Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-28 / 13. szám
8 BÉKÉS 19C9. márczius 28. Csodálatos és megmagyarázhatatlan sajátsága a köznép tekintélyes számú részének,, hogy ha valaki okos dolgokat mond, azt el nem hinné, ha mindjárt az üdvöségébe kerül is ! Ellenben nincs az a buta, szemenszedett ostobaság, minek első hallásra gondolkozás nélkül fel ne ülne, ha homlokegyenest ellenkezik is az a saját józan eszével! Az elmúlt héten például oszágszerte el volt terjedve az a hir, hogy az állami postatakarékpénztárból és az összes takarékpénztárakból háború esetére erőszakkal viszi el a katonaság a pénzeket s aki olyan bolond, hogy a háborús hírnek daezára a pénzét takarékban tartja, az vessen magára, ha odavész a vagyonkája! Ez volt a hir, azok pedig akik beugrottak neki, seregestől szedték ki megtakarított filléreiket kamatostól a takarékpénztárakból, nehogy a katonaság, vagy a szerbek kezére jusson. Dehogy gondolták meg, hogy volt már máskor is háború, amikor a taljánnal, burkussal verekedtünk, no meg amikor Boszniát és Herczegov nát okkupáltuk, ami nagyobb háború számba ment, mint ha most Szerbiába masíroznánk be s a takarékpénztári betétekre nem tette a kezét a katonaság, amire különben sincs szüksége s nincsen hozzá semmi jussa sem. Azt még kevésbé gondolják meg, hogy hiszen a takarékpénztárakban voltaképen abból amit betesznek, legfeljebb ha annak a századrésze van meg készpénzben, hiszen a többit kölcsön adják házakra, földekre betáblázás mellett, vagy jó kezesek mellett váltókra. Mert ha minden betett pénzt a kasszába hevertetnének, mi az ördögből tudnának kamatot fizetni. Eképen a katonaságnak vagy az államnak eszeágában sincsen a takarékpénztárak pénzeire' rátenni a kezét, de ha volna is kedve, akkor se volna mire, mert a pénz ki van kölcsön adva. Olyan mérveket öltött mégis a képzelődés, hogy sokan azt is tudni és látni vélték, hogy a csendőr ség már ott is áll a takarékpénztárak ajtajában, úgy hogy aki idejében ki nem vette a pénzét, az most már keresztet vethet rá, mert oda ugyan egyhamar be nem eresztik! És kezdődtek Jeremiás siralmai és Zalán futásai egyik takaréktól a másikhoz 1 . . . Alig lehetett elhitetni a jámbor emberekkel, hogy a hírben egy szó igazság sincsen! S akkor még nekik állt feljebb! Pedig ha nem restelték volna a fáradságot hogy maguk körül egy kissé jobban széjjelnézzenek, bizony nem rendeztek volna olyan általános felülést, mint hajdan csaták idején az ősapáink! Egyidőben ugyanis a fentebb említett riasztó hírrel, egy másik megnyugtató hir is lábra kapott, ami nem volt egyéb, minthogy a posta- és egyéb takarékpénztárakból kivett pénzt el lehet azért olyan takarékpénztárakba is helyezni, amelyekből a katonaság azt el nem veheti, még pedig azon egyszerű okból nem. mert a pénzt nem idehaza Magyarországon, hanem a szomszédban Muszkaországban fogják kezelni ! S hogy nagy az Isten állatkertje, azt semmi sem bizony itja inkább, mint az, hogy akadtak még olyanok is, akik ezt is elhitték. Pedig itt látszott ki csak igazán a lóláb, amely kellő értékére szállítja le a katonák erőszakos pénzszerzéséről szóló rémhírt is ! Egy pár nemzetiségi vidék pénzspekulánsainak az ötlete volt ez a magyar takarékpénztárak ellen ! Egy rossz vicc, melynek csak egyik fele járt valamelyes sikerrel, mig az oroszországi tőkeelhelyezés a jelentkezők csekély száma miatt