Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-13 / 24. szám
1909. junius 13. BÉKÉS 7 végig mulattató, kaczagtató, pompás bolondság. Az előadók is elemükben voltak. Róluk egytől-egyig a egnagyobb dicséret hangján kell megemlékeznünk. Különösen fel kell említenünk Almásyt, Nagy Terust, Kendét, Mezeyt, Kertészt, Irányit, Csikyt, Pestit, Baróthyt, Juhászáét és Aradinét. De jók voltak a többiek is valamennyien s a rendezésben, diszletezésben s a darab beállításában szintén nem volt semmi kivetni való. A közönség gyakran adott kifejezést tetszésének. A csodagyermek. A vigszinbázi daraboknak még mindig nagy a keletjük. Ezen csodálkozni alig lehet, hiszen ezeknek a daraboknak minden kis jelenete valóságos műremek az élez, az ötlet és a szellemesség tekintetében. A szerda esti előadás is ezt bizonyította. A csodagyermek már régen lejátszott darab s a szerdai előadáson csak úgy mulatott rajta a közönség, mint ba akkor látta volna először. Az előadás szintén a legjobbak közül való volt — bár volt néhány szerep, amit jobb megjátszásban is láttunk már. A nők között első helyen Tóvölgyi Margit Berthe-jét kell kiemelnünk intelligens felfogása és művészi átgondolással való kidolgozása révén. A többi főbb női szerepekben Kende Paula, Nagy Terus és Békeflné jeleskedtek. A férfiak között Almásy, Kremer. Pesti, Kertész, Csíki és Mezei igen jók voltak. Különösen Almásy és Krémer álltak az előadás központjában. A közönség igen jól mulatott a darabon és nagyon sokat tapsolt az egyes főbb szereplőknek. Erdős Julcsa. Csütörtök este a színház derék ügyelőjének, Szalay Károlynak »Erdős Julcsa« czimü népszínművét mutatta be a társulat. A darab a Népszínház pályázatán dicséretet nyervén, előadását általános és nagy érdeklődés előzte meg. Őszintén megvallva, mi a darabtól többet vártunk. Yan néhány ügyesen megirt jelenete, de az egész újabb és gyökeres átdolgozást igényelne. A második felvonásban éppen nincs cselekmény, az egészet végig éneklik és tán- czolják. Érdekesek azonban a szegedi halászéletből vett szokások és nagyon szépek voltak a nóták, melyek Kun Richárd karnagy zseniális szerzeményei. A szereplők között első helyen Krémer talmi 48 as honvédjét kell említenünk. Ő volt az előadás központja. A többi szereplők, névszerint Tóvölgyi Margit, Krémemé, Csíki, Mezei Péter, Mezei Andor, Békefi, Pesti, Irányi, Baróthy, Oláh stb. igen jók voltak és remek összjátékot produkáltak. Aradiné erősen túlzott s egy jobbmódu disznóölésnél sem lehet akkora sivalkodást hallani, aminőt ö csapott partnerével, Rónainéval együtt. Ez tetszhetett a karzatnak, de a földszint előtt határozottan visszataszító volt. Már pedig a földszintnek is lehetne néha játszani. Külön meg kell emlékeznünk Tóni czigánynak és bandájának a színpadon előadott nótáiról, melyet zajos tapssal honorált a közönség. Díszletek szépek voltak. Kivándorló. Pénteken este szép közönség előtt llerczeg Eerencz diadalmas színmüve, »A kivándorló« ment másodszor, az ismert szereposztásban. A kiváló darab és a remek előadás ezúttal is óriási sikert aratott. Tatárjárás. Tegnap, szombaton este a »Tatárjárás« ment másodszor. Az előadás ezúttal is igen jó volt s a közönség, mely teljesen megtöltötte a színkört, sokat tapsolt az egyes szereplőknek. A jövő hót műsora. Hétfőn : Az édes otthon, vígjáték megy, ennél bájosabb fehér darabot, amely •csupa finom derű, még aligha adtak mostanában. Egyik legszebb estéje lesz ez a kitűnő vígjátéki ensem- blenek. Fodor, Kende, Nagy T., Almássy, Krémer, Kertész játszák a főbb szerepeket. Kedden a Nemzeti Színház idei slagerdarabja kerül színre, a nagyhírű s mulatságos Passe partout. Egy párisi szerkesztőséget mutat be a darab, de annyi finom szatírával, egy csomó mulatságos helyzettel, hogy az ember észre sem veszi, hogy közben egy szép kis dráma is lejátszódik. Az egész drámai személyzet részt vesz az előadásban. Szerdán a népszerű Békéfi pár jutalomjátékául megy a Boszorkányvár operett. Milöcker gyönyörű zenéjét és Békefiék művészetét felesleges dicsérni. Csütörtökön a Csókkirály megy. Sztojanovits operettje, először. Zene és szöveg első rangú, a két főszerepet Rédey Szidi és Felhő Rózsi játszák, de játszanak még Krémemé, Krémer, Pesti, Mezei stb. A darab kiállítása is szenzáczió számba megy. Pén teken bérletszünetben Gyurkovits lányok megy a színművészet pártoló egyesület alapja javára. A szin- pártoló egyesület pár év óta tudvalevőleg nem szed tagsági dijakat és az egyedüli anyagi támogatás, amelyben a tagok részesítik az a gavalléria, hogy az egyesület javára minden szezonban egyszer rendezett előadásra jegyet váltanak. Ez a gavalléria nem esik áldozatszámba, különösen most, mikor ily kiváló vígjáték a biléia ellenértéke, mely vígjátékban a társulat kiváló tagjai, mint Fodor, Nagy Terus, Ba- róthyné, Kende, Bene, Csíki, Kertész, Iványi, Pesti stb. részt vesznek. Szombaton a Krémer-pár jutalomjátéka lesz Ncbántsvirág. Az a népszerűség, melyet ez a kedves pár Gyulán is megszerzett, biztos garanczia a teltházról, no de ők is hálásak lesznek a közönségnek és olyan feledhetetlenné teszik ezt az estét, ahogy az csak a művészetüktől kitelik. Közgazdaság. A békésmegyei villamos részvénytársaság folyó hó 8 án a villamos telepen évi közgyűlést tartott, amelyen résztvettek Urbán Adolf vezérigazgató elnöklete alatt Dőry Pál, dr. Fábry Sándor, dr. Márky János, dr. Ladies László, Misley Elemér, Hajnal Károly és Schauerpreisz Nándor. A közgyűlés elfogadta a lapunkban a meghívó kapcsán közölt igazgatósági s felügyelő bizottsági jelentést és elhatározta, hogy a részvényeseknek 2V2% osztalékot fizet, 10 000 koronát pedig az értékcsökkenési tartalékhoz csatol. A remetei hid felépítésének kérdésében tudvalevőleg odáig eljutottunk, hogy a kereskedelmi miniszter a hid újjáépítésének szükségességét kimondotta, kötelezvén Békés- és Biharvármegyét a költségek egyenlő arányban való viselésére. Az építés vezetésével Biharvármegye bízatott meg, aki is legutóbb intézkedett, hogy a hídépítéshez a napokban most már hozzáfogjanak. Előmunkálati engedély. A kereskedelmi miniszter a Körösladény — Zsófia-major—gyomai vonalon tervbe vett gazdasági vasút előmunkálati engedélyét Politzer Dezső kérelme folytán további egy évre meghosszabbította. A kcröstarcsai hitelszövetkezet egyik legutóbb tartott népes közgyűlésén kimondotta, hogy a kölcsönös állatbiztosító szövetkezetbe 25 üzletrészszel belép. Füzesgyarmat állomás kibővítése. A fejlődő forgalom követelménye folytán Füzesgyarmat község kérelmére a közigazgatási bizottság a füzesgyarmati állomás kibővítését szorgalmazta. Az előterjesztés folytán a kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy a harmadik vágány felépittessék és a gabonaszin sürgősen kibővítessék. Mütanrendőri bejárás. Such és Wagner békéscsabai gőztéglagyár által létesítendő és a békéscsabai államvasuti pályaudvaron elhelyezendő csonka vágány mütanrendőri bejárása junius 19-én fog megtartatni. A bornyilvántartás. A bornyilvántartás tárgyában a földmivelési miniszter az 1908. XLVII. t.-c. 14. §-a alapján 64200—1909. sz. alatt fontos rendeletet bocsátott ki, mely mindenek előtt megállapítja, hogy a bornyilvántartás vezetése f. évi julius elsejétől kezdve kötelező. A törvényhatóságok idevonatkozó előterjesztései alapján a rendelet bevezető része tartalmazza azt is, hogy azok, akiknek négy katasztrális holdnál nagyobb szőlőjük uídcs, ha törkölybort nem készítenek és bor adásvételével, kiméréssel vagy kis mértékben való árusítással nem foglalkoznak, a bornyilvántartás vezetése alól — Zemplénvármegye kivételével — a többi törvényhatóságok területén felmentetnek. Zemplén- vármegyében ellenben a törvényhatóság kívánságé hoz képest senki sem kap felmentést. Az országos állatkiállitás nyertesei. Az országos állatkiállitás bírálóbizottsága befejezte a bírálat nagy munkáját. Ebből a kiállításból fényesen került ki Békésvármegye. Azt mondhatni, hogy az összes első dijakat elnyerte. A szarvasmarha kiállítási dijait kapták Almásy Dénes gróf sarkadi és Wenck- heim Frigyes gróf békési uradalma. Eszterházi Miklós herczeg 1000 koronás diját Almásy Dénes gróf kétegyházi uradalmának kollekciója; az I ső bikadijat szintén gr. Almásy Dénes ; díszoklevelet Almásy Dénes és Wenckheim Frigyes gr. kiállított állatai kaptak. Pinzgauiak közül: Almásy Dénes gr. 1000 koronás csoport diját Wenckheim Géza gróf gerlai uradalmának mölthali csoportja ; az I-ső bika dijat ugyancsak Wenckheim Géza gr., az I-ső tehéndijat szintén Wenckheim Géza gr. tehene kapta. A tájfajták közül az első tehéndijat gr. Wenckheim Henrik fiörökösei csorvási uradalmának tehene, a Il-ik üsződijat szintén gr. Wenckheim Henrik fi- örököseinek üszője. A keresztezőitek közül az I-ső bikadijat gr. Almásy Dénes, a Il-ik dijat szintén gr. Almásy Dénes bikájának ítélték. A hazai fésűs juhok közül az I-ső kosdijat Wenckheim Dénes gr. dobozi, Il-ik anyadijat Almásy Dénes gr., elismerő oklevelet nyertek Wenckheim Géza gróf mágocsi, Almásy Dénes gr. gyulavári és Almásy Dénes gr. sarkadi tenyészetei. Végül a franczia irányú fésűs gyapjasok I-ső kosdiját gr. Wenckheim Frigyes kosának Ítélték. Törvényszéki csarnok. A szemérem elleni bűncselekmények czimen hQsszabb büntetőjogi tanulmányt irt Dr. Halász Zoltán fővárosi előkelő ügyvéd. A dolognak helyi érdéi kessége, hogy Dr. Halász Zoltán ügyvéd a gyulatörvényszék fogházfelügyelőjének a fia. A közszeretetben és közbecsülésben élő, felettes hatóságai által számtalanszor kitüntetett felügyelőnek büszkeségtől doboghat apai szive, midőn olvasta fiának nagy feltűnést keltett munkájáról a kritikákat. S valóban elmondhatjuk, hogy Dr. Halász Zoltán munkájának jelentősége kihat nemcsak a magyar jogirodalomra, de az egész tudományos világra is, mert arra van hivatva, hogy forrásmunkául szolgáljon a világ minden tudósának. Nevezetesen csak olasz és spanyol nyelven jelent még meg hasonló terjedelmes és úgy a jogtörténeti fejlődésre, mint a jelenlegi jogrendszerek összehasonlítására kiterjedő mű. A babiloni és assyr jogtól napjainkig terjedő jogtörténeti részt a jelenleg érvényben levő jogrendszerek összehasonlító feltüntetése és tárgyalása követi s az élőjog ismertetése kiterjed a román, a germán, a szláv államok, továbbá Japán és Kina megtorló intézkedéseinek méltatására. A harmadik rész a magyar büntetőkönyvnek a szemérem elleni deliktumokra vonatkozó fejezetének beható és éles kritikai bonczolgatását és a szerzőnek e fejezet novelláris megreformálására vonatkozó javaslatait tartalmazza. — Különösen két tulajdonsága révén kiváló a munka. Egyrészt amaz előnye révén, hogy a szerző nyelvismerete lehetővé tette az eredeti források használatát s ezzel nemcsak a jog történeti fejlődésnek és az élő jog ismertetésének kiváló teljessége, hanem a közvetlen forrásból merített ismertetés megbízhatósága folytán, a tudományos kutatás nél- külőzhetlen eszközévé vált. Másrészt a mai utánzáshoz szokott és másokra támaszkodni szerető szellemi munkát bőven produkáló korban, kevés munka tanít olyan egészséges, de főleg önálló gondolkodásra, mint a dr. Halász Zoltán műve, .amelynek megjelenése méltán képezi nemzeti büszkeségünket. Törvényszéki naptár. A gyulai kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság által a következő ügj^ek fognak szóbelileg tárgyaltatni. Junius 15. Szombati Zsigmond — Kis P. Istvánná 870 K. Adámik Károly — Békéscsaba község 360 K, Gr. Hunyadi Károly — özv. Kis Isvánné és t. bérlet-megszüntetés. Junius 18. Dr. Lengyel Sándor —■ Aszódi Jánosné 500 K. Szendi Horvát Mihály — Szirbik Sándor 134 K. Irházi István — Sinka Márton 101 K. Witzner György és neje — Engel Miksa 105 K. Kazár Mátyásné — Dujenyovszki György 1000 K. Kocsis György — ifj. Kocsis Károly és t. 440 K. Esküdtszéki tárgyalások. Gyújtogatás. A gyulai kir. törvényszék, mint esküdtbiróság, Varga Koritár Pál bűnügyével nyitotta meg 1909. év junius hó 7-én az ez évi második ülésszakot. Varga Koritár Pál bűne az volt, hogy 1908. évi
