Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-06 / 23. szám

•6 BÉKÉS 1909. junius 6. tással volt. Halála széles körökben kelt őszinte mély részvétet. Áldás és béke hamvaira I Matúra bál. A békési református főgymnázium érettségiző növendékei az érettségi bevégeztével 'folyó hó 19-én matúra bálát rendeznek. A bál a •Rózsási-fóle uj tánczteremben lesz megtartva. 'Kezdetét este 8 órakor veszi. Belépti dij szemé­lyenként 2 K. lesz. Halálozás. Kis Bálint, YI. o. főgymn. tanuló a békési református főgymnázium egyik legjelesebb növendéke múlt hó 29-én hosszantartó, lassú her- vadozás után csendesen elhunyt. Temetése, melyen a főgymnázium tanulóin kívül is nagyszámú közön­ség jelent meg, 31-én d. u. ment végbe nagy rósz vét mellett. A sírnál egyik osztálytársa Kapecán Miklós főgymnáziumi tanuló mondott utolsó „Isten hozzád !-“ot a korán elköltözött tehetséges ifjúnak, amelynek végeztével a frissen hantolt sírra díszes élővirágokból fonott koszorút helyezett az ifjúság. Dillettáns mészáros, lakács Imre békési refor­mátus harangozó, hogy üres idején ne unatkozzék, különösen kedvtelésül a mészáros mesterséget választotta magának. Ez magában véve még igen dicséretes jelenség lehetne, ha Takács uram vala­melyik erre hivatott iparosnál praktizálná ezen szenvedélyét, de ő a maga kezére dolgozik és pedig mindenféle iparhatósági engedély nélkül, miáltal abba kedvező helyzetbe jutott, hogy törvé­nyes szaktársainál sokkal olcsóbban mérhette az árut. Azonban a pünkösd szombati vágásnál rajta vesztett. A hatóság, hogy-hogy nem nyomára jött tilos manipuláczióinak rajta ütött, a nála talált borjúhúst lefoglalta, s a dilettáns iparos ellen az illetékes helyeken feljelentést tett. Kovács Sándor szegedi zongorakészitő és han­goló városunkban időzik. Megrendeléseket elfogad Dobay János könyvkereskedése. Tisztasága 30.000 koronával szavatoltatik. A konyhában és házban mindent, ami egyáltalában mosható és tisz­títható, csakis Schicht szarvasszappanával tisztítsunk. E szappan évtizedeken át folytatott beható és lelkiismeretes tanulmányozásnak ff eredménye. Mosó ereje rendkívüli, szavatolt tiszta és ment minden káros keveréktől. Gond nélkül használható tehát minden tisztítási célra, még ott is, hol közönséges szappan felmondja a szolgálatot vagy különös gondosság szükségeltetik. □□□□□□□□□□□□a irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden kül­földi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. A „Bókésvármegyei nemesi családok története“. Alulirott eredeti kutatások alapján mintegy 4—5 kötet terjedelemben megírom s részben már meg­írtam „Békésvármegye nemesi családjainak törté­neté“-!. A történelemből nagyon jól tudjuk, hogy Bókóavármegye nemesi családjai a mohácsi vész és az ezt követő török hódoltság alatt részben idegen vármegyékbe költöztek, nagyobbiészben pedig ki­pusztultak, kihaltak. Ezen családokat s történeti szereplésüket nem szándékozom ismertetni, annál kevésbé, mert azok szerepléséről — ha részben is — de tájékozást nyújt Békésvárntegye monográfiája. A „Bókésvármegyei nemesi családok története“ czimü munkámban a fősulyt azon nemesi és mág­nás családokra fektettem, akiknek történeti szerep­lése úgyszólván összeforrott Bókóavármegye újabb- kori — a török hódoltság utáni — történetével, Művemben tehát azon mágnás és nemesi családok története foglal helyet, amely mágnás és nemesi családok török hódoltság utáni időtől napjainkig telepedtek le Bókósvármegye földjén. Éhez képest családtörténeti munkám két részre oszlik és pedig : I. rész: mágnás családok története, II. rész: ne­mesi családok története. Miután Békésvármegyének ma élő mágnásai birtokaikat nagyobbrészt a Ilarru- ckernektől örökölvén, e részben bizonyos tekintet­ben az öröklési rendet tartva szem előtt, a követ­kező sorrendben foglalnak helyet mágnás családaink történeti leírása: 1. A báró Harruckernek és örö­köseik. 