Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-20 / 25. szám

Géza tiszti főügyész, — az államépitészeti hivatali előadmányok Perszina Alfréd műszaki tanácsos elő­adásában és azok javaslatai értelmében változatlanul elfogadtattak. Heks Miksa állami főállatorvos jelentése szerint a vármegye állategészségügyi állapota május havá­ban elég kielégítő volt, amennyiben a ragadós állati betegségek kis számmal és minden esetben csak szórványosan mutatkoztak. A betegségek szórványos jellege folytán az állatforgalom és gazdasági üzem lényegesebb korlátozást nem szenvedett, úgyszintén a betegségek következtében beállott elhullási veszte­ség sem volt számottevőbb. Elhullott, illetve kiirta­tott május havában összesen 17 drb. nagy és 192 drb. kisebb hasznos háziállat. A folyó évben megtartott haszonállat összeírás adatai szerint a vármegye állatállománya a követ­kező : szarvasmarha az 1909. évben 73827 drb., 1908- ban 71016 drb., különbözet 2816 drb.; ló 1909- ben 49064 drb., 1908-ban 44680 drb., különb 4384 drb ; szamár 1909-ben 101 drb., 1908-ban 100 drb., különb. 1 drb.; öszvér 1909-ben 2 drb., 1908-ban 19 drb., különb. 17 drb.; sertés 1909-ben 134475 drb., 1908-ban 133609 drb., különb. 866 drb.; juh 1909-ben 73165 drb., 1908-ban 69547 drb., különb. 3618 drb.; kecske 1909-ben 170 drb., 1908-ban 173 drb , különb. 3 drb. A május havában fellépett és megszűnt ragadós állati betegségek statisztikája a következő : Fellépett: rühkór 1 községben, ossz. 1 udvar­ban ; veszettség 3 községben, ossz. 3 udvarban ; lép fene 3 községben, ossz. 3 udvarban; takonykor 2 községben, ossz. 2 udvarban; sertésvész 2 község­ben, ossz. 2 udvarban. Megszűnt; rühkór 5 községben ; veszettség 1 községben ; lépfene 3 községben ; takonykor 2 köz­ségben ; sertésvész 1 községben. Az ülés már fél 12 órakor véget ért, melyet követőleg a pótadó felszólamlási albizottság ülése­zett. Délután a fegyelmi választmányban a szarvasi jegyzők fegyelmi ügye nyert elintézést. Gyermekmenhely bizottsági ülés. — Jimius 13. — A gyulai gyermekvédő menhely-bizottság ala­kuló ülését gr. Széchényi Antal elnöklete alatt va­sárnap tartotta meg a vármegyeház tanácstermében. A gyűlés látogatottsága és a jelenlevők nagyszámú élénk tanúbizonyságot keltett amellett, hogy a gyer­mekvédelem nagyfontosságu ügyét érdem szerint teszi gondoskodás tárgyává a békésvármegyei helyi 1909. juunis 20. ___________________________ Ke dves kertész bácsi! Drága jó apuskám meghallgatott. Addig rimán- kodtam neki, mig meg nem vette azt a szép kis villát. Egy ideig húzódozott tőle. Azt mondta, hogy nagyon el van hanyagolva. De én azt mondtam neki, hogy nekem nagyon tetszik és hogy nagyon boldog leszek majd azon a szép helyen. Hát meg­vette ! És én máris olyan boldog vagyok ! Holnap, vagy holnapután kijövök, hogy összeírjuk kedves kertész bácsi, mi mindenféle palántákra, virágmag­vakra, csemetékre lesz szükségünk. Mert hát már itt a tavasz, az uj élet! Aztán meg majd beszélge­tünk a japánkerti művészetről is . . . Ahogy azt maga nekem olyan szépen elmagyarázta. Mert én azt — mint uj asszony — meg akarom valósítani. Pusztahalomra egy kis földi paradicsomot