egyelőre befagyott. Egy czélt mindenesetre elértek vele a lelketlen izgatok, azt t. i. hogy a köznép egy része elképzelhetetlen nagy árakon vett pénzéből házat vagy egy kis földet, a nagyobb része pedig, amelyiknek kevés volt a pénze, hogy azon földet vásároljon, reszketve őrizte amit a takarékpénztárakból buta rémületében kihozott, mert mondanunk sem kell, hogy mindenki rögtön megkapta féltett pénzét és amikor megunta az álmatlan éjszakák strázsálását, vitte s viszi vissza a takarékpénztárba. Egy haszna lesz a dolognak és pedig az, hogy akik most beugrottak, a jövőben több körültekintéssel és tartózkodással lesznek a hírekkel szemben! Mert hogy a maga kárán és tapasztalatán tanul, (ha ugyan akkor is tanul) a magyar! Dr. Nyúl. Közgazdaság. A gyulai tejszövetkezet évi íendes közgyűlését ma délelőtt 11 órakor tartja a lapunk múlt heti számában közölt tárgysorozattal. Temp’omépités. Az aradmegyei Apáti községben építendő gör. kel. templom felépítésével a f. hó 21-én megtartott versenytárgyalás alapján az épitő bizottság Dávid Jakab gyulai építőmestert bízta meg. A templom építése 52350 koronába kerül. A megyei munkásházak. Minden vonatkozásában esetröi-esetre ismertettük a vármegyei munkásházak épitőbizottságnak a vármegyei egyes községekben építendő munkásházak letesitésere vonatkozó határozatait s intézkedéséit, legutóbb azt is, hogy a folyó évben 176 munkásháznak a felépítése vétetett tervbe, ezek felépítési munkálataira közzétett versenytárgyalási hirdetmény alapián megtartatott az árlejtés is. A 33 árlejtező közül 10 ajánlatot talált a bizottság legkedvezőbbnek, azonban ezen ajánlatok elfogadása esetén is jóval többe kerülne egy-egy munkásháznak a felépítése mint ahogy annak idején a törvényhatóság kilátásba helyezte s a munkások erre vonatkozólag tájékoztattak. Ugyanazért mielőtt a vállalatbaadás megtörtént volna, felszóllittatattak az egyes munkások, hogy hajlandók-e a reájuk eső mintegy 120 korona évi annuitást vállalni. A beérkezett jelent'sekből egy- ertelmüleg az tűnik ki, hogy az érdekelt munkások évi 60—70 koronánál nagyobb összeget nem képesek fizetni s kérik, hogy akar vállalatbaadás utján, akár házilag hajtatik vegre a munkásházak felépítése, a költségek oly összegre redukálta*sanak, hogy azoknak évi törlesztési részlete 60—70 koronánál nagyobb ne legyen. S ezt leginkább úgy vélik el érhetőnek, ha egyrészt a terveken történik változtatás. azaz epitesi anyagok s méretek a helyi szokásoknak megfelelően á lapittatnak meg, másrészt a törlesztési idő nem 20, hanem 25—30 évben állapittatik meg. Harmincz évnél hosszabb időben, bár ez iránt is terjesztetett elő kérelem, azért nem állapítható meg a törlesztési idő, mert a munkásházak állami támogatá-sal terveztetnek, az erről szóló törvény pedig a visszafizetésre legfeljebb 30 evet állapit meg. A vármegye alispánja a beérkezett jelentések alapján a vállalatbaadás, illetve az építési munkálatok miként s mely módozatok mellett való végrehajtása tárgyában leendő további tárgyalás és határozathozatal végett a vármegyei munkásház épi'ő és árlejtező bizottság tagjait együttes ülésre a folyó évi márczius hó 29-en délután 3 órára hívja össze, egyben felterjesztést tett a fö dmivelésügyi miniszterhez, hogy a már 20 évre engedélyezett államsegélyt 30 even keresztül engedélyezze. Már tegnap meg is érkeze t a válasz a földmivelésügyt