Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-02 / 18. szám
1909. májas 1 BÉKÉS 9 ■szerint 2/3 rész az országos munkás bs. és bb. pénztárt illeti s igy tehát a kerületi pénztár ennek csak V3 része felett rendelkezhetik. Ezt azért jegyezzük meg, hogy számokkal kimutassuk, hogy a pénztár vezetősége hivatásának magaslatán áll és működéséért, azok részéről különösen, fakik ennek az intézménynek hasznát veszik — a munkások részéről — köszönetét és elismerést érdemelnek. Tehát nem találjuk meg a logikát abban, hogy az igazgatóságnak bizalmatlanságot szavaztak. De ugyanakkor, amikor a bizalmatlansági szavazatot többségre juttatták, egyúttal elfogadták a tiszta felesleg feletti rendelkezést s annak jogi alapjára helyezkedve megszavazták, hogy azt a 20 héten túli segélyekre fordítsák. Úgyszintén elfogadták változatlanul az 1909. évi költségvetést is. Éhez van egy megjegyzésünk. Aki a munkásbiz- tositási törvényeket ismeri, annak látni és tudni kell azt, hogy az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárak csak helyi szervei, akár fogadják el tehát a helyi önkormányzati szervek a számadásokat változatlanul, akár változtatnak azon, vagy ha éppen elvetik is és a vezetőségnek bizalmatlanságot szavaznak, ezzel nem érnek czélt, mert tulajdonképpen az országos pénztár és az állami munkásbiztositási hivatal mondja meg, hogy elfo- gadja-e a számadásokat és megadja-e a felmentvényt azoknak akiket illet, avagy mily módosítással fogadja el és hagyja azt jóvá. A helyi ülések zavarai tehát indokolatlanok, sőt a társadalmi érintkezés, békés együttműködés, ügyszeretet fokozásának, előfeltételeinek nem létezéséről tesznek tanúbizonyságot. Azt bizonyítja az ilyen, marakodás jelzővel legjobban illethető viselkedés, hogy a munkások és a munkaadók között még mindig mély ür van, amelynek áthidalására épen ez ^az intézmény volna legalkalmasabb Erős türelem és nagy jóakarat kell ahhoz, hogy a munkaadó elemek a kedvüket el ne veszítsék azon eszközök keresésében, amelyek az egyetértés áldást hozó ösvényére vezetnek. Érzi a társadalom ipari osztálya ennek a vészes helyzetnek káros voltát s tudja, hogy annak nincs létjoga és elöbb-utóbb meg fog szűnni. Lankadatlan jóakaratu érintkezés, az elszigetelő válaszfalak ledöntése által lehetséges visszaállítani azt az eszményi korszakot; amikor a mester és a legénye egy asztalnál fogyasztották el mindennapi kenyerüket, amikor a mester a legényét és viszont, a családhoz tartozónak tekintette. A helyi ellentétet meg kell szüntetni tehát, kölcsönös egyetértést állítani a helyébe, ez vezet egálhoz a pénztári ügyek szolgálatában is. A közgyűlés megválasztotta uj igazgatóságát és felügyelőbizottságát is és pedig igazgatósági tagok lettek Weisz Mór, Mayer István, Sál József, László Antal, Pfaff Ferencz és Junászka Mihály gyulai, Wagner József, Rosenthal Ignácz békéscsabai munkaadók. Abrahám János, Kovács Antal, Kaiser Antal gyulai, Holler Dezső, Resztár Károly, Krmetzky János, Klenk Mátyás békéscsabai, Görbics László orosházi munkások. Felügyelőbizottsági tagok lettek Groh Mihály, Licska Ferencz, Weisz Alajos gyulai, Klein Gusztáv, Márton József, Deutsch Mór békéscsabai munkaadók. Steiner Lipót, Scheibert Lajos, Botos Béla gyulai, Barna Ferencz, Rakovszky András, Hesser Jenő békéscsabai munkások. Az igazgatóság és felügyelőbizottság ápril 23-án megalakult Mayer István eddigi elnök többszöri felkérés ellenére határozottan kijelentette, hogy az elnöki tisztséget tovább semmi körülmények között nem fogadja el s igy elnök lett Weisz Mór, alelnökök Sál József és Kaisch Antal. Felügyelőbizottsági elnök Groh Mihály, alelnökök Licska Ferencz és Scheibert Lajos. Államsegélyek A kereskedelemügyi minisztej az orosházi iparostanoncziakolána k 2000, a békéscsabai iparostanoncziskolának p°dig 500 korona államsegélyt engedélyezett. Építkezések Kétegyházán. A Kétegybázán létesítendő vizállomási épület, kutmedencze, gépakna és Bzivócsőcsatorna kivitelére az aradi máv. üzletvezetőséghez április 20-ig ajánlatot adtak be: Andráséi Dezső és Bányász János és fia (Szarvas) 40.977 K 85 fillérrel, N. Szabados József (Gyula) 46.355 K D2 fillérrel, Molnár János (Békéscsaba) 40.254 K 72 fill., Steiner József (Arad) 40.314 K 56 fillérrel, ■Szabd József (Arad) 43.479 korona 15 fillérről, Kepes Lajos (Budapest) 46.480 K 30 fill., Szántay Lajos (Arad) 45.406 K 83 fillérrel és végül Kotsis Lajos (Arad) 41.215 K 5 fillérrel. Az építkezés kivitelét Molnár János nyerte el. Útépítések. A folyamatban levő gyoma—körös- ladányi, gyula—kétegyháza—eleki és a mezőberény—vésztői útépítések serényen haladnak előre. A kereskedelemügyi miniszter által engedélyezett költségek eddig már teljesen felemésztettek, úgy, hogy a miniszter újabban az első helyen említett útra 900000, a két utóbbi ut építésére pedig 100000 koronát utalványozott. A vármegyei munkásház építő bizottság április hó 27-én tartott üléseben tárgyalta Mezöberény község jelentését, mely szerint a Mezőberényben építendő 12 munkásház építési munkálataira Kriszt Mihály mezőberényi lakossal kötötte meg a szerződést. A szerződés értelmében egy munkásház úttal és kerítéssel együtt 1020 koronába kerül. A bizottság a vállalati szerződést elfogadta. — A Dobozon építendő 12 münkásházra vonatkozólag Mátyás András és társai békéscsabai akosok által beadott azon ajánlat felett, melyszerint egy munkásház építését, kút, kerítés és az ajtókhoz való faanyag nélkül egyenként 760 koronáért vállalják, a bizottság akkép határozott, hogy mivel vállalkozók megbízhatóságát nem ismeri, az ajánlatot azon feltétel mellett fogadja el, ha vállalkozók a vállalati összeg 20 százalékát készpénzben biztosíték képpen május 5-ig leteszik. — A Gádoros községben léte sitendő munkásházak építésére nézve Pólyák Pál és társai által tett azt az ajánlatot, melyszerint egy munkásház 1053 koronába kerül, a bizottság nem fogad a el, mert aszerint az orosházi hasonló munkálatokkal szemben, egy-egy munkásház 200 kor. drágább lenne. A mezőtúr—tiszaföldvári útból kiágazólag Be késvármegye érintésével Mesterszállás felé tervbe vett útépítés közigazgatási bejárása a folyó évi április hó 26-áu tartatott meg a helyszínén. A vártnegye képviseletében Kiss László vármegyei tb. főjegyző és János József kir. mérnök vettek részt a bejáráson, akik a vármegye érdekei szempontjából hosszabb előterjesztést vétettek be a miniszteri kiküldött által felvett jegyzőkönyvbe, hogy a tervbe vett variánsok közül a szóban levő kiágazás építtessék ki, azért mert az nemcsak Békésvármegye érdekeinek, hanem Jásznagykunszolnokvármegyét illető vidéke közgazdasági érdekeinék is leginkább elelne meg. Békésvármegye selyemtenyésztése. Békésvár megyében a selyemhernyó-tenyésztés fokozatosan terjed. Mind többen-többen foglalkoznak vele. Tény az, hogy kevés fáradsággal, alig öt heti munka után, épen abban az időben, mikor jóformán minden mezei munka szünetel, szép keresethez juthatnak azok, kik selyemhernyókat tenyésztenek. Múlt évben nagyobb lendületet vett nálunk is a tenyésztés ; ennek egyik oka az, hogy a lombszedésre alkalmas fák évről-évre szaporodnak, másik tényezője a Csabán felállított selyemfonoda, de legfontosabb mégis az, hogy a felügyelőség szakítva az eddig' rendszerrel, nem három osztályba sorozza és váltja be a gubókat, hanem csak kettőbe, s az I-ső ősz tályu gubóknak kilogrammját két koronáról, két korona 40 fillérre emelte. A selyemhernyó-tenyésztés örvendetes emelkedését mutatja az, hogy mig 1897-ben 1434 kg. gubót termeltek vármegyénkben, addig 1907 ben 6851 kgrmot. Ezelőtt 10 évvel 1995 koronát fizetett ki a beváltott gubóórt, mig 1907- ben 13999 koronát. Legtöbbet termeltek a szarvasi járásban, legkevesebbet a szeghalmi járásban. A selyemtonyósztós megkezdése óta vármegyénkben kifizettek a tenyésztőknek 121.270 koronát. Bcze- rédj Pál selyemtenyésztési főfelügyelőnek a földmi velésügyi miniszterhez intézett jelentéséből vesz- szük ki ez adatokat, ki jelentése végén megemlék- szik azokról, kik jóindulattal karolták fel Békésvármegyében a selyemtenyésztést. Elsősorban a vármegye hatóságainak fejezte ki köszönetét. Továbbá Rohoska Mihály gyomai főszolgabírónak, Jantyik Mihály gyomai tb. főszolgabírónak, Szeiler Elek békéscsabai főszolgabírónak, Bedák Mátyás kondoros! plébánosnak, Kevicky László ottani ág. ev. lelkésznek, továbbá Baross István ugyanottani község; főjegyzőnek, Pülöp József másodjegyzőnek és Erdélyi László bírónak, Gremsperger József csorvási jegyzőnek és Szalai Antal ottani bírónak, Mendöl Lajos nagyszénási ág. ev. lelkésznek, Mauzel Gyula ottani jegyzőnek és Kovács István ugyanottani bírónak, Torkos Kálmán orosházi községi főjegyzőnek, Jankó Ferencz ottani bírónak és Tóth György ugyanottani esküdtnek, Bakos Béla pusztaföldvári jegyzőnek, Bolla István ottani birónak és Kelle István ugyanottani állami tanítónak, Raksányi Béla dobozi állami iskolai igazgató-tanítónak, Viskovics Ignácz endrődi jegyzőnek, Uhrin János endrődi birónak, Házy Imre gyomai községi főjegyzőnek. A gyomai elöljáróságnak, Korossy László békéscsabai községi főjegyzőnek, Viliim István békéscsabai községi intéző gazdának, Achim Tamás békéscsabai birónak, Petneházy Ferencz köröstarcsai községi főjegyzőnek, Szabó Mihály köröstarcsai birónak, Fehérváry Celestinának Köröstarcsán, Kolozsi Endre mezőberényi községi főjegyzőnek, Tóth György mezőberényi birónak, kik a selyemtenyésztés és a szederfatenyésztés lelkes felkarolásával közreműködtek a jó ügy fejlesztésénél. A békésmegyei gazdasági egylet, az uj földadó törvény végrehajtásából Békésvármegye érdekeinek megóvása végett, — mint lapunk múlt heti számában megírtuk, — a kérdés beható tanulmányozása s a teendő intézkedések czóljából, a gazdasági szakosztályt hívta fel, amely szakosztályt ezen okból községenkint egy-két taggal bővitette ki s a községek elöljáróságát felkérte, hogy eme tanácskozásokra az adóügyi jegyzőket beküldeni szíveskedjék. A gazdasági szakosztály ülése, az egyesület rendes közgyűlését megelőzőleg, szerdán, folyó hó 5-én, délelőtt 9 órakor lesz Békéscsabán, az egylet helyiségében. Törvényszéki csarnok. A törvényszéki elnök nyugdíjba vonulása. Novák Kamill, gyulai kir. törvényszéki elnök több, mint egy emberöltőn át viseli* már a gyulai kir. törvényszéken az elnöki méltóság nehéz és nagy felelősséggel járó terheit. Negyven éves szolgálatát már évekkel ezelőtt betöltötte s a munkában eltöltött hosszú évtizedek után, ö is pihenésre vágyik. Az elmúlt vasárnapon Novák Kamill Nagyváradra utazott, a kir. Ítélőtábla elnökéhez, báró Szentkereszthy Zsigmondhoz, hogy szóval közölje vele nyugalomba- vonulási szándékát. A kir. Ítélőtábla elnöke Novák Kamillt igen melegen fogadta, megemlékezett az ősz elnök érdemeiről és kérte, hogy az amúgy is zilált politikai viszonyokra tekintettel, egyelőre maradjon meg a gyulai kir. törvényszék élén. Novák Kamill hosszas rábeszélésre engedett a kir. ítélőtáblái elnök kérésének s megígérte, hogy egyelőre — bár előrehaladott kora miatt inkább óhajtaná a nyugodtabb napokat, — megmarad állásában. Az ősz elnök eme elhatározása a bíróságok tisztviselőit osztatlan örömmel töltötte el, ami eléggé bizonyítja, hogy az egész kir. törvényszék területén milyen közszeretetben áll Novák Kamill, a gyulai törvényszék elnöke. Heti bünkrónika. E héten tárgyalta a kir. tör- szék Horváth Mária bűnügyét. A nevezett leány egy muzsikus czigánynak volt a gyermeke s Gyomán az egyikjéjjeli mulatóba került. Itt beleszeretett a mulató tulajdonosának a fia: F. Nagy Lajos és az akkor még 16 éves fiú megszökött a leánynyal. Együtt bolyongtak azután a nagyvilágban körülbelül 7 esztendeig, mialatt a fiút a leány testvére kitanitotta czimbalmozni és ’mint czigányzenekari czimbalmos tartotta fenn magát és a vele kÖ2Ös háztartásban élt Horvát Máriát. 1907. május havában visszakerültek Gyomára, mert az F. Nagy Lajos anyja meghalt s atyját a szélütött F. Nagy Bálintot tartani és gondozni kellett. Az a regényesen kezdődő szerelem (melyet a magyar példabeszéd szerint 7 kősó — 7 év — választ el, kogy igazi-e vagy nem) rossz fordulatot' vett, mert F. Nagy Lajosnak még mindig csak 22—23 éves szive Csorba Juszti pinezérleány iránt lobbant lángra és amit keresett, mind neki hordta. Horváth Mária végre is megunta a dolgot