varázsolni. Holnap, vagy holnapután tehát látjuk egymást. Jaj de boldog vagyok ! Erős Malcsi. Tisztelem a kutyát is, a Dobost! El ne fe­lejtse neki megmondani! Hallottad, öreg kenyeres pajtás, tiszteltet az uj gazdád ! Dobos : Hau ! Hau ! Gödrös: (utánozza) Hau ! Hau! . . . Bizony hau, hau! Uj gazdánk lesz ! Egy kedves, aranyos szép tündérlány. És uj életet kezdünk majd mink is! S megcsináljuk majd a japán hortikulturát . . . Hau! Hau! Hau! (Felemeli Dobos első lábát, a vállaira teszi és úgy kezd vele tánczba fordulni. Együtt ugatnak : Hau ! Hau ! Hau ! BÉKÉS társadalom is. Ez azért bir nagy fontossággal, mert nálunk, különösen Békésvármegyében a gyermek- védelem egy nagy nemzeti kérdés, mely a magyarság létérdekét közelről érinti. Kiválóan fontos lévén, bogy a megmentett gyermekeket a hazának lelkes polgáraivá neveljük. Itt elég lesz csupán annak meg­említésére szorítkoznunk, hogy az állami gyermek- védelem mintegy ötvenezer elhagyott gyermekről gondoskodik. Énnek a gondoskodásnak gyökere a társadalom különböző rétegeiben rejlik s azoknak közreműködéséből meríti erejét. Az ülésnek két kiemelkedő mozzanata volt. Az egyik Ruffy Pál országos felügyelőnek nyilatkozata, melyben elismeréssel állapította meg, hogy itt Gyulán már kész munkálatot vettek át, midőn a gyermek- védelmi intézményeket felállították. El lehet mondani, hogy az állam gondoskodását itt igazán a társadalom munkássága előzte meg. A másik közvetlen jelenet az volt, midőn a bizottság a jelenvolt tiz tápanyának kiosztotta azokat a jutalmakat, melyeket a belügy­miniszter folyósított. Az ülés lefolyásáról szóló részletes tudósításunk itt következik: Jelenvoltak: Pejérváry Coelestiu, Dőry Pálné, dr. Ladies Lászlóné, dr. Lovich Ödönné, Schröder Kornélné, dr. Hódy Jánosné, Weisz Mórné, dr. Kurtuc Valéria, Dőry Natalia és Vera, Puskás Andrásné, gr. Széchényi Antal, Dőry Pál, Ruffy Pál, Ambrus Sándor, Sárosy Gyula, Dobay Ferencz, Künzl Ernő, dr. Széli Imre, Kalivoda Ferenc, dr. Berkes Sándor, Weisz Mór, dr. Ladies László, dr. Berényi Károly (Mezőberény), dr. Lindenberger János, Csete György (Gyulavári), Apostol Ubald (Mező­berény), dr. Luxenburger György, dr. Zöldy János, Schröder Kornél, Schröder István, Novák Árpád, Kóhn Dávid, dr. Konkoly Tihamér. Tápanyák: Oláh Ferenczné, Boldog Ferenczné, Juhász Mátyásné, Sebestyén Mihályné, özv. Diószegi Józsefné, özv. Bogyó Györgyné, Neuhauser Sándorné, Tóth Mártonná, Szász Sándorné. Elsőnek dr. Ladies László ügyvéd szólalt fel. Előrebocsátotta, hogy ennek a gyermekvédő menhely- bizottságnak a gyakorlati működési köre mindeddig nem volt határozottan megállapítva. A mai össze­jövetel czélját éppen ez képezi. Mindnyájunkat az a magasztos érzés hozott egybe, melylyel a gyermek védelem iránt viseltetünk. Nem szándéka a haladás útjait részletesen megjelölni, csupán hivatkozik arra, a mondásra, £hogy a gyermekek azok, akik a jövő nemzedék atyjai lesznek. A gyermekvédelem ügyét szolgálni tehát nem csupán humanizmus, hanem nemzetiségi kérdés is. Midőn ezelőtt nyolez évvel az állam a gyermekmentés ügyét kezébe vette, régi nagy mulasztást pótolt. A társadalom addig magára volt hagyatva, következéskép