Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-21 / 12. szám
1909. márczius 21. BÉKÉS 7 is indult a tanyára még az nap este. De nem érkezett meg, mert útközben hirtelen rosszul lett, •összeesett és meghalt. Esküvő. Szántó Géza, a csabai polgári fiúiskola tanára, vasárnap délelőtt tartotta esküvőjét Borosjenőn Csillag Ignácz orvos Malvin leányával. Szerencsétlenség. Folyó hó 15-ón szerencsétlenség történt a csabai elővizcsatornán. Az ottani ■balásztársaság négy tagja, Facsinai Dezső, Lukusz MojBza, Machács János és Szár Pál a gőzmalom előtt fenékhálóval halásztak. A hajó véletlenül felfordult és a négy halásztársat maga alá temette, akiknek csak nagy nehezen sikerült a vízből kimenekülni. Nagy idők tanúja. Kuczkay János ügyvéd Budapesten 83 éves korában meghalt. A boldogult a múlt század hetvenes és nyolczvanas éveiben ügyvéd volt Szarvason és élénk részt vett a községi, vármegyei s egyházi közéletben. A szabadság- harczot mint honvéd hednagy küzdötte végig és «zámos véres csatában vett részt. Élte alkonyán «ok csapás érte, minek folytán elköltözött vármegyénkből és Budapesten élte le végnapjait. A bol- öogultban Kuczkay Zoltán szentetornyai jegyző édes atyját gyászolja. Nyugodjék békében. Gyászos végű ünneplés. Gyomán a felsőrészi olvasókörben nagyon hangosan voltak a magyarok márczius 15-én, a szabadság születésének évfordulója alkalmából. A régi virtusról való megemlékezés erős kegyetlenül megszállta a békés falusi kedélyeket és a mulatság két nap és két éjjen át tartott. Kruchió János és A. Kovács János, akik különben polgári foglalkozásra nézve üres óráikban békés szomszédjai egymásnak, szintén nem késtek leróni köteles adózásukat a haza áldozati oltárán. Mulattak ők is két nap és két éjjen át a szabadság születésének örömére és mi tagadás bizony alaposan elkészültek. Ilyen ünnepi illuminált hangulatban igyekeztek hazafelé a felsővógi vendéglőből márczius 17-ón hajnali 3 órakor, amikor is valamelyes hazafias kérdés felett összeezólalkozának, előbb csak szóval, majd ököllel argumentáltak a maguk igazuk mellett, s végtére is annyira össze- rugták a patkót, hogy kést rántottak s Kruchió János zsebkésével úgy találta nyakszirten szúrni szegény A. Kovács Jánost, hogy az ott menten a tetthelyen kiszenvedett 1 A gyászos végű ünneplés hősei közül Á. Kovács Jánost felbonczolták s azután eltemették, Kruchió Jánost pedig erős fedezet mellett a gyulai kir. törvényszék fogházába szállították. Fölötte a nyári cziklus alatt a gyulai kir. törvényszék, mint esküdtbiróság fog Ítélkezni. A tragikus eset Gyomán általános konsternácziót keltett. Békéscsaba képviselőtestülete folyó hó 18-án rendkívüli közgyűlést tartott. Tárgyalták a vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratát, melyben arról értesíti a községet, hogy hajlandó Csabán kul- turház építésébe belemenni és ad erre 100000 koronát azon föltétellel, hogy ha a község e czélra 80000 koronát megszavaz. Achim pártja nagy vitát provokált, azonban a névszerinti szavazásnál 31 szóval a parasztpárt szavazatai ellenében elfogadták a kulturház építését. A tüdövész gyógyszeréül a bükkfakátrány- kószitmónyek teljes joggal régi jó hirnévnek örvendenek. Ezen készítmények a legkülönbözőbb alakban használtatnak, melyek között legjobb a „Sirolin Roche“, miután ez hatásos, ingernélküli és mindenek előtt igen jóizü, Kapható minden gyógyszertárban. Bizony, sokra vittük már, hogy bizonyos hires gyógyforrások gyógyitóerejét a mellényzsebben hordhatjuk és szükség esetén használhatjuk. A Fay féle eredeti szódeni ásvány-pasztillák ugyanis nem egyebek, mint alkatrészei egy tiszta forrásnak és igy magyarázható meg, hogy minden torok-tüdő- és idült hurutbajoknál oly fontos gyógyszerepe van. Hay féle eredeti szódeni ásvány pasztillák minden háztartásban nélkülözhetlenek. Egy doboz éra egy korona 25 fillér és minden gyógyszertárban, dro guista és ásványvizüzletben hapbató. Magyarország- Ausztria részére főképviselőt: Guntzert W. Th., Becs, 1Y. 1., Grosse Neugasse 27. LÓvásárláS. A magyar nem megy könnyen a lóvó'elbe. Szakértő szemeivel alaposan végig mustrálja a lelkes állatot, megvizsgálja a fogait, megfuttatja kétszer-háromszor, kikérdezi apróbb szokásait, csak akkor ereszkedik komolyabb szóváltásba, ha a kellő felvilágosítások megnyerték tetszését. De még ekkor is föltételes a vétel. Viselve vállil» meg. Öreg István békési I. 238. szám alatt lakó gazda is csak ilyen alapos tájékozódás után meri vásárt csinálni Pocsai Mihály III. kér. 497. szám alatti lakos társával. A ló ugyan 28 tor. áru volt. nem is ért testvérek közt sem többet, de a szegény embernek az is nagy pénz ebben a pónzszükös világban. Öreg István annak okáért meg is adta a vá sáriás módját — föltételesen megegyeztek. Foglalónak 20 K-t adott, a többit végleges elhatározásától tette függővé . . . öreg István azonban hamarosan rájött arra, hogy a 28 koronás ló is lehet nagyon drága jószág, visszamondta a vásárt. Pocsai Mihály erről azonban hallani sem akart s követelte a ló teljes árának még kifizetetlen összegét s midőn látta, hogy követelése hiába való, a múlt hót egyik napján az öreg István portáján termett, a ki nem fizetett összeg fejében visszakövetelte a lovát. A gazda nem lévén otthon nagy bátorsággal tartott az istálló felé. A gazd’asszony azonban útját állta és követelte a foglaló kifizetését. Pockai uram azonban hallani sem akart erről, az asszonyt félre lökte utjából behatolt az istállóba. Öreg Istvánnó erre rácsukta az istálló ajtaját és segítségért a szomszédba futott. Mire a azonban a szomszédokkal visszatért, a rabul ejtett erőszakos vendégnek csak hült helyét találták. Pocsai uram feltörte az istálló rozoga ajtaját s a lóval együtt eltűnt. Az eset a hatóságnak feljelentetek. Békés község képviselőtestülete folyó hó 23-án d. e. közgyűlést tart. Halálozás. Hajnal Elek karczagi ref. lelkész, feledhetlen emlékű Hajnal Ábel esperes békési lelkész fia, mint részvéttel értesülünk, hosszas szenvedés után f. hó 17-én d. e. életének 67. évében csendesen elhunyt. Temetése folyó hó 19-én ment végbe nagy részvét mellett. Halálát a megyénkben nagy kiterjedésű és köztiszteletben álló Hajnal- csulád is gyászolja. Kereskedői kör Békésen. Békés község kereskedői között mozgalom indult meg egy az egész község kereskedőit egyesitő kör létesítésére. A kibocsátott felhívásra valamennyi érdekelt kedvező választ adott. A mozgalom vezetői ez idők szerint az alapszabályok kidolgozásán munkálkodnak, amelynek elkészültével 1 — 2 hét leforgásával az alakuló közgyűlés is megtartatik. Ne habozzék! Hanem keresse fel Gyepes Gergely férfi-divattermét, Városbaz-utcza 3., ahol tapasztalni fogja, hogy valódi angol és honi különlegességekből készülnek szolid árban a legjobb divatu férfiruhák. Serdülő leányok és fiúk erősekké és vidorakká fejlődnek, elvesztik lehangolt- ságukat, hogyha a szükséges táplálékot Scott-féle Emulsid alakjában élvezik, amely az összes erősítő szerek között a legkiválóbb. Orvosok és bábák a SCOTT-féle Emulsiót a legmelegebben ajánlják az utóbbi 32 év óta. Édes mint a tejszín. Könnyebben emészthető mint a tej. Egy eredeti üveg 2 K 50 fillér. Kapható minden gyógytárban. 422 22-26 az Emul8ió vásárlásánál a SCOTT- féle módszer védjegyét — a halászt — kérjük figyelembe venni. A kesergő vármegye. Komor fellegek bontják az eget, havas eső csapkodja a házak falait, csipős őszi szél járja át az ember testét. Mindenütt, mindenfelé ború, sürü szürkeség. Az emberek meg behúzódnak az alkonyati szürkülettel telt szoba valamelyik zugába és szomorúan bámulnak ki a nedves utakra. Majd valami lázas izgatottság vesz rajtuk erőt. Sóhajok törik meg a csendet, néha-néha egy-egv elfojtott zokszó markol bele a szivekbe, majd lámpa világánál elővesznek valami gyűrött ujságlapot és remegő lélekkel, fátyolos szemmel kezdik olvasni a rémhíreket a küszöbön levő — háborúról ! Igen, háborúról! A nagy városokban úgy, mint a legeldugottabb falvakban a háborúról folyik most a szó. A háborúról, melyről azt sem tudják, mi miatt üt ki, hova kell menni, miért kell menni. Csak azt tudják, hogy háború lesz és úgy lehet: megint »mindnyájunknak el kell menni.« Az emberi ész megáll és gonosz szándékkal incselkedő álomnak gondolja azt az elképzelhetetlen eseményt, hogy a felvilágosodás századában békés embereknek ott kelljen hagyni családjukat, szerszámukat, sőt hazájukat is és a hideg aczélból gyilkoló fegyvert kovácsolva, öldökölve kelljen rohanni — embertársaira. Ó XX. század, ó hágai békekonferencziák egész sorozata: micsoda rettenetes szégyenfoltja ez az újkor emberiségének. Micsoda sárba tiprása azoknak a szép és nemes eszméknek, melyeknek diadalra juttatása érdekében időnkint egy csomó ország tart jó ebédekkel kibélelt tárgyalásokat, kiknek győzelméért államfér- férfiak, politikusok, sőt uralkodók csókoloznak ! Most végre tisztán látjuk : milyen jelentőséget kell azoknak a szövetséges és békés csókoknak tulajdonítani, miket uralkodók váltanak egymással. Ma csókolóz- nak, holnap hadat üzennek egymásnak. A háború réme fenyeget és mozgósítás előtt állunk. Békésvármegyének egész lakossága megremegett a mozgósítási hírre. A IV. hadtest mozgósítása óriási embertömegtől fosztaná meg Békésmegyét. Mindenfelé izgatottság és elkeseredés észlelhető. az anya félti a fiát, a feleség a férjét, a menyasz- szony a vőlegényét. Mindenki fél, mindenki remeg. A fiatalok, mert fiatalok. Az öregek, mert hej! ök már tudják mit tesz az, ha egy országból háborúba viszik a legénységet. Jajgat a szegény : nem lesz mit ennie. Kesereg az iparos, mit dolgozzék, kinek dolgozzék ? Siránkozik a kereskedő : itt a rengeteg áru és nincs vevő! Kenyérre kell most, nem ruhára. Ki vesz ruhát, ha háború van? Nemsokára beköszönt a hivatalos tavasz és megkezdődik a földműves munkája. Ki fogja megmunkálni a földet, ha háborúba hurczolják a munkaerőt ? Parlagon marad a föld, nincs munkás, nincs kedv és remény, csak félelem és bizonytalanság. Az emberek csoportosan állnak az utczán és tárgyalják a bekövetkezendő eseményeket. Aki olvasni tud közülük, felolvas egynéhányat az újságok híradásaiból. És mindenki azt hiszi, hogy a másik tud többet a háborúról A nép, melynek legényállományát erősen megtizedeli a mozgósítás, fühöz-fához kapkod, kérdez: Hát miért lesz háború, miért viszik el a fiukat ? Yészélyben van Magyarország? S mikor elmagyarázzák neki, hogy nem a mi hazánk van bajban, kétkedve felel: Hát ki hallotta még azt, hogy annak az országnak vigyék bábomba a katonáit, melynek senkivel semmi baja nincsen ? Ha valami dobpergés féle hallatszik az utczán, mindenki kiszalad : ífaj! hátha most dobolják ki, hogy »fiuk : előre !« Csupa izgalom, csupa remegés az egész vármegye. Az intelligenczia elkészült már a veszélyre, a köznép is sejti, tudja az esetleg be- következendőket. És a hatás mindkettőnél: egy. Az egyik faluban megszólít egy nyájas képű atyafi: — Lesz, uram, háború ? — Talán. Miért kérdezi ? — Hát, csak azért, mert . . . két fiam . . . Nem is folytatja tovább. Lehorgasztja busán a. fejét és bánatosan odébb áll. (P SZ.)