2. A Wenckheim család története, a) lovag Wenck-ek. b) báró Wenckheimok. c) gróf Wenck- heimok. 3. Az Almásy család története, a) nemes Almásyak. b) gróf Almásyak. 4. A gróf Bolza csa­lád története. 5. A gróf Blanckenstein család tör­ténete. 6. A Drechsel család története, a) báró Drechselek. b) gróf Drechselek. 7. A gróf Hoyos család története. 8. A gróf Károlyi család lörténete 9. A horgosi Kárász család története. 10 A gróf Merán család története. 11. A gróf Széchenyi csa­lád története. 12. A báró Inkey család története. 13. A báró Harkányi család története. Munkám második része nemesi családjaink történetét öleli fel a következő sorrendben : A velenczei Ambrus, — Antalóczy, — bajcsi Bajcsy, — bajczai Beli- czey, — bertóthi Bertóthy, — szelefarmosi Bodó, — Bodoky, — Boross, — behárfalvi Bohus, — Czeglédy, — Csák, — Csánky, — Debreczeny, — Dobsa, — jobbabázi Dőry, — felsőalmási Fábry. — erdőtarcsai Fejér, — Fejérváry, — késmárki Galli, — csákói Geiszt, — Gyoroky, — teszári Hajnal, — Igaz, — Jancsovics, — daruvári Janko- vicb, — Jancsovics, — nagyjeszeni Jeszenszky, — — Juhos, — Justh,— Karácsonyi, — Kállay (szeg­halmi), — káliéi Kállay, — keviczai Keviczky, — nemeskéri és ittebei Kiss, — Konkoly, — Könyves- Tóth, — Kruchió, — ebesfalvi Lengyel, — kirily- lehotai Lehóczky, — Lukács, — szentmiklósi Novák, — néveri Névery, — kápolnaki Nyisztor, — roz- váczi Omazta, — csabai Páva, — Petneházy, •— Ruzitska, — dobsinai Sailer, — Szabó, — tárcsái Szakáll, — Váradi Szakmáry, — Szánthó, — Sze- gedy (Kiss), — Szokolay, — Sztojanovits, — Tardy. — Terényi (Stummer), — Urszinyi, — Zlinszky, — folyfalvi Zöldy stb. családok története. — Munkám első részét most rendezem sajtó alá s az első két három kötet az ősz folyamán fog megjelenni. Az egyes családok legrészletesebb történetéhez közlöm a családi leszármazási táblázatokat; valamint a ne­mesi czimereket, ha ez utóbbiak klisirozási költsé­gét az érdekelt családok fedezik. Erre vonatkozólag jelzem, hogy pzines czimerek klisirozása eredeti nagyságban 400, egyszerű szinnyomatban 120 koro­nába, kicsinyített alakban pedig színes klisé 70 — 120. egyszerű nyomásban 35—50 koronába kerül. A czi- merekre vonatkozó megrendelést, valamint az egyes családok történetére vonatkozó esetleges adatokat kérem ozimemre a legrövidebb idő alatt beküldeni. — Amikor a »Bókésvármegyei nemesi családok története« czimü munkámra előfizetést nyitok, előre is biztosíthatom a tisztelt megrendelőket, hogy a mű úgy tartalmával, mint külső, díszes kiállításá­val teljes megelégedésüket fogja kiérdemelni. A modern és díszes kiállítást egyébként előre garan­tálja a nyomtatómühely czég : Iíner Izidor ország- hires neve. — Előfizetést csak a teljes (4—5 köte­tes) műre fogadok el. A mű előfizetési ára : csinos fűzött példány 60 kor., díszes félbőrkötósben 85 korona. Az aláirás kötelező és vissza nem vonható. Az előfizetési dijakat alábbi czimre kérem beküldeni, esetleg azok bevétek zését a mű megjelenésekor utánvéttel eszközlöm. Az előfizetési ivek szives be­küldését kérem legkésőbb 1909. julius 1-ig. Pala tinus József, hírlapíró (Békéscsaba, Fő-utcza). Közgazdaság. Földadókataszter kiigazítása. A vármegye al­ispánja rendeletileg felhívta az összes megyebeli községeket, hogy amennyiben tudomásuk szerint a községi határban