Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-01 / 9. szám
4 BÉKÉS 19C8. márczius 1. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1908. évi február hó 29-én. Dr. Lovich Ödön 98 1—1 h. polgármester. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1908-ik évre előirt s az országos gazdasági munkás és cselédsegélypénztárt illető hozzájárulási dijak összeirása és kivetési laj stroma a kir. pénzügyigazgatóság által számvevői- leg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a értelmében 1908. évi márczius bő 2-töl 1908. márczius hó 10-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1908. évi február hó 29-én. Dr. Lovich Ödön 99 1—1 li. polgármester. T a n S g y. Farsangi előadás a leányiskolában. Az irgalmas nővérek vezetése alatt álló belvárosi leányiskola felsőbb osztályú növendékei farsang hétfőjén és keddjén — mindkét nap délután háromnegyed 4 órakor szinielőadást tartanak az iskola könyvtárának gyarapítására. Belépti dij 60 fillér. Az orsz. izr. tanítóegyesület Hajdú-, Szabolcs-, Szalmái-, Bereg-, Szilágy-, Bihar-, Békés-, Jász- Nagykun-Szolnok- és Pestmegye északkeleti részére kiterjedő „Alföldi Köre“ f. évi márczius hó 17-én (kedden) Nyíregyházán a városháza dísztermében tartja III. köri rendes közgyűlését. A programm ez : I márcz. 16-án (hétfőn). 1. Fogadtatás és elszálásolás. 2. Ismerkedési estély. II. márczius 17-ón (kedden). Reggel 9 órakor a városháza dísztermében közgyűlés. Napired: 1. Elnöki megnyitó. 2. Bonis Menyhért üdvözlő beszéde. 3. Titkári jelentés. 4. Modern paedagógiai törekvések a nevelő oktatás szolgálatában. Paedagógiai értekezés. Értekező Dóri S. Zaig- mond (Budapest) a központ képviselője. 5. A hit oktatás módszere a zsidó elemi iskolában. Didaktikai értekezés. Értekező Fábián Ferencz (Nyíregyháza). 6. Mit várhat a zsidóiskola az 1907. XXVII. t.-czikktől. Értekező Kuli Zsigmond (Debreczen). 7. A jövő ülés helyének és idejének kitűzése. 8. Tisztujitás. 9. Esetleges indítványok, melyek a titkárnál — közgyűlés előtt — irásbelileg nyújtandók be. A kör nevében : Kuti Zsigmond elnök, Lipp József titkár. Bonis Menyhért (Nyíregyháza), Baum- horn Ede (Szolnok) társelnökök. Hírek. A városok kongresszusa. Budapest főváros tudvalevőleg az or»zág összes törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városait az adóreform ügyében, — mint amely a városok háztartását és az adófizető polgárok érdekét is súlyosan érinti, február 26-ára a fővárosba országos kongresszusra hivta össze. Csaknem az összes városok és kivülök a kereskedelmi és iparkamarák is küldöttek képviselőket a kongresszusra, amelyen 44 országgyűlési képviselő is részt vett. A meghívottak között volt Gyula rendezett tanácsú városa is, melynek tanácsa Kohn Dávid városi képviselőt, lapunk szerkesztőjét kérte fel, hogy a várost a kongresszuson képviselje. Kohn Dávid megbízatásához képest részt is vett a kongresszuson és a fővárosnak a lapokban is ösmertetett határozati javaslatának a földadó reformjára vonatkozó részével szemben, amely nagy visszatetszést keltett a kiválóan földmives városok küldötteiben és mint a „Budapesti Hírlap“ Írja, majdnem nyílt szakadást okozott volna az agrár és merkantil-csoportok között, Bókésvármegyének két nappal előbb tartott közgyűlésében az értékkataszterre vonatkozó határozatát terjesztette elő javaslatképen, amely javaslattal — amelynek indokolására Kohn Dávid fe szült figyelem és növekedő érdeklődés mellett háromnegyedórás beszédet mondott — azonnal szolidaritást vállaltak az agrár városok, de mint igazságos megadóztatási módban, megnyugodtak és magukévá tették azt a felvidéki városok küldöttei és a kamarák képviselői is. A kongresszuson elnöklő Bárczy István polgármester, ennek folytán a fővárosi határozati javaslatnak a földadóra vonatkozó részét elejtvén, maga is Kohn Dávid javaslatának elfogadását indítványozta, mihez a kongresszus élénk helyeslések között egyértelműen hozzájárult és azt a kongresszus határozatává avatta. A főváros határozati javaslatának a többi adónemekre vonatkozó részei szintén egyhangúlag elfogadtattak. Gróf Wenckheim Krisztina alapiványai. Már hirt adiunk róla, hogy a jótékonyságáról közismert gróf Wenckheim Frigyesné Békésmegye több községének nagy összegű alapítványokat szándékozik tenni. Most arról értesít bennünket Budapestről dr. Spett Ferencz, a grófi család jogtanácsosa, hogy az alapítványok ügye befejezést nyert s az összegek a vármegye alispánjának további intézkedés végett megküldettek. A nagylelkű alapítványokból a következő békésmegyei községek részesültek: Békés 40.000 koronával, Kígyós 20.000 koronával, Sámson. Földvár és Tótkomlós 5000 koronával ób Póstelek 4000 koronával. Vagyis a békésmegyei alapítványok összege megközelíti a 80.000 koronát, ami ritka magas szám a békésmegyei alapítványok történetében. Az alapitó levelek részletesen intézkednek az alapítványok czélját, rendeltetését és kezelését illetőleg. Az alapítólevél egyes ponjai a következők: 1. Az alapítvány gróf Wenckheim Frigyesné alapítványa czimet visel s tőkéje örök időkre és csonkitatlanul fenntartandó, kamatjövedelme pedig az alábbiak szerint részben tőkésítendő, részben pedig évről-óvre a szegények gyámolitására kiosztandó. 2. A mindenkori évi kamatjövedelem egy harmadrésze folytonosan a tőkéhez csatolandó s mindaddig gyümölcsöző takarékpénztári betétként kezelendő, a mig oly összegre fel nem szaporodik hogy rajta földhitelintézeti záloglevél legyen vásárolható. A jövedelem egy harmadrészéből igy vásárolt értékpapír az alapítványi tőkéhez csatolandó. Az alapítványi tőke mindenkori kamatjövedelmének */, (kétharmad) része a nevezett község vallás- külömbségnélküli szegényeinek segélyezésére fordítandó. A sególykiosztásnak minden év január hónapjában kell megtörténnie. Hogy kik és mily mértékben segélyezendők, azt évről-óvre egy háromtagú bizottság állapítja meg. Teljesen szegény s gyermekekkel megáldott, elhagyott özvegyek előnyben reszesiteudők. A bizottság megállapodásai végérvényesek. Az alapitó fenntartja azonban magának és utódainak, valamint netaláui megbizottainak azt a jogát, hogy amennyiben a bizottság döntése szerint segélyezésre jogosított egyént arra érdemet- lennek tartanának, a segély kiadását az alapitó, esetleg utódai, úgy azok meghatalmazottja betilthassa. E jog gyakorolhatása végett a bizottság határozatai csakis a meghozataltól számított 6 nap múlva hajthatók végre. Azon esetre, ha az i radalom idők folytán jogát bármely okból nem gyakorolhatná vagy például valamelyik birtok kimenne az alapító családjának biztokából a segélykiosztásnál való közreműködésre az alapitó a mindenkori járási főszolgabírót (I. fokú közigazgatási hatóságot) kéri fel. 3. H« egyik v. másik évben, mert arra érdemes szegény nem találtatnék, kiadható nem volna a kamat, a megtakarított összeg a tőkéhez csatolandó. 4. Az alapítvány pártfogójává és kezelőjévé az alapiló az illető vármegye törvényhatóságát nevezi meg és az alapítványnak ezen alapítólevél szelleme szerinti kezeié sére őt kéri fel. 5. Az alapítványi összeg és kamatai valamint tőkeszaporulatai Békésvármegye mindenkori pénztárában kezelendők. A vármegye számvevősége a vármegye tulajdonát képező vagy kezelése alatt álló egyéb alapok és alapítványokéval azonos módon évenként számadást tenni tartozik E számadás a törvényhatósági közgyűlés vizsgálata ts jóváhagyása alá tartozik és az alapítvány fölötti felügyeleti jog gyakorolhatása végett a jóváhagyott számadás kivonata annak idején a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztendő. Az alapítványi tőke elhelyezése és gyümölcsöztetése körül ugyanazon eljárás követendő, ezen alap.tólevél keretén belül, amely a vármegye egyéb . tőkepénzeinek kezelése tekintetében a törvényben és szabályrendeletekben megállapítva van. 6. Alapitó az alapítványnak peres és perenkivüli ügyekben való képviseletére a megyei tiszti főügyész urat kéri fel. 7. Ezen alapítólevél három példányban állittatik ki. Az egyik a m. kir. belügyminisztériumnál, a másik a megyei levéltárban, a harmadik az illető község irattárában őrizendő meg. . Tisztviselő választói közgyűlésnek kellett volna lenni tegnap délelőtt a városházánál, melyen választás lévén kitűzve, a városi képviselők tömeges számban jelentek meg. Az árvaszéki ülnöki állásra hirdetett pályázat ezúttal látszólag nem is maradt meddő, amennyiben az állásra hárman is pályáztak. A képviselőtestület a jelölő bizottságba Schmidt József és Hack Mártont választotta be, Ambrus Sándor alispán pedig dr. Ladies Lászlót és dr. Lindenberger Jánost hivta meg. A jelölő bizottság behatóan tárgyalta a pályázati kérvényeket és az eredményt Ambrus Sándor alispán terjesztette elő a közgyűlésnek, melyszerint a kandidáló bizottság egyhangú megállapodása, hogy a pályázók egyikét sem jelöli, miután a törvényben előirt minősitéssel egyik sem bir. De nemcsak a törvényben előirt képesítés hiánya forgott fenn, hanem egyéb tárgyi okok is fennforognak, amelyek azt javasolják, hogy a város az ülnök választást mindaddig ne ejtse meg, mig arra nemcsak a törvényes kvalifikácziónak megfelelő, hanem az árvaszóki ügyvitelt gyakorlatilag is ösmerő, tehát az állásra minden tekiutet- ben rátermett pályázó nem jelentkezik. Az ülnöki állás ugyanis olyan természetű, hogy gyakorlati ismeret nélkül az ülnök a legteljesebb jóhiszeműség mellett is az árváknak és gondnokoltaknak, sőt a felelősség révén magának a városnak is eúlyos károkat és anyagi veszteségeket okozhat. Az alispán meggyőző szavait a képviselőtestület nagyon megszívlelte s a végén lelkes éljenzések között teljes megnyugvással fogadta — a szerencsésen meghiúsult választást. Központi választmányi ülés. A vármegye központi választmánya márczius 6-án a vármegyeház kisebb tanácstermében ülést tart, melyen az újra alakulás, mint az eskütétel, s jegyzőválasztás fog megtörténni. „Gerendás.“ A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy a Nagyvárad—szegedi vasútvonalon fekvő s „Gerendási holdak“ elnevezéssel ellátott megállóhely neve : „Gerendására vákoztattassék. A békésmegyei muzeum gyarapodása. Garai I. gyulai órás, két drb faopált ajándékozott a múzeumnak. Kinevezés. Dőry Pál főispán a közkórház sebészeti osztályán üresedésben levő alorvosi állásra dr. Kugel Ede, ugyanazon osztály segédorvosi teendői ideiglenes ellátásával megbízott orvostudort, a segédorvosi állásra pedig dr. Rockéi Aurél orvostudort nevezte ki. A békésvármegyei kaszinó ma folyó hó 1-én délután 5 órakor rendes közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal : 1. Pénztánoki jelentés. 2 A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. Könyvtári jelentés. 4, Esetleges indítványok. 5. Tisztujitás. 6. A választmány újraalakítása. Eljegyzések. Deutsch Vilmos, a virágzó Deutsch Jakab norinbergi s rövidáru üzlet ifjú tulajdonosa eljegyezte Sonnenfeld Miksa gyulai füszerkereskedő leányát Margitot. — Junászka György csizmadia iparos február 20 án jegyet váltót Déváról Lázár Annával. — Grovich Jakab, a gyulai kötött ás szövött iparárugyár munkavezetője eljegyezte Feldmann Mór izr. egyházfi leányát Juliskát. A közöskonyha utolsó napja tegnap, szombaton volt. Ekkor hordták szét a bánatos kifutók az utolsó sok drága jó mindenfélét polgártársainknak. Ezt a dátumot, amely *so ak Bzerint epochális jelentőségű „Clióu nem vési be aranybetükkel városunk történetének lapjaira, de minden valószínűség szerint évenként kárörvendve ünnepük meg azok, kik a közöskonyha bukásában a bázi koszt diadalát látják. Sajnos, hogy a dátum éppen február 29-ére esett s igy az ellenlábasok csak minden negyedik, úgynevezett szökőévben jubilálhatnak. Hej ! hogy még a naptárcsináló is ellenük esküdött! TŰZ. Jontz Ferencz sióréti zsindelyes tanyája február hó 26-án reggel 5 órakor kigyuladt és teljesen leégett. A tűzeset úgy történt, hogy a lóistállóban mécsessel világítottak, mely mécsest az egyik ló a farkával leütötte a polczról, ettől az alom-
