Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-13 / 24. szám

8 BÉKÉS 19C9. junius 13. deezember hó 12-én este, volt gazdájának, Laczó János, békéscsabai lakosnak, fürjesi tanyáján egy. szabad helyen lévő, 150 korona értékű, nagyobb mennyiségű, buzaszalmából álló terménykészletét bosszúból felgyújtotta, mert volt gazdája 20 koronát levont a béréből. Az esküdteknek könnyű dolguk volt. Vádlott beismerte a terhére rótt bűncselek­mény elkövetését s e beismerés alapján a bíróság a közvádló indítványára, a btkv. 422. §-a 2. pont­jába ütköző gyújtogatás bűntettére tette fel a kér­dést, amit az esküdtek helyesen értelmezve, 7-nél több »igen»-nel döntöttek el. Az esküdtek határo­zata alapján, a bíróság a gyújtogatás bűntettében bűnösnek mondta ki vádlottat, de a nyomatékos enyhítő körülményeket mérlegelve, alkalmazta a btkv. 92. §-át s őt 6 hónapi börtönnel büntette. A tárgyalást V. Szakmáry Arisztid, kir. ítélőtáblái biró vezette, szavazóbirák Kurcz Antal és dr. Madarász Kálmán kir. törvényszéki bírák voltak, mig a jegyző­könyvet Farkas István, kir. törvényszéki jegyző ve­zette. A közvádat dr. Liszy Viktor, kir. főügyészi helyettes képviselte, vádlottat dr. Keppich Frigyes ügyvéd védte. A verdiktet hozó esküdtek Faragó Mátyás főnök vezetése alatt, a következők voltak Vámos | Lajos, Kis József, Góg András, Czoll Demeter, Mandorf Gyula, B. Tóth Sándor, Áchim László, Erdődi Ferencz, Csete Ferencz, ifj. Geszner József és Cseh Alajos. Gyilkosság kísérlete.. Kedden gyilkosság bűntettének kísérletével vádolt Vladucz Mózes állott az esküdtek előtt. A bíróság elnöke Hubay Lajos törvényszéki biró, tagjai Kurcz Antal és Tóth Ferencz törvényszéki birák, jegyzője Dr. Nuszbek Sándor, kir. törvény- széki jegyző volt. A vádat Dr. Liszy Viktor, kir. főügyészi helyettes képviselte, a védelmet Dr. Hoff mann Károly ügyvéd látta el. Rendes esküdtekül ki­sorsoltalak Czoll Demeter, ifj. Geszner József, Gellai Vincze, Erdődi Ferencz, Vámos Lajos, Mandorf Gyula, Bere Gerzson, Teván Adolf, Cseh Alajos, Achim László, Varga János, Koncz Zsiga. Pótesküdtek lettek Góg András és ifj. Névery Albert. — Vladucz Mózest a kir. ügyészség gyilkosság bűntettének kísérlete miatt azzal vádolta, hogy Gyulán, 1909. év február hó 15-én reggel, a vele egy műhelyben — Szénásy János lakatosnál — dolgozó Fejes Bertalan lakatos­segédre, mialatt az aludt, egy forgópisztolyból két­szer rálőtt, de a lövések csupán sértett koponya­csontját találván, miután nemesebb rész meg nem sérült, rajta csupán 8 nap alatt gyógyuló testisérü­lést okoztak. Vádlott beismerte a cselekmény elkö­vetését, tagadta azonban, hogy sértettet meg akarta volna ölni, csak rá akart ijeszteni, hogy ne bánjon vele oly rosszul, mint eddig. A rossz bánásmódot a tanuk igazolták s az esküdtek elfogadván a vádlott védekezését, őt csupán könnyű testisértés vétségé­ben mondták ki bűnösnek s a bíróság ezért vád­lottat 3 hónapi és 15 napi fogházra Ítélte s a ki­állott vizsgálati fogsággal ezt is kitöltöttnek vévén, vádlottat azonnal szabadlábra helyezte. — Az ítélet jogerős. Emberölés. A harmadik napon Szabó János és két társa állt az esküdtek előtt, hogy feleljenek az emberek előtt azért a nagy bűnükért, amiért Öcsödön 1909, év márczius hó 17. és 18. napja közti éjjelen Szilágyi Gusztávot együtt és közösen botütésekkel megölték. 'A közvádló szándékos emberölés bűntettével vádolta őket, de vádlottak tagadták, hogy Szilágyi Gusztávot meg akarták ölni, csak azt ismerték be, hogy meg akarták verni és megverték, de csak azért, mert Szilágyi megveretése előtt, kérkedő hangon köte­kedett velük s lelki állapotukat felizgatta. A bizo­nyítás eredménye a vádlottak mellett szólt. A bíró­ság a közvádló és védők indítványára, mindegyik vádlottra öt, összesen tehát negyven kérdést inté­zett az esküdtekhez. Nehéz munka várt rájok, de megfeleltek becsületesen, lelkiismeretesen. — Kihir­detett határozatuk alapján a bíróság a btk. 308. §-ába ütköző, többek bántalmazásából származó, halált okozó súlyos testisértés bűntettében mon­dotta ki vádlottakat bűnösnek s az enyhítő és súlyosító körülmények figyelembe vételével, Szabó Jánost 2 évi és 6 hónapi börtönre és 200 korona pénzbüntetésre, Karai Antalt 2 évi és 3 hónapi bör­tönre és 150 korona pénzbüntetésre, Török Sándor, Borbély Lajos, Csikász Pál, L- Molnár László és Csatári Lajos vádlottakat egyenként 2 évi börtönre és 150 koronára, végül Mészáros Imre vádlottat 1 évi börtönre és 150 korona pénzbüntetésre ítélte, mindegyik vádlott szabadságvesztés büntetéséből azonban vizsgálati fogságuk által, 2 hónapot és 10 napot kitöltöttnek vett. Elnök : V. Szakmáry Arisztid, szavazóbirák: dr. Nagy Kálmán és Tóth Ferencz, jegyző: Farkas István; közvádló: dr. Konrád Ernő; védők: dr. Berényi Ármin és dr. Major Simon voltak. Az esküdti tisztet teljesítő esküdtek névsora a kő vetkező : dr. Hoffmann Lajos főnök, Vámos Lajos, Faragó Mátyás, Máhr János, ifj Néveri Albert, Kis József, Góg András, Gellai Vincze, Éliás József, Moldt József, Erdődi Ferencz és Szőke István. A tárgyalás este V2 9 órakor ért véget. Emberölés kísérlete. Pénteken szándékos emberölés bűntettének kí­sérlete miatt állt az esküdtek előtt Kiszely János szarvasi legény, vádolva azzal, hogy Szarvason 1908 szeptember 8-án reggel mostohabátyja feleségére, Kisz'ely Pálné sz. Antal Katalinra, szándékosan rá lőtt, de a lövés a sértett halálát nem okozta. A fő­tárgyalás során a tényállás akként változott, hogy úgy vádlott, mint sértett beismerték, hogy ők közös elhatározással akartak meghalni, mert a legény szü­lei a nőt folyton üldözték azért, hogy a legény utána járt s e fölötti elkeseredésében beleegyezett abba, hogy ha már a szerelmes legény meg akar halni, ő is vele hal. A közös elhatározás folytán a legény előbb a szép menyecskére, azután magára lőtt, dei mindketten életben maradtak. A bíróság három kérdést terjesztett az esküdtek elé, mit az esküdtek olykép oldottak meg, hogy vádlottat bűnösnek nem találták s ennek alapján a bíróság a vádlottat fel­mentette. A tanács tagjai voltak : Hubay Lajos el­nök, Bulla Antal és dr. Aigner Dezső szavazóbirák és dr, Vangyel Szilárd jegyző. A közvádat dr. Liszy Viktor főügyészi helyettes képviselte, a védelmet dr. Kóhn Mór ügyvéd látta el. Az esküdti tisztet Cseh Alajos főnök vezetése alatt Éliás József, ifj. Névery Albert, Csete Ferencz, Erdődi Ferenc, Bere Gerzson, Góg András, Koncz Zsiga, Kis József, Vámos La­jos, ifj. Szőke István és Czoll Demeter teljesítették. Emberölés kísérlete. Szombaton szándékos emberölés bűntettének kísérletével vádolt Lomka Pál bűnügye került tár­gyalás alá. Az esküdtbiróság elnök V. Szakmáry rencsére nem találtak s az orvosnak sikerült a ren­delő szobájába menekülni s annak ajtaját magára zárni. Tomka Pál a btkv 278. §-ába ütköző szándékos emberölés kísérletével vádolva került a bíróság elé. Bűnösségét elismerte, de részegséggel védekezett, amit azonban a tanuk megczáfoltak. — Az esküdtek bölcsesége ennek ellenére úgy találta, hogy vádlott csak veszélyes fenyegetést követett el, ezt is beszá­míthatatlan állapotban, — s ez alapon a bíróság vádlottat felmentette, — de az ítélet ellen ügyész semmiségi panaszt jelentett be. Heti p i a c z. Gyula, junius hó 11. A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamán is szilárd volt az irányzat, a búza ára bár mérsékel­tebben de mindig emelkedő. Heti piaczunkon igen csekély kínálat melleit eladatott: Búza . . . 31 60-32 50 Árpa . 16 80-17 60 Zab * . . 16-40—16 80 Tengeri . . . 