közbejött betegsége folytán elhalasztatik. A polgármester betegségéről, a melyről — ha az tényleg képtelenné tette is a közgyűlésen való elnöklésre, — örömmel értesülünk különben, hogy aggodalomra okot nem ád, de határozottan kifogásolnunk kell, hogy a polgármesur akadályoztatása a közgyűlés meg nem tartására elegendő okot és alapot nyújtson. A polgármesternek szabályrendelet szerinti helyettese a város főjegyzője s ily esetben utóbbinak joga s egyben hős hírében állott s mikor szemére hánytorgatták, színpadi emfázissal kezét szivére téve, igy kiáltott fel: — Egészen a Stuart Mária esete: jobb vagyok a híremnél s talán jobb Stuart Máriánál! . . . És mégis, mikor hírül adta, hogy Izsa Jolánt feleségül veszi, a gratulácziók őszintén omlottak feléje. Még a rettenetes nyelvű drámai anya is összeillő párnak mondotta őket, akiktől nem sajnálja a színpadi anyai áldást. Másnap tizenegy órára volt az esküvő kitűzve. (Notabene: a polgári kötés előtti időben történt.) Az igazgató, az öreg Nyíri, a legszebb attilát választotta ki a garderobból, hogy méltóan feszíthessen mint násznagy a templomban. A közönség soraiban is élénk érdeklődés mutatkozott a művészi frigy iránt. De a dolog nem ment simán. Történt ugyanis, hogy az esküvő előtti napon Darnay Jóska, a vőlegény, a színházban találkozott egy kedves iskolatársával, a csákosi jegyzővel. A találkozás örömére ■elhatározták, hogy együtt vacsoráznak, sőt ünnepet rendeznek a vacsorából, a legényélettől való bucsu- zás ünnepét. Már szürkülni kezdett a nyári égbolt, mikor •a csákosi jegyző hirtelen befogatott, — Sietnem kell, — mondotta — mert reggel a szolgabirót várom. Megölelték egymást és a jegyző elhajtatott. A fiatal bonviván ott állott a korcsma tágas udvarán. Gondolkodott egy ideig. — Most hazamenjek? Meglátják, hogy hajnalban ... Ez nem illik az esküvőm napján ... De az bizonyos, hogy álmos vagyok! ... Jó lenne egy kissé ledőlni ... ha csak egy órára is . . . Körülnézett és megpillantott az udvar közepén egy hatalmas szénás szekeret. Pillanatig sem habozott, macskaügyességgel felkuszott a széna tetejére, feje alá csapta puha kalapját, magába szíttá a friss szénaillatot és két perc múlva elaludt . . . Mikor felébredt, bámészan tekintett körül. Akármerre nézett, nem látott egyebet, mint végtelen síkságot, itt-ott egy kis délibábot és messziről egy-egy toronynak csillogását a napfényben . . . Hogy került'ide? Mi történt vele? Semmi egyéb, minthogy kivitték a szénás szekeren a messze tanyára. A szénás szekér gazdája maga is nagyot csodálkozott, mikor a ritka vendég leereszkedett a széna tetejéről. Csakhamar tisztában voltak a helyzettel. A derék tanyásgazda tréfás oldalról fogta fel a dolgot. ' — Hát a fuvarért nem kérek semmit, ha egyéb baj nincsen. — Dehogy nincs, — mondotta kétségbeesett arczczal, — nekem ma délelőtt esküvőm van! — Az nagy sor. — Tizenegykor a templomban kell lennem ! A gazda a nap felé fordította a tekintetét, aztán egy asztronomus biztosságával igy szólt: — Abból bajosan lesz valami! Tizenegy órának alig van egy félóra hijja . . . Innen pedig a legjobb hajtással is két óra kell, mire beérünk. — Nohát akkor sietni kell! A gazda emberséges ember volt, nem nógatta magát, hamar lehányták a szénát, pihent lovakat fogott be és hajtattak a város felé. A násznép pedig ott várakozott a templom előtt. Eleinte türelmesen, aztán egyre fokozódó türelmetlenséggel. A tisztelendő ur minduntalan kér- deztette, hogy megérkezett-e már a vőlegény? Mikor a delet elharangozták, az igazgató sűrűn pislogott, aztán megszólalt: — Ebből az esküvőből sem lesz prédikácziós halott! A drámai anya kategorikusabban nyilatkozott: — Megszökött a gazember! Sejtettem, azaz tudtam . . . Mindenesetre meg mertem volna esküdni rá . . . Nem az első eset praxisomban . . . És hamarosan czitált egy csomó analog esetet. Csak a menyasszony őrizte meg nyugalmát. Akármit beszéltek is, egykedvűen mosolygott. Biztos volt, hogy vőlegénye meg fog érkezni. A szive tudatta vele, hogy az emberi elvetemedettségnek az a mértéke nem lehetséges annál a derék fiúnál, ki még tegnap is a világ legboldogabb emberének mondotta magát. Ez a nyugalom izgatta, ingerelte a drámai anyát. Szinte gyűlölködve nézte a menyasszonyt. Hogy tud igy bízni, hinni . . . annyi keserves csalódás után, ami őt, tudniillik a drámai anyát érte. Nem is tudta megállani, hogy ki ne fakadjon : — No, te megjártad! . , . Azaz gratulálok! ... Jobb, hogy most szökött meg, mint a házasság után két héttel . . . Alig mondta ki ezeket a lésujtó szavakat, mi-