a kataszteri jövedelmek illetve földosztályozások tekintetéből bármiféle sérelmek avagy igazságtalanságok forognának fenn, az ide­vonatkozó adatokat szerezzék be s a kataszter ki­igazítása iránt tegyenek előterjesztést és pedig f. hó 20-ig. Utusittattak továbbá a községek, hogy széles körben tegyék közhírré, miként 20 földtu­lajdonos együtt szintén kérelmezheti a kiigazítást. Orosháza község már tett is előterjesztést s bizo­nyára más községben is megtótettek már erre az előkészületek. A nagyzerind-tamásdai mezőgazdasági vasút, amelynek közigazgatási bejárásáról már említést tettünk, a megvalósulás stádiumába lépett. Az épít­tető Lipthay báró a szóban forgó 7 klmtr. hosszú­ságú vasút traszirozási munkálatait a Magyar Belga fémipargyár részvénytársaság budapesti czéggel esz­közölte, mely úgy a felépítményi anyagnak, valamint a jármüvek szállításával is meg van bízva. Húsvágók figyelmébe. Az uj husvizagálati sza­bályzat értelmében azokban a mészárszékekben, melyekben növendék marhahús árusittatott, ezen­kívül C9ak bivalyhus volt tartható. — A földmive- lésügyi minister azonban egyik legújabb rendeleté­vel megengedte, hogy a bivalyhuson kívül más, mint juh-, kecske- és sertéshús is tartható lesz, azonban mindegyik hús külön felirattal látandó el s a növendék marhahús felirata kétszer olyan nagy­ságúra készítendő, mint a többi hús felirata. Szinliáz. A szezon harmadik hetében már egészen ki­alakultak a vélemények a színtársulat kvalitásai tekintetében. Konstatálhatjuk, hogy az idén is úgy, mint a többi években, kiváló művészgárdát kaptunk a sze­gediekben s megállapíthatjuk azt is, hogy egyre fokozódik a szinházbajárási kedv. A múlt héten, — az »Ikrek« előadását leszámítva, — minden este telt ház volt, amit a kiváló társulat különben teljes mértékben meg is érdemel. A színházi hét estéiről különben a kővetke­zőkben számolunk be : A király. Három müveit franczia összefogott és víg­játékot írtak a királyról. Nagy vonásokkal, hanyagul dolgoztak, amint ez karrikaturánál már bevett szo­kás. Nem kímélték a rikító, divatos színeket, csak­hogy jobban kidomborodjék a mellékalakok töm­kelegéből a tollhegyre kiszemelt figura. Akik pedig ilyen eszközökkel dolgoznak, azoknak igen nagy művészeknek kell lenniök, különben kontár kezük ecsetje alatt pacsmagolás közben úgy összefolynak a szinek. hogy maguk a festők sem ismernek rá. A ktrály szerzői igen intelligens emberek, a darab, amit Írtak, eléggé mulatságos és — még sem tudunk fölmelegedni tőle. Valami hiányzik belőle, vagy — valamiből sok van benne. Szóval a recept, — ami után készült, — nem egészen hiba nélkül való. — Ennek köszönhetik a szerzők a kritika ingadozását s a közönség gyakran feltűnően tartózkodó maga­viseletét. Ennek tetejébe a darab még sok helyen ízléstelen is úgy, hogy nemcsak a fiatal leánynem­zedéknek, de még a felnőtteknek sem szolgál valami nagy lelki épülésére. Szóval, a darab nem valami nagyon tetszett annak daczára, hogy az előadók élén Almásy Endre és Krémer Jenő állottak az ő kifor­rott javatehetségükkel. Előbbi a királyt személye­sítette, utóbbi Bourdiert játszotta meg tökéletes mű­vészettel. A nők közül Fodor Ellát, Kende Paulát és Nagy Terust kell kiemelnünk intelligens, helyesen átértett játékuk révén, mig a férfiak közül a többi főbb szerepben Csiky (Chamarande márki), Pesti (Blond, kiváló különösen a fodrász maszkjában), Irányi, Baróthy, Mezey Péter, Kertész, Oláh, Békefiné, Bernáth Margit stb. osztozkodtak a sikerben. A dísz­letek igen szépek voltak, a rendezés kifogástalan volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom