Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-01 / 44. szám
1908. november 1. BÉKÉS 3 sejét a főgimnásium természetrajzi tantermében (I. emelet). Kellő tájékozódás céljából közöljük az érdeklődőkkel, hogy a természetrajzi tanterem mindössze körülbelül 100 hallgató számára van berendezve, így tehát a közönség száma csak korlátolt lehet. Jövő vasárnapon, november hó 8-án d. u. fél 6 kor tartja meg Mérey Gyula tanár az ezidei első Uránia-előadást a főgimnásium tornatermében. A vetített képekkel kisért felolvasóé tárgya : A posta és közlekedés eszközei a régebbi időkben. A múlt tapasztalatain okulva a vetítés berendezése ezidén más iesz, mint eddig volt, úgy, hogy a nagyobb számú nézőközönség is minden helyről egyaránt jól láthatja a képeket. Valamennyi főgimnáziumi előadás alkalmával Bzemélyenkint 40 fillér belépő dij fizetendő. Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Novak Ottilia oki. tanitónőt a csabai állami elemi népiskolához rendes tanítónővé nevezte ki. Hírek. Mindenszentek és halottak napja. Heródes király apró áldozatainak emlékét üli ma az egyház, de ennek a napnak jelentőséget nem a kis névtelen vértanúk adnak, hanem az, hogy e nap esteién nappali világosságot gyújt a temetők egyhangú, szomorú világában a holtaknak az élők kegyelete ! Apró mécsek, lámpák, ékes kandeláberek, büszke serpenyők szórják fényüket szét a holtak országa felett, benépesednek a sírkertek útjai s igyekszik mindenki leróni a maga köteles, szomorú tartozását kedves halottni iránt. A hosszú esztendőben egyedül ez az egy est az övék, abból is csak rövid néhány óra! . . . Vájjon viszünk-e ki az ő sírjaikhoz annyi melegséget, annyi szereteíet, vájjon hullatunk-e hamvaik felé annyi forró, igaz könyet, hogy közel létünk melegségét oda lenn is megérezzék az édes anyaföld alatt ?! Az uj pénzügyigazgató. A hivatalos lap közlése szerint Roediger Gyula pénzügyi tanácsos, temesvári kir. pénzügyigazgatósági helyettes, Gyulára kir. pénzügyigazgatónak neveztetett ki. Az uj igazgató, ki nős, családos ember, már a napokban elfoglalja uj díszes állását. Roediger Brassóban született 1853 juüus 28-án. Az érettségit 1871-ben tette le kitűnő sikerrel. Jogi tanulmányait elvégezvén, ideiglenes minőségű pénzügyi fogalmazó gyakornokká neveztetett ki Kolozsvárra. 1877-ben II. oszt. pénzügyi fogalmazó lett Szegeden; 1887-ben pénzügyi fogalmazó Sopronban ; itt lépett elő II. oszt. pénzügyi titkárrá 1891-ben és I. oszt. titkárrá 1893-ban. 1899-ben pénzügyi titkár pénzügyigazgató helyettesi minőségben került Székelyudvarhelyre; 1906 januárjában pénzügyi tanác;os igazgató helyettesként Temesvárra és 32 állami szolgálat után gyulai pénzügyigazgatóvá lett. kinevezve. Békésvármegye központi választmánya Dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző elnöklete alatt október 31 ón délután 3 órakor a vármegyei székház kistermében ülést tartott, mely alkalommal a gyomai és orosházi választókerületek 1909. évre választói jogosultsággal biió országgyűlési választóinak a 100 végleges névjegyzékeit hitelesítette. A vármegye közigazgatási bizottsága november havi rendes ülését folyó hó 9-én fogja megtartani. A gyulai nöegylet évi rendes ruhakiosztása folyó hó 8-án, vasárnap délután lesz a gyulai „Arvaház“-ba.il, melyre a nőegylet tagjait ezúton is tisztelettel meghívja az elnökség. Ezen alkalommal 24 iskolás gyermeket és 56 idős szegényt ruház fel a legszükségesebb téli ruhadarabokkal a nő egylet emberbaráti működése. Az alsó fehérkörösi ármentesitő társulat október hó 24 én tartotta őszi rendes közgyűlését Haan Béla társulati alelnök elnöklete alatt. Jelen voltak : Ondrus Cyrill, Dr. Hoffmann Károly, Dr. Láng Frigyes, Dr. Lovich Ödön, Dr. Bucskó Koriolán, Dr. J^ntsovits Emil, Korosy László, Achim Gusztáv, Aszalay Gyula, Maki Ardelean Demeter, Goldis János, Hegedűs Gyula, Morvái Mihály, Gálik János, Kovács József, Dcheleán Péter, Biró Pál, Csőke István, Illés József, Murvai Ferencz, Nyikora Illés, Ad Schriffert József és Sebestyén Mihály társulati tagok, továbbá Szarvassy Arzén műszaki tanácsos, miniszteri megbízott, Künzl Ernő társulati szakaszmérnök és Misley Elemér társulati pénztáros. Társulati alelnök a jegyzőkönyv vezetésével Misley Elemér társulati pénztárost bizta meg, hitelesítésére pedig Ondrus Cyrill és Dr. Láng Frigyes érdekeltségi tagokat kérte fel. A közgyűlés elfogadta a csabai alvégi düllőben létesítendő belvízcsatorna tervét és költségvetését s a munkálatnak 6000 korona költséggel még ez évben leendő kivitelét engedélyezte. Kimondotta a közgyűlés, hogy a jövőben kinevezendő gátörök, nem mint eddig évi 480, hanem csak évi 420 korona fizetéssel lesznek felvéve s minden u; kinevezésnél az előléptetésre leginkább érdemes gátőr évi 480, illetve 540 korona fizetésben lesz részesítendő mindaddig, mig a társulatnál alkalmazott 16 gátőr közül 5 egyén évi 420, 6 egyén évi 480 és 5 egyén évi 540 korona fizetést fog kapni. Ily módon a gátőrök három fizetési osztályba fognak soroztatni. A társulati igazgató-főmén ök által elkészített 1909. évi indokolt költségvetési előirányzatot 474134 korona 32 fillér bevétellel, 389624 korona 30 fillér kiadással s ehhez képest 1909. évi deczember hó 31-én 84510 korona 2 fillér maradvánnyal a közgyűlés elfogadta s kormányhatósági jóváhagyás alá való felterjesztését elrendolte. A közgyűlés a társulati nyugdíj- választmányt Haan Béla társulati alelnök elnöklete mellett, Hoffmann Kihály, Dr. Lovich Ödön és Dr. Bucskó Koriolán társulati tagokból alakította meg. A társulat tisztviselői a maguk részéről Erkel János társulati igazgató-főmérnököt, akadályoztatása esetére pedig Künzl Ernő társulati szakaszmérnököt választották be a nyugdijválasztmányba. A közgyii- és a Tiszavölgyi Társulat és a tiszai áimentesitő- társulatok közös nyugdíjintézetének közgyűlésein egy évig tartó m-gbizássa! a társulat képviseletére Haan Béla alolnököt kérte fel. A társulat zsilip- kezelési szabályzatának újból való átdolgozásával egy bizottság bízatott meg, melynek tagjai az aradi m. kir. kultúrmérnöki és a gyulai m. kir. folyam- mérnöki hivatalok kiküldöttein kivül Haan Béla társulati alelnök, Hoffmann Mihály, Achim Gusztáv, Ondrus Cyrill, Dr. Lovich Ödön, Dr. Szegedi Kálmán és Dr. Láng Frigyes társulati tagok, továbbá Erkel János ig. főmérnök, akadályoztatása esetére pedig Künzl Ernő szakaszmérnök. A közgyűlés elrendelte a leltári tárgyak és anyagoknak a helyszínén újból való leltározását. Nájmann György gyulai lakos abbeli kérvénye, hogy az általa haszonbérelt társulati hullámtéren sertéseket legeltethessen — elutasittatott. Gyulavarsánd, Gyulavári és Nagypél községek elöljárói kérelmére, 240 szarnadt köztük: kell-e tejföl is a kolozsvári káposztába, vagy csak paradicsom ? Fiiess urat már a „jóféle zalai“ környékezi, idegei kimerültek a lelkiismeretes fülelésben, a szeme káprázik, hozzá még a gyomra is korog. Kern evett tudniillik semmit, annyira hűen figyelt. Már bontani is kezdik az asztalt, még sincs semmi ! Még mindig az az átkozott kolozsvári káposzta. A bécsi borotvált arcz újra ott tánczol már szegény Fiiess szemei előtt, a fehér abroszon, a velenczei kristálypoharak közt. S ez a táncz, érzi már Fiiess ur, az ö haláltáncza ... Dehogy is az övé! Másé, sokkal derekabbá ! Éles sikoly metszi át az ebédlő füll dt levegőjét. A sikolyt tompa zuhanás követi, ezt meg rémült lárma, urak, asszonyok felugrálása, feldöntött székek dübörgése a kemény padlón, eltört, levert