Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-18 / 42. szám
4 BÉKÉS 1908. október 18. szolgabirói állásra jelöltettek: Melis István, dr. Vangyel Endre, Körös Lajos és dr. Bodoky Géza. Itt is névszerinti szavazás kéretett, melynek során Melis 92, dr. Bodoky 75, Vangyel 28 szavazatot nyertek, s igy szolgabiróvá szótöbbséggel Melis István választatott meg. Köriratok. Még a délelőtt folyamán nyert elintézést valamennyi körirat és miniszteri rendelet. A társtörvényhatóságok átiratai között először tárgyaitatott: Bácsbodrog és más vármegyéknek a magyar nemzeti jegybank felállítása tárgyában kelt megkeresése, melyekre vonatkozó javaslatot dr. Konkoly Tihamér aljegyző terjesztette elő. Az ennek során megindult magas színvonalú vitában Reck G., Veres J. és Ptilfi Béla bizottsági tagok vettek részt, melynek befejezte után az állandó választmány javaslata — Veres bizottsági tag módosításával fogadtatott el. A többi körirat javaslat szerint változatlanul elfogadtatott. Megyei ügyek. Szerdán délután a szervezési szabályrendelet módosítása került szőnyegre, amelynek tárgyalása az egész délután eltartott. Széles mederben indult meg a vita, melynek eredményéhez képest az alispán által elfogadott indítványok szerinti módosítással a szabályrendelet határozattá emeltetett. Az építkezési szabályrendelet a gazdasági egyesület kérelmével kiegészítve fogadtatott el. Községi ügyek. Jóváhagyást nyerték és illetőleg helybenhagyattal a következő községi ügyök : Gyula városnak a Virág- utczai betonjárda építése tárgyában, — Doboz község' nek a fizetési szabályrendelet tárgyában, Öcsödnél ugyanilyen, Doboznak a Kovalovszki szerződés fel bontása, Békésnek a rosszerdei gyalogút kiépítésénél megtagadása, Békésnek az állatorvosi napidij, Tót komlósnak a jegyzőkönyvi nyelv, Doboznak a vég rehajtói fizetés utalványozását megtagadó, Mező berénynek a téglajárdák munkálatai, Vésztőnek : népiskola felállítása, Gyoménak a lakbérügy, Tót komlósnak a Hovorka szerződés, Szarvasnak a séta tér tulajdonjoga, Köröstarcsának az építkezési terű letek, Endrődnek a végrehajtók kérelme, Szarvas nak a postaszerződés, Mezőberénynek a Eranc-féle szerződés, Békésnek a szervezési szabályrendelet, ugyanannak a révész személyi pótléka, Békéscsabának a Petrovszki-féle szerződés, Körösladánynak a Tóth Bálint szerződés, Csorvásnak a Kalmár Adolf kérelme, Békésnek a tejszövetkezet szerződése és a bikagondozó fizetése, Mezőberénynek a templomzugi pénztárból való kölcsönvétel, ugyanannak iskolafel- allitása, Gyulavárinak Kerepecki kérelme tárgyában hozott határozatai és egyéb községi vételek. Nem hagyattak jóvá, illetőleg feloldattak, vagy megváltoztattak a következő határozatok : Tótkomlósnak a szárazéri területekre, Doboznak az éjjeli őrködésre, Tótkomlósnak a rendőrségi szabályrendeletre, Tótkomlósnak fizetésemelésre, Gyulavárinak a fogyasztási adó kezelésre, Tótkomlósnak a hirdetések nyelvére, Szeghalomnak Steiner dijnok ügyére, ugyanannak a fogyasztási adókezelő jutalmazására vonat kozó határozatai. A közigazgatási bizottság ülése. — Október 12. — Az október havi közigazgatási bizottsági ülés úgy az ügyek nagyobb száma, mint mozgalmasságánál fogva felülemelkedik a rendes ülések egyszerű kimért sablonos keretéből. Felszólalások, hosszabb viták és élénk eszmecserék tették változatossá ^ tárgysorozatot, melynek letárgyalása egész a késői1 déli órákig foglalkoztatta a bizottság tagjait. Délután 1 még az árvaügyi felebbviteli albizottság ülésezett, mely az árvaszéktől beérkezett meglehetős nagyszámú felebbezést egytől-egyig elintézte. i Az ülés lefolyásáról szóló tudósításunk a következő : Dőry Pál főispán pontban 9 órakor a megjelent tagok szívélyes üdvözlése mellett megnyitja az ülést. Jelen voltak : Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, Sároxsy Gyula árvaszéki elnök, dr Zöldy Géza t. főügyész, dr. Zöldy János főorvos, Gryneusz György kir. pénzügyigazgató helyettes, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Perszina Alfréd műszaki tanácsos, Pfeiffer István közgazdasági előadó, Liszy Viktor kir. főügyész helyettes, Haraszti Sándor, dr. Ladies László, Beliczey Géza, Varságh Béla és Morvái Mihály bizottsági tagok. j Nyomban az ülés megnyitása után dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző terjesztette elő az alispáni jelentést, mely egész terjedelmében a következő: Folyó évi szeptember havában a vármegyében előfordult közérdekű eseményekről következőket jelentem : A személybiztonság 190 esetben zavartatott meg és pedig egy erőszakos nemi közösülés, 1 veszélyes fenyegetés, 12 súlyos és 5 könnyű testi sértés elkövetésével. A vagyonbiztonság ellen 72 esetben intéztetett támadás, melyek közül egy csaláson és két betöréses lopáson kívül, mindegyike kisebb értékű tárgyak ellopása volt. A múlt hóban elkövetett vagyon elleni vétségek számához viszonyítva a nagy emelkedés abban leli magyarázatát, hogy folyó hó elején tartott gyulai vásár, ahol az elkövetett és bejelentett lopások száma 22, majdnem egyharmadát teszi a vármegye egész területén elkövetett lopásoknak A tettesek majdnem mindnyájan kinyomoztattak és ellenük a büntető eljárás megindittatatott• a még ismeretlen néhány tettes ellen a nyomozás folyamatban van. Tűz 23 esetben volt; 6 lakóházon, gazdasági eszközökön és ruhanemüeken kívül, a legtöbb esetben takarmány-félék égtek el. A tűz keletkezésének oka gondatlanság. A kár biztosítás folytán néhány eset kivételével megtérül. Baleset 6 fordult elő, melyek közül 4 halállal végződött. Öngyilkosság 2, öngyilkosság kísérlete 4 esetben történt. b öldmivelés- és mezőgazdasági munkásügy. Az iPlmult hónapban a kukoriczatörés, kendervágás, szünetelés, szántás és vetés, végül a ezukorrépa szedés voltak folyamatban a mezőgazdasági munkák közül. Az őszi vetési munkálatok október hó folyamán az egész vármegyében megkezdődtek, de a nagy szárazság és hűvös időjárás nem nagyon kedvez az elvetett mag csírázásának és kikelésének ; volt ugyan szeptember vége felé az egész vármegyére, kiható 10—16 mm. eső, de ez már a szeles idők következtében elpárolgott, úgy, hogy a talaj nedvessége kevés arra, hogy a bele vetett mag gyors és energikus csírázásnak induljon, s igy a tavalyi rossz ősznek nézünk elébe, ha az időjárás hamarosan nem változik. A tengeri törése és a szőlő-szüretelése befejeződött, kivévén a tengerivel bevetett azon laposabb és mélyebb fekvésű t rületeket, ahol a tavaszszal későbbén lehetett a vetést kezdeni, a termés eredmény, úgy a szőlő, mint a tengerinél kielégítő ; sok 1 helyen egész jó volt. A dohány-törés is mindenütt befejezést nyert, az idő erre igen kedvező a szárítás semmi kívánni valót nem hagy a termelőknek ; a termés az utolsóig ' dér nélkül volt betakarítható. A gazdák utolsó terménye a takarmányrépa i még kiszedetlen, de e hó vége felé már az is be lesz takarítva, közepes termény eredménynyel. A munkások a nagy gazdasági munka (kukoricza törés, ezukorrépa szedés stb.) miatt keresettek voltak. Átlagos napszámbérök 2 korona volt. Köztük Ferkét s találgatta úgy maga-magában : mi bánt hatja ezt a szép szál legényt ? Közbe eltelt egy kis idő; sorra jött a másik, azután a harmadik üveg; mikor a negyedik is millióm darabra törött a korcsma falán, Ferke félre nyomta fején a pörge kalapot, halkan du dorászni kezdett . . . Az ötödik üvegnél már csak úgy harsogott hangjától az üres ivó . . . delte Boris— inkább meghalok, de az mégsem. . . Ferke átölelte Boris derekát, kiáltani eze- retett volna örömében . . . jó ideig beszélgettek már együtt, mikor a kert kerítése egyet roppant. . . . Nem vették észre . . . Egy sötét árnyék lopva surrant a szerelmesek felé; már alig volt tőlük pár lépésnyire, mikor nyilt a pitvar ajtaja s Goes Pál Nem való az én portámra, Gazdag ember gazdag lánya, Ezüsttel vert tulipántos ládája. Gásnap, harmadnap sem lehetett birni a Ferkével. Hiába kérlelte Maris nőni is, mee Senye Mihály is. No, az öreg Senye nem sokat példálózgatott . . . Hanem a Maris néni, m>kor látta, hogy a szép sző n*>m sokat használ, ugyancsak sűrűn emlegette a szenteket. Harmadnap este aztán a Ferke olyat csapott öklével a homlokára, hogy egy gőböly be leszédült volna. Az ütödött a fejébe: hátha csak csalafintaság az egész s a Boris nem is tántoro- dott el . . . Hazament, megbugyogtatta fejét egy veder vízbe, azután az estszürkület alatt szép csendesen lelopózkodott a kerték alá. Azt nem vette észre, hogy egy árnyék nyomon követi . . . A kerítésen keresztülvetette magát s megállt a Göcsék istálója végénél. Két ujját a szájába tette, s akurát, mint a rigó fütyülni kezdett. Még hármat sem rikkantott, már nyilt a pitvarajtó s félve, vigyázva közeledett egy tarka viganó ... a Boris. Ferke oly erővel kapta el a leány kezét, hogy az felszi-szent. — Igaz ? Boris sirni kezdett . . . — Hát igaz ! — szólt Ferke lemondólag s eleresztette Boris kezét. — Nem, nem ... én nem akarom, — törmegjelent az ambituson. — Boris! Boris!! Megijedtek. Boris futni kezdett a tornácz felé; Ferke meg az istáló végénél levő fáskamrába húzódott be . . . Onnan hallgatta, amint Goes Pál korholta a lányát: — Mit kérésé^ mért oldalogsz te kinn? . . . Van ott valaki? Hé János! — kiáltott az öreg Kevi bácsinak, a falu kondásának, ki ott szokott éjszakázni a lovai mellett — Bújj ki már öreg ! Kevi bácsi előkövetkezett a nagy kiabálásra. — Jár itt valaki ? — kérdé Göcs Pál az öreget. — Nem a, egy teremtött lélek se . . . Én beszélgettem a húgommal egy kicsinység. — Úgy ? No, kend is jobb’ tenné, ha vén ember létére pihenne — szólt visszafordulva a bíró, s mérgesen berántotta maga után a pitvarajtót. Kevi bácsi dörmögni kezdett magában : — Fene erős természetű, embör . . . Hogy még bémárt8am azt a kislányt . . . Tán bolond vagyok . . . Kéz, kezet mos . . . Kijár ezé’ a kis igazmondásé holnap egy csomó vágott dohány , . . Ismerőm a Boriska kezejárását . • . No, szömrevalóbb legény is a Ferke, mint az a kótyalagos . . . De vájjon hova surranhatott el .. No, semmi — tette hozzá — nem az én dógom. Én nem láttam, nem hallottam semmit , . . S befordult az istáló ajtaján . . . (Vége következik). Ipar, kereskedelem és iparmunkásmozgalmak. Az ipar és kereskedelem terén említésre méltó föllendülés nem észlelhető. A munkások körében sztrájkra való hajlandóság nem mutatkozik. Vegyesek. A vármegyei és községi közigazgatás menete ellen panaszra nem volt ok. Az ázsiai kolera elleni védekezés tárgyában kiadott rendelet végrehajtása a főszolgabírók által a legszigorúbb ellenőrzés tárgyát képezi. Szarvason a szocziáldemokrata párt múlt hó 27-én nyilvános népgyülést hirdetett, azonban az érdeklődők csekély száma miatt a gyűlés megtarható nem volt. Bácsi Dániel körösladányi főjegyző elhalálozásával megüresedett állásra, szeptember 12-én Such István vésztői adójegyző választatott meg. Az elmúlt hóban a vármegyei alkalmazottak közül 5 fogalmazó és 6 kezelő tisztviselőnek, 1 járásorvosnak, 2 dijnok és 2 hivatalszolgának engedélyeztem 1—6 hétig terjedő szabadságot. Az alispáni jelentést a bizottság észrevétel nélkül tudomásul vette. Ezek után dr. Zöldy János vármegyei főorvos számolt be a vármegye múlt havi egészségügyéről, amely elég kielégítő volt és az előző hónaphoz viszonyítva, valamivel jobb, amennyiben a hevenyragadós bajokban történt elhalálozások százaléka 3 °/o-al volt kisebb. Az egyes szervek betegségét és lefolyását illetőleg, leginkább a gyomor- és bél- hurutos bántalmak fordultak elő. A leggyakoribb halálok a tüdővész volt. A hevenyragadós bajok közül a hasihagymáz volt uralkodó, ami maga az összes fertőző bajoknak majdnem felét tette ki. A hasihagymáz, — amint előre várható volt, — az őszi hónapokban egyre terjed. Az elmúlt hónapban a vármegye 16 községében mutatkozott. Tömegesen azonban csak két községben: Dobozon, Mezőberény-