sokkal gyengébb volt, semhogy megtehette volna a legszükségesebbeket. Az államnak — mint uralkodó közületnek —■ nagy ereje van, amely sokat pótol, csak a szivet nem. A gyermekmentéshez pedig főleg ez kell. Ezt kell nyúj­tania a társadalomnak, mert kiválóan fontos, hogy milyen kezekbe van letéve a jövő nemzedék nevelé­sének kérdése. A gyulai gyermekmenhely vezetése Széchényi Antal gr. elnök személyében olyan egyé­niséget nyert, aki nemes feladatának remélhetőleg teljesen eleget tesz. Hogy ez igy legyen biztosíta­nunk kell őt közreműködésünkről. Felkéri az elnököt, hogy a bizottsági ülést megnyitni kegyeskedjék. Gr. Széchényi Antal válaszában őszinte köszö­netét mondott az előlegezett bizalomért, melynek Ladies oly szép szavakban adott kifejezést. Szívesen, ambícióval teljesiti azokat a teendőket, melyek reá várnak ; főtörekvése a komoly munkálkodás. A jó hazafinak elsőrendű kötelessége emberbaráti szerete- tének is eleget tenni. Felkéri Ruffy Pál országos felügyelőt, hogy az országos egyöntetűség érdekéből a menhely bizottság teendőit körvonalazza. Ruffy Pál felügyelő előadásában részletesen ismertette a gyermekmentés partiális feladatait. Mir dőn a gyermekvédelem ünnepét üljük, hálás elis­meréssel kell megemlékeznünk gróf Almásy Dénesné úrnő iránt, aki a ^gyermekvédelem ügyének Békés­vármegyében alapját vetette meg, aki nemcsak szü- kebbkörü otthonában, hanem a fővárosban is minden emberbaráti alkotásnak lelkes támogatója. Immár közel vagyunk ahhoz, hogy Magyarország 50000 gyermeket ment meg és gondoz. Ám mit kezdhet az állam, ez a nagy bürokratizmus, ha munkájában nincs meg a lélek: a társadalom meleg szeretete. A társadalmi közreműködésből meriti erejét az állami gyermekvédelem. Ezek össpontositása czéljából pedig szervezetre van szüksége. Mig a menhely a tömeg mentes munkáját végzi addig a társadalmi tényezők egyénileg foglalkoznak a gyermekkel, a jövendő pol­gárral s annak individuális nevelését ellenőrizik. Az állam a gyermekkel egyénileg nem is foglalkozhatik. Neki a tömegmentés a fő. Ebből kiválasztani kit-kit a maga helyére, ez társadalmi feladat. Ami pedig a nevelést illeti, sehol olyan becsületes, öntudatos, jó­akaró szivet nem lehet találni mint a magyar nőé; még akkor is, ha csak nevelő szülő. Nyugodtan reá lehet bízni ezt a nagy, socialis feladatot. A gyermek­3 menhely bizottságnak pedig az a feladata, hogy ezeket a nevelő szülőket kiválassza. Azután ha fel­nevelődnek, foglalkoztatásáról gondoskodjék. Magasz­tos feladat! Ha joga van valakinek részvétre, úgy elsősorban a gyermek az. Erősítsük meg mindnyájan, a társadalom oltalmának intézményeit. Itt Gyulán Széli Imre főorvos kezében jó helyen van a gyermek­oltalom ügye. Nekünk az a czélunk, hogy szolgál­junk a köznek és a társadalomnak. Ezek után dr. Ladies László indítványára azok­nak, akik a gyermekmenhely javára adakoztak, — közöttük első helyen a gyulai izr nőegyletnek, amely 200 koronával vezet, — jegyzőkönyvi köszö­netét szavaztak. Úgyszintén hálás elismeréssel em­lékeztek meg dr. Kun Pál főorvosról, aki a gyer­mekmenhely gyulai fiókjának megalapításában na­gyon tevékeny részt vett. Az országos