kristályüvegek csörgése, majd asz- szonysirás, férfiak fájdalmas, tagolatlan kiáltása. Profetti Karolina sikoltott. Deák György zuhant le a székről. Az előbb még kaczagó galamb busán zokogó özvegy már. A családi vendégségbe hát másik hivatlan vendég is furakodott be. A bécsi kém mellé a halál. — Ez is olyan sötét és ennek se hisznek. A halálnak. Nem is ejthet az meg ilyen könny n egy Deákot ! Deák Ferencz hófehérré váltan, remegve állott meg a tetem fölött. Az a megrepedt szív az ő szive. Az a hidegülő tetem az ö teste. Úgy érzi. Szivéhez volt nőve, leikébe forrott az a Gyuri. Csak áll a haza bölcse, csak remeg, csak könnyezik. Egyre hajtogatja: — Nem lehet . . . Nem hiszem ! így zokogott, igy rázta az élettelen nagy testet a legnagyobb Deák. Még a kő is megindult rettentő fájdalmán. Fiiess ur is majdnem könnyezett, annyira — szégyelte magát. Hogy erre, ilyen emberre tudott ő hónapokig kémkedni, erre az emberre, aki fájdalmában is ilyen nagy ! A bécsi rendőrpraefektus borotvált arcza örökre eltűnt Fiiess ur szeme elől. Odatérdelt a kém a halottas ágy mellé és megcsókolta Deák lecsüngő erős kezét: — Ne sírjon, tekintetes ur . . . zokogta a vigasztalást. Az ünneplő rokonság mindjárt ott is maradhatott — temetésre. A fiatal szép Profetti Karolina pedig gyászos özvegységre. Alig vették észre siró bánatában. Csak Fiiess ur, a hü udvarló, az tartott ki hűen mellette bánatában is. Hűen, sokáig, teljes esztendeig. Széttépte a bécsi noteszt, nem „jelentett“ többé egy kukkot se Bécsbe. Ott maradt Zala- tárnokon szolgálatkész udvaroncznak, ingyenes jószágkormányzónak a fiatal özvegy oldala mellett. A gyászfátyol viseltes is lett. A hulló könnyek kiapadtak. Egy év múlva már azt irta Profetti Karolina Deák Ferenczhez, az ő „Kedves Ferkó onkli“-jához, hogy mi tűrés-tagadás: férjhez szeretne menni. Ferkó önkii visszafelelte gyere át húgom, majd megbeszéljük. Ott áll már irulva-pirulva a gyönyörű olasz asszony a nagy ember előtt. Szégyeli egy keveset, hogy ilyen hamar el tudta feledni azt a másik nagyot. Remegve is jön ki a szó fehér gerezdes fogsorai közül: — Nagyon fiatal vagyok még, édes Ferkó önkii, hogy férfi nélkül maradjak. Diák Ferenczet megejtette ez a pironkodó, majdnem szűzi vallomás, mosolyogva nézett a szép asszonyra. — Hát szeretsz valakit, Lina? A kis menyecske most se birt mást mondani, csak azt, amiért már nem haragudott meg előbb ez a nagy ember • — Nagyon fiatal vagyok még, édes Ferkó önkii, hogy férfi nélkül maradjak . . . „Ferkó önkii“ most már szeretettel vonta ölébe a remegő galambot: — Jó, hát kis húgom, nem bánom no! Aztán kihez akarnál menni, te kis bolond ? — A Fiiess úrhoz ... »Kis húgát« úgy eltaszitotta magától Deák, hogy felbukik, ha hirtelen meg nem kapja. — Ahhoz a spionhoz! Nem szégyenled magad ? 1 — Ne . . . ne . . . ne . . . édes Ferkó önkii! Ne bántsa Henriket! — emelte föl most már tiltóan a kezét az özvegy is. Most, mikor szerelmesét bántják, bátor sas már a remegő galamb! Eddig remegő ajka ér- czes szavakra nyílik, lehajtott fejét büszkén veti föl a hatalmas Deákra, s a kicsi teste sugárként kiegyenesül, mintha fejjel nőtt volna meg pillanat alatt. — Henrik nem spion! Becsületes magyar ember lett belőle, erre esküszöm 1 És engem úgy szeret . . . Eddig tartott a „vakmerőség“. Ennél a szónál újra a szemérmetes, bátortalan asszony lett Profetti Karolinából, aki sírva temeti ar- czát kezébe, úgy közelit ringó, lassú léptekkel vissza ahhoz a szigorú vasemberhez, hogy megkérlelje. Deák Ferencz haragja eltűnt s újra simogatja már azt a remegő galambot, azt a gyönyörű virágszálat: — No, ha csakugyan annyira szeret az a spi . . . az a Fiiess ur, hát menj hozzá Lina húgom, elmegyek a lakodalmatokra !
