Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-18 / 42. szám
1908. október 18. BÉKÉS 9 A mi messzi földről jött bohémünk kapja ma-j gát és végighuzott botjával a nemzet egyik négylábú napszámosán. Erre a kocsisnak — mert magyar ember volt — meg kellett állni! Tartozott az egészséginek velelj — Mért bántja az ur azt az állatot? — kérdezte nem éppen barátságos hangon. — Csak azt akarom megtudni — felelt a provokáló fél — elvinne-e kend hazáig ? — Jó áldomásért miért ne! — replikázott amaz. Erre a mi bohémünk összeborult egyik hosz- szúdereku, vigkedélyü czimborájával és elkezdtek borközi állapotban keservesen sírni künn az ut közepén a hajnali szürkületben. Meg is kérdezte valaki tőlük, hogy mi a bánatuk ? — Hogyne simánk! felelték. — Hát ide züllött a magyar ember!? Ezelőtt egy jó szóért is mindent megtett volna, s most csak áldomásért kapható valamire! Azt szokták mondani, borban az igazság ! * Nem tudom, de úgy érzem, hogy nekik tényleg volt valami igazuk ! ___________Dr. Nyúl. kö zgazdaság. A munkásbiztositó pénztár közgyűlése. A gyulai kerületi és munkásbiztositó pénztárnak folyó hó 11-án közgyűlése volt. Ezen a gyűlé sen hoztak olyan határozatokat, melyeknek ize sok ideig szájában marad ucy a gyulai munkásoknak, mint a munkaadóknak. Ez utóbbiak közül legtöbbet azok vethetnek magukra, kiket a közbizalom kiválasztott arra, hogy a gyűléseken megjelenve a mun-j^T kaadók érdekeit yédjék, a munkásság között mind jobban lábrakapó szélsőséges terrorizálásokat ameny- nyire lehetséges ellensúlyozzák, kik ezen bizalommal úgy éltek vissza, hogy akkor, midőn egy oly fontos tárgy, mint az alapszabályok megállapítása, nem jelentek meg az ülésen s a munkások, kiket a politikai szenvedély egészen elragadott, olyan módosításokat tettek az alapszabály tervezeten, mely mélyen érinti úgy a gyulai munkásságot, mint a munkaadókat, de nem hagyja érintetlenül a vármegye székhelyét, Gyula város poziczióját sem. A gyűlés népes volt, mert különösen Békéscsaba, Orosháza és Békésről a megbízottak majdnem teljes számban megjelentek. Gyuláról csak a munkások képviselői mentek el, a munkaadók közül .azonban a fele otthon maradt. A gyűlést Mayer István elnök nyitotta meg. Diósy Béla olvasta fel az alapszabály tervezetet. Amint odaért: a székhely, Gyula, a csabai munkások segitve a többi község munkás küldöttei, de egészen érthetetlenül a gyulai munkásság által is, .azt kiálltották, hogy székhely: Csaba. Az elnök kénytelen-kelletlen szavazásra bocsáj- totta a székhely kérdését s hatvan szótöbbséggel Csaba győzött. A gyulai munkások képviselői közül csak négy szavazott Gyula mellett: Práo István, Scheibert Lajos, Stern Lipót és Heilinger Antal. A többi gyulai munkás kiküldött Csaba mellett kardoskodott; talán azért, mert ott helyenként jobban burjánzik a szó s nagyobbakat is puffan, tágabb a tér a világraszóló eszméknek hintegetésére, vagy hogy ezzel szolgálatot véltek teljesíteni a csabai elvtársaknak, s azt nem vették észre, hogy ugyanakkor maguk alatt vágják le a fát. Azt is határozatba hozták ez ülésen, hogy az igazgatóság elnökét,.— az eddigi szokástól eltérőleg, 3 évenként fölváltva, — a közgyűlés választja, egy •cziklusban a munkaadók közül, egyben a munkások közül. Ez nagyon is ideális állapot! A központban levő pénztár mellett, a járások székhelyein fiókpénztárak felállítását határozták, pénz- beszedési, fizetési és kiutalási jogokkal. Ez az alapszabály az állami munkásbiztositó- hivatalhoz megy fel jóváhagyás végett. A jóváhagyás azonban nem lehet meg a többek között azért sem, mert a nyár folyamán a székhelyek kérdése hivatalosan «1 lett döntve az egész országban, továbbá, mint a nunkásbiztositó törvény mondja : »a kerületi penz- árak számát, területét és székhelyét az országos-. lénztár igazgatóságának meghallgatása mellett, az íllami munkásbiztositási hivatal állapítja meg . . .« S ez, — mint fentebb is említettük, — már jyulám nézve jogérvényesen megtörtént, sőt a munkásbiztositási választott bíróság elnökeit Gyula székhelylyel az igazság gyminiszter ki is nevezte dr. Nagy Kálmán kir. járásbiró és dr. Aigner József törvényszéki biró személyébsn, kik működésüket már meg is kezdték. Az a leczke azonban, melyet a gyűlésen a gyulai munkaadók kaptak, bizonyára megérdemelt volt, ha csak a közönyt tekintjük is; de valószínű az is, hogy ezen esetből okulva, a maguk érdekeit ezek után jobban szem előtt fogják tartani. A békési ipartestület f hó 15 én Hencz Antal elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melyen Mészáros József testületi jegyző havi jelentése után az aradi iparkamara gyűlésére Hencz Antal elnök, Mészáros József jegyző és ifj. Szilágyi István választmányi tagból álló kiküldött bizottság tett je lentést aradi működésétől. A bizottság előadta, hogy az uj ipartörvóny-tervezet mely pontjai ellen foglalt állást az iparkamara, mely állásfoglalást mint a gyűlés tagjai, az iparosság érdekében a ki- küldö’.t bizottsági tagok is helyeseltek. A választmány a jelentést helyeslő tudomásul vette. A gyoma—körösladányi törvényhatósági közút egyik szakaszának műuitá leendő kiépítésére a vármegye alispánjánál október hó 15-én tartott nyi .vános árlejtésen az előirányzott 154179 K 66 fillérrel szemben ajánlatpt tettek : 1 Kissebesi gránit :kőbányák részvénytársasága Budapest 146003 K i52 fillérrel, 2. Mairovitz és fiai Máriaradna 149070 val. Az ajánlatok elbírálás végett a kereskedelemügyi ministerhez terjesztettek fel ; az első ajánlattevő o esőbb ugyan, de mivel az ajánlathoz kő és zúzalék minták egy része, valamint a hivatalos bizonyítványok csatolva nem lettek, a ezóg azok nak utólagos beterjesztésére fe 1 szó 11 i t tato tt. Gyulavarsánd hetipiacza. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Gyulavarsánd községben minden szombati napon állatfelhajtás és hely- pénzszedés nélküli hetivásár tartassák. A gözmotor kezelőinek tanfolyama. A m. kir technológiai iparmuzeumban a gőzmotor kezelőinek első tanfolyama október 19-én, a második november 23-án nyílik meg s a felső ipariskola I. emeletének 44. számú termében este 7—9 óráig tartatnak. A íandij 10 korona. A jelentkezők kötelesek igazolni mesterségüket s jelenlegi foglalkozásukat. Beiratkozni lehet október 16—23-ig. Törvényszéki csarnok. Albirói kinevezés. A király Vandlik Virgil békéscsabai járásbiróeági jegyzőt a tenkei járásbírósághoz aIbiróvá kinevezte. A birói és ügyészi szervezet gyulai osztálya Dr. Nyisztor Adorján törvényszéki biró elnökléstvel a műit vasárnap a kir. törvényszéken ülést tartott, melynek egyetlen kiemelkedő tárgya az október hó végén Budapesten tartandó központi gyűlésen való képviseltetés kérdése. A gyulai osztály Dr. Nagy Kálmán, gyulai kir. járásbirót küldötte ki és 2 szavazattal ruházta fel az alapszabályok értelmében. Tóth Ferencz törvényszéki biró pénztárnoki jelentése után elnök bejelentette, hogy a budapesti vezetőség uj alapszabályokat dolgozott ki, mely különösen a szervezetek tisztviselőinek szaporitá- isát czélozza. Az alapszabályok már felterjesztettek jóváhagyás végett a miniszterhez. — Ezzel az ülés véget ért. Heti bünkrónika. Békésen 1908. évi február havában történt, hogy a Roszerdei tanyán lakó D. Tóth Mihály hasonnevű 17 éves fia elővette uz atyja fegyverét s azzal véletlenül Szekeres Ferencz gondatlanságáért, A fiút pedig elitéite — nem merjük megmondani mennyire, mert hat az Ítélkező tanács tagjait városunkban mindenki ismeri s azok közül különösen kettő, de legkülönösebben egy a kegyelmes ur (nem még excelleutias) olyan végtelen jó és kegyelmes szivü, hogy talán nem is büntetne, ha a törvény nem parancsolná. Es az bizonyos, hogy ha valaki a jó szivével érvényesülni akar, erre éppen a büntető bírónak van legtöbb alkalma. És meg is felel a kor szellemének, mely azt hozza magával, hogy üssünk, de az ne fájjon. A másik tanácstag már egy kicsit szigorúbb, de csak néha. Ő már nem kegyelmes, csak nagyságos — és néha úgy büntet, hogy az már csakugyan majdnem valóságos büntetés számba megy. Ritka erény a lágy szívüségéről hires magyar bíróságnál. Csak a vétke« bukások képezik a gyenge oldalát. Ezen a téren hogy mit visznek véghez az enyheség qjezejgn kegyelmes kollégájával, hát azt ésáll a 1Ö es 5 koronás értékhatárok tudnák megmondani, amelyeket két jószivü ugyancsak megostromol magában, hogy vájjon nem jó volna keresztül lőni rajtuk és lemenni 2 koronáig. Hiszen ez is büntetés. Tessék megnézni a büntetőtörvényt. Azt mondja, hogy a pénzbüntetés 2 koronán kezdődik. No, a legfiatalabb tanácstag meg már csak tekintetes. De aztán olyan is! O yanaszive, amilyennek tulajdonképen — mindenkiének lennie kellene, aki büntetni vau hivatva. Zs Tímár József 15 éves kovácsinas Szarvason 1907, év őszén a Dérczi Péter szarvasi uradalmában béresként alkatmazott Gsuvár János szobájába az ablakon keresztül két ízben bemászott s az Íróasztal nyitott fiókjából első Ízben 6 koronát, másodízben 7 koronát ellopott. Elbeszélte Fülöp Imre 14 éves komájának, hogy mily könnyen lehet pénzhez jutni. .Fülöp Imrét is csábította a gazdagodás vágya, elment tehát ő is Timár Jóskával egy szép novemberi este a kastély irodájának ablaka alá, ki is feszítették az ablakot, Fülöp Imre be is mászott már, de jött a mumus az éjjeli őr képében, mire pénz nélkül megszaladtak. Az éjjeli őr azonban felismerte őket, s igy a törvény kezére kerültek. Zs. Timár József kétrendbeli lopás vétsége és egy rendbeli lopás kísérete miatt 2 hónapi fogházra, Fülöp Imre pedig egy rendbeli lopás kísérlete miatt 21 napi fogházra Ítéltettek. Az Ítélet jogerős. Gyomán, 1908. évi márczius hó 8 és 9-ike közötti éjjelen nagy szerencse érte Varga Bálintné kutyáskerti lakost. Megmaradt a tanyája, mert azt Barna Gábor már el nem vihette. Kibontotta azonban az ablak körüli falat, elvitte az ablakrámát és elvitte az összes ruha és ágyneműt, a mit csak a lakásban talált. Barna Gábornak azonban szerencsétlensége az, hogy engedelmes a hűséges párja. Barna Gáborné ugyanis a férje parancsára kivitte a ruha és ágyneműt a gyomai vásárra, de rajta vesztett, mert Yarga Bálintné a piaczon felismerte elveszett ingóságait s feljelentette a Barna párt. — Barna Gábor egy rendbeli lopás büntette miatt 6 hónapi börtönre, Barna Gáborné pedig orgazdaság vétsége miatt 1 hónapi fogházra Ítéltetett. Az Ítélet jogerős. Törvényszéki naptár. A gyulai kir. törvényszék polgári felebbviteli tanácsa előtt a jövő héten a következő sommás perek kerülnek szóbeli tárgyalás alá: 1908. október 20. Gera Mihály — Masa Tamás és társa, lak- kiürités. Szabó Sándornó — Szabó Sándor, nőtartás. Waidmann Márton — Schröder János, igényper. Szilágyi Imre és társa—I. Gyulavárosi takarékpénztár, igényper. Grünwald Ignácz— Mezőtúri bank r. t. igényper. Plavecz Ilona — ifj. Járosi Pál, nőtartás. Óvári Yaszkó E'ek — Hon ti Kálmán, 236 korona. 1908. október 23. Frcska János — Hegyesi Sándor, 136 korona. Tóth Jánosné — Kozsuch Andrásnó, 500 Korona. Kohán János és t. — Kimpián Péter, 181 korona. Tyúkodi Imre — özv. Bagi Andrásné, zálogjogtörlés. Klein Adolf — Robitsek Soma, 329 korona 41 fillér. Balog Mihály — Balog Mihályné, ingók kiadása. Kokavecz György — Domokos Juliánná, igényper. nevű czimboráját meglőtte, akin ezzel három hót alatt gyógyult sérülést okozott. Az ügyészség meg vádolta nemcsak a fiút, de az apát is gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt, mert a fegyverét megtöltve tartotta könnyen hozzáférhető helyen. A törvényszék az apát fölmentette, mert fia 17 éves lévén, már önállóan felelőssé volt tehető Heti p i a c z. Gyula, október hó 16-án. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben a hét elején szilárd volt az irányzat, mig a hét vége felé kissé ellanyhult.
