Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-06 / 23. szám

XLI. évfolyam.

Gyula, 1909. junius 6.

23-ik szám.

Előfizetési árak;

Egész évre

.............. 10 K — f

Fé

l évre.............. _ 5 K — f

Év

negyedre.............. 2 K 50 f

Hi

rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér.

TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP.

Szerkesztőség és kiadóhivatal;

Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Egyes szám ára 20 fillér.

FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID

Megjelenik minden vasárnap.

Békésvármegye földadója.

A földadóról és a kataszter kiigazításáról szóló 1909. évi V. törvényczikk értelmében a kataszter kiigazításának javasolására a pénzügyigazgatóságon és helyszine- lési felügyelőségen kivül a törvényhatóság, a községi képviselőtestület, vagy 20 községbeli földadóköteles birtokos jogosultak.

A pénzügyigazgatóság és a helyszinelési felügyelőség 1909. évi deczember hó végéig, mig a vármegye, a községek, illetőleg a 20 községbeli löldadóköteles csakis t. évi junius hó végéig élhetnek kiigazítás kérelmezési jogukkal.

Békésvármegye törvényben biztosított jogát a legutóbbi törvényhatósági közgyűlésen előterjesztett javaslatnak határozattá emelésével gyakorolja.

A határozati javaslat, amelyet a közgyűlést előzőleg tiz nappal a vármegye hivatalos közlönye s annak nyomán úgy a „Békés“, mint a vármegye többi lapjai is közöltek, lényegében még április hó folyamán behatóan tárgyaltatott két Ízben is a Gazdasági Egyesület választmányi s közgazdasági szakosztályi ülésein, utóbbiban a községi adójegyzők részvétele mellett is. Ezen • ülésekről a vármegye lapjaiban bőséges tudósítások jelentek meg és igy senki sem mondhatja, hogy e javaslat akár lényegében, akár alakjában meglepetésszerüleg került volna a törvényhatósági közgyűlés tanács- > kozása alá. Elégséges ideje, módja s alkalma volt tehát bárkinek a javaslattal szemben esetleg fennforgó észrevételeit és kifogásait akár a sajtóban, akár más uton-módon a

megyei közgyűlést előzőleg megtenni s érvé-l nyesiteni. őszintén sajnáljuk, hogy a kritika csak a közgyűlés után történt meg, amikor a javaslat már határozattá emelkedett.

„A békésmegyei földadókataszter kiigazításának kérdéséhez“ czim alatt május 29-iki kelettel nyomtatásban megjelent röp- iratot értjük, amely bírálat tárgyává teszi az egyhangú határozattá emelt javaslatot, amely röpirattal annak daczára, hogy elkésett, mégis készséggel foglalkoznánk, ha az szakszerű kritika lenne. De, hogy mennyire nem szakszerű munka ez a röpirat, azt minden további argumentálás helyett egyetlenegy állításával, illetőleg feltételezésével világítjuk meg.

A határozati javaslat, illetőleg most már elfogadott határozat számokkal bizonyította ugyanis, mennyivel emelkedett 1883. és azt megelőző évekhez képest az uj kataszteri munkálatok következményeként 1884-re Bó- késvármegye földadója. Magát az emelkedés tényét nem is vonja kétségbe a röpirat sem, de az emelkedés egyik okául feltételezi, hogy — szóról-szóra idézzük — „lefolyással lehet- tele a 84iki nagyobb földadóra az előző évi hátralékok ez évbeli erélyesebb behajtása, előző évi elemi csapások és behajthatatlanság folytán való leírások elmaradása.“ Nem folytatjuk tovább. A röpirat szerzőjét nagytehetségü jeles képzettségű egyénnek ismerjük, de hát „non omnía possumus omnes.“ A fenti sorokban megnyilatkozó feltevéssel szemben nincs az a, nem mondjuk hogy kataszteri becslőbiztos, pénzügyi tisztviselő, vagy adóügyi jegyző, hanem egyszerű adóügyi napdijas sem, aki ne tudná azt, hogy a földadó előírásra, helyesebben mondva a folyó évi földadó mennyiségére akár 1884-ben, akár előtte, akár utánna bármely évben, az előző évi hátralékok „ez évben* erélyesebb behajtása, elemi csapások és behajthatlanság folytán való leírások elmaradása akár egy fillérnyi befolyással sincsen, de befolyással egyáltalában nem is lehet. A földadókataszter elméleti s gyakorlati tudása nem éppen kicsi dolog; nincsen semmi restelkedni való benne, ha egyébként nagytehetségü, jeles képzettségű ember is, mint aminőnek — ismételten hangsúlyozva — a röpirat érdemes szerzőjét értékeljük, nem sajátitotta azt el, aminthogy gyakorlat nélkül nem is sajátíthatta el. Az elméleti s gyakorlati tudásnak azonban oly fokú hiánya mellett, aminőt a fenti idézet bizonyít, röpirata épp annyira nem tarthat igényt rá, hogy vele foglalkozzunk, mint példával élve nincs jogezime számtani problémák fölött vitákat provokálni, egyenletek megfejtését ambiczionálni olyan valakinek, aki a számtani alapműveleteket nem ismeri.

Bókésvármegye szántóföldjei tulmagas adóztatásával szemben a törvényhatósági bizottság minden partikuláris érdeken felül emelkedő olyan álláspontra helyezkedett, amely egyedül alkalmas rá, hogy az őssz- vármegye nagy sérelmei orvosoltassanak, vagy azok legalább is ne fokoztassanak.

Egészen természetesnek tartjuk azonban, sőt helyeseljük is, ha a községi képviselő- testületek szintén igénybe veszik az uj törvény által részükre is biztosított jogot, hogy aránytalanul magas megadóztatásukkal szemben jogorvoslattal éljenek. A vármegye minden községében is van ez irányban mozgalom, ámbár sajnálattal tapasztaljuk, hogy a legtöbb helyen a mozgalom részint tájékoTAHÖli,

A József szanatórium 1908. évi működéséről.

Közli: Geszti József dr. igazgató-főorvos.

(Folytatás.)

Az intézet 1908. évi jelentése:

1908-ban betegforgalmunk a következéképen alakult:

1907- ről maradt 44 férfi és 32 nő, összesen 76 beteg;

1908- ban felvétetett 247 férfi és 197 nő, ösz- szesen 444 beteg;

1908- ban távozott 240 férfi és 178 nő, összesen 418 beteg;

1909- re maradt 51 férfi és 51 nő, összesen 102 beteg.

Kimutatásunk a 418 távozott betegről fog szökni; Valamint 1907-béri, ügy most is látjuk, hogy mig a férfiak a távozott betegek 57‘4%-át tették, addig a nők csak 42 6%-át. Ez onnan van, 1. hogy a nőosztályon az telínult esztendőben is sokkal több volt az üres hely, mint a férfiosztályon ; 2. hogy a

nők átlagos kura-ideje hosszabb volt a férfiakénál. A távozott betegek közül:

1—10

éves

volt

—

férfi, 1

nő,

összesen

1

beteg

10-15

»

11

2

„ 7

n

11

9

n

16—20

11

11

45

„ 42

11

11

87

11

21—25

11

11

69

„ 56

11

11

125

11

26—30

»

11

45

„ 33

V

11

78

11

31-35

„

11

29

v 26

n

11

55

11

36-40

11

11

30

„ 12

11

11

42

n

41—45

11

11

13

„ 1

11

11

14

11

46-50

11

11

6

11

11

6

11

51—55

11

n

1

11

»

1

11

Az összeállításból kitűnik, hogy a betegek legnagyobb része s keresőképes korban betegszik meg tüdővészben.

A betegek családi állapota a következő volt: nős 93, nőtlen 147 férfi: férjezett 92, hajadon 83, özvegy 1, elvált 2 nő. Mig tehát a férfiaknál túlsúlyban voltak a nőtlenek, addig a nőknél túlsúlyban Voltak az asszonyok. Ebből az következik, — amire jelentésünk későbbi részében is ráfogok még mutatni, — hogy a nőknél a házas és nemi élet jelenségei teszik leggyakrabban disponálttá a nőt a fertőzésre.

A távozott 418 beteg foglalkozására nézve a következő adatok állanak rendelkezésünkre:

Férfi Nő

1. tanulással foglalkozók ... 26 8

2. szellemi munkások

...................42 9

3. művészet terén működők . 4 2

4. hivatalnokok és tisztviselők 36 9

5. kereskedelmi téren működők 25 2

6. az ipar terén működők . . 63 10

7. mezőgazdasággal foglalk. .15 —

8. szolgálatban levők . ; . . . 29 10

128 nőnek nem volt önálló foglalkozása.

A 418 beteg a következő megyékből, illetve városokból való :

Megye vagy város

Férfi

Nö

Megye vagy város

Férfi

Nő

Alsófehér

1

0

Máramaros

1

1

Aradm. és város

24

16

Maros-Torda

3

2

Abauj-Torna

4

6

Moson

3

1

Bács-Bodrog

17

13

Nógrád

5

1

Baranya

1

0

Nyitra

0

1

Békés

17

17

P.-P.-Kis-Kun

10

15

Bihar

12

14

Pozsonym. és vár.

5

2

Besztercze-Naszód

1

1

1

Sáros

2

2

Borsod

3

1

Sopron

2

1

Bars

1

2

Szepes

2

2

Sirolin-Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli tzzadást.

Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofu'ozis. influenza

ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva.

Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „KooAe“ eredeti csomagolást.

F. HolTmann-La Roche & Co. Basel (Svájc]

„Roche"

Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak* ban. — Ára üvegenkint 4.— korona.

ar

f.Ti- 55» í.y*-.••

Lapunk mai száma 12 oldal.