Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-21 / 25. szám
1908. junius 21. BEKÉ S 3 lédi főgi nnázium egy első, 3 második, 2 harmadik és egy negyedik dijat vitt el, összesen 7 dijat. A nagykőrösiek 3 első, 3 második, 2 harmadik, tehát összesen 8 dijat, mig a békésiek közül első dijat nyertek Székely Ernő (VI. o. t.) a főversenyben (nyújtó, korlát), Borbély János (VIII. o. t.) 100 m. síkfutásban, Kapecán Miklós (VI. o. t.) 100 in. síkfutásban, Untervreger Lajos (V. o. t.) szintén 100 m. síkfutásban és Herczogh Károly távolugrásban (5 m. 65 cm.). 2-dik dijat nyertek Wajz Tivadar magasugrás, Herczogh Károly (VIII. o. t ) a főversenyben és a magasugrásban. 3-dik dijat nyertek Herczogh Károly 100 m. síkfutásban, Varga György (VI. o. t.) ugyanebben, Bán Jenő (VI o. t.) rúdugrásban, tehát 5 első, 3 második és 3 harmadik, összesen 11 dijat nyert a békési főgimnázium. Toruaverseny után a békési főgimnázium megkoszorúzta a Kossuth Lajos szobrát, ahol Herczogh Károly beszédet mondott és Balogh Imre (VII. o t.) szavalt. A békési főgimnázium tanuló ifjúsága Czegléden polgári házaknál volt elszá- lásolva, ahol nagy szívességgel látták el őket olyannyira, hogy többet meghittak a nagy szünidőben teendő látogatásra. A czeglédi főgimnázium pedig ígéretet tett, hogy látogatásukat viszonozni fogja egy-két óv lefolyása alatt. Hírek. Űrnapja. Az Oltáriszentség szerzésének emlékezetét pompás időben ünnepelte az elmúlt csütörtökön a kath. egyház. Reggeli 8 órai szent mise után a körmenet a plébániánál lévő sátorhoz indult, hol szentbeszédet tartott Kovács Márton. Ezután a menet a főbb utczákat körül járva, megállapodott az egyes sátoroknál, melyek zöld gályákká!, virágokkal voltak ékesítve. A gyulai 2. számú honvédgyalogezred diszszázadának kivonulása és sortüzei tették még emelkedettebb hangulatúvá a katholikusság egyik legnagyobb ünnepét. Ma, vasárnap a Józsefvároson lesznek megtartva az urnapi ünnepségek. A József kir. herczeg szanatórium-egyesület f. hó 14-én tartotta rendes évi közgyűlését az uj városháza tanácstermében, Budapesten. Lukács György b. t. t., egyesületi elnök, megnyitójában rámutatott az egyesület eddigi fejlődésére (a tagok száma körülbelül 13,000), megemlékezett a József szanatórium eddigi működéséről, s egyúttal lelkes szavakkal mutatott rá azokra a feladatokra, melyek a tüdővész leküzdése terén a magyar társadalomra és az egyesületre várnak. Majd Ferner László egyesületi főtitkár felolvasta az elnöki jelentést, mely a múlt esztendő összes fontosabb mozzanatait felöleli s mely legközelebb a „Szanatóriumi Lapodban egész terjedelmében meg fog jelenni. Itt csak annyit említünk meg, hogy a szanatóriumi bizottságok száma elérte már a százat, s folyton újabb és újabb bizottságok vannak alakulóban. A pénztári jelentést Németh György főpénztárnok terjesztette elő; e szerint az egyesület múlt évi bevétele 109760 koronát tett ki, készpénz vagyon jelenleg 102000 K. Ezután Geszti József dr., igazgató-főorvos ismertette a szanatórium 1907. évi jelentését, melyet lapunk tárczájában egész terjedelmében hozunk. Dr. Tóth Imre m. kir. bányafőorvos érdekes előadása után a választások következtek, melyek után dr. László Elek orosházi főorvos meghatottságtól remegő hangon mondott Lukács György elnöknek köszönetét fáradságot nem ismerő, lelkes, honmentő működéséért. Szűnni nem akaró éljen és taps között rekesztette be az elnök a közgyűlést, amelyen körülbelül 200-an vettek részt, köztük Bőke Gyuláné, Bayer Béláné, Papp Gyuláné, Barabás Béla társelnökök, Horváth Zsigmond kir. tanácsos és neje, Drtxler Béla nyug. vasúti igazgató, Hiemesch Fe- rencz brassói és dr. Bernády György marosvásár helyi polgármesterek és még igen sokan a vidék s a főváros előkelő köreiből. A József szanatórium pénzalapja az elmúlt esztendőben alapítványok és örökség révén tekintélyes összeggel gyarapodott. Schweitzer Sándor, elhunyt hatvani lakos, 10000 koronát hagyományozott a szanatóriumnak. Szarvas község, Budapest székesfőváros, továbbá Orczy Sze- rafine bárónő és Freund István 2000—2000 koronás alapítványt tettek. A gyulai szanatórium fentartá- sára az egyesület évi 90.000 koronát fordít. Ebből az összegből 50.000 korona az állami támogatás, A tisztujitást is megejtették. Elnök lett: Lukács György; társelnökök: gróf Apponyi Gézáné, Barabás Béla, Bárczy István, Bayer Béláné, Libits Adolf dr., Takács Menyhért, Thuróczy Vilmosné, ifj. Ugrón Gáborné; alelnökök: Bőke Gyuláné, Birkássné Szuchich Adrienne, Dellimanics Lajosné, Demény Károly, Drexler Béla, Döry Pálné, dr. Imre József gróf Keglevich Gáborné, Koller Imréné, Kenessey Kálmánná, Koller Sándorné, Pajzs Gyuláné, Ritter Károlyné, Sternberg Albertné, Szvetlik Mátyásnó, Vidor Samuné,-Zákó Istvánná, dr. Zöldy János és Révy Ferencz ; ügyész: dr. Holló József. A felügyelő-bizottság dr. Csécsy Nagy Miklós elnök lésével öt tagból alakult meg. A vármegye közkórházi bizottsága Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt f. hó 13-án és 15-én délután ülést tartott. A f. hó 13-án tartott ülésén észrevétel nélkül tudomásul vette a bizottság a közkórház igazgatójának rendszerinti jelentését, majd tárgyalta a belügyminiszternek a kórházi építkezések tárgyában kelt és lapunkban közölt rendeletét, mely szerint az újabban kért 101.000 korona építési többköltséget — a betegápolási-alap túlterheltségére tekintettel — nem engedélyezi. A rendelet tárgyalása kapcsán elhatározta a bizottság, hogy a terveket és költségvetéseket felterjeszti a belügyminiszterhez oly czólból, hogy a minisztérium közegészségügyi bizottsága jelölje meg azokat a dolgokat, amelyek a tervekből kihagyhatok lennének. A kórházi szállítók által beszállított czikkek nagy részét a bizottság észrevétel nélkül átvette, azonban az Ehrenfeld és Kurländer utódai nagyváradi czég által beszállított felszerelési czikkek egy részét, miután azok a mintáknak nem voltak megfelelők, visszautasította, egy részét pedig csak lényeges árleengedéssel hajlandó átvenni. A felszerelési czikkek átvétele szakértők közbenjöttével történt, akik véleményüket Írásban terjesztették a bizottság elé s a junius 15-iki ülés tartását éppen a szakértők véleményének tárgyalása tette szükségessé. Adott esetből kifolyólag kimondotta a bizottság, hogy az igazgató jó előmenetelő és szorgalmas orvoshallgatóknak a nyári szünidőre engedélyt adhat arra, hogy ismereteiket a kórház betegosztályain gyara- pithassák s egyúttal élelmezést önköltségi áron ad részükre. Pííspökjelölés. Kiss Áron halálával üresedésbe jött püspöki állás betöltésére széleskörű mozgalom indult meg a tiszántúli reform, egyház körében. A kerület legtekintélyesebb és legnépesebb egyház- megyéje a békésbánáti, mely Békés-, Csanád-, Csongrád-, Temes-, Krassó-Szörény és Torontói- vármegyék református híveit foglalja magában. Az egyházmegye egyházi s világi vezető férfiai közül mintegy harminczan folyó hó 18-án Hódmezővásárhelyen bizalmas értekezletet tartottak, amelyen formális határozatot nem hoztak ugyan, de tekintettel ama körülményre, hogy a kerületben a jelöltekre nézve már bizonyos fokú kialakulás történt, oly irásyu megállapodásra jutottak, hogy a békésbánáti egyházmegye területén levő egyházakban Dicsöfi József debreczeni lelkész, kerületi főjegyző jelöltségét támogatják. Névváltoztatás. Dr. Fischbein Aladár szarvasi lakos, vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel „Halász“-ra magyarosította. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, dr. Sál József volt megyei közig, gyakornok Úgy gondolom, hogy nem is annyira a klimatikus tényezők azok, amelyek* egy alföldi szanatóriummal szemben aggályokat képesek kelteni, mint inkább a hygenikus és egyéb viszonyok. Az alföld és a por elválaszthatatlan fogalmak. Amikor először jöttem le Gyulára, magam is ezen a véleményen voltam, de mihelyt intézetünk telepére érkezte n, be kellett látnom, hogy vannak kivételek is. Körülbelül egy kilométernyire távol az országuttól hatalmas erdőségek által körülvéve, telepünk a pormentesség szempontjából kifogás alá nem eshetik. Egy másik hygjnikus hátrány, mely az alföldön általános, vagy legalább eddig általános volt, az ivóvíz. Azért mondom, hogy általános volt, mert a csiramentes vizet adó artézi kutak száma az Alföldön egyre szaporodik s intézetünknek is olyan artézi kút áll rendelkezésünkre, mely nem csak elegendő mennyiségű s kifogástalan ivóvizet, hanem technikai czé- lokra és parköntözésre is bőséges mennyiséget szolgáltat. Hogy telepünk vizvezetékkel, csatornázással stb. van ellátva, azt talán fölösleges hangsúlyoznom. Mindezeken kívül képzelhetők még apróbb hygienes s egyéb hiányok, melyeket a közfelfogás az Alföld fogalmával összekapcsolni szokott. Ne feledjük azonban, hogy a kultúra ma már a természet erőin is kifog, igába hajtja azokat az erőket, melyekre szüksége van s hatalmi eszközeivel eliminálja azokat, amelyekre szüksége nincsen, vagy amelyek hátrányosak. És úgy gondolom, hogy abban az esetben, ha valamely világot renditő katasztrófa után, a XIX. vagy a XX. század elejének kulturális müvei mind elpusztulnának s nem maradna egyéb nehány tüdőbeteg szanatóriumnál, a későbbi nemzedékek a ma élő emberiség kulturális nivóját illetőleg teljesen tiszta és világos képet nyernének. Az emberiség legkönnyübb betegségének meg- gyógyitására ma a hygiene és a technika, tellát a kultúra minden eszközét mozgósítják és nekem az a meggyőződésem, hogy ezek az eszközök a tüdővész meggyógyitásában sokkal hatalmasabb szerepet játszanak, mint páldaul a kli- más tényezők. Az a tény, hogy tüdő^észtől immunis emberlakta hely nincsen, legyenek klimás viszonyai bármily kedvezőek s az a tény, hogy a hygienes viszonyok javulásával a tüdővészben való halálozás ott is csökken, ahol a klimás viszonyok kedvezőtlenek, legalább erre látszik mutatni. Hogy intézetünk a tüdővész meggyó- gyitásának elérésére milyen hygienes és technikai eszközökkel rendelkezik, amelyek az alföldi viszonyokkal járó esetleges hátrányokat is pa- ralysálni képesek, erre vonatkozólag utalok az intézet berendezésének leírására. Legyen szabad végül néhány szóval megemlítenem, hogy intézetünk speciális fekvésénél fogva a bennünket körülvevő táj is változatos, sőt szemgyönyörködtető látványt nyújt s igy betegeink a psychikus therápiának ezt az eszközét sem kénytelenek nélkülözni. Az intézet déli frontja előtt hatalmas parkírozott terület, azontúl a Körös folyó s még tovább délnek szántóföldek és erdőségek vegyesen, a messze távolban pedig Gyula város s a közelében falvak tornyai az Alföldön szokatlan szép képet alkotnak, mely változatos alkotó részeinél fogva soha sem válik egyhangúvá. Még mielőtt gyógyeredményeinket ismernék, pusztán theoretikus fejtegetéseink alapján is azt felelhetjük tehát, hogy az alföldi szanatórium ellen hangoztatott aggodalmak alappal nem bírnak. Az aggódó társadalom egy olyan intézettől, melyet jóságos szive egész melegével megteremteni segített, még számos más kérdésre is vár feleletet. Feleletképen legyen szabad alább következő orvosi és gazdasági jelentésünkre utalnunk. Az elmúlt év folyamán (1907. junius 5-töl deczember hó 31-ig) felvétetett 220 beteg, 137 férfi és 83 nő. Mig tehát a férfiak az összes betegek Ó2°/0-át tették ki, addig a nők csak 38o/0-át, daczára annak, hogy intézetünkben a férfi és női helyek száma (50—50) egyenlő. Innen van, hogy a női osztályon állandóan nagyobb volt az üres- helyek száma, mint a férfi osztályon. Ezt a jelenséget annak tulajdoniíani, hogy a férfiaknál gyakoribb a tüdővész, mint a nőknél, hazai viszonyainkra való tekintettel (fél milliónál több tüdőbeteg, 226 szanatóriumi ágy) nem lehet, inkább ott kell ennek az okát keresni, hogy a nők rendszerint nehezebben szánják rá magukat a szanatóriumi kezelésre. Ez az utóbbi kö
