Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-10 / 2. szám
1909. január 10. BÉKÉS 9 lát államosít, belenyugodott az iskola helyiségnek az ibrányi részen való felépítésébe. Ezen számításában azonban csalódott. P. évi jan. 2-án a kir. tan felügyelő arról a kellemetlen újságról értesítette Békés elöljáróságát, hogy a miniszter nem látja szükségét Békés község iskolái államosításának. A miniszter ezen intézkedése nagy elégületlenséget keltett Békésen. Uj postaügynökség. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy a m. kir. államvasutak szeged — nagyváradi vonalán fekvő Gerendás vasúti állomáson postaügynökség létesittessék. Az ügynökség müködóséoek kezdőidőpontja annak idején közölhetni fog. Ismét a szöllőalanyokról. Egy évvel ezelőtt megírtam, hogy a gyulai szöllőföldekbe nem mindenüvé való a Ripária- Portális alanynak. A nyáron újólag tanulmányoztam ezt a dolgot és ismét csak észleltem, hogy közvetlenül a régi Körözs medre melletti dűlőkben, ahol 2—3 méter mély az iszap, ott alkalmas a Ripária- Portális, mert ott nem képes kiélni a földnek termő erejét. Egyéb helyeken, ahol a föld akár fekete, akár szürke homokkal vegyes, vagy ahol az úgynevezett fekete szik van, ott csak addig tenyészik, amig a földet ki nem éli. Trágyázás hiába való, mert a trágya hatása csak részletekre terjed, nem pedig az egész területre és annak egész mélységére. Ugyanezen a keserves tapasztaláson esett keresztül Franciaország is és nálunk különösen Gyöngyös vidéke. Kétségbeesés helyett az ügyes francziák azonnal orvoslás után láttak és úgy gondolták, ha,a Ripária- Portális nem jó alanynak, annak mesterségesen termékenyített ivadékai bizonyosan jók lesznek. így jöttek létre azután azok a különböző alanyfajták, melyeket később talaj, helyzet és időjárás szerint próba alá vetettek. Így tudták meg, hogy aj Berlandieri nevű a meszes földbe való, a vele ke- resztezettek szintén száraz, meszes talajokba jók, ezek a Ripáriával keresztezett Berlandieri és a ;Rupestrissel keresztezett Berlandieri, sőt még az európai Chasselassal keresztezett Berlandieri is. így tudták meg, hogy a Rupestris egyik félesége, a Metallika, szintén jó a száraz talajokba és különösen oda, ahol a meleg megszorul, vagy ahol olyan magas fokot ér el, mint nálunk, amely meleg sokszor túlhaladja a szerecsenyországi meleget is azzal, hogy éjszaka sem hűl le a levegő. A Rupes- trisnek a keresztezései a R:páriával és európai fajtákkal szintén örökölték ős anyjok természetét és azok is jók a könnyen száradó, meleg, úgynevezett: heves talajokba. Ezen alanyfajták közül én az 1908-ik évben különösen kettőt próbáltam ki, még pedig a lehető legroszabb körülmények között. Ugyanis csak április közepén forgattatbattam meg egy járást régi szől- lömből 80 cm. mélyre Ebbe a felül került vad földbe ültettem 23 sorba Mourvéder Rupestris nevű gyö- kértelen vadat, másik 23 sorba Ripária X Rupestris 101 u/sz. vadat szintén gyökéitelent. — Képzelhető, hogy abban a meg nem pihent, le sem ülepedett földben, mely azonfelül fekete szikes is, a Ripária- Portális csak júliusban hajtott volna ki és őszig nőtt volna legfólebb 10 cm. magasságig. Az én vadjaim :pedig két hét múlva kezdtek bujkálni és a júniusi szárazságig nőttek 20—25 cm. magasat; a júniusi szárazságban megállották, de a júliusi esőzések után rohamosan kezdtek nőni és nőttek úgy, hogy őszre 1 méter magasságot értek el. A Ripária X Rupestris 101 ,4/sz. bármilyen jeles helyről hozattam is, négyféle lett. Az eltérés közöttük olyan csekély, hogy csak avatott szem veszi észre a különbséget. — Lehet, hogy ez a különbség csak erre az évre szól, vagy csak azért változott némely tő által, mert szikesebb helyre jutott. Mindazonáltal a legpontosabban jegyeztem föl azokat és még egy esztendei megfigyelés után szét fogom választani. Ezen négyfélék között az egyik, már hogy a legjobbik, mindenesetre a legjobb lesz az aranyági -és kálváriadülőben telepitett szőllők alanyául. Ha tehát valaki már az 1909-ik év tavaszán akar belőle ültetni : akkor hozassa meg azt Szilágyi János vin- czellériskolai igazgatótól Pécsről, ezen czim alatt: Ripária X Rupestris 10I/14. A Mourvéder Rupestris szintén jónak, sőt minden tekintetben jobbnak mutatkozott az előbbeni fajtánál. Magasabb és vastagabb vesszőket hozott, de daczára a kedvező őszi időnek : nem érett be. Ez a be nem érés azonban menthető azzal, hogy csak augusztus hónapban kezdett igazán fejlődni és folytonosan növekedett az első fagyig. Úgy látszik tehát, hogy aki nagyon ragaszkodik a Ripária névhez, annak az első, aki azonban nem tekinti a nevet, annak a második alanyfajta fog tetszeni. Mindakettő egyformán jó. A Ripária X Rupestrisbeu az anyának a szerepe a Ripária, az apáé a Rupestris. Több benne az anya vére. A Mourvéder Rupestrisben az anya szerepe a Rupestris, az apáé a Ripária. Több benne az anya vére. Ez inkább hasonlít a Rupestrishez, amaz a Ripáriához. A Mourvéder Rupestrisnek beszerzési forrása szintén az, ami a Ripária X Rupestrisé. A Gyula város által telepitett alany-iskolából ültettem be 1906-ban egy járást. Ezen vadak között szintén találtam két tőt a legszikesebb helyen, melyeken még csalánosodás nem fordult elő és amelyek növési képességökkel, fájóknak edzettségével és korai érésével szintén kitűnnek. Innét magyarázható tehát, hogy a Gyula városa alany telepéről szerzett vadak némelyike kitűnő alanynak bizonyult és sziget gyanánt áll a többi elveszett között. Aki tehát ezen fajból kapott többet akkor, mikor telepitett, nagyon jól járt. Én, úgy látszik, keveset kaptam belőle. — Ebből pedig az a tanulság, hogy a vadszőllőtelepet is tanulmányozni kellett volna és nem hinni a kormány tudósainak, akik minden szoros vizsgálat nélkül szedették le a vad vesszőket és küldötték elültetés végett a városnak. — Mentségököl szolgál az, hogy akkor még a Ripária Portális mindenhová valóságát épen úgy hitték, mint az Isten mindenütt valóságát. Mentségökül szolgál továbbá az, hogy az az említett fajta, mely t. i. nálam a legszikesebb talajban is kitűnőnek mutatkozik : nem Portális, hanem ennek és a Rupestrisnek vadon, tehát Isten kegyelméből kereszteződött ivadéka, melyen csak a levél zöld színe és szélének csipkézete, továbbá a fájának pirossága és izközeinek távolsága maradt meg a Portalisból, mig a levél öble, nagysága, gyökerének sodrottsága és a tő erőteljessége, ellenállási képessége a Rupestrisből való. Bizony, bizony, sok viz lefolyik addig még a Körözsön, mig tisztában leszünk az alanyfajták kérdésével. Hol vagyunk még attól, hogy megállapíthassuk azt is, melyik európai fajta tenyészik jobban ezen, vagy a másik vadon; melyik terem olyan bort, mely a régivel teljesen egyezik ? De hát azért mégis olcsó a bor. Adja Isten, hogy még olcsóbb legyen és ne szoruljon a magyar i pálinka ivásra. Ujesztendőre ez az én kívánságom. Domonkos János. Törvényszéki csarnok. Kinevezések. Az igazságügyminiszter Cherven János békési kir. járásbirósági telekkönyvvezetőt a IX. fizetési osztályba sorozott telekkönyvvezetővé ; Szántó József gyulai és Gözsi Jenő békési járásbi rósági Írnokokat irodatisztekkó kinevezte. Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Makai Márton ügyvédet Szeghalom székhellyel jz ügyvédek |laistromába felvette. — Az ügyvédjelöltek lajstromába fölvétettek : Galli Károly dr. Mar- gócsy Miklós békéscsabai, Kerekes Ödön dr. Kökény Mihály orosházi, dr. Kardos‘József dr. Csanky Dezső szeghalmi, Zvarinyi Szilárd dr Danes Szilárd szarvasi, Lukács Béla dr. Gerő Oszkár szarvasi, dr. Zahorán Mátyás dr. Lindner Károly békéscsabai, Ibergényi László dr. Igaz Pál békési ügyvédnél joggyakorlaton lévők. A februári esküdtek kisorsolása f. hó 6-án szerdán volt a gyulai kir. törvényszéken. A sorsoláson résztvettek Novák Kamill curiai biró, kir. törvényszéki elnök, V. Szakmáry Arisztild kir. Ítélőtáblái biró, Dr. Liszy Viktor kir. főügészi helyettes, Hubay Lajos kir. tszéki biró, Dr. Berényi Ármin ügyvéd, kamarai kiküldött, Rácz János tszéki jegyző és Tarr Dezső elnöki irodakezelő, jegyzőkönyvvezető. Ki lettek sorsolva rendes esküdtekül: Karácsony Károly kereskedő Gyula, Lohner Gyula gazdatiszt Sámson, Vámos György földbirtokos Köröstarcsa, Dr. Fuksz Béla ügyvéd Szarvas, Balázs László földmíves Gyoma, Szűcs Sándor B gépész Szentetornya, Dr. Tabak István ügyvéd Gyoma, Kovács L. Mihály földbirtokos Csaba, Weisz Éliás marhakereskedő Csaba, Bartók Mihály szabó Orosháza, Márton János földmi vés Doboz, Dr. Salacz Aladár ügyvéd Szarvas, Dr. Uhrin Endre ügyvéd Endrőd, Jankó József vendéglős Orosháza, Kohn Jenő mészáros Gyulavári, Krajner Péter asztalos Orosháza, Gáborják Ferencz asztalos Gyula, Mester István földmives Békés, Dr. Povázsay Máté ügyvéd Csaba, Glatz János kőműves Gyula, Góg Gábor kisbirtokos Csorvás, Zahorán János földbirtokos Csaba, Gellai Vencze földmives Endrőd, Szenes Vilmoz röföskereskedő Csaba, Be- liczey Géza földbirtokos Csaba, Dr. Bikády Antal ügyvéd Orosháza, Vadas József nyug. százados Gyula, Dr. Liszka Nándor ügyéd Mezőberény, Havrán Lajos asztalos Csaba, Belenta József földmives Békés. Pótesküdtek lettek : Haverda Ferencz szabó Gyula, Gaal István kalapos Csaba, Maszák Adám földbirtokos Csaba, Baier Lajos kereskedő Csaba, Szabados János kovács Gyula, Fehér Flóris vendéglős Csaba, Névéri Károly csizmadia Gyula, Balaskó Béla ezukrász Gyula, Illés József földmives Gyula, Kiszely Pál Csaba. Heti bünkrónika. Klein Ferencz kereskedő volt Orosházán. Rőfös árukkal kereskedett, de bizony rosszul, mert 1907. május 29-én csődbe jutott. Mint minden csőd esetén, ez esetben is megindult a vizsgálat, amelynek eredménye gyanánt a kir. ügyészség csalárd bukás büntette miatt vádolta meg a nevezett vagyonbukottat azért, mert 26.000 kor. értéket elrejtett a hitelezők elől. A törvényszék vádtanácsa csupán vétkes bukásért helyezte vád alá, de az ügyészség felfolyamodására a kir. ítélőtábla a végzést megváltoztatva, csalárd bukás miatt rendelte el a vád alá helyezést. A kir. törvényszék az e héten tartott főtárgyaláson vétkesbukás miatt 8 napi fogházra ítélte- a vádlottat. Az ítélet ellen a királyi ügyészség felebbezett. — Junger Béla volt vasúti alkalmazott ez év május havában Orosházán felszállott a vonatra, hogy Kiskunfélegyházára utazzék. Mikor a kalauz a jegyet kérte, hanyag előkelőséggel nyújtotta át időleges szabadjegyét, ám a kalauz felismerte és tudta, hogy Junger már elbocsáttatott a vasúttól, sőt midőn a szabadjegyet alaposan megvizsgálta, észrevette, hogy az 1907. évi deczember hó 31-ig terjedő érvényességi idő évszámában az 1907. év 1908. évre van kiigazítva. Habár Junger Béla Szentesen a vasútról megszökött, mégis sikerült őt a kecskeméti kir. törvényszék fogházában felfedezni és közokirathamisitás miatt felelősségre vonni. A törvényszék 6 hónapi börtönre Ítélte Jungert a szabadjegy meghamisítása miatt. Heti p i a c z. Gyula, 1909. jan. hó 1. A budapesti árutőzsdén a hét folyamán gabona- nemüekbe állandóan szilárd a hangulat. Hetipiaczunkon javuló kínálat mellett eladatott Búza . . .23 60—24-20 Árpa Zab Tengeri 15-60—16-— 15-40-15-60 12-40-1260 Biliarmegyében a lessi állomás mellett 64 kis hold Dózsa-íéle tanya jutányos áron, kedvező fizetési feltételek mellett eladé. Értekezni lehet özv. Sás Mihályiiénál Sarkad. i81—1
