Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-25 / 17. szám
4 BÉKÉS 1909. április 25. Április hónapnak uto'só hetébe fordultunk és az időjárást ha nem is feltétlenül rossznak, de legalább is kedvezőtlennek kell mondanunk. Április hónapban, amelynek mezőgazdasági maxima szerint duscsapadékunak kellene lennie, bizony elvétve volt egy-egy eső, az is ritkábban és valamennyi rövid ideig tartó, úgy hogy az áprilisban lehullott esőmennyiség összeadva sem ért fel egy jókora esővel. A szárazságnak hátrányos voltát még fokozta a melegebb napokat nyomban követő hideg fagyos ide s a folytonos szél, amely utóbbi a kevés csapadék kedvező hatását is elrontotta. A vetések, különösen a búza fejlődése határozottan stagnál, valamivel jobbnak mondhatók, noha ugyanezen okoknál fogva sok kívánni valót hagynak fenn a tavaszi vetések is, de legkedvezőtlenebb az idő a kaszálókra, legelőkre, úgy hogy az idén megint nem lehetett Szent György napra a jószágot mezőre kihajtani, pedig a takarmány még a legjobb gazdaságokban is teljesen elfogyott és gazdáink valóságos takarmányinséggel küzdenek már hetek, sőt sokan hónapok óta. Egy öreg asszony halála. A gyulai öregek egyik legöregebbje özv. Seres Józsefnó halt el e hónap 17-én, 94 éves korában. Régebbi emberek még jól emlékeznek a most elhunyt nő férjére, Seres Józsefre, ki a hetvenes és nyolezvanas években a gyulai földmives gazdáknak egyik vezéralakja volt. Felesége, mintegy két évtized óta özvegy, különben 1815 ben született s Napoleon idejét látta. Egyike volt azon vastermészettel megáldott „régi öregek“-nek, amilyeneket az újabb kor nem reprodukál. Halálozás. Az iparososztálynak egyik tiszte» derék tagja Szállá Lajos kalaposmester halála széles körökben kelt élénk nagy részvétet. A boldogult szakmájában kiváló iparos, a közügyeknek is érdemes bajnoka volt. Mint az önkéntes tűzoltó- egyletnek évek hosszú során át volt főparancsnoka nagy érdemeket szerzett a tűzoltói intézmény fejlődése körül, mint választott városi képviselő is a modern fejlődés hívei s bajnokai közé tartozott.A jóravaló derék embert néhány év előtt súlyos betegség lepte meg, amelyből a leggondosabb ápolás sem tudta megszabadítani, e^v év óta nedier valóoácros oryöt- tun élete, úgy hogy halála, melyet napokig tartó kínos küzdelem előzött meg, valóságos megváltás volt úgy reá, mint szerető családjára nézve. Temetésére testületileg kivonult a tűzoltóság és az iparos ifjúsági egylet, amely utóbbinak is évtizedekig ugybuzgó s oszlopos tagja volt, az Erkel Fereucz dalkör megható gyászénekekkel búcsúzott tőle s nagy közönség kisérte ki örök nyugalma helyére. A halálesetről kiadott gyászjelentés a következő: Özv. Szállá Lajosné született Oskovics Juliánná; leánya Ilonka; az elhunyt testvérei özv. Lelohai Bertalanná született Szállá Ilona, Bülgözdi Károlynó született Szállá Mária; nagybátyja Marosán Mihály és neje Rácz Katalin, valamint számos rokon és jóbarát nevében is fájdalmas szívvel tudatja a legjobb férj, szerető apa és rokonnak Szállá Lajos kalaposmester, az aradi iparkamara tagjának ,folyój évi április hó 19-én éjjeli 12 órakor, élte 55-ik, boldog házasságának 29-ik évében történt gyászos elhunytál. A megboldogult hült tetemei folyó évi április hó 21-éu délután 4 ólakor fognak a g. kel. egyház szertartása szerint, a helybeli Szentháromság temetőben ölök nyugalomra tétetni. Béke poraira ! Nyilvános köszönet. Mindazok, kik felejthet- len jó férjem elhunyta alkalmával részvétüket nyilvánították s a temetésen megjelentek, — fogadják ez utón is hálás kőszönetemet. Gyula, 1909. április ugrott, beszaiadt a gyárhelyiségbe, hol a munkások elrejtették egy szobába s csak Reisner Arthur gyáros közbelépésére adták át a rendőrnek, aki megvasalva végre beszállította a kóterbe. A rendőrségen személyazonosságát megállapították, kisült hogy őkelmo Brossik György peczeszőllősi notórius betörő, ki 10 év alatt 9 és fél évet töltött a hűvösön. Bevallotta azt is, hogy a nála talált 3 tolvajkulcs reszelő, feszitővasat, melyeket a gyufagyárban el akart dugni, egy újabb, de már megrögzött szándékának keresztülvitelére, azaz betörésre akarta használni. Csavargásért 5 napi elzárásra Ítélték, mely után megbilincselve illetőségi helyére tolon- czolják. Hirtelen halál. Endrész András józsefvárosi jómódú gazdaember folyó hó 20-án délután hirtelen meghalt, ügy történt, hogy Endrész még reggel kiment a kigyósi ut mentén levő tanyájára kuko- riczát vettetni. Endrész maga állt a gép mögé s igazgatta a szórókat, közben beszélgetett a vejével Wittmann György eleki lakossal, ki átrándult a tanyára valami oszlopoknak való akáczfák ügyében. Wittmann miután apósával beszólt, bement a tanya épületbe, Endrész pedig tovább vezette, illetve irányította a vetést. Három cseléd ember a lovakat biztatta a gép előtt, meg a távolság betartására ügyeltek. Egyik fordulónál, mikor kiértek a dűlő végére, észrevették, hogy gazdájuk nincs a gép mellett; azt hitték, hogy elmaradt, vagy a veje után ment ; egyik cseléd hát beállt a helyére s tovább vetettek. Mikor a pászta közepére értek, ott látták hányát fekve Endrészt. Rosszat gyanítva, megállították a gépet, oda siettek, majd a lármára kijött a veje is . . . Endrészt hiába élesztgették, meg volt halva. Haza szállították. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a vérmes embernek halálát sziv- szélhüdós okozta. Endrész mint viril is megyebizottsági és városi kéDviselő.ostületi tag közismert ember volt Gyulán. ’ ,_ratlan halála széles körökben kelt ,»■*-- .áoziót. Temetése pénteken volt nagy részvéttel. Haláláról a következő gyászjelentés jelent meg: Özv.j Endrész Andrásné született Gerlein Erzsébet; gyermeke: Tercsiké, férje: Wittmann György ; továbbá a testvérek, sógorok, sógornők, számos rokonok és ismerősök nevében fájdalom sújtotta szívvel jelentik a szeretett kedves férj, legjobb és leggondosabb "pa, após, testvér, sógor és rokonnak Ep'’’"' z András-nak, Bókésvármegye törvényhatósági bizottságának és Gyula város képviselőtestületének tagja, folyó évi április hó 21-én délután 4 órakor, élete 51-ik, boldog házasságának 2tt-ik öTOifen által váratlanul bekövetkezett gyászos elhunytét. A megboldogultnak hült tetemei folyó évi április hó 23-án délután 4 órakor fognak a rom. kath. egyház szertartása szerint a helybeli Szent József temető családi sírboltjába ölök nyugalomra tétetni. — Lelki üdvéért pedig az engesztelő szentmise-áldozat folyó évi április hó 23-án reggel 7 órakor a Szent József templomban fog az ég Urának bemutattatni. Gyula, 1909. évi április hó 22-én. Áldás és béke poraira ! Endrész János, Endrész Mihály, Endrész Erzsébet, Endrész Valburga, özv. Endrész Czeczilia testvérei. Metz Antal, Szikes Márton sógorai. Schriffert Anna, Kueifel Anna sógornők. Házasság. Dr. Feldmann Ignácz, a békésmegyei közkórház kórboneznok főorvosa folyó hó 21-ikón vezette oltárhoz Selmeczbányán aráját Róna Hona okleveles tanítónőt. Gyuláról szerencsekivánatokkal telt sürgönyözönnel üdvözölték a boldog ifjú párt, amely esküvő után nászúira indult. Szent György napja. A régi görögöknél minden fogalomnak és mindennemű jeles cselekedetnek, még a lopásnak is megvolt a maga külön védő istene. Nálunk, egyistenhivőknél persze ilyenekről nem beszélhetünk. Annál bővebben vannak azonban védőszentek. S ha boldog az, akinek ilyen védőszent adatott, milyen paradicsomi sorsú embereknek kell lenniök a költözködőknek, kikno. ozv. üzalla Lajosne es csaladja. Gyula város központi választmánya tegnap délután dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt tartott ülésében tárgyalta a dr. Simonba György küldöttségi elnök által beterjesztett választók névjegyzékét. A jegyzékből kihagyatott 177, újonnan felvétetett 374 és igy a jövő évi választók száma 1955 re emelkedett. Notórius betörő. Folyó hó 21-én a gyulai vasútállomáson teljesített szolgálatot Szabó József közrendőr. Az állomás épületében feltűnt neki egy züllött kinézésű alak ; igazo'ásra szólította fel; de oz vonakodott kilétét elárulni, a rendőr erre letartóztatta s kísérni kezdte a laktanya felé. Eközben a jómadár a Ricsek-fóle zugnál megugrott s amint a szőlők felé szaladt, különböző tárgyakat kulcsokat, vasakat dobált el. A rendőr azonban utolérte s irányította befelé. A gyufagyárnál megint megnek aupian jut ki a tenung, egy netyett két veao- szentjük is lévén, szent György és szent Mihály személyében, kik közül az előbbihez, szent Györgyhöz, tegnap volt szerencsénk. De szent György napja nemcsak a költözködők boldogitását van hivatva előmozdítani, az ő látogatásának van egyéb, — külsőleg is felismerhető hatása s következménye, -— tudniillik a harangozás megrendszabályozása, ameny nyiben a szokásos órákhoz kötött harangozások ezután reggelenként egy órával korábban, esténként egy órával későbben lesznek. Az uj rendet pénteken este a nyolez órai haraugozással kezdtük meg. Természetesen — gyöngébbek kedvéért — megjegyezzük, hogy délben ezután is 12 órakor fognak harangozni. Népkönyvtárak. A földmivelésügyi miniszter az öcsödi általános népkörnek, a békésszentandrási munkásegyesületnek, a gyulavárii földmivelők munkásegyesületének és a kondorosi kisgazdák szövetségének egyenkint iOO kötetből álló könyvtárt adományozott s ezenfelül könyvszekrényre 20 — 20 koronát utalt ki. A gyomai sorozás eredménye a következő : Felhivatott 505 hadköteles, besoroztatott 92, póttartalékba jutott 31, fegyverképtelennek nyilváníttatott 51. Nem jelent meg a sorozáson 80 s négyen teljesen ismeretlen helyen távol vannak. Szomorú tudósítást kaptunk a hót elején Krassó- Szöréuy varmegyéből. Békésvármegyének jóemlékü nyugalmazott kir. tanfelügyelője, Rezei Silvius, — ki ezelőtt három évvel hagyott itt bennünket, — Facseten, nővérénél meghalt. Rezei mint gör. kath. lelkész, sok ideig a nagyváradi püspök mellett titkári tisztet viselt. Később a magyar-csékei választókerület országgyűlési képviselővé választotta. 1896-ban volt üresedésben a lugosi gör. kath. püspökség, melyre a kormány jelölte Rezeit, de a római szentszék akadályokat gördített kinevezése elé. A vallás- és közoktatási miniszter ekkor bizta meg Békésvármegye népoktatásügyének vezetésével. Rezei egy évtizedig volt vármegyénk tanfelügyelője. Hazafias magyar érzelmét dokumentálja az, hogy ő alatta kezdődött meg Békésvármegye- ben, — különösen a nemzetiségi községekben, — az állami iskolák felállítása. 1906-ban nyugalomba vonult. Azóta minden évben ellátogatott Gyulára. A vármegye tisztviselői őszinte sajnálkozásukat fejezték ki afölött, hogy haláláról későn kapva értesítést, kegyeletük adóját sem koszorúval, sem kül- döttségileg megjelenve végtisztességtételéri, nem róhatták le. Haláláról a következő gyászjelentést adták ki : „Alólirottak mély lelki fájdalommal jelentjük, torrón szeretett testvérünk, unokatestvérünk, sógorunk és nagybátyánk Rezei Silvius, nyug. kir. tanfelügyelőnek folyó évi“ április hó 17-én, életének 53-ik évében történt elhunytát. A drága halottnak földi maradványai hétfőn, április hó 19-én, délelőtt 10 órakor fognak a helybeli rom. kath. temetőben örök nyugalomra elhelyeztetni. Örök béke lengjen poraira és áldott legyen emléke! Facset, 1909. évi április hó 17-én. Gaita Sabina mint nővér, Rezei Fábius mint testvér, Florescu Sabina unokatestvér, Gaita Axent, Dr. Florescu Döme mint sógorok, Dr. Gaita János, Gaita Francziaka, Rezei Sándor, ifj. Rezei Fáb:us, Saita Fábius, mint testvéruitoMa.“ Betöréses lopás. Kaiser Ádáin mezőberény korcsmáros f. hó 17-én éjfél tájban nagy döröm- bölésre ébredt fel első álmából. A nagy zajra korcsmahelyiségébe sietett s meglepetve tapasztalta, hogy üzlete ajtaját ismeretlen tettesek betörték. A betörők a felébredt tulajdonos láttára kereket oldottak és szándékukat a község másik végén lakó Balogh István korcsmáros és vegyeskereskedő üzletében hajtották végre. Az utóbbi kereskedőtől nagymennyiségű ezukorkát, mintegy 10 K értékű 1 és 2 fillérest, továbbá 140 K értékű téli gyapot inget emeltek el. A tettesek után erélyes nyomozás indult meg. KéselŐ apa. Kállai Lajos kubikos ember folyó hó 20-án beállított Lebovics Bertalan üzletébe s afeletti elkeseredésében, hogy feleségétől, gyermekeitől külön kell élnie, ivásnak adta magát. Lebo- vicsnál szolgál nagyobbik leánya, mikor ezt meglátta elfutotta az indulat, kést rántott elő s rárohant a leányára, de véres szándékát nem követhette el, mert Lebovics lefogta. Ekkor a dühös ember az italkimérőnek fordult, azonban az ottlevő emberek lefogták s nagynehezen kituszkolták a korcsmából. Verekedő czigányok. Botos János és Lakatos Eszter dobozi czigányok f. hó 13-án megtámadták Köteles Andrást és ennek feleségét^ úgy megverték, hogy a felvett látlelet szerint 8 napig tartó sérülést szenvedtek. A verekedő czigányokat feljelentették a csendőrök a főszolgabiróságnál. Jegyző és állatorvos választás. Békéscsabán Maros György hagyatéki jegyző elhalálozásával és Vajda Jenő állatorvos lemondásával két állás üresedett meg, mely állások pályázati határideje f. hó 15-én lejárt. A jegyzői állásra pályáztak ; Bodó János jegyző Salgótarján, Hrabovszky Pál rendőrfőbiztos Csaba, Kolpaszky László jegyző Csaba, Lázár Ádám jegyző Kecskedáda, Kovács Gábor jegyző Kötegyán, Néma Gusztáv jegyző Nagykároly, Rédey Sándor aljegyző Szécsóny, Schmidt Jenő jegyző Bodajk, Szabó János körjegyző Égers, Tóth László segédjegyző Csaba, Virág Dezső körjegyző Poltár és Zsilinszky Sándor főpénztári ellenőr Csaba. Rezei Silvius
