Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-16 / 20. szám
1909. május 16. BÉKÉS 5 ■belterjes gazdálkodásra való fokozatos áttérést is 1884-hez, vagyis a kataszteri tiszta jövedelmi fokozatok megállapításának idejéhez képest rendkívül megnehezíti, sőt a vármegye túlnyomó területén lehetetlenné teszik a már fennebb jelzett és rosszakra fordult klimatikus viszonyok és azokon kívül az ijesztő mérvben fokozódó talajkimerülés, a gazdálkodási rezsit tetemesen emelő magas napszámok, óriásilag emelkedett cselédbérek, bojkottok és minduntalan fenyegető sztrájkok, amely utóbbiaknak egyetlen vármegye sincs annyira kitéve, mint az agrárszocziáliz- mus fészkét képező Békésvármegye. A szántóföldek tisztajövedelmi és megadóztatás alapját képező hoza- déka tehát a talajkimerülés, állandó szárazság és a gazdálkodási rezsi emelkedése folytán határozottan csökkent 1884. óta és igy a tisztajövedelmi fokozatoknak eddigi mérvben való meghagyása tarthatat lanná vált. A tisztajövedelmi fokozatok megállapításánál a szomszéd becslőjárásokhoz viszonyítva, az összehasonlítást és bizonyítást illetőleg végül nem zárkózunk el az elől sem, hogy a békési becslőjárásban levő szántók, legelők és rétek minden osztályú mintaterei a vele szomszédos berettyóujfalusi s karczagi harmadik osztályozási vidék szántói, legelői és rétjei megfelelő osztályú mintatereivel; a szarvasi becslöjárás ugyanilyen összes mintaterei a mezőtúri becslöjárás megfelelő mintatereivel, végül a békéscsabai becslöjárás ugyanilyen összes mintaterei a hódmezővásárhelyi, aradi, erdőhegyi s a szalontai járás megfelelő mintatereivel a helyszínén összehasonlittassanak ; amely összehasonlításokból minden kétséget kizárólag ki fog derülni, hogy először: az összehasonlított mintaterek és a mintaterek alapján osztályba sorozott Békésvármegyei és szomszéd járásbeli földeknek sem vételára, sem évi haszonbére között, de a törvényben megállapított becslési methodus szerint sem Békésvármegye előnyére külömbségek nincsenek, vagy amennyiben külömbségek fognak megállapít tatni, azok, a tiszta jövedelmi fokozatokat illetőleg olyanok lesznek, hogy a békósmegyei becslőjárások tiszta jövedelmei a szomszéd járásokéhoz képest le- szállitandók. Mindezek alapján, mint a vármegye összérdekét képviselő törvényhatósági bizottság, tisztelettel kérjük Békésvármegye három becslőjárására, a szántóföld, legelő és rét művelési ágakra nézve a tiszta jövedelmi fokozatoknak a fentebb kimutatott szomszéd becslőjárások tiszta jövedelmi fokozataihoz mért megállapítását, illetőleg leszállítását és jelen kérvényünk alapján a törvény által előirt intézkedések megtételét; a községeknek, vagy a törvényben megbatározott 20—20 földtulajdonos jogának hagyván fenn, hogy magában a vármegye egyes községeiben az osztálybasorozások körül mutatkozó aránytalanságok kiigazítását kérelmezzék és esetleg ilyen aránytalanságokkal szemben a törvényben előirt jogorvoslattal éljenek. 2985—1909. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városa III. osztályú kereseti adójára vonatkozó 1909. évi adókivetési javaslat az 1883. évi XLIY. t.-cz. 18. §-a értelmében május 15-től 23-ig terjedő 8 napra közszemlére kitéve tartatik oly czél- ból, hogy azokat mindenki megtekintheti s az őt vagy másokat illető adójavaslatokra nézve netaláni észrevételeit megteheti. Ezen észrevételek a fenti határidő alatt írásban a kir. pénzügyigazgatóságnál, utóbb az adókivető bizottságnál terjeszthetők elő. Gyulán, 1909. évi május hó 13-án. Dr. Lovich Ödön 222 1—1 polgármester. T a n ü g y. A gyulai főgimnáziumi tanulók tanulmányútja. A tegnapi napon, a déli vonattal Mérey Gyula h. igazgató, Bartóss Ferencz és Münch Szilárd tanárok vezetésével 19 diák indult tanulmányútra Gyuláról Budapest, Yácz, Visegrád, Esztergom, Komárom, Székesfehérvár és a Balatonra. A tanulmányút, melyről befejezte után Írni fogunk, tiz napra van tervezve. Iskolalátogatás. Dr. Vaus Bertalan nagyváradi tunkerületi főigazgató az elmúlt hét folyamán a békési református főgimnáziumot meglátogatva a tapasztaltak felett elismerését fejezte ki a tanári kar előtt. Bírálat Mérey Gyula Számtanjáról. Megemlékeztünk annak idején arról, hogy Mérey Gyula a gyulai főgimnázium kiváló mennyiségtan tanára a Számtan czimen a középiskolák I. osztálya számára egy igen hasznos és nagy szolgálatokat tenni hivatott tankönyvet irt, amelyet annak idején a hivatalos kritika a legnagyobb elismeréssel fogadott. Azóta Mérey Gyula feldolgozta és kiadta Számtanának a középiskolák II. és III. osztályára vonatkozó tananyagát is. Örömmel olvassuk a vallás és közoktatásügyi minisztérium által kiadott Hivatalos Közlönynek egyik utóbbi számában, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter Mérey Gyula ezen újabb tankönyvét is — hasonlóan az elsőhöz — engedélyezte. Az engedélyezés alapját képező hivatalos bírálatból közöljük a következőket: „Ugyanezen tankönyvnek első osztályára szóló részét is én bíráltam meg, jó könyvnek Ítéltem és elismeréssel emlékeztem meg sok jó tulajdonságáról. Ilyen előzmények után már jogos reménységgel néztem a folytatás elé és örömmel tapasztaltam, hogy várakozásomban nem is csalatkoztam. Igen hasznavehető, jó tankönyvet nyertünk benne. Figyelmes gondossággal olvastam és számítottam át az egész könyvet és meggyőződtem, hogy egyetlen részében sem fog találni a figyelmes tanuló oly nehézségre, mely elbátortalanítaná, vagy amellyel könnyű ezerrel meg ne tudna küzdeni. Minden egyes előforduló tárgyi kört világosan, keresetlen egyszerűséggel megmagyaráz a szerző, úgy, hogy a tanuló szinte kedvet kap a hozzácsatolt számvetések megoldására. Tételeit nem bizonyítja, de megvizsgálja azokat, és igy a tanuló figyelmét folytonos ébrenlétben tudja tartani. Ya lamint könyvének első részében megtette, úgy ezen folytatásban is pontosan betartja a szerző mindazon elveket, amelyeket a Tanitásterv és az Utasitások a matematikai tanítás czéljairól és módszeréről előírnak: gondosan ügyel az alapvetésre, a rendszeres haladásra, a szerzett ismeretek szerves összefüggésének biztosítására, a tanuló önálló munkásságának folytonos ébren tartására, a szerzett ismeretek alkalmazására és begyakorlására, a kifejezések szabatosságára.“ — Részletesen foglalkozik ezután a kritika a tankönyv minden egyes részével, majd a következő konklúzióra jut: „A könyv nyelvezete meglepően keresetlen, jó magyaros, világos, tehát könnyen megérthető, de azért a „kikerekitett“ szó helyett én jobb hangzásút kerestem volna. Berendezése áttekinthető, nyomása szép tiszta és nagybetűs. Bírálatomban elmondottakat mind összevetve, azt találom, hogy ez a tankönyv az Utasítások és a Tanitásterv szabványos követelményeit mind megtartva úgy tárgyi, mind módszeres tekintetekben a követelményeknek mindenben megfelel, azért mint hasznavehető jó tankönyvet engedélyezésre ajánlom. Budapest, 1909. február hó 27-éu. Szemethy Bála.“ — A magunk részéről osztatlan örömmel köszöntjük ezen kedvező és igen szép kritika ötletéből Mérey Gyulát, ki — úti figura docet — nem csak társadalmi, de tudományos téren is ember a talpán s midőn elért sikereit lokálpatriotizmustól ment önzetlenséggel teljes elismerés sei honoráljuk, őszintén kivánjuk, hogy jövőbeni hasonirányu munkásságaival is a múlthoz méltó szép, nagy és értékes sikereket arasson. Az iskolák idegen nyelvű felirata. Többször említettük, hogy a közigazgatási bizottság hivatkozással a törvény világos rendelkezésére felhívta a gyulai, békési és kótegyházi román iskolák iskola- széki elnökeit, hogy az idegen nyelvű külső feliratokat az iskolákról távolítsák el. Legutóbbi pedig olyan intézkedést is tett a közigazgatási bizottság, hogy az iskolák nemcsak román, hanem más idegen nyelvű feliratai is eltávolitandók. Az aradi román püspök a közigazgatási bizottságnak hivatkozott rendelete ellen a bizottsághoz előterjesztéssel élt és kérte a román nyelvű iskolai feliratok eltávolítását elrendelő határozat hatályon kívül helyezését azon az alapon, mert a vallás és közokt. miniszter a törvény végrehajtása tárgyában kiadott rendeletével az idegen nyelvű iskolai feliratok alkalmazását megengedte. A közigazgatási bizottság is megkapván annak idején a miniszternek ezt a rendeletét, az ellen előterjesztéssel ólt azon okból, mivel azt a törvény rendelkezésével ellentétesnek tartja. Most érkezett le a vallás és közokt. miniszternek leirata, nem ugyan a közigazgatási bizottságnak felterjesztésére, hanem az aradi román püspöknek a közigazgatási bizottság fentebb hivatkozott rendelete ellen a miniszterhez intézett panaszára. Ezen leirattal azonban a közigazgatási bizottság által a miniszteri rendelet ellen tett felterjesztés is elintézést nyert. A miniszter leiratában a közigazgatási bizottságnak határozatát hatályon kívül helyezi és utasítja a közigazgatási bizottságot, hogy az általa kiadott rendelethez alkalmazkodjék. Ezek szerint, amint előre megjósultak, gróf Apponyi Albert miniszter és a közigazgatási bizottság között teljessé vált az összeütközés. A további fejlemények elé érdeklődéssel tekintünk. A miniszter leirata a junius havi ülésen kerül tárgyalás alá. A Békésvármegyei Ált. Tanitó-Egyesület közgyűlése. A »Békésvármegyei Általános Tanitó-Egyesület« évi rendes közgyűlését Békéscsabán folyó hó 11. és 12-én az állami népiskola helyiségében tartotta meg. A 300-nál több tagot számláló egyesület férfi és női tagjai a népnevelés iránti lelkesedéstől áthatottan igyekeztek részt venni az érdekesnek Ígérkező közgyűlésen, melyre az egyesület igazgató-bizottsága az Országos Magyar Gazda Szövetség részéről egy szakelőadó kiküldését kérelmezte. Eme kérelemre dr. Molnár István nyugalmazott gimnáziumi igazgató küldetett ki. A lefolyt tanítói közgyűlésnek jelenleg ez az esemény volt a kimagasló mozzanata. A közgyűlést megelőző napon délután 5 órakor igazgató-bizottsági ülés tartatott, melyen a közgyűlés tárgyai lettek előkészítve és Uhrin Károly alelnök bejelentette, hogy az állami népiskolai tanítók gyűlési költségeinek fedezésére a vallás- és közoktatás- ügyi minisztériumtól az 1909. évre 341 korona lett kiutalványozva. Szerdán reggel — folyó hó 12-én — 8 órakor előértekezlet volt, majd 9 órakor Mikler Sándor kir. tanfelügyelő jelenlétében Uhrin Károly alelnök üdvözölvén az igen szép számmal egybegyűlt tanítóságot, a királyi tanfelügyelőt, dr. Molnár István, a Magyar Gazda Szövetség kiküldöttjét és a megjelent vendégeket, szép bevezető szónoklat után a közgyűlést megnyitotta Első tÉrgy volt Petz József egyesületi főjegyzőnek a lefolyt tanév alatt előfordult tanitó-egyesületi élet munkálkodásáról szerkesztett s minden tekintetben alaposan kidolgozott jelentése. Utánna dr. Molnár István tartotta meg gyönyörködtető, élczektől sziporkázó, tanulságos gazda- ságtani előadását, melyben a tanitóság figyelmét különösen arra irányította, hogy népiskolai tanítás alapjává a természettudományok tétessenek. Láng Gusztáv elnök, köszönetét mondott az igen tanulságos előadásért, majd Uhrin Károly a következő határozati javaslatokat terjesztette elő: A »Békésvármegyei Általános Tanitó-Egyesület« hálás köszönettel fogadja a Magyar Gazda Szövetség azon intézkedését, hogy életbe léptette az igen reális gazdasági gyakorlati előadások tartását. Ez alkalomból kifolyólag Darányi Ignácz föld- mivelésügyi minisztert táviratilag üdvözli. Készséggel és odaadó lelkesedéssel vesz részt a gazdaszövetség azon nemes munkájában, mely a magyar nép jólétének emelését czélozza. Kívánja egy gazdasági katekizmus és a tanítók részére készítendő vezérkönyv kiadatását. Brósz Jánosnak magánügyből kifolyó elfoglaltsága miatt a tanítói nyugdíjtörvény revíziójáról Polónyi Károly tartott igen tartalmas és érdekes előadást. Indítványozza, hogy a közgyűlés fogadja el változatlanul a Magyar Tanítók Országos Bizottsága által e tárgyban hozott igen kedvező javaslatát.
