Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-10 / 2. szám
1909. január 10. BÉKÉS 3 szonyok között, mint épen Gyula városa. Ezen beosztásból kifolyólag most az a különös helyzet állott elő, hogy ezen városokban s községekben a VII-ik fizetési osztályban 400, a VIII-ban 310, a IX-ben 220, a X-ben 210 s a XI-ben 200 koronával, mig ezeknél a jelenlegi beosztás előtt magasabb lakbérosztályban volt Gyula városában a VII-ik fizetési osztályban 120, a VIII-ban 80, a IX-ben 40, a X-ben 50 s a XI-ben csupán 60 koronával kapnak többet a tisztviselők, mint a múltban. Ez a kirívó mellőzése és lefokozása Gyula városának, mint Békésvármegye székhelyének, érthető megütközést és nagyfokú lebangoltságot keltet a gyulai tisztviselők között és méltán. Gyula városában, mint Békésvármegye székhelyén a közintézetek legnagyobb része fel van állítva. Van Gyulán azonkívül, — hogy vármegyei székhely — kir. törvényszék, járásbíróság, kir. pénzügyigazgatóság, katk. főgimnázium, hitfelekezeti iskolákon kívül állami elemi és polgári leányiskola, 3 mérnöki hivatal, országos közkórház és elmegyógyintézet, 700 munkással dolgozó kötött- és szövött iparárugyár és azonkívül egész sereg más állami hivatal s virágzó közgazdasági intézmény és vállalat. Teljes lehetetlen tehát, hogy a fentebb elősorolt és a IV-ik (70°/o-os) osztályba sorozott városok és községek, a lakásviszonyok terén kedvezőtlenebb helyzetben lehessenek Gyula városánál. Hiszen az az egy körülmény, hogy Gyula városában 120% községi pótadó van, már maga indokolja azt, hogy ez a város a 80% os lakbérosztályba soroztassék. Ilyen rendkívül magas községi pótadó mellett az egyes háztulajdonosok a szintén magas adókulcs alapján kivetett házbéradó után eső s ennél magasabb községi pótadót is természetesen a bérlőktől szedik be, lakpénz alakjában, s ez a nagy teher kizárólag a tisztviselőkre hárul, akik a bérlakók legnagyobb részét teszik ki. A kir. pénzügyigazgatóságnak felterjesztésében részletesen hiteles adatok nyomán meggyőzően volt kimutatva, hogy minő|drágák a lakbérviszonyok Gyula városában és teljesen érthetetlen előttünk, hogy daczára hogy a felterjesztésben kitüntetett hiteles adatok szerint Gyula város a 80%-os lakbérosztályra tarthatott volna igényt, mégis ezen jogától nemcsak hogy elüttetett, hanem más a régibb lakbérbeosztás szerint is hátrább álló városok és községek által megelőzve nem is egy, hanem mindjárt két lakbérosztálylyal degradáltatott. Gyula város csakis az 1907. évi julius hó 19-ike óta, tehát alig másfél éve, hogy 10 esztendei kérvényezés után a második lakbérosztályba jutott s igy ki van zárva annak a lehetősége, hogy ezen rövid idő alatt olyan változás állott volna be a lakásviszonyok terén, amely a legtávolabbról is indokolhatná Gyula városának az ujabbi lakbér beosztása értelmében az ötödik lakbérosztályba történt hátrányos besorolását. Sőt épen ellenkezőleg áll a helyzet. A város jelenlegi lakbérfokozati beosztásának az 1907. év végén beadott adóvallomások szolgáltak alapul; ezidő óta azonban alakbérek átlag 15 —25%-al emelkedtek. így tehát a lakbérviszonvők terén Gyula városában uralkodó állapotok még kedvezőtlenebbek mint azt a pénzügyigazgatóság felterjesztésében felsorolt adatok kitüntetik. Hogy ezen állításunk a valóságnak megfelel, kérjük Méltóságodat, hogy arról saját kiküldendő közege utján méltóztassék — szükség esetén — meggyőződést szerezni. Ilyen természetű vizsgálat elrendelésére — mint halljuk — a múltban volt is praecedens. Tudomásunk szerint a jelenlegi lakbérbeosztásnál egyik irányadó szempont az is volt, hogy a polgári tisztviselők lakbérei lehetőleg egyenlősittes- senek a katonai lakbérekkel. Gyulán ez az eset sem áll fenn, mert a katonai lakbérek még mindig jóval magasabhak, mint a tisztviselők lakbére. Annyira nyilvánvaló s az elsőtekintetre is kétségtelenül megállapítható tehát Gyula városán esett sérelem nagysága, hogy az bővebb indokolásra nem szorul. A megtörtént beosztáson tehát feltétlenül változtatni keli. Gyula rendezett tanácsú város és megye székhely nem maradhat az Y-ik (60%-os) lakbérosztályban, mert ez a beosztás az előadott okok alapján igazságosnak nem tekintbető. Nincs sem okunk sem jogunk feltételezni, hogy ez a sérelem tudatosan követtetett el Gyula városával szemben. Éppen ezért itt nagy tévedésnek kell fennforogonia, amelynek megkorrigálása el nem maradhat s aminek bekövetkeztét Nagyméltóságod igazságérzetétől bizalommal várjuk. Mindezek alapján azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk a Nagyméltóságu Miniszterelnök úrhoz úgyis mint pénzügyminiszterhez, hogy Gyula városa lakbérbeosztását revízió .alá venni s annak a rendelkezésre álló adatok, szükség esetén újabban elrendelendő adatszerzés eredménye alapján leendő helyesbítése s Gyula városának mint megyei székhelynek az előadott okokból, úgy amint azt a beszerzett hite les adatok igazolják esetleg igazolni fogják, a III. (80%-os) lakbérosztályba történő beosztása iránt a miniszteri tanács elé megfelelő javalatot terjeszteni méltóztassék. T a n íi g y. Gyermekszinelőadás. Folyó hó 17. és 18-án az állami elemi isk. tantestülete növendékeikkel színi— előadást tartanak az Újvárosi Olvasókör nagytermében. Az előadás kezdete mindkét nap délután 5 órakor lesz. Előzőleg az iskolás gyermekek ingyen nézik végig a főpróbát. A két nspon, az előadásból befolyó tiszta jövedelem egy része a Napközi Otthon, másrésze pedig „hangszerek“ beszerzésére for- dittatik. Belépti dij I. hely 60 fillér, II. hely 40 fillér, állóhely 20 fillér. Hogy mily érdekes és nagy szabású lesz az előadás, azt mutatja a változatos és nagy gonddal megválogatott és összeállított műsor, melyet egész terjedelmében, a szereplő kis növendékek nevével együtt az alábbiakban adjuk. Először színre kerül : „Egy árva álma“ egy felvo- násos tündérjátók. Személyek: Teréz, árva leány Tokai Julia; Emma, AlcBer Mariska ; Zöldike, tündérkirálynő, Kun Mariella. Tündérek : Zöldy Gabriella, Aigner Ilonka, Deimel Sárika, Hoffmann Mariska. Manók : Monori Erzsiké, Pap Juliska, Novák Manczi, Csete Jolán. Virágok : Szabó Emma, Szabó Mangó, Soháger Ilonka, Tokai Rózsi, Zöldi Iza. A virágtánczot járják : Pap Gizi, Messinger Irma, Péczely Bözse, Bodoky Jolán, Yárady Szak- máry Mariska, Lukács Klári, Teiner Teri, Múlt Juliska, Kligl Miczi, Denka Emilia, Györgyike és Pap Mariska. 2. „Mese“ szövegét irta Székely Sándor. Szereplők: Mesetündér Gubelli Anna. Hófehérke Merza Vilma. Törpék : Novák Manczi, Csete Jolán, Monori Erzsi, Pap Juliska. Hamupipőke Szabó Irma; királyfi Szénási Ilona; Piroska Kugyela Mariska; Csipkerózsa Pap Mariska; Jancsi ifj. Mazurek Peri; Juliska Tövisházi Juliska ; Boszorkány Miladenovics Mária. Tündérek : Túri Erzsiké, Ardeleán Valéria, Tokai Erzsiké, Blaur Miczike. Az előadások iránt városszerte nagy az érdeklődés, mert ily nagyszabású gyermeksziujátékot még Gyulán sohasem rendeztek. Ä főgimnáziumban a jövő héten a következő előadások lesznek. Január hó 12-ón csütörtökön délután 6 órakor »A görög és római művészet« czimű sorozatos előadás folytatása. Január 17-én, vasárnap délután fél 6-kor uránia előadás. Tárgy : Vulkánok és Gejzírek. — Személyenkinti beléptidij 20 fillér. A békési községi elemi tanítótestület folyó hó 2-án délelőtt 9 órakor Farkas Gyula elnöklete alatt havi értekezletet tartott, melynek tárgyát fökép a tanyai iskoláztatási viszonyok megkönnyítését czólzó tanácskozások képezték. A tanítótestület elhatározta, hogy az előnyösnek Ígérkező félévi iskoláztatási rendszert vezeti be a tanyákon. E rendszer kipróbálására a kir. tanfelügyelőtől engedélyt kér. Békés község iskolaszéke folyó hó 5-én d. u. 5 órakor Milder Sándor kir. tanfelügyelő vezetése alatt a rosszerdei közs. tanítói állásra három pályázó közül szótöbbséggel Borbély István békési illetőségű oki. tanitót választotta meg. ki eddig ideiglenesen töltötte be elnyert állását. Nyugdíjazás ÓS kinevezés. Kramer Gyula, a csabai polgári fiúiskola tanára, súlyos betegségére tekintettel nyugdíjaztatását kérte és azt a közoktatásügyi miniszter teljesítette is. Kramer helyére ílölf Nándor tanárt nevezte ki. Adakozás. Misley Elemér Il-ik oszt. tanuló megtakarított pénzéből 1 koronát adott a „Napközi Otthon“ részére. Hírek. Közigazgatási bizottsági Ülés. A vármegye köz- igazgatási bizottsága folyó havi rendes ülését, nem mint irtuk — 18-án, — hanem január 11-én fogja megtartani. Kinevezés. Gyepes Imre békési r. kath. s. lelkészt, a debreczeni „Theróziánum“ árvaházához II. felügyelőnek, főgimnáziumi és kereskedelmi akadémiai hittantanárnak nevezték ki. Az üresedésbe került békési r. kath. s. lelkészi állást pedig Krajnik György endrődi s. lelkószszel töltötték be. Harczszerü lövőgyakorlat. Holnap, hétfőn és a rákövetkező kedden, f. hó 11 és 12 napjain Nagypél alatt az ogradai réten harczszerü lőgyakorlat lesz, melyen József főherczeg Kisjenőből naponként át- rándulva szintén részt vesz. Balázs György altábornagy, kerületi parancsnok még vasárnap este érkezik a lővőgyakoriatra Budapestről s este a Komiéban bajtársias vacsora lesz. Balázs kerületi parancsnok hétfőn, holnap délután utazik tovább Nagyváradra és Debreczenbe, hogy az ottani honvédség felett szemlét tartson. Változások a honvédtisztikarban. A Rendeleti Közlöny legutóbbi száma szerint Vogel Ákos százados a nagyszebeni 23. sz. honvédgyalogezredtől a gyulai 2. sz. honvédgyalogezredhez, Vogel Károly hadnagy kezelőtiszt pedig a gyulai 2. sz. honvéd- gyalogezredtől a kassai 9. sz. honvédgyalogezred iglói zászlóaljához helyeztetett át. Közgyűlés. A gyulai ág. ev. egyház ma vasárnap délután 3 órakor az állami elemi fiúiskola nagytermében dr. Ladies László felügyelő elnöklete alatt rendes évi közgyűlést tart. Amiről a hívek ez utón is értesittetnek. Kitüntetés. Bengéry Károlyt, a gyulai m. kir. 2-ik honvédgyalogezred százados kezelőtisztjét, 23 évi kifogástalan katonai szolgálatai elismeréséül, Jekelfalusy honvédelmi mlnipzter a következő elismerő okirattal tüntette ki : »Indíttatva érzem magamat, hogy százados kezelőtiszt urnák igeu sikeres szolgálati tevékenységéért a legfelsőbb szolgálat nevében, dicsérő elismerésemet kifejezzem !« Kommentárt ehhez a kitüntetéshez felesleges, fűznünk midőn a minden tekintetben megérdemelt kitüntetést köztudomásra hozzuk. Gereben nem jött zavarba. — Az a másik ág, a verklis-ág . . . Tegnap megkértem a leány kezét . . . Az anyja igent mondott. — Es a leány? — Majdnem ... És boldogan mosolygott. Utána bárom hó napig nem láttuk. A pinczérrel megüzente, hogy minden üres idejét a menyasszonyánál tölti. — Sajnáltuk távollétét. Úgy megszoktuk hazudo- zásait az ebédnél, mint teszem a fogpiszkálót. Gyakran emlegettük : Mit csinál az a fiú ? Erre a kérdésre ő adta meg a választ a múlt héten. Megjelent. Szokatlanul komoly, hogy ne mondjam, komor volt. — Mit csinál a menyasszonyod ? — kérdeztük. — Elutazott! — hangzott a rövid válasz. — Hová? — Nászúira. — Mással ? — Igent intett a fejével. Aztán hozzátette : — Majdnem a feleségem lett . . . — De hiszen jegygyűrű van az ujjadon! — Igen. Megnősültem. — Kit vettél el ? — Az anyját, máj . . . Nem szólt többet. Valami a torkán akadt. .. A „majdnem" szó . . . Először életében . . . Meg- illetődve állottuk körül ... A jegygyűrű bágyadt fénye alattomosan pislogott felénk. Majdnem könyek gyűltek a szemébe . . .