minisztertől, amely szerint a már engedélyezett a folyó évre már folyósított 2%-os állami hozzájárulást az építési kö tsegekhez a már kilátásba helyezett 20 év helyett 30 ■ vre engedélyezi, 8 annak idejére folyósítja. A holnapi munkásház épitőbizottsági ülésen fog tehát eldönti, hogy a tervbe vett muukásházak most már milyen feltételek mellett, mely ajánlatok elfogadásával, s vállalatbaadás utján, vagy házilag fognak telepíttetni s hogy mily összegeket kell a munkásoknak óven- kint fizetni. A gádorosi és nagyszénás! vámszedés A törvényhatósági bizottság kimondotta, hogy Gádoros és Nagyszénás községekben kiépített törvényhatóság' utak belső szakaszain abból a czélból, hogy a vármegye által beruházott nagy költség némileg vtsz- szatérüljön, a vámszedesi jog engedélyezését fogja kérni a kereskedelemügyi minisztertől. Á kereskedelemügyi miniszter a törvényhatóság határozatára válaszolva, elvileg nem zárkózik el a keretem tel|e<-i- lese e1 őI, azonban érdemleges elbírálás tárgyává csak akkor fogja tenni a törvényhatóság határozatát, ha a fenntartás és kezelési költségek és a várható jövedelem kitüntetése mellett tesz a törvényhatóság újabb előterjesztést. Öntözési vizimíí. A vármegye alispánja első- fokulag engedélyt adott gróf Wenckheim, Denes dobozi nagybirtokosnak, hogy Doboz község határában a Kettős-Körozs jobbparti vedtöltese mellett rét, illetőleg veteményes öntözést rendezhessen b> es ebből a czélból szükséges szivattyútelepet, szívócsővezetéket, raktározó medenczét, ömöző és lecsi- poló C'atornát megépíthesse. A/ öntözésre 262 kát. hold lesz berendezve. Az engedely 50 évre adatott. Az alföldi gazdasági vasútnak ez év márczius 14-én tartott üiéai jegyzőkönyvéből értesülünk arról, hogy a nevezett vasútnak vésztő és tótkomlósi vonalai is a folyó év január hó 1-től kezdődőleg 15 év tartamára évi 6000 koronáért az aradi és Csanádi egyesült vasutak üzemkeze ésébe adattak át. Ezen határozat folytán az alföldi gazdasági vasút egész hálózata az aradi és Csanádi egyesült vasutak kezelésébe jutott. Ezzel kapcsolatosan a csabai üzletkezelőség még múlt óv novembereben Aradra helyeztetett át. Tüztávlat rendezés. A vármegyei közigazgatási bizottság határozatával elrendeltetett a csaba- vésztő—géza megálló tótkomlósi helyiérdekű vasútnak tüztávlati rendezése. A tárgyalás dr. Daimel Sándor főjegyző elnöklete alatt Koronczay Viktor vasúti és hajózási felügyelő és Perszina Alfréd műszaki tanácsos részvételével e hó 22., 23. és 24-én tartatott meg az? érdekelt községekben. A tüztávlat által mintegy 4Ó0 épület volt érdekelve. A magánérdekeitek azt kértek, hogy a tüzvonalba eső épületeik a vasút által tűzbiztossá alakíttassanak át. Többen azonban avval is meg volnának elégedve, na a vasút az illető épületeket saját költségen tűz ellen biztosítaná. A bizottság természetesen a kívánságokat jegyzőkönyvbe vette s az általa tett javaslat alapján a kereskedelmi miniszter fog dönteni abban a tekintetben, hogy a tüztávlat a tényleges távolságra szállittadsék-e le, vagy pedig köteles lesz-e a vasút a tüzvonalba eső épületeket tűzbiztossá átfedni. Valószínűnek tartjuk, hogy a kereskedelmi miniszter a bizottság javaslatát fogadja el, mely szerint a tüztávlat a tényleges távolságra szállíttassák le, minthogy a motor, a mely a kérdéses vonalon közlekedik, fa- és pirszénnel fiittetik, a mi a tűzveszély lehetőségét a minimumra redukálja. Ezt igazolja az a körülmény is, hogy a kérdéses vasútnak 5 évi üzeme alatt hivatalos eljárás árgyává tett tüzeset nem fordult elő. A bizottság a kérdéses vasútvonalon a gőzmozdonyok járását csak az esetben tartja megengedhetőnek, ha azok tüzelője nyersolaj fűtésre alakittatis át. Óvodaépítés Kótegyházán. A gyulai m. kir. államépiteszeti hivatal márczius 20-án versenytárgyalást tartott a Kétegyháza községben 21.418 79 kor. előirányzati összeggel létesítendő állami óvoda és tartozékainak felépítésére. Ajánlatot tettek Len- k»y Antal (Arad) az előirányzati összegből 12*3%, B-rnkő János (Gyula) 10'75°/o, Hack Ferencz (Gyula) 6'5°/o, Pf ff István (Gyula) T6°/o, Arady J. és Merx- bauer (Budapesr—Békéscsaba) 5%, Nyemecz L-»jua (Békéscsaba) 3%, Fillipinyi János (Békéscsaba) 5%, Pfiff Ferencz (Gyula) 10°/o, David Jakab (Gyű ) 7°/o és Schneider János és Mátyás (Gyula) 11'5%> árengedménynyel. A bizottság Schneider János es Mátyás vállalkozókat az ajánlathoz csatolt bánatpénz visszatartása mellett felhívta, hogy az 5% bánatpénzt 10% biztosítókra egészítsék ki, melynek megtörténte utón az illetőkkel a szerződés meg fog köttetni és jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz fel fog terjesztetni. A szarvasi vámos utaknak a község részéről való átvétele. A törvényhatósági bizottság Szarvas község kérelme folytán megengedte, hogy az ottani vámosutakat a község saját kezelésébe vegye át. A kereskedelmi miniszter a törvényhatósági bizottságának ezt a határozatát jóváhagyta, egyben Szarvas községének a vámszedesi jdgot újabb tiz évre engedélyezte. Szarvas község vámosuti pénztára azok közzé tartozik, amelyeknek nincsen adóssága, sőt mintegy 40000 korona vagyonnal rendelkezik. Most tehát, hogy a vámosutak az ő kezelésébe jutnak, a vámosu' jövedelmének terhére minden megterhel- tetés nélkül a város belterületén nagyszabású ut- épitkezesenet foganatosíthat és már ki is jelölt 4—5 ki'oraéter ho-*szu utczakaszt, amelyeket legközelebb kőburkolattal el fog látni. E helyütt megemlítjük, hogy Szarvas községen kivül Békéscsaba és Orosháza községek vették át saját kezelésükbe a vámos utakat és Orosháza községe máris több utczáját kövezte ki a vámjövedelemből, a nélkül, hogy a vámdijtételeket felemelni kényszerült volna. Békéscsaba községe pedig, daczára annak, hogy a vámosutakat mintegy 200000 korona adóssággal vette át,, legközelebb szinten uj építkezéseket fog foganatosítani. Törvényszéki csarnok. Háti biinkrónika. Az elmúlt héten csak hétfőn, volt főcárgyalás a gyulai kir. törvényszéknél, mert a tárgyalások másik rendes napján: csütörtökön ünnep volt. Ám ez egy napról is sok tudósítást hozhatnánk és ami fő igen érdekeset. De nem lehet, mert bár a tiltott csemege minden másnál édesebb és a modern korszellem az érzékek izgatására alkalmas szenzácziók nyilvános tárgyalását különösen kezeli, — a „Békés“-nek tradicziói vannak, melyekhez ma is következetesen ragaszkodik s amelyeket a sajtószabadság ürügye és leple alatt elkövetett visz- szaélések tömeges példaadása mellett sem veszít el szem elől sohasem. A »Békés« a maga — talán szürke — becsületességét öntudatosan megőrzi s nem engedi magát megvesztegetni a divatos bölcselők és modern nagyságok tetszetős alakba bujtatott pornográfiája által. Megismerni az embert a maga igazi valóságában, hibáival, szenvedélyével, tévely—
