Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-12 / 28. szám
1908. julius 11BÉKÉS H Ijusági elnök: Scherer Sándor Y. o. t. Jegyző: Hoffmann Mihály V. o. t. Pénztáros : Hoffmann Rudolf IV. o. t. Könyvtáros: Papp Béla IV. o. t. Szertáros: Lewandovszky Tibor IV. o. t. A segélyző egyesület jótéteményeit 34 tanuló élvezte. összesen 604 kor. és 227 drb. tankönyv osztatott ki közöttük. Ezenkívül kiadatott az egyesült dresszekre öt tanuló részére 6 kor. 50 fillér, tankönyvekre, kötésekre, nyomtatványokra stb. 159 kor. 20 fillért. Az összes kiadás: 769 kor. 70 fillér. Segélyező pénztári állapot az 1907—8. iskolai év végén. a) Bevétel : A segélyező múlt évi tőkéje 18,495 korona 09 fillér. Ez évi jövedelme 4,416 korona 94 fillér, összen 22,912 korona 03 fillér. b) Kiadás: A segélyező összes kiadása 769 korona 70 fillér. A jövő évre fennmaradó összeg 22,142 korona 33 fillér, összesen: 22,912 korona 03 fillér. Ösztöndíjas tanulók volíak: Szűcs János I. o. t. a Papp Tódor-féle alapból 100 korona. Follmann János II. o. t. Alapy-féle ösztöndíj 300 korona. Hegyi András III. o. t. a Belánszky-alapból 210 korona. Demkó Ferencz IV. o. t. a Belánszky-alapból 210 korona. Kulizsák Béla IV. o. t. Geiszt-féle ösztöndíj 800 korona. Levandovszky Tibor IV. o. t. Mária Terézia- féle ösztöndíj 300 korona. Takácsy Dénes IV. o. t. Alapi-féle ösztöndíj 420 korona. Emandityi Virgil V. o. t. a Papp Tódor-féle alapból 100 korona Hoffmann Mihály V. o. t. Alapy-féle ösztöndíj 420 korona. Ezenkívül számos tanuló részesült apróbb jutalomban Minden tantárgyból jeles eredményt ért el az I. osztályban 3, a II. osztályban 6, a III. osztályban 4, a IV. osztályban 1 és az V. osztályban 1. összesen 17 tanuló. Egy tantárgyból 23, két tantárgyból 5, több tantárgyból 16 tanuló bukott meg, Tandíjmentes volt 33 tanuló, féltandijmentességet 9 tanuló élvezett. Az értesítő utolsó fejezete a jövő iskolai évre vonatkozó igazgatói értesítést foglalja magában. Ezekben ismertettük lehetőleg részletesen a főgimnázium ötödik évi értesítőjét, mely mindennél ékesebben szóló bizonyítékát képezi úgy az intézet kiválóságának, mint a vezetés helyes, kifogástalan és eredményes voltának. A főgimnáziumi bizottság f. hó 9-én délután fél 6 órakor ülést tartott dr. Lindenberger János plébános elnöklete alatt. A felolvasott városi átirat itanusága szerint Gyula város képviselőtestülete Dutkay Béla helyébe Schröder Kornélt küldte ki a bizottságba a város egyik képviselőjéül. A bizottság kimondotta, hogy Csák György és Dutkay Béla volt bizottsági tagok érdemeit jegyzőkönyvében megörökiti. — Az igazgató évi jelentése és a szám- vizsgáló-bizottság jelentése után a bizottság a jövő tanév költségvetését állapította meg. A szeptemberben betöltendő magyar-német szakos tanári állásra 7 pályázó nyújtotta be folyamodványát. A bizottság megtette hármas jelölését. A kinevezést a gimnáziumi szerződés alapján a váradi lat. szert, főhatóság eszközli. — Az intézet udvarában fúrandó Norton-kút ügyében a bizottság három tagját küldte ki. — Ezen kivül még több ügy nyert még ez ülésen elintézést. Uj tanár a szarvasi gimnáziumban. A múlt napokban gyűlést tartott a szarvasi főgimnázium felügyelő-bizottsága s ez alkalommal betöltötte a Benka Gyula lemondása folytán megüresedett tanári állást is. A nyugalomba vonult igazgató tanár utódául Láng János rozsnyói tanárt választották meg. Ugyanekkor az énektanítással Saskó Soma tanárt bizta meg a felügyelő-bizottság. 3317 — 1908. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városa nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójára, valamint az ezen intézetek által alkalmazottainak adott jutalék és tiszteletdijak után kivetendő III. oszt. kér. adóra vonatkozó 1908. évi adókivetési javaslat az 1883. évi XLIV. t.-cz. 18. §. értelmében 1908, julius 20-ig terjedő 8 napra közszemlére kitéve tartatik, oly czélból, hogy azokat mindenki megtekintheti s az őt vagy másokat illető (adójavaslatokra nézve netaláni észrevételeit megteheti. Ezen észrevételek a fenti határidő alatt írásban a kir. pénzügyigazgatónál, ritóbb az adókivető bizottságnál terjeszthetők elő. Gyulán, 1908. julius 11-én. Dr. Lovich Ödön 321 1—1 polgármester. Hírek. Központi választmány. A vármegye központi választmánya az 1909. évi országgyűlési képviselőválasztók ideiglenes névjegyzékei ellen beadott fel- szóllalások és észrevételek elbírálása czéljából 18-án délután 3 órakor a vármegyei székház kisebb tanácstermében ülést tart, melyen összesen mintegy 10 felszólamlás felett fog érdemlegesen határozui. Alispán! Vizsgálat. Ambrus Sándor alispán a megkezdett éves vizsgálatokat az elmúlt héten Gyomán folytatta, ahol a gyomai járás főszolgabíró hivatalának s ezenkívül Gyoma és Endrőd községek ügy és pénzkezelését vizsgálta meg. Helyettesítések. A vármegye főispánja az újonnan szervezett vármegyei V-ik árvaszéki ülnöki állásra dr. Stojanovics Szilárd gyulai járásba beosztott szolgabirót, ennek helyére pedig Melis István tiszteletbeli szolgabiró, szarvasi lakost helyettesítette; dr. Bodoky Géza közig, gyakornokot pedig a csabai járás főszolgabirája mellől szolgálattételre a szarvasi járás főszolgabirája mellé helyezte át s egyben az eddigi szolgálati idejére való tekintettel, tiszteletbeli szolgabiróvá nevezte ki. A pénzügyigazgatóság köréből. A pénzügy- miniszter Novak Antal számellenőrt számvizsgálóvá. Kiss Gyula számtisztet pedig számelienőrró léptette elő. Mind a két előléptetés évek hosszú során át kifejtett valódi munkásság és lelkiismeretes szorgalom rég kiérdemelt jutalma. Előléptetés. A nagyváradi kir. főügyész Veket/ Barnát, a gyulai kir. ügyészség Írnokát irodatisztté léptette elő. A hosszú szolgálat és ez alatt kifejtett szorgalom az előléptetést régóta kiérdemelttó tette. A gyulai izraelita nőegylet Braun Mórné elnöklete alatt vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését a tagok élénk érdeklődése mellett. Az elnöki megnyitó elhangzása és a tagok üdvözlése után W’eisz Mór egyesületi titkár terjesztette elő évi jelentését. — Örvendetes tényül említi fel, hogy az egyesület ismét 2 alapítvánnyal gazdagodott. Az egyik alapítvány a Dr. Bleyer Izsó gyulai illetőségű, jelenleg temesvári ügyvédé, aki elhunyt szüleinek emlékére 500 koronás alapítványt tett. A második alapítvány a Braun Klára, Berényi Mariska, Bárdos Margit, Czinezár Paula, Schwarcz Böske és Weiez Erzsiké urleányok 125 koronás alapítványa, mely alapítvány a gyulai izraelita leányegylet czimén kezeltetik, a kamatok pedig, a kézi munkában szorgalmas és jó előmenetelt tanuparkot, a Szapáry-fürdőt, királyunk 1852-iki, boldogult Erzsébet királyné 1887-iki, I. Károly román király 1887-iki, I. Ferenc király 1817-iki látogatásának emlékére elhelyezett emléktáblákat, a rómaiaknak itt levő Ad Mediám nevű fürdőjének kiásott emlékköveit, a Herkules- szobrot és a kápolnát, a tisztavizü Cserna-folyócs- kát, a gyógycsarnokot (ahol megebédeltünk), fölmentek nehányan közülünk a Schneller-kilátóra és meg is fürödtünk a tiszta, rendes uszodában. Délután vasútra ültünk, este értünk Temesvárra. Szombaton leginkább a temesvári gyártelepeket kerestük föl. Rendkívül érdekes és tanulságos volt a Turul czipőgyár, a textilgyár és a dohánygyár megtekintése. De ezenkívül sok sétát tettünk a város parkjaiban és magában a városban, megnéztük a Dózsa-emléket, a gyárvárosi szép új templomot, a múzeumot, a várban elhelyezett emlékoszlopot, a Béga-folyót, a régi Hunyady kastélyt stb. —Vasárnap délben érkeztünk haza, bizony kissé kifáradva, de nagyobb baj nélkül, jó kedvvel. Csak röviden, hézagosán vázoltam a lefolyt kirándulást főbb mozzanataiban. Azt hiszem, mindenki egyetért velem abban, hogy egy ily kiránduláson résztvenni csak előnyös lehet az ifjúságra nézve. Hogy mennyit lát, tapasztal, mennyire hasznos az ily kirándulás az ifjú néprajzi, földrajzi, természetrajzi, történelmi ismereteinek erősbitésére, mennyire növeli a hazafias érzést, mennyire tágul ismeretköre oly irányokban és tekintetekben is, melyet csak a közvetlen szemlélet adhat meg, mily nagy mértékben szolgálja az ilyen nagyobb út az önfegyelmezést, a testi edzést, mennyire kifejlődik bennük a társas együttlét érzése stb. stb., úgy vélem, ezt mindenki beláthatja és be is látja. Mi tanárok is új oldalról ismerjük meg itt diákjainkat, mikor hosszabb ideig és közvetetlenebbül érintkezünk velük és mondhatom, hogy mivel más oldalról ismerjük itt meg őket, mint az iskolában, így hatolunk be legjobban igazi lényük, jellemük megismerésébe. Már ez a sokoldalú, hasznos szempont a legerősebb pártolója a tanulmányi kirándulásoknak. Jól fegfogja ezt a tanügyi kormány is, midőn a legnagyobb mértékben ajánlja és meg is kívánja az ilyenek rendezését. Kétségtelen azonban az is, hogy az ily kirándulások költségesek. Például ez a mostani 59 kor.-ba került fejenkint. Szó sincs róla, magában véve ez elég jelentékeny összeg. Da ha a látottakon és tapasztalatokon kivül a 7 napi utazást (és nagy útvonalokon való utazást) és elszállásolást is tekintetbe vesszük, már másként áll a dolog. Ugyanezen útnak költségeit is talán 10—15 koronával kevesebbre lehetett volna venni, de akkor sokkal gyarlóbb elszállásolással, sokkal rosszabb és hiányosabb étkezéssel kellett volna beérnünk. E tekintetben pedig az én véleményem egészen más. A kiránduló diák sokat jár-kel, sokat fárad. Szüksége van tehát »tisztás és kényelmes éjjeli szállásra, kifogástalan, jó minőségű és kellő mennyiségű étkezésre. Én ezt kerestem és mond hatom, hogy meg is találtuk mindenhol, de természetes, hogy ez csak a jobb szállóhelyeken lehetséges, ami viszont költségesebb is. így is : mindig előfordul egy-két kisebb, múló rosszullét, de azt hiszem, hogy jóval több lett volna akkor ha az egész héten át zsúfolt szobákban hálunk (esetleg 2—3 diák egy ágyban) és mindig csak pörköltet meg gulyást eszünk. A gyulai gimnázium tanári kara minden évben rendez diákjainak okulására tanulmányi kirándulást. Igen szeretnők, ha ezen téren a szülők is jobban támogatnának bennünket, any- nyibsn, hogy ne csak 15 diákkal menjünk útra, hanem 30—4o diákkal. Sőt a jövőre valószinüleg úgy fogjuk rendezni a kirándulásokat, hogy ugyanannyi költséggel részt vehessenek azokon a szülők és kísérők is és a magunk részéről csak legnagyobb örömünket fejeznénk ki, ha a mélyen tisztelt szülök is csatlakoznának hozzánk. Nem mulaszthatom el még egy dolog fel- emlitését. Óhajtandó volna, hogy az ilyen tanulmányi utakra a szegényebb sorsú, de arra érdemes tanulók közül is többet elvihessünk. Az idén két tanuló költségeit gyűjtöttük össze társadalmi úton és bizonnyal a jutalmazottaknak ez volt a legszebb jutalmuk szorgalmukért és jó viseletűkért. A jövőben ezt talán egy kirándulási-alap létesítésével lehetne elérni, melyet a gimnázium igazgatója kezelne és melyből egészen vagy félig fedezve a költségeket, lehetővé tennénk, hogy a szegénysorsú, érdemes diákok is részt vehessenek a tanulmányi kirándulásokon. Mérey Gyula, gimnáziumi tanár.
