Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-13 / 24. szám

2 BÉKÉS 1909. junius 13. Ha a polgármester eme többször emlí­tett irányító jogát és kötelességét komolyan gyakorolja s ha a képviselők többségében meg lesz az önmegtagadás (?) azt követni, az esetben, de csakis az esetben, reményünk lehet, hogy a tisztujitás a város tisztviselő­karának színvonalát emelni fogja, ügy legyen ! T a n S g y. A róm. kath. főgimnáziumban az évvégi vizs­gálatok sorrendje a következő : Junius 13. d. u. fél 5 torna és ónekvizsgálat I—VI. „ 14. d. e. 8 hittan I., II., III d. u. 3 gyorsírás, d. u. 4 franczia nyelv. „ 15. d. e. 8 hittan IV., V., VI. n 16. d. e. 8 magyar, latin I., II., III. „ 17. d. e. 8 történet, természetrajz IV. d. e. 8 latin, görög, görögpótló V. d. e. 8 latin, mennyiségtan VI. „ 18. d. e. 8 földrajz, mennyiségtan I. d. e. 8 földrajz, rajzolómértan II. d. e. 8 német, földrajz, mennyiségtan III. „ 19 d. e. 8 magyar, latin IV. d. e. 8 mennyiségtan, természetrajz V. d. e. 8 magyar, tört., természetrajz VI. „ 21. d. e. 8 természetrajz, rajzolómértan I. d. e. 8 német, mennyiségtan, rajzoló­mértan IV. d. e. 8 magyar, történet, német V. „ 22. d. e. 8 természetnjz, mennyiségtan II. d. e, 8 történet, rajzolómértan III. d. e. 8 német, görög, görögpótló VI. A magánvizsgálatok Írásbeli része junius 14-én délelőtt 8 és délután 2—, szóbeli része pedig junius 15-én délelőtt 8 és délután 2 órakor lesz. A tornavizegálatra az igazgatóság nyomtatott műsort adott ki, amely egyszersmind belépti jegyül is szolgál. — Ára személyenkint 30 fillér, amely összegből begy ült tiszta jövedelem a tornaszertár javára fordittatik. A főgimnaziumi évzáró vizsgálatok a mai na­pon megtartandó tornaünm péllyel veszik kezdetű­ket. A tornaünnepély fél 5-kor kezdődik. Az ünne­pélyre az igazgatóság műsort bocsátott ki, amely egyszeremiud belépő jegyül is szolgál. A jól össze­állított műsornak különösen 3 pontja fog előrelát­hatólag nagyobb érdeklődést kelteni: az elmaradt országos tornaverseny szabadgyakorlatai (V. pont), csoportgyakorlatok buzogány, fabot és súlyzókkal (VII. pont), verseny a korláton és lovon (VIII. pont). Kedvezőtlen idő esetén a tornaünnepély má­hoz egy hétre, junius 20-án lesz megtartva. A be­lépőjegy ára 30 fillér. A főgimnázium tanuló ifjúsága f. hó 8-án sike­rült délutánt töltött el a városerdőben. Tulajdon­képen nem is volt ez kimondott juniális, a czél csak az volt, hogy az ifjúság, tanárai kíséretében egy pár órát töltsön a szabad természet ölén. A déli motoroshoz csatolt 3 külön kocsi szállította ki a 200 diákot az erdőbe, ahol azután kezdetét vette a szórakozás. Botenizálás, bogarászás, különféle tréfás versenyek, kötélhúzás, társasjátékok, ének stb. egymásután mulattatták az ifjúkat, közbe persze előkerült az otthonról hozott elemózsiás csomag, kiosztásra került a diákeledel (vulgo : diák­abrak) és csak a 7 órai vonathoz indulás vetett véget a néhány órás, jól eltöltött kiiándulásnak. Nagy számmal keresték fel a kirándulók társasá­gát a szülők és ismerősök is, akik azután »jó bor mellett, zene mellett« még továbbra is kinn ma­radtak az erdőben, hamarosan táncra perdült a fiatalság és a jó hangulat nem is szűnt meg, csak a 10 órai vonat véglegesen befejezést jelző fütty­szavára. A »Békésmegyei Kaezim« vendéglőse gon­doskodott jó italokról és tanúbizonyságát adta annak, hogy a jövőben rendezendő nagyobbszabásu diákmajálisokat ő majd kellőlsépen fogja elláthatni. Végre — szinte csodálkozva jegyezzük inog — hogy dacára az ominózus Medárd napnak, dacára a régi tapasztalatoknak, egész végig igen szép idő kedvezett a kirándulóknak. A gyulai izr. fiú- és leány elemi népiskoláean a folyó évi zárvizsgálato ; junius 20. és 21-én dél­előtt tartatnak meg, melyre a t. szülők és tanügy- barátok tisztelettel meghivatnak. — Az iskolaszék. Jubiláns igazgató. Megható szép ünnepély folyt le e hó 9-én szerdán délelőtt a békéscsabai Ktidolf- főgimnázium tornacsarnokéban. Ez intézetnek ér­demes igazgatója, Bukovszky János eredménydus tanári működésének 25-ik évfordulóját ünnepelte meg a főgimnázium tanári kara és tanuló ifjusága. Az ünnepelt tiszteletére nagyszámú, díszes közönség gyűlt össze. A főgimnáziumi bizottság, a tanári tes !tület, a csabai egyéb iskolák, a volt tanítványok és a jelenlegi tanítványok nevében egymásután hangzottak el a jubiláns zajtalan, de tettekben gaz­dag érdemszerző működését méltányoló és elismerő, tartalmas szép beszédek, amelyekre az igazgató mély meghatottsággal, az őt megillető dicséreteket szerénységéből folyólag elhárítva válaszolt, kije­lentve, hogy ő mindenkor csak köteleségét igyeke­zett teljesíteni és ezt nem tekinti érdemnek. A gyulai gimnázium képviseletében Mérey Gyula és Münch Szilárd tanárok voltak jelen az ünnepélyen és üdvözölték a jubilánst a tanári kar nevében. Mi is hozzájárulunk a magunk részéről az elhangzott jókivánatokhoz és őszintén kívánjuk, hogy nemes hivatásának még számos éveken át friss munka­kedvvel, jó egészséggel tudjon megfelelni. Tanítói jubileum. Az orosházi tanítók egyik legjobbika, a megyei általános tanitó-egyesület al- elnöke, Brósz János a héten ünnepelte 25 éves tanítóskodásának évfordulóját. 1884-ben választot­ták meg a szentesi-utczai iskolához, hol három évig működött, egy teremben tanítva 236, 226 és 218 gyermeket. 15 év óta tanít az iparos-tanoncz isko­lában és a gazdasági iskolában. Ezenkívül volt párt­jegyző, pártelnök, tanitó-egyesületi jegyző és elnök, irt sok hírlapi czikket s 25 év alatt 21-szer ő volt a megyei tanitó-egyesületi gyűlésen az előadó. — ügy a vármegyénél, mint a községnél tevékeny részt vesz, mint képviselő. Szóval annyit dolgozott, hogy nálánál ezen a pályán senki sem többet. Mégis az utóbbi időben sok kellemetlensége volt. Hajszát indítottak ellene, de az intrikák nem sikerültek, Brósz tisztán került ki belőlük. Jubileumán részt vettek a tanitó-testületek s Orosháza szine-java. H i r e k. Vármegyei közgyűlés. Jeleztük, hogy még eb­ben a hónapban egy rendkívüli vármegyei köz­gyűlés fog tartatni a közúti építkezésekre szánt 1,400.000 koronás kölcsön kötelezvényének appro- bálása czéljából. A közgyűlés határnapját illetőleg még semmi bizonyosat nem közölhetünk, csupán annyit, hogy a folyó hóban mindenesetre meg lesz tartva a rendkívüli gyűlés, melynek tárgysorozatába a kölcsön kötvényen felül mindazon ügyek felvétet­nek, melyek a gyűlést megelőzőleg 15 nappal az alispánhoz beterjesztetnek. József főherczeg Gyulán. József főherczeg a gyulai m. kir. 2. sz. honvéd gyalogezred parancs­noka kedden, szerdán és pénteken szemlét tartott a honvédség felett. Pénteken délelőtt dijlövészet volt, melyen igen sok értékes ajándékot osztott szét a főherczeg az ezred legénysége között. Az első dij minden század legjobb lövőjének egy ezüst óra és 30 korona volt. Az órában a főherczeg czi- mere ékeskedik. A többi dijak pénzben voltak meg­állapítva 20—5 koronáig. A czéllövés eredménye olyan kiváló volt, minőre alig volt eddig példa ; ez is bizonyítja a kiképzés és vezetés valamint a le­génység kiválóságát és intelligencziáját. Délben a Végre be kell vallanunk azt is, hogy a szanató­riumok mai szervezetük mellett a súlyos betegek nagyobb tömegének befogadására alkalmatlanok. Mindebből az következik, hogy a súlyos gyó­gyíthatatlan tüdőbetegek szanatóriumba nem valók. Mindaddig azonban, mig ezekről a betegekről más irányban nem történik gondoskodás, a gyógyítha­tatlan betegeket a szanatóriumból teljesen eliminálni nem lehet. Testsúly viszony ok : Az eltávozott 403* beteg közül 186 férfi és 122 nő, összesen 308 beteg súly­ban gyarapodott 1275 3 kilogrammot, átlag hizott tehát egy beteg 4'17 kilogrammot. (1907-ben 4-24). Még pedig 186 férfi hizott 7987, 122 nő hizott 4767 kilogrammot. Egy férfi átlagos súlygyarapo­dása tehát 4’24, egy nőé 3-9 kilogrammot tett ki. ■5 kilogrammnál többet hizott 65 férfi, azaz a súly­ban gyarapodott férfiaknak 33’8%-a, és 30 nő, a súlyban gyarapodott nőknek 24,5°/0. Az 1908. év­ben tehát a férfiak jobban híztak, mint a nők. (1907-ben fordítva volt). Súlyban fogyott 9 férfi és 25 nő, összesen 71 kilogrammot. Átlag fogyott tehát egy beteg 27 kilogrammot. Súlyban nem változott 34 férfi és 26 nő. Gyógyeredmények: A távozott 413 beteg kö­zül 302 =73 1 % ért el az intézeti kezelés folya­mán gyógyeredményt, 101 = 24'4°/0 gyógyeredmény nélkül távozott, 10 = 2,4°/o meghalt. Azok közül a betegek, akik gyógyeredményt értek el, 90 meggyógyult = 217°/o, objektive kimu­* Az elhaltak a kimutatásban nem szerepelnek. tatható javulást ért el 205 = 49'6°/o, az általános erőbeli állapot szempontjából és tünetileg javult (a tüdőbeli állapot objektive kimutatható javulása nél­kül) 7 beteg =1-6%; az összes betegek közül munkaképesen távozott 257 = 62-2%>. Ha gyógyeredményeinket az egyes stádiumokra vonatkoztatjuk, a következő jelenségeket fogjuk találni: A 158 I. stádium beli beteg közül haszonnal végezte kúráját 150 = 94-9°/0, ezekből meggyógyult 90 _= 56'9°/o. Gyógyeredmény nélkül távozott 6 = 37%, (ezek között 5 beteg, mert csak néhány napot töltött az intézetben), meghalt 2= l-2°/0 (az egyiknek súlyos vitium cordis, a másiknak pneumonia crouposa okozta a halálát). A 120 II. stadiumbeli beteg közül eredményes kúrát végzett 100 = 83'3°/o, gyógyeredmény nem volt elérhető 19 betegnél = 15 8°/0, meghalt l=0'8°/0 A II. stadiumbeli betegek közül 10 férfinek és 10 nőnek állapota annyira javult, hogy elbocsátásuk alkalmával az I. stádiumba voltak beoszthatok. A 135 III. stadiumbeli beteg közül javultan távozott 52 = 38-5°/o, nem javult 76 = 56-2°/o, meghalt 7 =5-2%. A III. stadiumbeli betegek közül 5 férfinek és 2 nőnek az állapota annyira javult, hogy elbocsátásuk alkalmával a II. stádiumba vol­tak beoszthatok. Ha a két nem gyógyeredményei között fenn­álló differenciákat vesszük vizsgálat alá, a követ­kező észleléseket tehetjük: A férfiak közül 176 = 74'l°/o ért el gyógy­eredményt, a nők közül 126 = 71-5%. A nők javu­lási aránya tehát 3 °/o-al rosszabb, mint a férfiaké, aminek az okát abban kell keresnünk, hogy mig a férfiaknak csak 29-5°/o-a volt III. stadiumbeli, addig a nőknek 36 9°/o-a, másrészt mig a férfiaknak 40'5%-a volt I. stadiumbeli, a nőknek csak 35 20/o-a. Ha a gyógyulási arány (férfiak 22'3°/o ; nők 227°/o.) mégis körülbelül egyforma, sőt a nőké még vala­mivel jobb, úgy ennek az okát abban is kell ke­resnünk, hogy a nők átlagos kuraideje hosszabb volt a férfiakénál. 1908. évi gyógyeredményeinket az előző évek­kel összehasonlítva azt látjuk, hogy nagyjában és egészében eltérés nincsen. A részletekben vannak ugyan kisebb-nagyobb eltolások, de a végeredmény közel egyforma. Valamint a múlt esztendőben, úgy most is mondhatjuk tehát, hogy a tüdővész gyó­gyulási képessége más organikus elváltozással járó u. n. belbetegségek gyógyulási képességéhez viszo­nyítva meglepően nagy s hogy a szanatóriumi gyógykezelés a hozzáfűzött jogos reményeket a legteljesebb mértékben kielégítheti. Az elmúlt év történetéből a következő fonto­sabb momentumokat kell kiemelnem : 1908. február 21-én dr. Lukács György egye­sületi elnök ur Ő nagyméltósága szerencséltetett meg bennünket látogatásával. Március 31-én az eddigi segédorvos, Ormos Ede dr. elhagyja az intézetet s helyébe Weisz Her­mann dr. lép, aki ma is kiváló buzgalommal és lel­kiismeretességgel működik. Május 1-én a vörös keresztes nénéktől a be­tegápolás és háztartás teendőit az assisi Szent Fe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom