Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-04 / 14. szám

1909. április 4. BÉKÉS 5 1. Vig szavalat. Tartja : Szilágyi Juliska, 2. Komoly szavalat. Tartja: Sánta Mihály. 3. Vig szavalat. Tartja : Szabó. Mariska. 4. Modern (mai) leányok. Magánbeszéd. Tartja : Murvai Erzsiké. II. 1. Vig szavalat. Tartja : Sándor Zsuzsika. 2. A csók. Ma gánbeszéd. Előadja: Gombkötő Erzsiké. 3. Vig sza­valat. Tartja : Krasznai Rozika. 4. Tréfás szavalat. Tartja : Oláh István. Műsor után táncz. Az előadás kezdete 8 órakor pontban. Beléptidij személyenként 1 korona. Családjegy 3 tagból álló családnak 2 korona, azonfelül 3 korona. Felülfizetések köszö­nettel fogadtatnak és a „Békési-ben nyugtáztatnak. A meghívó másra át nem ruházható és kívánatra a jegyváltásnál előmutatandó. — Akik meghívóra igényt tartanak, a kör helyiségében naponként dél­után 1 — 2 óráig kaphatnak. — A zenét elsőrendű czigányzenekar szolgáltatja. Lopások. Özv. Hoffmann Ignácznénak volt egy Komlós Dezső nevű fiatal ember lakója, aki a házi­asszony távollétében, folyó hó 1-én, álkulcscsal be­hatolt annak szobájába s ott az egyik szekrényből kivette Hoffmannénak mégtakaritott pénzét, 24 ko­ronát s azután megszökött. A rendőrség nyomozza a tolvaj fiatal embert. — Dr. Liszy Viktor kir. főügyész kárára, múlt hó 9 tői, folyó hó 1-ig terjedő időköz­ben, lakásáról az evőeszköz tartóból eltűnt 12 drb ezüst kanál és ugyanannyi villa. A tettes után nyo­moz a rendőrség. Öngyilkos szolgalegény. Mészáros János 19 éves gyulai szolgalegény múlt hó 28-án gazdájának a kisvároson levő lakásán felakasztotta magát. Mire észrevették már meghalt. Oegyilkosságának okát nem tudják. Suhancztempó. Szabó Lajos csizmadia inasnak veszedelmes egy kedve szottyant vasárnap este. Amint az utczán kószált föl s alá, egy árat szoron­gatott a kezében s azzal az eléje kerülő gyerme keket ijesztgette. Feléjük szurkált. Egy Takács József nevű 18 éves asztalossegédnek bal oldalába tövig beleszurta az árat s aztán elszaladt. A rend­őrség meginditotta az inas ellen az eljárást. A gyulai borbély és fodrász ifjúság folyó hó 12-én, (husvét másodnHpján), a Göndöcs-népkerti pavilion dísztermében, felerészben az iparos-men- hely. — felerészben a gimnáziumi segélyző-egylet javára zártkörű tánczvigalmat rendez. Múlt István, pénztárnok. Leib János, elnök. Pallag András, jegyző. Szabó Gyula, ellenőr. Leszli János, zenerendezők Bajcsi Lajos, Boros Gyula, Demusz János, Egler József, Hajdú Béla, K, Ludvig István, Pécsi Lajos, Píllinger Jakab rendezők. Beléptidij : Személyj^gy előre váltva 1 kor,, a pénztárnál 1 kor. 20 fillér. Családjegy előre váltva 3 kor., a pénztárnál 3 kor. 40 filler. — Kezdete este 8 órakor. — Felülfizeté­sek tekintve a jótékonyczólt, köszönettel fogadtatnak és a „Békésiben nyugtáztatnak. Élethivatása, tiszti állása s ezekből folyó kötelessége betegeskedett, hónapok óta Abbáziában volt már melyek fiatal, valósággal még zsenge korban levő nagybetegen ; a robustus, életerős ember összeom-Jgyermekek által elkövetett bűntettekről számoltak Rimler Lajos. idesiova kei ev nzeü oia ugyan elszólitottak körünk bői, de születése, ifjúsága, rokoni s baráti kötelékei, szép pályájának ki zdete, mindmegannyi kedves emiekek, oly erős szálakkal fűzték őt hozzánk, hogy hosszas betegeskedése miatt váratlannak sajnos bár nem mondható, de mégis lesújtó halálát a mi köz életünk fájó veszteségeként is szívből gyászoljuk. Riinler Lajos kora ifjúságában Wenckheim Frigyes gr. f bókesmegyei birtokain működött mint gazda­tiszt és ügyességével, munkásságával, szorgalmává annyira megnyerte földesura különben fényesen ki érdemelt bizalmát, hogy ez őt mosonmegyei lebeny- szentmiklósi nagykiterjedésü uradalmának kezelé­sével bizta meg. Olt működött közel kél évtizeden át, nemcsak urának teljes megelégedésére, hanem amelynek egyik legszámottevőbb vezető tagja lön, a moson- és győrmegyei intelligencziának bizal­mát, nagyrabecsülését is kivívta magának. A lebóny- szentmiklósi uradalmat valóságos mintagazdasággá fejlesztette, intensiv gazdálkodási rendszerevei tisz­tes és bőséges keresetet juttatván a fö d népének, amely igaz könyeüet ont korai halála fö ö t. Moxon- és Győrmegyékben hasznos közéleti tevékenységet fejtett ki. Tagja volt Mosonvármegye törvényható­sági bizottságának, egyik oszlopa a gazdasági egy­letnek, megalapítója a mosonvidéki takarékpénz­tárnak ; nagy érdemei vannak a Rába szabályozó­társulat ügyei konszolidálása körül ; éléuk részi veit a két vármegye társadalmi életében is, ahol férfias, kiváló egyéniségét is érdeme szerint meg­becsülték. Rimler Lajos az utóbbi években sokat lása fájdalmas látvány volt mindenkire nézve, ki ösmerte, mert aki ösmerte, egyúttal tisztelte s sze­rette is. Halála elsősorban pótolhatlan csapás és a legfájdalmasabb veszteség nejére Kalmár Fiolára, kivel 24 éven át élt példás, boldog házaséletet, élte tavaszában álló egyetlen leánygyermekére, to­vábbá testvéreire s rokonaira és szerető barátaira, kik vigasztalanul, bánatos szivvel borultak korai gyászos ravatalára, melyet a részvét valósággal el­árasztott szebbnél-szebb virágkoszorukkal. Holttes­tét a b ddogultnak halálsejtelmei között nyilvánult kívánságához képest hazaszállították Gyulára s szer­dán délelőtt 10 órakor temették el a református temetőben. Sírja fölött Szeberényi Zs. Lajos békés­csabai evang. lelkész mondott megkapóan szép és hangulatos gyászbeszédet. Koporsója fölött a követ­kező koszorúk voltak : Felejthetlen Lajosomnak Flóra. Apuskám, nagyon vágyok utánad Erzsikéd. Lajosnak : Mama, Ilona, Margit. Felejthetetlen jó testvérének Szilárd. Fájó szivvel Pólyák család. Lajos bácsinak Ilonka s Rezső. Lajosnak szeretettel Paula s Miska. Szeretett bátyámnak Matild. Kigyósi uradalmi tisztség. Gróf Wenckheim Frigyes. Gróf Wenckheim Krisztina. Szeretett főnöküknek a szent- miklÓ8Í uradalom tisztikara. Lajosnak Károly. Em­lékedet híven őrzi Dr. Német Károly. A jó barát­nak Sonkovics Károly. Felejthetlen Lajos barátunk­nak Schlichter Lajos és családja. Felejthetetlen választmányi tagja emlékének hálás kegyelettel a Rába szabályozó társulat. Felejthetlen Lajosunknak Brennerék. Szeretett felejthetlen barátoknak a győri vadásztársak. Letzter Grus Familie Biehl. Ruhe sanft Familie Mehler. Igen sok részvéttávirat és levél jött a családhoz, többek között gróf Wenckheim Frigyes, gróf Széchenyi Antalné, gróf Wenckheim Dénesné, gróf Dezasse mosoni főispán. Őshegyi al­ispán, Rimler Károly nagyváradi polgármester, a Rába szabályozó-társulat, a mosonmegyei gazdasági egylet, Lébény község elöljáróságától, stb. A halál­esetről kiadott családi gyászjelentés a következő. „özv. Rimler Lajosnó szül. Kalmár Flóra úgy a maga, valamint leánya Erzsiké; az elhunyt test­vérei Mariska férj Winkler Lajosné ; Matild férj. Gémesi Károlynó ; Nina férj. Läufer Edéné ; Szi­lárd és családja ; anyósa özv. Kalmár Mihályné és gyermekei, valamint számos rokonok és jó barátok nevében fájdalmas és megtört szivvel tudatja a legjobb férj, szerető atya, testvér, vő, rokon és jó barátnak Rimler Lajosnak, urad. felügyelő, Moson vármegye törvényhatósági bizottsági tagja, a Moson megyei gazd. egylet alelnöke, a mosonmegyei ta­karékpénztár alelnökének és a Rába szabályozó' társaság és szigetközi árm. társulat igazgató választ mányi tagjának stb. stb. f. 1909. évi márczius hó 26 án este 9 órakor Abbáziában életének 52-ik, boldog házasságának 24-ik évében hosszas szenve­dés után történt elhunytét. A boldogulnak hült tetemei f. hó 30-án délután 6 órakor a gyulai vas­úti állomástól fognak az evang, egyház szertartásai szerint a helybeli református temetőben jól meg­érdemelt nyugalomra tétetni. Gyulán, 1909. már- cziu8 hó 30. Áldás és béke sokat szenvedő t poraira! öngyilkossági kísérlet. Sok kisebb-nagyobb családi drámának volt előidézője már a perpatvar, |a férj és feleség közötti rossz viszony. Csaba-Er- zsébethelyen a napokban játszódott le egy szomorú végű családi jelenet. Zahorán Pál jómódú gazda összeveszett a feleségével, melynek az lett a vége, hogy az asszony marólúggal megmérgezte magát. A rögtön alkalmazott orvosi segély azonban meg­mentette az életnek. Tettenórt zsebtolvaj. Mohácsi Róza köröstarcsai 35 éves czigánynő a múlt hó 30-án Békésre rán- dult át, hogy a heti vásáron egyet-mást beszerez­hessen. Sem pénze, sem eladnivalója nem lévén, egyelőre a szükséges költség előteremtéséhez látott. E végből a Hajdú Lajosnó szül. Török Zsuzsánna békési gazda8szooy bugyellárisán akadt meg a szeme. Már-már el is érte czélját, midőn egy eset­len mozdulatára Hajduné megérezte a zsebében kotorászó idegen kezét s jobbjával azt megragadta, mig a ballal olyan csárdásokat mért a tettenért tolvaj arczára, hogy ez elfeledve bűnösségét hangos jajveszékelésben tört ki s végső erőfeszítésével ki­szabadítva magát szorongatott helyzetéből futásnak eredt, de a közönség nehány lépése után elfogta s csak a hirtelen megjelent rendőröknek köszön­heti, hogy az újabb ütlegektől megmenekült. A tolvaj czigánynő a békési kir. járásbíróságnak adatott át. A züllött gyermekek érdekében. Az utóbbi időben úgy a fővárosban, valamint a vidéken is felette megritkultak a törvényszéki rovat azon hírei, hagyott maga után. be. Hogy most javult a helyzet, az egyedül az Or­szágos Gyermekvédő Ligának köszönhető, mely rövid 3 évi fennállása óta máris 14,226 elhagyott gyermeket mentett meg az elzülléstől és szeretettel karolván fel őket, a társadalom hasznos munkás elemeivé neveli fel. A Liga tehát méltán megér­demli, hogy a közönség őt emberbaráti törekvései­ben hathatósan támogassa, mert azt talán felesleges is bővebben fejtegetni, hogy a Ligának czéljai el­érésében jelentékeny anyagi erőkre van szüksége. Az anyagi erők gyarapítását czelozza a Liga által most rendezett tárgysorsjáték is, melynek tervezete valósággal szenzácziós, mert a kibocsájtott sors­jegyek mindegyike feltétlenül nyer és a legkisebb nyeremény is művészi Ízléssel készült arany vagy ezüst tárgy. A L ga ezeket a tárgyakat részben ajándékba kapta, részben pedig vásárolta s most sorsjáték keretében értékesíti. Senki sem ajándékoz és nem koczkáztat, tehát aki e sorsjegyekből vá­sárol és mégis e’ősegiti a Liga törekvéseit, mert minden e ’réven begyült fillér egy-egy megmentett kis lélek váltságdíja. A sorsjegyek ára darabonként 1 kor 50 fill, és kapható minden dohánytőzsdében* Tánczmulatság. A sarkadi református leányok és if|ak folyó hó 12-én (husvét másodnapján) az „Iparoskor“ összes termeiben, Nagy FerenOz sarkadi tanító 50 éves jubileumi ünnepélye alkalmával jó- tékonyczélu tánczestélyt rendeznek. Beléptidij sze­mélyenként 1 korona. Családj"gy 3 korona. Kez­dete este fél 8 órakor. Halálozás. Strauer Károly, békési magyar állam- vasúti raktáros, márczius hó 29-én, este 8 órakor, hosszas szenvedés után, csendesed elhunyt. Temetése márczius hó 31-én d. u. 4 órakor ment végbe nagy részvét mellett. Sírjánál a békési vasúti tisztviselők nevében Komlóssy Ágoston, magyar ál amvasuti pénz­táros, mondott mélyen megindító búcsúbeszédet. Az elhunyt raktárost özvegye és 5 kiskorú gyermeke siratja. A kétegyházi csatornázás. Kétegyháza községe kötelezretett arra, hogy szabályszerűen megtartott tárgyalás eredményéhez képest, a kultúrmérnöki hivatal által készített tervek figyelembe vételével kiadott engedélyokirat alapján készítse el a község csatornázási munkálatait. A munkálatok mintegy 30—40 ezer korona költséget igényelnének. A vár­megye törvényhatósága méltányolva Kétegyháza községének szorult anyagi helyzetét, megengedte, hogy a munkálatokat tiz évre felosztva hajthassa végre. Minthogy azonban a község igy is sokallotta a költséget, kérelmezte, hogy a csatornázási mun­kálatok teljesítése alól, minthogy az nem is szük­séges, a község mentessék fel. A vármegye alis­pánja átvizsgálván a terveket, a járási főszolga­bíró és közegészségügyi szakértő meghallgatása után oly módon határozott, hogy mivel a munká­latoknak az engedélyezett tervek szerinti kivitele egyrészt rendkívül költséges, másrészt Kétegyháza község talajviszonyai szempontjából a csatornázási tervezet szükségtelenül részletes, ennélfogva meg­engedte a községnek, hogy egy egyszerűbb és ke­vésbé költséges tervet készíttessen és azt mutassa be a vármegyének. A kultúrmérnöki hivatal azon­ban, amelyet a község ezen olcsóbb terv elkészí­tése iráut megkeresett, nem volt hajlandó azt meg­tenni, minélfogva megengedte a vármegye alispánja, hogy a község az olcsóbb terveket magánmérnök­kel készíttesse el és három hónap múlva neki be­mutassa. Rugós csikó. Szlávik Ádám csabai gazdánál béreskedett Szántó István. Hétfőn kimentek a ta­nyára szántani. Szántás közben az egyik fia­tal csikónak nem tetszett a nehéz munka s nem igen rángatta a hámistrángot. Hogy a munkafel­osztás egyarányu legyen a csikók között, Szántó rávágott az okvetetlenkedő pejkóra, ki erre a biz­tatásra oly szerencsétlenül rúgott fel, hogy patkója a béres állát teljesen összeroncsolta. Szántó eszmé­letét vesztette. Majd beszállították a kórházba, hol megoperálták. Sérülése veszélyes. Összeroncsolt ember. Messze, tengerentúl tör­tént az eset Sin István orosházi napszámos is ki­ment néhány évvel ezelőtt Amerikába szerencsét próbálni. Egy kőzúzó gyárban talált alkalmazást St. Louisban s itt tört követ talicskázott óvröl-évre.. Biz az nehéz munka, de meg is fizetik. Február 23-án ép egy tartályt rakosgatott tele törmelékkel, mikor egy drót kötélen járó kis vasúti kocsi a feje fölött kikapcsolódott s 12 méternyi magasból reázuhant. A kocsi üres volt, mégis teljesen össze­roncsolta a szerencsétlen embert, ki óriási kínok közt még 10 napig élt, mig végre a halál megvál­totta szenvedéseitől. Fiatal özvegyet és két árvát

Next

/
Oldalképek
Tartalom