Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-30 / 22. szám

BÉKÉS 1909. május 30. € jón, ha a fenti miniszteri rendelet szellemében tel­jesítenénk kötelességeinket a tanuló ifjúság nevelése és oktatása körül, nem-e épen azok a pusztitó kezek lennének a legjobb védelmezőivé, gondos ápolóivá a szabad területre e kiültetett fáknak? A meglevő hibák és mulasztások okozta bajo­kért a felelősséget egyik a másikra nem háríthatja, ■épen a bajok természeténél fogva, mégis úgy gon­dolom, hogy az iskolavezető szerepre lévén hivatva, a legsúlyosabb feladat ő reá hárul. Neki a lehető legtökéletesebb munkát kell elvégezni. De lehet­séges-e elképzelni tökéletes munkálkodást ott, hol a népkultura munkásai iskoláik jellege szerint magu­kat elszigetelve, saját munkakört töltenek be csu­pán ? Legyenek az iskolák bármilyen jellegűek is, mig a nevelés legfőbb czéljában, az emberré való gyúrás és formálás hatalmas munkájában az iskola- vezetők össze nem fognak, közös akczióba nem lép­nek és a szükségből fennálló választó falakat majd­nem láthatatlanokká nem varázsolják : addig egyiktől se várjunk tökéletes munkát. Szakadékok vannak a népkultura különben de­rék munkásai között! Ezért nincsen megtartva leg­több helyen a Madarak és fák napja, ezért marad írott malasztnak sok nemes intézkedés és ezért kell, — a bár testet őlthető szép, jó és igaz eszméket az idealizmus légvárába valóknak tartanunk ! Vajha az első pünköst ünnepén a tanítványokban munkás Szentlélek eljönne mindnyájunkhoz, adna nekünk bátorságot, hogy egyet akarva, mondhassuk ki a szót : »mélyebben szántsunk« és erőt, hogy csodá­latos dolgokat miveljünk . . . hogy hidaljuk által a szakadékokat ! Balogh János, református tanító. Erdei kirándulást tart pünknst harmadnapján délután a belvárosi rom. kath. fiúiskola ifjúsága tanítóik vezetése alatt a városerdőbe. Indulás dél­után a 2 órai vonattal es uzsonnára az összes te- nulók megvendégeltetnek. A gyermekek vonattal jönnek haza is. Jubiláló ÓVÓnÓ'. A gyomai intelligens közönség lélekemelő ünnepélyt rendezett vasárnapon. Serke- diné óvónő ekkor töltötte be óvónői működésének negyedszázadát. Dr. Nagy Ernő iskolaszéki elnök üdvözölte a jubilánst, ki nemcsak a község, de a tanfelügyelő jókivánatát is tolmácsolta. Majd egy értékes karéket nyújtott át az óvónőnek, mint tisz­telői kedves ajándékát. Este nagyszabású bankett volt az ünnepelt tiszteletére a Népkertben. Hírek. Pünköst. A bibliai idők ködéből isteni csoda­tettek emlékei merülnek fel . . . Együtt vagyunk a házban az apostolokkal és várjuk a Szentlélek érkezését , . . S im a levegőben nagy zúgás támad, mely betölti az egész házat s a Szentlélek tüzes nyelvek alakjában száll le az apostolok tisztes fejére. És ők a világ minden nyelvén hirdették a népeknek az Üdvözítő tanításait. Ennek a nagy, lélekemelő csodának emlékezetéül szentelte az egyház a pünkösti ünnepeket, — melyek nálunk Gyulán, specziel három napon át tartanak, a kedd a hajdani rettenetes jégesés emlékének megölésére szolgálván. Oh ! bár megismétlődnének a múltak bibliai csodái s mi, akik nem értjük, nem beszél­jük egymás nyelvét, nem valljuk egymás elvét : egy nyelven, egy elv zászlója alatt haladnánk az egymást boldogitás végczéljai felé! Szállj le kö­zénk Szentlélek Isten, töltsd be sziveinket egymás iránti önzetlen szeretettel, hogy hozzád méltóan ünnepelhessük bibliai időkbeli dicsőséges eljöve­teled pünkösti emlékünnepét! A gyulai nőegylet rendes évi közgyűlését jú­nius 6-án d. u. fél 4 órakor fogja az árvaház ter­mében megtartani, melyre a tisztelt tagok ezennel meghivatnak és minél számosabb megjelenésre ké­retnek. Tárgysorozat: 1. Az 1908. évi jegyzőkönyv hitelesítése. 2. Pénztári számadás e őterjesztóse. 3. Raktári számadásról s befolyt adományokról jelen­tés. 4. Az egylet által sególyzettekről jelentés. 5. Indítványok. 6. Számvizsgálók választása. 7. Egy választmányi tag választása. Gróf "Wenckheim Fri- gyesné, egyleti elnök. Az aradi 13 vértanú kivégzési helyének meg­váltása czéljából foganatosított gyűjtés, a várme­gyében 643 koronát eredményezett. A jelzett czélra csupán három község nem adakozott, ezek a köz­ségek Újkígyós, Szentetornya és Kondoros, minden­esetre feltűnést kelthet. Helyreigazításul. A gyulai református templom javítási munkálataira az ajánlatok nem junius 1-re, hanem május 3l-ón d. e. 10 óráig nyújtandók be, mely körülményre pályázók figyelme ez utón is felhivatik. Ref. egyháztanács. Ágostai evang. isteni tisztelet. Vasárnap, ünnep első napján délelőtt 9 órakor a szokott iskolai he­lyiségben Szeberényi Zs. Lajos békéscsabai lelkész funkcziója mellett ág. evang. isteni tisztelet lesz. Az alsó fehér körözsi ármentesitő társulat f. hó 28-án tartotta rendes tavaszi közgyűlését, ame­lyen résztvettek gróf Széchenyi Antal elnöklete alatt: Ondiuss Cyrill, dr. Szegedi Kálmán, dr. Hoff­mann Károly, dr. Lovich Ödön, dr. Bucsko Korio- lán, K. Schriffert József, Exner Ferencz, Monor Mihály, Nyikora Illés, Ravai Gábor, Korosy László, Achim Gusztáv, Haan Béla, K. Nagy Gábor, Szath- ináry Gábor, Monori Mihály, V. Szabó Gábor. Aszalay Gyula, Goldis János, Medveczky Zsigmond min. osztálytanácsos, Szarvassy Arzén műszaki ta­nácsos, a Körös-Berettyó folyammérnöki hivatal főnöke, Künzl Ernő h. igazg. főmérnök, Misley Elemér pénztáros, mint jegyzőkönyvvezető. Elnökló gr. Széchenyi Antal a megjelenteket szívélyesen üdvözölvén és a közgyűlést megnyitván, választ­mányi tagul elhalt Hoffmann Mihály helyére dr Hoffmann Károly választatott be. A vészéi szifon megvizsgálására kiküldött Medveczky Zsigmond min osztálytanácsos által adott műszaki vélemény alap­ján, mely a bedőlés okául a rossz talajviszonyokat állapította meg, a közgyűlés az igazgató-főmérnököt különböző tervek készítésére utasította, a további intézkedéseket a tervek előterjesztése után tartván fenn magának. Ezzel kapcsolatban a zsilipkezelési szabályzat épen ezen okból a napirendről levétetett, illetőleg későbbi közgyűlésre halasztatott. Elrende - tetett több belvizlevezető, nevezetesen a sióréti, gyuriréti stb. csatorna létesítése, mely még ez év fo­lyamán fog megtörténni. A pénztár és leltári szá­madások megvizsgálásáról a számvizsgáló-bizottság által beadott jelentés, amely a számadásokat rend­ben levőnek találta, tudomásul vétetett. Erkel János ig főmérnöknek, orvosi bizonyítvánnyal támogatott kérvényére félévi szabadság engedélyeztetett, sza­badsága tartamára az igazg. főmérnöki hatáskör Künzl Ernőre ruháztatván át főmérnöki javadalma­zással, eddigi helyettesítésért 1200 korona Bzavaz tatván meg részére. A gátőrök drágaság-pótlék iránti kérelmük elutasittatott. A közgyűlés a régi kisajá ti'ásókból származó területek rendezését és telek­könyvi átírását elrendelte. Még több kisebb értékű ügy intéztetett el és ezzel a közgyűlés délután fél hat órakor befejeztetett. Kinevezés. A gyulai m. kir. pénzügyigazgató­ság Matuka Imre szarvasi pénzügyőri fő vigyázol ugyanoda szemlészszé kinevezte és a szarvasi sza­kasz vezetésével megbízta. A vármegye kórházi bizottsága folyó hó 25-én délután Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelynek főtárgya a kórház kibővítési teiveknek végleges megállapítása s a belügyminisz­terhez sürgős felterjesztése volt. A bizottság egyben felkérte a vármegye fő- s alispánját, hogy a terv jóváhagyását szorgalmazni szíveskedjenek, amely esetben az építkezési árlejtésnek kiírása rövid idő alatt remélhető lenne, ami kettős szempontból volna életbevágóan fontos dolog, nevezetesen megszün­tetné a kórház tűrhetetlen túlzsúfoltságát? másrész ről pedig az építkezés terén mutatkozó páratlan mérvű pangást enyhítené; a munkahiány mellesleg írva egyik biztosítéka lenne annak is, hogy az épít­kezés ez év folyamán jutányosabnan történhetnék. A bizottság a Budapesten tartandó nemzetközi or­vos-kongresszusra dr. Berkes Sándor igazgatót és dr. Feldmann Ignácz kórboncznok főorvost küldi fel. A belső vásáron, ami a sokadalmat illeti, elég nagy emberforgalom volt, kivált vasárnap délután, de annál gyarlóbb áruforgalom, a járókelők túlnyomó része bámészkodókból telt ki. Nagyon gyenge for­galmuk volt a ruházati iparcikkeket árusító iparo­soknak és kereskedőknek, még gyöngébb a fa-, fém is a bőriparnak, alig valami kelendősége a mezőgazdasági iparczikkeknek; sok vidéki iparos alig árulta ki a vásári költséget. A nyersbőrvásárra sok árut hoztak, de miután a nyersbőrökben nincs külföldi kereslet éB az árak alacsonyságuk daczára is hanyatló irányúak, az árukészlet túlnyomó részét, vevők hiányában, visszaszállították. Május hónapnak végnapjait éljük és szomorúan kell megállapítanunk, hogy a poétikus hónap egy­általán nem váltotta be a hozzáfüződő reményeket ; mezőgazdasági szempontból a lehető legkedvezőtle­nebb volt. Első hetében két fagy, ha nem is tette teljesen tönkre, de háromnegyedrészben megdézs­málta a szőlő- és gyümölcstermést, megfagyasztotta a vetemónyeket és tetemes kárt okozott a kikelt tengeriben is. A faggyal vetekedő veszedelem volt a nagy szárazság is, amely az egész hónapra kiha­tott, csupán az utolsó héten emberelte meg magát némileg, amikor legalább is eső hajlandóságot mu­tatott. A gyulai határban a május hóban jegyzett csapadék együttesen nem tesz ki 30 mm.-nól töb­bet. A vármegyének számos községében még ennyi sem volt. Búza, árpa s tengeri évek hosszú sora óta nem állt volt gyöngén, mindazáltal, ha a junius kedvező lenne, nincs ok a csüggedésre, mert évti­zedek tapasztalatai vannak mögöttünk, amelyek azt bizonyítják, hogy a vetések és különösen a búza s árpatermés sorsa júniusban dől el, és nincs oly rossz vetés, amelyet a kedvező junius helyre ne hoz­hatna, persze úgyszólván diktált időjárás mellett. Ami azonban helyrehozhatatlan, az a legelő s a kaszáló, ami leginkább megsínylette a szárazságot; ezeken a júniusi időjárás sem tud lényegesen len­díteni. Hétfői zivatar. Villámcsapások. Hosszú száraz időjárás után az egész vármegye gazdaközönsége vigyázva leste a hétfői fellegek tornyosulását. A várt eső be is következett, bár nem áztatta át kel­lőképen a talajt, de azért üditőleg hatott a növény­zetre. Az esővel járó szélvész és a villám sok kárt tettek. Gyulavarsándon egy villám a gyulai utón egy házat is felgyújtott, amely porig leégett. — Kígyóson a róm. kath. templom tornyába csapott be a villám ; de itt nagyobb kárt nem tett. A borosgyáni tanyákon Cs. Varga György és Pikó íSándor tanyájába ütött bele a villám. A tanyát fel­gyújtotta és Pikó Sándornak öt lova bale is égett az istállóba. — A csabai határban a nagyréti föl­deken a villám hasonló módon gyújtotta föl és pusztította el Kovács János tanyáját. Sőt Csabán a községben is lecsapott a villám, mindkét esetben, a községi villanyvenyvezetékbe, oly erővel, ■ hogy pár perczig az egész község sötétségben maradt. De emberélet is esett áldozatul ennek a zivatarnak. Burin Mihály, szarvasi lakos a vihar kitörésekor épen répaföldjét kapálta és munkaközben sújtotté agyon a villám. Az Újvárosi olvasókör saját helyiségének dísz­termében május 31-én, pünkösd másodnapján táncz- vigalmat rendez. Kezdete pontban 7 és fél órakor. Beléptidij személyenkint 1 korona. Családjegy 3 tagból álló családnak 2 korona, azonfelül 3 ko­rona. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és a »Béké8«-ben nyugtáztatnak. Akik tévedésből meg­hívót nem kaptak és arra igényt tartanak, a kör helyiségében naponként délután 1—2 óráig kap­hatnék. A zenét elsőrendű czigányzenekar szolgál­tatja. A tiszta jövedelem fele része a református templom javítás költségei alapjára fordittatik. Borzalmas halál. Balázs János szarvasi lakos 9 éves kis Jani gyermekére bízta tehenüknek a legeltetését. Eközben a gyerek a pányvakötelet a derekára kötötte s úgy játszadozott. Hirtelen a tehén megriadt valamitől s eszeveszett futással ro­hant a tanya felé, magával vonszolva a kis fiút. Mire a tanyához értek, a kis fiú kiszenvedett. Halálozás. Katona Sándor endrődi ügyvédjelölt f. hó 23-án, életének 27-ik évében, hosszas beteg­ség után elhunyt. Fiatal felesége, szülei és testvérei siratják korai halálát. Tüzek. Csabán kedden két helyen is pusztított a tűz. Faragó József és Faragó Pál egymás mellett levő tanyáin két pajta égett le, melyekben sok gazdasági eszközök voltak felhalmozva. A kár 2000 korona, mely azonban biztosításból megtérül. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom