Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-21 / 12. szám
4 BÉKÉS 1909. márczius 21. évi 500 koronában ; Doboz, Orosháza, Szeghalom, Szarvas és Mezőberény községekben évi 400 koronában; Szentetornya, Körösladány, Vésztő, Gyoma, Endrőd, Csorvás, Öcsöd, Tótkomlós községekben évi 300 koronában ; Kótegyháza, Gyulavári, Ujkigyós, Nagyszénás, Gádoros, Bókósszent- andrás, Pusztaföldvár, Kondoros, Köröstarcsa és Bókóssámson községekben évi 200 koronában. 11. §. Olt a hol nincs, vagy nem létesül a halottkómlósi dijaknak átalányösszegben való megváltására vonatkozólag az orvosok és községek között megegyezés, a községi orvosokat a halottkómlós teljesítéséért dij illeti meg, a mely a közigazgatási bizottság által 1 koronában, s a külterületeken teljesített 2 kilométernél távolabb eső helyeken, ezenfelül a 8. §-ban jelzet fuvar- és távolsági díjban állapíttatott meg. 12. §. Azokban a községekben, a hol a községi orvosok vágatási teendőket teljesítenek, a vágatási szemledij, tekintet nélkül az állat nagyságára, darabonként 1 koronában állapittatik meg. 13. §. Bárminemű fsebószeti műtétért vagy sebészeti kezelésért, fizetőképes betegekkel szemben a belterületen a községi orvost a 7. §-ban jelzett gyógykezelési, a külterületeken pedig még ezonfelül a 8. §-ban jelzett fuvar- és távolsági, s azonkívül az 1900. évi 135000. B. M. számú szabályrendelettel a 4-ik fokozatban megállapított minimális dijak 50 %>-a, a szülészeti műtétért és kezelésért azonban az egész minimális dijak illetik meg. Ez a szabályrendelet — a 11. §. kivételével — Gyula városára nem terjed ki. 1742-1909. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1909. évre előirt IV. oszt. kereseti adó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigaz- gatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a értelmében márczius hó 22 tői 30 ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1909. évi márczius hó 18-án. Dr. Lovich Ödön 133 1—1 polgármester. T a n ii g y. A főgimnáziumi énekkar folyó hó 28-án rendezendő hangversenyére a gimnázium vezetősége a helyiség méreteit tekintetbe véve körülbelül 270 drb jegyet bocsátott ki. A helyek nem számozot- tak. A jegyeket (1 kor.) Dobay János könyvkereskedésében lehet e hót folyamán megváltani és a hangverseny alkalmával a g mnáziumban. Megjegyezzük, hogy az egyes énekszámok alatt az ajtók zárva lesznek és csak a szünetekben nyittatnak ismét ki. Tekintettel a jótékony czélra — a tiszta jövedelem a gimnázium segélyegylete javára fordittatik — felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Uratlia-előadás. A főgimnáziumnak ezidei Urania-szezonja a mai napon rendezendő előadással féget ér. Ma délután 6 órakor lesz megtartva a főgimnázium tornacsarnokában az utolsó Urania- előadás, amelynek tárgya vMessina' a földrengés előtt, és után.“ Mindannyiunk élénk emlékezetében van még az a megrendítő szerencsétlenség, amely a múlt év utolsó napjaiban Dél-Itália két virágzó városát szinte eltörülte a föld színéről. A mai előadás első részében a földrengés előtti állapotokat fogja a vetítőgép a fehér vászonra vetíteni, szünet után pedig a hatalmas természeti erők rombolását és a mentési munkálatokat látja a közönség jól sikerült eredeti felvételekben. A belépti dij a szokásos 20 fillér. A gyulai állami polgári leányiskola tantestülete és tanulói az idén is megülték nagy lelkesedéssel, ünnepi díszben 1848 e nagy napjának 61. évfordulóját. Az ünnepély lefolyása a következő volt. 1. Szózat. Énekelték a tanulók. 2. A szent dal. Irta Pósa Lajos, szavalta Brill Margit I. oszt. tanuló. 3. Talpra magyarv Énekelték a tanulók. 4. Kossuth sírja. Irta Ábrányi Emil, szavalta Goldberger Ilona III. oszt. t. 5. Ünnepi beszéd. Mondotta Kurcz Vilma 'anárnő. 6. A magyar lányokhoz. Irta Lampérth Géza, szavalta Csala Margit IV. oszt. t. 7. Hym- nusz. Énekelték a tanulók. Hírek. A békósbánáti református egyházmegye folyó hó 25-ik és következő n pjain Hódmezővásárhelyen tartandó közgyűlésének tárgysorozata : A közgyűlés tagjai reggeli istentiszteleten megjelennek, azután a városháza tanácstermében a közgyűlés kezdetét veszi. Ima; a gyűlés megnyitása. Meg nem jelent tagok bejelentése. Közgyűlési tagok igazolása. Szavazatbontó bizottság jelentése s a megválasztottak nyilatkozata. Eskütételek. Bay József lemondása a aljegyzőségről. Hódmezővásárhelyi (susáni) temploi s lelkészlak építés. Gyomai lelkószválasztás meg erősítése. Gyulai templomigazitás ügye. Gyulai egy ház adás-vételi ügye. Gyulai egyház határozata hetedik tanítói állást illetőleg Gyulai egyház kér vénye alapok ügyében. Egyházközségi közgyülé szervezésére vonatkozó jelentések, líesiczai kántól tanító dijlevele. Dobozi lelkész felebbezése presby téri határozat ellen. Gádorosi kántori dijlevé Mezőhegyesi egyház megalakítása. Egyházmegye számvevő állás szervezése. Békési tanító változáso bejelentése. Lugosi egyház kérelme a presbytere számát illetőleg. Gyomai egyház jelentése. Hódme zővásárhelyi egyház jelentése. Füzesi leányegyhá iskola ügye. Vésztői egyház kérvénye iskolai pót adó ügyben Vésztői egyház kérvénye uj egyhá? ügyben. Békéssámson tanítói dijlevele. Körösladá nyi ideiglenos segédtanító alkalmazás. Hódmező vásárhelyi főgymuáziumi tanárkar felebbezése. Vész tői kántor-orgonista dijlevél. Vésztői adás-véte ügy. Megyesegyházi reformátusok kérvénye. Bodó falvai orgonaügy. Dobozi dijjlevelek. Szentesi mis sió ügy. Fel8Ö8zabolcsi egyházmegye részvétátirata Békéssámsoni egyház kö csönügye. Marosvásárhely egyház körlevele. Mezőberényi tanító választás Igazfalva jelentése egyházfink tárgyában. Hanta György lemondása számvizsgálási elnökségről. Ko vács Lajos számvevő lemondása. Kiss László be adványa számvizsgálat tárgyában. Magyarittebe egyház uj adókulcsa. Szenthelénai óvoda ügy Számvevőszéki jelentés. Köröstarcsai uj iskolt ügye. Szeghalmi egyház adás-vételi ügye. Orosház uj egyházi adókulcs. Békéscsabai egyház templom és lelkészlak építés s kölcsönügy, Pongrácz Jáno építész felebbezése. Békési lelkész terményfizeté váltsága. Békési adás-vétel ügy. Békési egyhá adókulcsa s költségvetése. Nagyszentmiklós fiókegy házzá tétele. Egyházmegyei közpónztári bátraléko ügye. Egyházmegyei közpenztárnok pénztári jelen tése. Nyugdíj pínztárnoki jelentés. Mezőberény egyház közalap ügye. Battonyai lelkész javadalom aBttonyai lelkószi és tanítói dijjlevél. Battonya iskolaépítés és kölcsönügy. Nyugdijválasztmán jngyzőkönyvének beterjesztése. Lelkészértekezlel jegyzőkönyv beterjesztése. Lelkészértekezleti jegy zőkönyv beterjesztése. Körösladány adás-véte ügye. Dobozi egyház orgona ügye. Dobozi iskol javítás. Dobozi templom javítás. Szegedi lel készi uj dijjievél. Szegedi tanítónői állás szer vezés. IlerteleDdifalvai egyház köztartozásainál a házak párkányai, azok fölött a vasút és a föld alatt a villany, gáz és csatornák vezetékein túl 30 méter mélységben vakító fényes állomásokon szakadatlanul öntik az emberek százezreit a hosszú villámvonatok. Vájjon nem ölne e munka, ha a társadalmi osztályok nem osztanák fel egymás között a munka fajait? Ha nem volnának iskolák, melyeknek borostyánnal benőtt falai közé soha sem jut a zaj és szőnyegszerüre nem nyírnák és préselnék az üde pázsitot; ha a gazdagok nem osztanák az erkölcsi és anyagi támogatást London éhező gyermekeinek, és ha a munkások az egész erkölcsi világrend lerontása helyett nem kopogtatnának üres óráikban ott, hol a hitnek és tudásnak melengető sugarait érezni tudják. Hiszen a szabad tanítás módszerei Angliában forralódtak és aratták a legnagyobb sikert. Itt egyedül, de itt a legtökéletesebben érvényesül az, a mit a demokracziához sorolhatunk. Az angol szótlanul megteszi kötelességét, de annál többel senkinek sem tartozik. A cseléd hat napon át dolgozik, de a vasárnapról a háziasszonynak kell gondoskodnia, mert akkor nincs üzlet, bérkocsi, vonat, akkor a szakácsné felöld kék selyem ruháját és a szobalány kerékpárján a faképnél hagyja a házat. II. Szives hallgatóim meg fogják engedni, hogy ez ellentéteket két más téren, az angol otthonban és a mindennapi életben is bemutassam. Az otthon kérdése soha sem volt annyira korszerű, mint napjainkban. Róla csevegnek, vitatkoznak és tervezgetnek az emberek, laikusok és hivatottak egyaránt. Bérkaszárnyák és kunyhók helyett modern városokat és falvakat akarunk teremteni, hol erősebb és szebb lelkű nemzedék születik, hol szükség és kényelem összhangjaként a jólét tanyázik, hová a tülekedő életből csak az szűrődik át a mi jó, a mi szép, a mi újabb részét képezi a harmóniának. A középkorban, ha egy rövidke pillanat alatt az otthon fejlődését is áttekintjük, a mezei munkás a földesur vára körül épiti kunyhóit, az iparos és kereskedő pedig városokba, verődött. Amaz ki volt téve a szabad természet szeszélyeinek, ez az egész külvilágtól, a földtől és a naptól is elzárta magát. Az uj kor folyamán az angolság elvált a kontinenstől; parasztjai felszabadultak a hűbéri munka terhe, iparosai és kereskedői a városi élet szűk látóköre alól; a gép megkímélte a munkás kezét é^ a gyár közelebb hozta hozzá a munkaadót; a vasutak lerontották a távolság emelte korlátokat; tudomány és művészet leszálltak rejtelmes magaslatukról, hová a tudós képzelődése és a grand art művelése emelte őket, és a nevelés is megindult a kiváltságok sánczai közül az alakulóban levő társadalom felé. Kétségtelen, hogy az uj élet formáiban a társadalom anyagi és értelmi ereje is fokról-fokra nőtt, de fontosabb ennél, hogy átalakultak és hozzájok idomultak a társadalmat fentartó tényezők, eszközök és módok is, a ház, a család, a mindennapi élet. Ez az, a miben Anglia jóval megelőzte a háborúkban küzdő Európát és a haladáshoz időt nyerve, annak eredményeit nyelvével és szokásaival együtt az egész világon elterjeszté. Az európai falut viszont a legújabb időkig a tehetetlen egyszerűség, a várost a tehetetlen zsúfoltság jellemezte. Bizonyos, hogy e kettő az útja járványnak, kórnak, pusztulásnak is. Az utolsó ké évtizedben azonban európaszerte reform indult me; a munkásházak építésére és a külvárosok fejlesz tésére. A munkásház telep ma már a jövő falu é a villanegyed a jövő város képeként áll lelki sze meink előtt. Mindkét mozgalom azon előbb jellem zett társadalomból vette eredetét, és e tanulmán; is oda, az angol házhoz és az angol otthonho. óhajt visszatérni. Valóban meglepi az utast az európai és a: angol élet eltérése. Az olasz palotavárosok lépcső: utczái, a gothikus német házak és a dobozszeri franczia építkezés után kiváncsian tekintünk szét mikor vonatunk az első angol városon átrepül Város helyett azonban a sziklák közt feltűnő tenge és az üde zöld mezők kárpótolnak, mig a látóhatár el nem fogják a londoni háztetők és velők az ide gén lelkét csalódás és lehangoltság töltik meg. Min den irányból érkeztem magam is e városba, az unal más északi negyedeken és Kelet-London zsúfol utczáin át, a nyugati parkok és a déli gj’árak felől télen és nyáron, éjjel és nappal, a föld alatt és í házak tetőin száguldó expressvonat ablakához tá masztva fejem, de mindig azzal a csöndes mélán choliával, mely az első pillanat benyomásaként mind nyájunk lelkében ül. A mi lehangolttá tesz, az a; angol föld mostoha éghajlata; a mi az esőben éí a ködben is szakadatlanul űzi az embereket, az a; angol társadalom munkaszeretete, és mi akaratlanu azt kérdezzük, hol pihen és hol értékesíti álmai az angol ember ? (Vége következik.)