bizottságban megüresedett tagsági, helyre gróf Széchényi Antal elnök választatott meg. Dr. Széli Imre igazgató-főorvos, emelkedett hangú beszéd kíséretében osztotta ki azokat a jutal­makat, amelyeket a belügyminiszter a gyermekgon­dozás körül kifejtett mozgalomért az egyes kép­viselőknek engedélyezett. A megjutalmazott nevelő­szülők névsora fennebb olvasható. Végül Dőry Pál főispín indíttatva érezte ma­gát fölszólalni. Első sorban is Rufy Pálnak mon­dott ékes szavakban köszönetét, hogy az ember­szeretet legszebb határának és a bizottság föladat­körének megvilágítását annyira elősegítette. Indít­ványozza, hogy ide fáradozásáért jegyzőkönyvi kö­szönetét szavazzon a bizottság. De másrészt mintegy hivatalos állásából kifolyólag, szives örömest jelenti ki, hogy Békésvármegye közönsége az állami gyer­mekmentés munkájához szívesen nyújtja segítő kezét. Szivéből örül, hogy a mozgalom élén gróf Széchényi Antalt látja, kinek családja felett a legnagyobb ma­gyar szelleme őrködik. Ezután az ülést elnöklő gróf Széchényi Antal berekesztette. ad. 7296—1909. Hirdetmény* Gyula város tanácsa közhírré teszi, hogy ifj. Juhász Mihály gyulai lakos benzinerőre berendezendő daráiómalom építésére kért engedélyt. Az érdekeltek észrevételeiket június hó 23-án délután 4 órakor tartandó helyszíni szemlén (kérel­mező III., Vásártér 5. sz. a. telkén) szóval előad­hatják, vagy ugyanezen határideig Írásban előter­jeszthetik. Az építkezésre vonatkozó terv és iratok a hi­vatalos órák alatt, a kiadóhivatalban megtekinthetők. Gyulán, 1909. évi junius hó 17-én tartott vá­rosi tanácsülésből. Dr. Lovich s. k. Molnár s. k. polgármester. 259 1—1 v. mérnök. T a n Q g y. A főgimnázium tornaünnepélye múlt vasárnap, e hó 13 án délután folyt le. A tornaünnepély nagy számú, díszes közönséget vonzott a főgimnázium tágas udvarára. A tornaünnepóly sorrendje a követ­kező volt. I. Felvonulás, czigányzenekar kísérete mellett. II. Talpra barátim ez. induló Fr. Alberttól, énekelte a fögimnáziumi énekkar a megszokott precizitással. III. Közös szabadgyakorlatok I—IV. oszt. Kedves képet nyújtott a 200-nél több tanuló ifjú egyöntetű, pontos közreműködése az előirt szabadgyakorlatok kivitelében. IV. Osztálytornázás : II. o. ugrózsámoly. III. o. kápástámfa. IV. o. bak. V. A tervezett budapesti országos tornaverseny közös szabadgyakorlatai ; bemutatta az V—VI. osztályból kiválogatott 24 tanuló mintacsapata. Kár, hogy ezen érdekes programmszám alatt a már ed­dig is fenyegetően tornyosuló felhőkből hirtelen sűrű cseppek hullottak alá, úgy, hogy a különben olyan jól indult és szépnek Ígérkező tornaünnepólyt meg kellett szakítani. Az érdeklődő közönség és a tornászok az intézet tornacsarnokába vonultak, ahol — amennyire a hely engedte — az ünnepély tovább folyt le. VI. Fokozatosan fejlődő gyakorlatok a nyújtón, I—VI. o. Egész kis testgyakorlati mód­szertan volt ez a pont, ahol az egyes osztályok szerint fokozatosan nehezebb nyújtó gyakorlatokat a kijelölt tanulók szép szabatossággal adták elő.. A műsor következő pontja : VII. Csoport-gyakor­latok buzogány, fabot és súlyzókkal, II—IV. o.,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom