Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-25 / 17. szám
1909. április 25. BÉKÉS 5 A községi állatorvosi állásra pályáztak : Almássy Béla miskolczi, Kökényesi Gyula makói, Wagner Izidor érsekujvári, Pápay Ödön b.-csabai, Schwartz Aladár budapesti és Szántó Lipót Pál kecskeméti állatorvosok. A választás, mely elé egész Csaba közönsége nagy várakozással tekint, május első felében lesz. Öngyilkosság. Hrvol János 28 éves csabai zongorahangoló együttes háztartásban élt özv. Csatányi Antalnéval egy vagyonos felvidéki asz- szounyal. Egybe is akartak kelni törvényesen, csak Hrvol válópere volt az akadály, ki első feleségétől még nem tudott törvényeeea elszakadni. Hrvol erős természetű ember volt s igy bizony többször összezördült választottjával. Múlt csütörtökön is összejöttek erősen. Ott sétáltak a csabai körgáton, mikor valami fölött Hrvol erős szavakkal kikelt. Az asszony erre azt mondta, hogy elhagyja. Erre a férfi revol vert rántott elő; az asszony elfutott, Hrvol azonban utánna lőtt, de nem talált. Erre Hrvol halántékon lőtte magát. A lövésre odasiető emberek már haldokolva találták. A rendőrséget s a községi orvost értesítették. Mire kivonultak Hrvol kiszenvedett. Csatányi Antalnét pedig hiába kereste a rendőrség, ismeretlen helyre elutazott. A becsületes megtaláló. Pap Eszter körös- ladányi asszony f. hó 20-án a csabai vasut-állomá son talált egy fekete bőrtárczát, melyben 16 korona aprópénz Amint a pénztárczát felvette, mellette termatt Oláh László csabai zenész s kivette kezéből a tárczát, majd a pénz felét elvéve, visszaadta az asszonynak, mondván, hogy ne szóljon senkinek. Azonban Pap Eszter a tárczát bevitte a rendőrségre s elmondta ott, hogy Oláh László 8 koronát elv/í* a pénzből. A rendőrség Oláh Lászlót elfogta. Ebmarás. Hétfőn reggel Gyomán a vasúthoz igyekezett Vincze Andor gyulai pénzügyi számgyakornok, aki szülei látogatása végett volt otthon. A vasúti állomás mellett egy kóbor kutya neki ugrott és a lábán megharapta. Miután a kutyát nem sikerült elfogni és egészségi állapotát megvizsgálni, a megmart tisztviselő orvosi tanács következtében óvatosságból felutazott a budapesti Pasteur intézetbe, ahol gyógykezelés alá vették. Halálozás. Néhai Kemény Károly ág. ev. tanító özvegye, szül. Jeszenszky Lujza Csabán f. hó 15-ón, 60 éves korában hosszas betegség után elhunyt. A megboldogult halála kiterjedt nagy családot borított gyászba. Koren Pálné, Jeszenszky Károly mező- berényi ev. lelkész, dr. Masznyik Endréné a legjobb testvért, Zvarinyi Lajosne, Kemény Ilona és Gyula a páratlan jó édesanyát siratják. Temetése 17-én volt nagy részvét mellett. Veszedelmes orvvadász. Mikló Gyula békéscsabai közismert vadorzó folyó hó 21-én több társával szövetkezett s az ölyvedi határban vadászga- tott a tilosban. A sürü puskaropogásra figyelmes lett Vasas Pál vadőr. Elindult a lövések irányába Mikor az orvvadász társaságra rábukkant, felszóli tóttá őket egy bizonyos distancziáról, hogy fegyvereiket adják át, illetve tegyék le. E felszólításra Mikló azzal felelt, hogy fölemelte puskáját. Erre Vadas hirtelen rálőtt Miklóra, de nem talált. Mikló azonnal visszalőtt Vadasra. Lövések közben Huszár András megsebesült a kezén. Ekkor az orvvadászok menekülni akartak és lassan húzódni kezdtek visszafelé az erdőből. Közben Mikló átment a Körözsön s a túlsó partról még kétszer rálőtt Vadasra, de nem talált. Ez alatt a többiek is átmentek a Körözsön és elmenekültek. A posteleki uradalom erdésze az orvvadászok ellen jelentést tett a gyulai főszolgabírónál, hol megindították a jeles társaság után a hivatalos eljárást. Sál Ferencz. A közügyek szolgálatának szentelt, nagy sikerekben gazdag, közhasznú eletét nem a mi körünkben élte ugyan le, de születése, rokoni összeköttetései után a magunkénak is mondhattuk és a mi veszteségünkként is szívből fájlaljuk Sál Ferencz kir. tanácsos, Nagyvárad várofs nyugalmazott polgármesterének halálát. Sal Ferenczet a pátriárkák tisztes korában kereste fel a halál. Hetvenhat esztendőt élt áldásos tevékenységben, úgy, hogy életének legnagyobb részét a köznek szentelte. A legnehezebb időkben került a polgárság bizalmából Nagyvárad város i élére, mint a város polgármestere. S hogy két évtizeden át mit tudott teremteni, arról a mai 'Nagyvárad beszél a legékesebben. Pár nappal ezelőtt még erőteljesen, életvidáman látta mindenki Nagyvárad egykori polgármesterét, amint szokásos teendőit végezte, vagy rendes sétáin megjelent. Hétfőn kisebb rosszullétről panaszkodott s attól kezdve nem is hagyta el Sál Ferencz-utczai lakását, mert részben a rossz idő is gátolta. Ágyba azonban csak az utolsó nap délután került. Ekkor is csak kisebb- fokú gyengeségről beszólt s tréfálva feküdt a párnák közé. A délutánt és estét egész nyugodtan töltötte. Kilenczóra után rosszullétről panaszkodott, mire az egyik háziorvosért, dr. Popovits Miklósért küldtek. Kezelőorvosa ekkor még semmi komolyabb bajt nem konstatált, azonban rövid egy óra leforgása alatt annyira rosszabbodott a beteg állapota, hogy lelkiatyáért küldtek. A szomszédból áthivták Imrik 8 Zoltán olaszi plébánost s ugyanakkor megérkezett a másik kezelőorvosa, Konrád Márk dr. is. Már ek-kor csak a papra volt szükség, aki a nehezen lélegző beteget meggyóntatta s feladta neki a halotti szentségeket. Mindez a beteg teljes eszméleténél történt, azonban másfél óra múlva már bekövetkezett a ha'ál. Szerdán éjjel félegykor Sál Ferencz szép csöndesen elköltözött az élők sorából. Sál Ferencz majdnem huszonhárom évig volt Nagyvárad város polgármestere. Az ő nevéhez fűződik Nagyvárad fölvirágzásának és mai fejlődésének története. De nemcsak mint polgármester szerzett elévülhetetlen érdemeket magának, hanem ott volt a város minden szellemi és emberbaráti mozgalmában is. Érdemeit nemcsak a város polgársága, de a király is méltányolta s két Ízben is kitüntetés érte. Előbb királyi tanácsosi czimet, utóbb a III. otztályu vaskorona-rendet adományozta neki, hogy a köz érdekében kifejtett tevékenységét méltányolja. Nagyvárad város azzal rótta le vele szemben háláját, hogy amikor a jól megérdemelt nyugalomba vonult, róla nevezte el egyik utcz-ját. ^al Ferencz néhai Sál Vilmos czipész iparos fia, Gyulán v életeit 1836. márczjus 25-én. Tanulmányait részbeíf Gyulán és Nagyváradon végezte. Ifjú éveiben szeretettel foglalkozott a„ / ''dalommal is és számos ma is ismert költeményt irt. a j Pesten hallgatta 8 onnan ment Nagyváradra ügyvédi yyakor- latra. Mint ügyvédet Biharvármegye tiszteletoeíi alügyészévó választották ér innen került a polgármesteri székbe, melyben hüszoirkrós félévet töltött. Hosszú ideig elnökigazgatója volt á Nagyváradi Takarékpénztárnak, mely tisztségétől csak a múlt évben vált meg Ugyancsak elnökigazgatóját gyá szolja benne a Belényes—Vaskóhi vasút. A Bihar megyei Kaszinónak, a Szigligeti Társaságnak választmányi tagja volt és valamennyi jótékonysági egyesületnek tagja. Politikával keveset foglalkozott, de benső meghitt embere volt Tisza Kálmánnak. Igen meleg baráti kötelékek fűzték Schlauch Lőrincz bíboroshoz is. Halála mélyen sújtotta özvegyét, Flaskay Erzsébetet, kivel 40 évig boldog családi életet élt. Gyermekük nem volt. Néhai Sál Károly kir. táblai biró, szeghalmi járásbirónak és jóemlékü Sál József gyulai asztalosmesternek édes testvére volt; utóbbinak fia Sál József, a gyulai iparos ifjú sági egylet elnöke, továbbá Székely Lajos és Székely Zsigmond néptanítók nejei a boldogultban szerető nagybátyjukat gyászolják, adnék temetése tegnap délelőtt volt Nagyvárad városa s Biharvármegye közönségének impozáns nagy részvéte mellett. Szülővárosának kegyelete is kiséri sírjába s tisztelettel adózik szép emlékének. Baleset. Folyó hó 19-én Szabó Lajos 19 éves molnártanoncz, ki a Fischer-féle malomban van alkalmazásban, gazdája tilalma ellenére 5 hajtotta be a kenyérszállitó kocsit a boltba. Amint a Kossuth- téren át haladt, az amúgy is tüzesvérü lovat ostorával megcsapkodta. A ló megugrott, a kocsi megbillent s Szabó leesett a kocsiról oly szerencsétlenül, hogy bal csípője kificzamodott. A tanonczot kórházba szállították. A postamesterek országos szövetségének elnöke Horváth János mezőberényi postamesteHialála folytán az elnöki szék üresen maradt. A jövő hónapban ül össze Budapesten a választó közgyűlés. Husvétkor az egyesület választmánya Budapesten ülést tartott s az ország minden részéből össze- sereglett postamesterek bizalma megint egy békésmegyei postamestert tüntetett ki, illetve jelölt az slnöki székbe; Kovács Lajos gyomai postamester személyében. A közgyűlés május hó 16-án lesz Budapesten. Uj életpálya a müveit osztályhoz tartozó nők izámára. A magyar állami gyermekvédelem, ez a lülföld által ismételten mintaszerűnek elismert nagyar kulturális intézmény hatalmas fejlődésélen újabb fontos lépéshez jutott. A magyar állam ti tál idegen családban gondozott 45000 gyermek ölött eddig a felügyeletet a község orvosa, mint teleporvos, a község társadalmából alakult telepbizottság és a központból kiküldött orvosok gyakorolták. Minthogy az ellenőrzés a családban nevelés rendszerének főtónyezője, Andrássy Gyula gróf belügyminiszter elhatározta, a községekben családoknál elhelyezett gyermekek hathatósabb ellenőrzésére művelt osztályhoz tartozó nőket (főleg tanító és óvónőket), mint telepfelügyelőnőket alkalmazni. A felügyelőnő a gondjaira bízott gyermekekkel egy faluban lakik. A szellemi és testi fejlődésére felügyel, sőt azt irányítja is. Ügyel,, hogy a nevelő szülő a gyermek szülője és ne mostoha szülője legyen. Minthogy a telepfelügyelőnők kell, hogy a gyermek gondozásról és a csecsemő táplálásáról és az állami gyermek- védelem szervezetéről tiszta és modern fogalmakkal bírjon, Andrássy Gyula gróf elrendelte, hogy a telepfelügyelőnői állásra pályázók a budapesti állami gyermekmenhelyben elméleti és gyakorlati taofolyamot tartoznak végezni, melynek sikeres befejezése adja meg a képesítést az állásra. Ötven telepfelügyelőnői állást már az első tanfolyam befejezésével töltenek be. A tanfolyamot a budapesti állami gyermekmeuhely igazgatója és osztályos főorvosa, dr. Szana Sándor vezeti, aki a folyó hó 28-án kezdődő tanfolyamra jelentkezéseket elfogad. (Áll ami gyermekinenhely, Üllői-ut 86.) Hangverseny Gyomán. A Kner-nyomda személyzete Gyomán, május hó 1-én, a könyvnyomdászok szakegylete budapesti „Ébredés“ dalkörének közreműködése mellett, az „Erzsébet“-ligeti pavillonban tánczvigalommai egybekötött zártkörű hangversenyt rendez. Számozott ülőhelyek ára személyenként 2 korona. A tiszta jövedelem fele a magyarországi könyvnyomdászok szanatóriuma, fele pedig a könyvkötők nyugdíj- és árvaalapja javára fordittatik, miért is felülfizetósek köszönettel fogadtatnak. Kezdete pont 8 órakor. Műsor: 1. Kertem alatt . . . Kar Lányi Ernőtől. Énekli a könyvnyomdászok szakegyletének „Ébredés“ dalköre. 2. Üdvözlet. Prolog. Irta Ga|dács Pál. Előadja Biró Lenke kisasszony. 3. Csend. Irta Kner Izidor. Felolvassa Gajdács Pák 4. Azt olvastam én valahol... Kar Golf Jánostól. Énekli a könyvnyomdászok szakegylete „Ébredés“ dalköre. 5. Humoros felolvasás. xJ-t’«. Németh István ur, a „Békésmegyei Függetlenségi rzerkesztője. 6. Dalok. Énekli Bozsik Istvánná urhöígy (Budapest), zongorán kiséri Dr. Újvári József karuagj "" 7. A párisi ifjak. Kar. Adamatól. Énekli a kőnyvn)c'Hások szakegyletének „Ébredés“ dalköre. — Á karokat Dr, LUyjLU József ur, az „Ébredés“ karnagya dirigálja. — A zenét a szarvasi első zenekar fogja szolgáltatni. — Jegyek kizárólag a Kner nyomdában (Telefon 4. szám) és a rendezőség tagjainál válthatók. — Ha valaki tévedésből meghívót nem kapott, de arra igényt tart, forduljon a rendezőség tagjaihoz. — A meghívó kívánatra előmutatandó. — A mulatság kedvezőtlen idő esetén is meg fog tartatni. Öngyilkos fiatal leány. Héjjas József orosházi gazdálkodó 17 éves Etel leánya vig kedvű teremtés volt, még ha dolgozott, akkor úgy csattogott ajkán a nóta, hogy majd lelverte az egész tanyát. A községhez közel van a Héjjas tanya, ott laktak. Husvét másodnapján még a tanyára is kimentek a legények locsolni úgy húztak a szép lány felé. Este bál volt. Etel is elment tánczolni. Reggel került csak haza. Mikor édesanyja megkérdezte: hogy mulattál ? A leány először egész vidáman mondta, hogy nagyon jól mulatott, csak kis idő múlva tette hozzá egykedvűen, hogy mégse úgy, mint máskor. Ezzel, mintha mi se történt volna, apja, anyja s ő is munkához láttak. Kis idő múltával édesatyját valami ürügy alatt beküldte a faluba, mig anyját miért-miért nem a szomszédba menesztette. Mikor egyedül maradt, d. e. 11 óra tájban felment a tanya padlására s egy erős czukorspárgával felkötötte magát. Az édesanyja már csak holt leányára akadt, kinek szándékát semmi sem árulta el. Egy darab papirosra kuszáit vonásokkal csak annyit irt utolsó perczében, hogy bátyjának Szép-utczai házától temessék el. Utolsó kívánsága szerint onnan kisérte ki nagy résztvevő közönség. Szerencsétlenség, özv. Kovács Sándorné őcsödi parasztasszony a piaczra ment vetőmagot árulni, így tavasszal van is annak kelete. Mig a piaczon volt, arra az időre Lidi nevű 4 éves kisleányát a házánál levő Kesztyűs Sándor gondozására bízta. Kesztyűs Sándor valamiért bement a konyhába. Ekkor a kisleány az istálóhoz támasztott létrán felment egész az eszterhélyig s onnan olyan szerencsétlenül esett le, hogy szörnyet halt. Az anya ellen gondatlanságért megindították a hivatalos eljárást. Az osztálykodó község. 1907. évben meghalt Körösladányban Tóth P. Imre gazdaember. Mivel örökösei nem maradtak, vagyonát felerészben a községi szegényalapnak, felerészben pedig az ottani