15 40-15-60 N y i 111 é r. hj rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőse^ Mindazok, kik felejthetlen jó nőm, illetve a legjobb édes anya temetésén megjelentek, s mély bánatunkat részvétük kifejezése által enyhitni igye­keztek, fogadják ez utou is hálás köszönetüuket. Gyula, 1909. évi junius hó 11-én. ■ Gubicza Jinos és leánya. Arisztid, kir. Ítélőtáblái biró, tagjai Hubay Lajos és dr. Aigner Dezső törvényszéki birák, jegyzője dr Nuszbek Sándor, kir. törvényszéki jegyző voltak. A váuat dr Konrád Ernő, kir. ügyész képviselte, a véde'met dr. Martos József ügyvéd látta el. Sértett dr. Faragó Mór orvos képviseletében dr. Haviár Gyula helyett dr. Keppich Frigyes járt el. Rendes esküdtek voltak: ifj. Névery Albert, ifj. Geszner József, Emperl Ernő, Achim László, ifj Szőke István, Gellai Vincze, Erdődi Ferencz, Koncz Zsiga, Cseh Alajos, Farkas Márton, Vámos Lajos, Czenger László. Pótesküdtek: Kiss József és Czoll Demeter. Az ügy tárgyát az képezte, hogy 1907. évi novem­ber hó 10-én Szarvason Polónyi József szarvasi la­kos 17 éves fia egy flaubert-puskával Tomka Pál vádlott hasonnevű fiát véletlenül meglőtte. Az oko zott sérülés miatt ifj. Tomka Pált, valamint vádlott­nak ugyanakkor betegségben szenvedett feleségét Dr. Faragó Mór szarvasi orvos gyógykezelte, ki a kezelés befejezte után a számlát átnyújtotta vádlott­nak. Tomka Pál közel egy fél évig nem fizetett (mert Polónyi József megígérte neki, hogy ő fogja a fizetést teljesíteni) mire Faragó beperelte Tomkát majd a jogerős marasztaló Ítélet alapján bekebelez- tette követelését (100 és néhány koronát) az ingat lanára. Tomka Pál különösen a perköltség miatt felindulva és bepálinkázva, 1908. november 20-án kora délután megjelent Faragónál, akit fenyegetve csakhamar otthagyott, de nemsokára revolverrel tért vissza s ordítva közeledett a kert ajtóban álló orvos­hoz, midőn pedig az menekült, utána futott és az orvosra két Ízben hátulról reá lőtt. A lövések sze­Verseuytárgyalási hirdetmény. A sarkadi református presbyterium 31—1909. számú határozatával kiküldött bizottság egy uj iskolaterem építésére s azzal egybekötve három régi tanterem átalakítá­sára versenytárgyalást hirdet. A terv és költségvetés szerint, melyet a kurá- tori szobában naponkint a hivatalos órákban a pá­lyázók megtekinthetnek 7837 60 K-ra van számítva ez az építkezés. A terv és költségvetés elkészítéséért a vállalati összeg 2%-a a vállalkozó terhe. Húszezer darab téglát, kilenczezer darab csere­pet, a szükséges mennyiségű homokot a helyszínre beszállítva az egyház ad, s mindezt 1140 K árban a vállalkozó átvenni tartozik. Az ajánlatot f. évi július 3 ik napjának déli 12 órájáig a sarkadi református egyház gondnoká­hoz kell beadni. (Sarkad, Biharm.) A vállalkozó egy évig jótállani tartozik Bánat­pénzül a vállalati.összeg 5%>-át 392 K-át készpénz­ben, vagy takarékpénztári könyvben, vagy óvadék­képes magyar értékpapírban kell letenni az egyház­gondnoknál. A bánatpénzt és a vállalati összeg 5°/o-át a vállalkozónak az egy évi jótállás letelte után — akkor is csak úgy, ha a netalán mutatkozó hiányo­kat minden külön költség felszámítása nélkül helyre­hozta — kapja ki. A vállalati összeg 95%-át a mun­kálat szakértői átvétele után és a netaláni hiányok teljes rendbehozásának megtörténte után számított 30 nap alatt fizeti ki a munkaadó egyházgondnoka. Az építést folyó évi szeptember hó 15-ig a vállal­kozó befejezni tartozik. Az ajánlatokat a presbitérium folyó évi julius 4-én délelőtt 11 órakor nyílt ülésben bontja fel_ Azonban a döntő határozatot zárt ülésben hozza meg. Utóajánlatot figyelembe nem veszünk. A presbitérium fentartja magának a jogot, hogy az ajánlatok közül szabadon választhasson, esetleg újabb versenytárgyalást hirdethessen. A legalacso­nyabb árajánlatra nézve nem kötelező. Az ajánlattevők a döntő határozat kihirdetéséig kötelezettségben maradnak. A döntő határozat kihir­detése után a nem nyerő ajánlattevők bánatpénzü­ket nyugtáik visszaadása ellenében kikapják és azzal szabadon rendelkezhetnek. Sarkad, 1909. junius hó 9-ik napján. Balogh Ambrus 249 1—1 lelkész-elnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom