Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-25 / 17. szám

8

BÉKÉS

19C9. április 25.

a földek, tekintet nélkül arra, hogy nagy-, közép- vágy kisbirtok, az ország többi, sőt a szomszédos vármegyék földjeivel szemben is egyaránt tul- magasan és igazságtalanul vannak megadóztatva Ama körülmény, hogy a 25 és V2°/o-es földadókulcs 20o/o-ra lesz leszállítva, ami látszólag egyötödrósz földadó csökkenést helyezne kilátásba, ne tóveszszen meg bennünket, mert a földadó az egész országra nézve az uj törvényben is 74 millió koronában vagyis az eddigi összegben van kontingentálva. A müvolósi ág változásokból remélhető összeg szakértők tanúsága szerint pedig mindössze csak 2 millió korona ; az ezen felüli mintegy 13 millió korona földadót tehát nem a művelési ágakban megállapítandó változások, hanem a tiszta jövedelmi fokozatok emelésével érheti el a pénzügyminiszter. Ama körülményből kifolyólag, hogy Békésvár- vármegyo már egyszer keserves tapasztalatokat szerzett a földadókataszternól, nevezetesen amidőn megtörtént az, hogy Bókósvármegyo csupán

1.655,658 koronával járult a földadóhoz akkor, amikor az ország földadója 80 millió korona volt és amidőn ezen 80 millió koronát a törvényhozás 74 millió koronára szállította le, Békésvár- megye földadó ja ugyanekkor 2 019,900 koronára szökött fel, amely körülmény az általános jövedelmi pótadót is hozzászámítva, mintegy 40% földadó emelkedést okozott Bókósvármegyónek, indokolt aggodalma van, hogy ugyanezen eljárás ismétlődni fog sőt nincs kizárva, hogy Békés- vármegye nemcsak hogy nem részesül a földadó- perczentnek megfelelő adóleszállitásban, hanem mai földadója a kataszteri revízió alapján még emelkedhetni is. Eme aggályát fokozza ama köztudomású körülmény is. hogy a parlamenti adótárgyalások alkalmával a földadó állítólagos ala csonyságára nézve egyes szónokok beszédjeikben éppen Békésvármegyóből merítették igaztalan érveiket, amely igaztalan érvek még a jóhisze- müeket is megtéveszthették, amely körülmény végzetes következményeket vonhat Békósvár- megye hátrányára. A vármegye közönségének tehát életbevágó nagyon fontos érdeke, adatokkal bebizonyítani Bókósvármegye aránytalan és igazságtalan megadóztatását. A vármegye ugyanis Magyarország Erdély, Horvátszlavon országok földadójának harminczheted részét fizeti ma, pedig ez első hallásra is képtelenség. Békésvármegye földjeinek össztermése, az ország mezőgazdasági, erdő s szőlő összhozadékának nem harminczheted, hanem hatvanad részét sem képezi.

Igazságtalan és tűrhetetlen, hogy az ily arányú adóztatás az uj kataszterben is megmaradjon, esetleg fokozódjék- Előadása folyamán a szomszéd vármegyék földjei tiszta jövedelmének megnevezésével és összehasonlításával illusztrálja Békésvármegye óriási földadóját. Elismeri azt is ugyan, hogy Békésvármegyóben is egyes földek megadóztatását illetőleg egymás között igen nagy aránytalanságok mutatkoznak és pedig minden irányban, ami alatt az érti, hogy van aránytalanul magasan megadóztatott nagybirlok és kisbirtok egyaránt, amely aránytalanságok szintén kiigazitandók és megszüntetendők, de a fősulyt elsősorban arra óhajtja s tartja szükségesnek fektetni, hogy Békesvármegye összjöldadója az igazságnak meg/előleg a többi vármegyék földadójához viszonyítva szallittassék le. Javaslatát ilyen értelemben dolgozza ki, előzőleg ösmertetni s közölni óhajtja eme javaslatát a gazdasági egylettel és kéri eme javaslatának megbirálását és a vármegye közgyűlésén leendő támogatását.

Az élénk figyelmet és általános helyeslést keltett előadás után Wagner István (Füzesgyarmat) Kobn Dávid javaslatának elfogadása mellett, az abban foglaltak igazolásául felemlíti, hogy Füzesgyarmaton az uj kataszter 45—100% földadó emelkedést okozott; indítványozza, hogy Kohn Dávid javaslatának elbírálására s a további teendőkkel az egyletnek közgazdasági szakosztálya bízassák meg.

Beliczey Géza elnök köszönetét mond Kohn Dávidnak szakszerű előadásáért. Az ügyet olyan életbe vágóan fontosnak tartja, hogy a közgazda- sági szakosztályt e czólból községenként 1—2 taggal kiegészíteni kívánja.

Bérli Kálmán (Orosháza) o bizottságba gazdákat kívánna választani.

Kohn Dávid ajánlatosnak tartaná, ha a községek felszólittatnának, hogy a szakosztály ülésére az adóügyi jegyzőket is beküldenók, ami azért is kívánatos, mert a földadó-törvény végrehajtására s a követendő eljárásra nezve a községekben nagy tájékozatlanság van.

Az igazgatóválasztmány ily értelemben határoz és a gazdasági szakosztályt a földadó kataszter tárgyalásának tartamára a következő gazdákkal egészíti ki:

Gyula :K. Schriffert József, Murvai Ferencz

Békéscsaba : id. Kocziszki Mihály és Zsíros András.

Szarvas : Serli Kálmán, Valkovszky Mihály.

Gyoma : Fábry Károly országgy. képviselő, Debreczeni Endre, Kovács Lajos.

Szeghalom : Reck Géza, Kiss Antal. Orosháza: Menyhárt Zsigmond, Veress József országgy. képviselő.

Füzesgyarmat: Erdős István, Nagy A. Imre.

Szentetornya : Székács József.

Doboz: Kovács András, Vidovszky László.

Újkígyós: Szabó András.

Tótkomlós: Gajdács Pál.

Köröstarcsa: Boros János.

Békés: Morvái Mihály, Bácn Gábor.

Csorvás : Zalay Antal.

Mezőberény : ifj. Hegedűs Lajos.

Vésztő : Ökrös Sándor.

Gyulavári: Ondrus Cyrill.

A közgazdasági szakosztály megyei közgyűlését előzőleg május első felébe hivatik össze.

Pfeiffer István titkár bemutatja a vármegyei községi és körjegyzők egyesületének a törvényhatósághoz intézett beadványát, melyben kéri, hogy gondoskodjanak a vizek minél nagyobb mértékben való hasznosításáról, a haltenyésztés intenzivebb tételéről, a vízben szűkölködő helyek vízzel való ellátásáról, ipari és gazdasági gyárak felállításáról stb. A törvényhatóság ezt a beadványt véleményezés czéljából kiadta a Gazdasági-Egyesületnek. Az elnökség javaslatában üdvösöknek és helyeseknek tartja a beadvány közgazdasági intenczióit. Ezért általánosságban hozzá is járul. Azonban legilletékesebbek az állásfoglalásra az ármentesitő-társuiatok. Azokat kell első sorban megkérdezni. A választmány az elnökség javaslatához hozzájárult.

Csabán a Petőfi-téren lévő egyesületi ház 20,000 koronányi vételárát az alispán a mostani székházra akarta betábláztatni. Ezt azonban az elnökség sérelmesnek találta. Az erről szóló alispáni átirat, hogy a miniszter a felebbezést elutasította, tudomásul szolgált.

A szolnoki gazdasági felügyelőség átiratát, — melyben arról értesíti az egyesületet, hogy a fóld- mivelésügyi miniszter a Gyomán tartandó szarvas- marha- és lódijazásra 1000 korona államsegélyt ad, — a közgyűlés tudomásul vette.

A szabolcsvármegyei Gazdasági-Egyletnek a parczellázás ellen irányuló feliratát, — mivel az gunyoros s a jelenlegi kormányt erősen támadja — ad akta tette az igazgató-választmány.

Bácsbodrogvármegyei Gazdasági Egyesületnek azon átiratához hogy elemi csapások alkalmával az adóleirásokat necsak a pénzügyigazgatósági kiküldöttek teljesítsék, hanem erre egy háromtagú bizottságot válasszanak, — pártolólag hozzájárulnak.

Ezután a titkár az 1908. évi zárszámadásokat terjesztette elő, 9732'51 korona bevétellel szemben 9350-28 korona kiadás volt — Maradvány 1155-63 korona. Az egyesület vagyona alapítványokban 32 910 korona. Múlt évben alapitótagul belépett gróf Wenck- heim László 200 koronával.

Tagdijhátralék 982 korona.

Nagy vita kerekedett a fölött, mit tegyenek Szilágyi Pál elbocsájtott kétegyházi jegyzővel, ki a tagdijakat beszedte, de az egyesület pénztárába nem fizette be. Hosszas vita után Szilágyi feljelentésétől elálltak.

Végül Mázor Pál segéd-titkár fizetését 1800 koronára emelte föl a választmány.

A gyulai kötött és szövött iparárugyár részvénytársaság gyári festékes viz elvezetése és raktározásához tartozó vízhasználat és vízmüvének engedélyezése iránt folyamodván, a kultúrmérnöki hivatal véleménye alapján és javaslathoz képest az engedélyezési tárgyalást a -vármegye alispánja jun. hó 1-re tűzte ki. Az engedélyezési eljárás lefolytatása azért késett, mert a m. kir. halélettani és szenyviz tisztitó kísérleti állomásnak több idő kel lett arra, hogy vegyelemzés és kísérletek alapján a kérdéses szenyviz alkatrészeit kimutathassa. A megtartott vizsgálat eredménye az, hogy 1. a gyár szennyes vizei festéken kivül más fertőző 'anyagot nem tartalmaznak, 2. hogy a talajvíz megfertőzése kizártnak tekinthető, 3. hogy a szenyviz a vele öntözött növényekre nincsen káros hatással. A kérdéses festékes viz a vasút mellett elterülő úgynevezett Szent Pál árkába vezettetnék, ahol elpárolgás és beszivódás által elemésztetnék. A halélettani állomás és a kultúrmérnöki hivatal véleményét figyelembe véve, a kért munkálat engedélyezése ellen akadályok aligha fognak felmerülni és igy ez a régóta húzódó és sok felszólalásra okot szolgáltató kérdés általános megnyugvásra lesz megoldható.

Nagyszénási munkásházak Nagyszénás községe beterjesztette az ottani munkásházak építése tárgyában a vármegye alispánja és Tóth István nagyszénási vállalkozó között kötött szerződést, amelynek értelmében 28 munkásház fog épülni,1

egyenkint 771 korona vállalati összegért, igy tehát a munkásházak Nagyszénáson 21600 koronába fognak kerülni.

Az uj közúti törvénytervezet. A kereskedelmi minister megküldötte a vármegyének a közutakról alkotandó uj törvénytervezetét abból a czélból, hogy a vármegye arra vonatkozó esetleges észrevételeit junius hó 30-ig megtegye. Az uj törvény abból az alapelvből indul ki, hogy az utadóminimuuv és a községi közmunkának mai rendszere az egyenlő teherviselés elvével nem egyeztethető össze, továbbá hogy a természetben leszolgálandó útadó kellőleg nem hasznosítható. Az uj törvénytervezet szerint a fősuly a járási (vicziuális utak), kiépítésére van fektetve. A törvénytervezethez készített részletes indokolásból kitűnik, hogy a viczinális- utaknak csupán 40% (13000 km.) van kiépítve, mig 60% (vagyis 18000 km.) kiépítetlen. Ennek oka a fedezet hiányában rejlik, mert a vármegyei közúti alapok, különösen a nagymérvű vasúti segélyezések megszavazásával oly mértékben vannak igénybevevő, hogy azok törlesztési részletei az útalapok jövedelmének egyötödrészét vonja el. Meg: tudjuk az indokolásból azt is, hogy 4442 községben nincs egy talpalatnyi kiépített ut sem. A törvénytervezet szerint a járási közutak kiépítésére- közúti adó vettetnék ki. A törvónyiervezet életbeléptetése esetén a vármegyei összes utaknak revíziója illetőleg újból való megállapítása válik szűk— ségessó. A törvényhatósági útadó ezentúl is meg fog maradni. A községi közmunka helyett azonban közúti adó fog kivettetni. Megszűnnék a törvény- hatósági utadóminimum is, azonban ennek következtében szükségessé válik, hogy a vármegyei útadó az eddigi 10% helyett 13%-ra emeltessék fel, sőt megengedtetnók az is, hogy a járási utak segélyezése czimén ez a 13% még 20%-al felemelhető legyen. A járási utak létesítésére 13%-os úgynevezett közúti útadó lenne kivetendő, amelynek része a községi utak létesítésére fordítandó. A törvénytervezet szerint a viczinális utakból még ki nem épített 18000 kmtr. 18 év alatt építtetnék ki, mi által a fentebb felsorolt 4442 község közül 2534- községben lennének kiépített utak, amelyek által a 10 kmtren belül fekvő s a vasút mentén lévő községek nyernének egymással összeköttetést.

Törvényszéki csarnok.

K'nevezós. Az igazságügyminiszter Benczúr Sándor szarvasi járásbirósági Írnokot a X-ik fizetési olztályba irodatisztnek nevezte ki.

Csőd. A gyulai kir. törvényszék Kohut-Gallo- Gusztáv czipészmester ellen elrendelte a csődöt. Csődtömeggondnokul Tarján Tibor dr. csabai ügyvédet, helyettesül dr. Felföldi Sándor gyulai ügyvédet nevezte ki.

Heti bünkrónika. Varró Mihály, Gulyás László, Herpai István 1907. deczember 15-én a Kohn Simon csárdájában mulattak Körösladányban és összekülönböztek. Az összekülönbözés vége az lett, hogy Yarró fejbe kólintotta Gulyást, aki 20 napon túl gyógyuló sebet kapott. Látva ezt B. Tóth Péter, közéjük ment, hogy szétválassza őket. De Gulyás- meg Herpai nekiestek és alaposan elagyabugyálták. Neki is tovább tartott 20 napnál a plezurja. A törvényszék a három legényt súlyos testisértés vétsége miatt 14—14 napi fogházra és 10—10 korona pénz- büntetésre Ítélte. Jogerős. — Seres Károly meggyfabotját a múlt év szeptember 7-én este Péra Illés napszámos elemelte. Rettenetes módon elkeseredett emiatt Seres Károly, följelentette szegény Pérát, akit a törvényszék két napi fogházra Ítélt. Az ügyész súlyosbításért felebbezett. — Ifj. Sznopek Pál Csor- váson 1908. márczius 8-án a lakat lefeszitése után behatolt Blaskó Pálnak a Stojanovics-majorban levő lakására s onnan két oldal szalonnát, 2—3 sonkát és 12—14 szál kolbászt elemeit. A törvényszék előtt azt mondta, hogy a csendőrök előtt azért ismert be mindent, mert ütlegelték. A tanuk azonban rával- lottak s a törvényszék, — tekinttel arra, hogy már büntetve volt, — egy hónapi fogházra Ítélte. Úgy az ügyész, mint a vádlott, felebbeztek az ítélet ellen. — Nagy Mihály, endrődi lakos azzal volt vádolva, hogy 1908. szeptember 27—28. közötti éjjelen Barát Józseftől Nagy Gáborral együtt, 11 darab tyúkot ellopott. Nagy Gáborral szemben az ügyet a csabai járásbíróság már jogerősen elbírálta és 14 napi fogházra is elitélte. Nagy Mihály fölött azonban, — tekintettel arra, hogy már két Ízben is- volt büntetve, — a törvényszéknek kellett Ítélkeznie. El is ítélte egy hónapi fogházra. Ügyész és vádlott fellebbeztek. — Bartolf György, mezőbprény legény, sehogy sem akart katona lenni. Már jó előre fázott