Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-08-09 / 32. szám

1908. augusztus 9. BÉKÉS 3 relési pótraktárát, a katonaelszállásolási pótadó ter­hére építse, a közgyűlés fedezet hiányában nem tel­jesítheti. A fogadó, vendéglő iparokról alkotott szabály­rendeletnek, a női kiszolgáló személyzet alkalmazá­sának korlátozása érdekében való módosítására a kereskedelmi miniszterhez felterjesztés intéztetik. A kórházi tisztviselők kérvényére megengedte­tik, hogy részükre betegségük esetében ingyen orvosi szolgálat és gyógyszer szolgáltassák ki. özv. Belenczéresi Józsefné mezőberényi lakos­nőnek, két súlyos beteg gyermekének gyógykezelte­tésére a községjegyzői nyugdíjalap terhére 200 kor. segély utalványoztatik ki. Néhai Tóth Kálmán járási írnok özvegyének nyugdija évi 640 koronában állapittatik meg. A vármegyei központi közművelődési bizottság tagjaiul, a tavaszi közgyűlésen megválasztott gyulai tagok kiegészítéséül a következő 24 tagot választja be : Varságh Béla, Szeberényi Lajos és dr. Kell Lajos békéscsabai, báró Drechsel Gyula dr., Körber Tivadar és dr. Szegedy Kálmán békési, Jeszenszky Károly, Paulinyi Károly és Szabó Árpád mezőberényi, Csánki Benjámin, Reck Géza és Szeghalmi Gyula szeghalmi, Pálffy Béla, Harsányi Pál és Hajts Bálint gyomai, Szirmay L. Árpád, Borsody József dr. és Zvarinyi János szarvasi, Pál Ernő, Kiss László és dr. Steiner Zsigmond orosházi, Gajdács Pál, Hredlicska Lajos és Szokolai Pál tótkomlósi lakosokat. A honvéd hadapródiskola két alapítványi helyére négy pályázat érkezett be. A közgyűlés mind a négy pályázót jelölte a következő sorrendben : Körmöczki Károly (Kétegyháza), Dutkay Ervin (Gyula), Török Gyula (Szeghalom) és Kozma Gábor (Mezőberény.) Antalóczy Nándor vármegyei levéltárnok és Dvbányi László levéltári segéd kérelme kapcsán a közgyűlés Ambrus Sándor alispán javaslatára a levél­tár rendezésének tartamára, hivatali időn túl telje­sített munkálatai honorálására a levéltárnoknak évi 600 korona, a levéltári segédnek pedig 400 koronát szavaz meg. Az állandó választmány a szervezési szabályren­deletet lényeges módositásokkal terjesztette elő s Daimel Sándor főjegyző az eddigi szabályrendelettől eltérő intézkedéseket behatóan ismertette. Lényeges, sőt életbevágó novum az, mely a tisztviselői-állásra pályázókat a bizottsági tagoknak házukban való fel­keresésétől, szavazatok gyűjtésétől, az úgynevezett kilincseléstől eltiltja. Az ügyrend az elnöki hatáskör rovására s a vármegye önkormányzati jogának gya­rapításával szabályozza a közgyűlési tanácskozást; a szólásszabadsági jognak legkisebbmérvü korlátozása nélkül. Achim L. András az ügyrend elfogadása eseté­ben lehetetlennek tartja a széksértést, mert szegény ember a vele járó bírságot képtelen elviselni s azt fogságban kellene »leülnie«. Nem fogadja el a javas­latnak az ügyrendre vonatkozó részét azért sem, mert az szerinte rést ütne a szabadszólási jogon. Dr. Simonba György első hallásra is aggályokat táplál a javaslat egyes rendelkezéseivel szemben; mindazáltal nem kíván bírálatot mondani, mert sok­kal fontosabbnak tartja az ügyet, semhogy első hal­lásra véleményt alkothasson magának. Ennélfogva indítványozza, hogy az ügy ezúttal vétessék le a napirendről, a javaslat nyomassák ki és tanulmányo­zás czéljából küldessék meg a törvényhatóság összes tagjainak. Ambrus Sándor alispán Achimnak válaszolólag hangsúlyozta, hogy a javaslatnak az ügyrendre vo­natkozó része, a közszabadság érdekében az elnöki jogkör csorbításával készült. Ami a széksértést illeti a közgyűlésnek nem az a czélja, hogy széksértés legyen, hanem hogy komoly tanácskozások folyjanak és ha valaki a vita hevében vagy szenvedélyétől elvakulva kétszer [egymás után {is megsérti a köz­gyűlést, még mindig módjában van azt a széksértési kereset megindítása előtt visszavonni; a tanácsko­zási szabadság tehát a legkisebb mértékben sincs korlátozva. A közgyűlés többsége dr. Simonka György in­dítványát fogadta el. Dr. Bodoky Géza tiszteletbeli szolgabirót kihá- gási ügyekben való ítélkezési joggal ruházták fel. Majdnem minden községnek nagyobb és kisebb fontosságú ügyei kerültek még tanácskozás alá, de valamennyi az állandó választmány vonatkozó javas­latainak elfogadásával, felszólalás nélkül intéztetett el, úgy hogy a 75 pontot tartalmazó tárgysorozat háromnegyed 12 órakor letárgyaltatok és a közgyű­lés Dőry Pál főispán lelkes éltetésével befejeztetett. A DM KE. Békésmegyében. A DMKE.-nek Békésmegyébe való bevonulását örömmel üdvözölheti minden jó hazafi. Itt van ta­laj ; itt az ambiczió tág szerepet talál a munkára. A segítő kezekre is szükség van s az ellenáramla­tok letörésére is. Két héttel ezelőtti lapunk vezető-czikkében foglalkoztunk a DMKE. bevonulásával. Igaz, mi a való szemüvegen nézve már akkor is kétkedve fo­gadtuk azokat a híreket, melyek a megalakulás nagy arányairól szóltak. Csak az eddigi egyesületek meg­alakulásairól vettünk skiczczet s ezek további vege­tálásából következtetünk a DMKE. békésmegyei éle­tére. Sötét kép s kevés élet! De vájjon pessimis- musunkat nem igazolta-e a Csabán tartott vasárnapi alakuló közgyűlés ? A lehető legkisebbre redukáltuk a méreteket, nehogy az esetleg megjelenő idegenek előtt elriasztó Jegyen a kép. S a való még megkétszerezte azt, 'melyet mi előre láttunk. A közöny minket is meg­döbbentett. Egy nagyobbszabásu farsangi mulatság előzetes megbeszélésére is többen s lelkesebben jön­nek össze az emberek. Mi ennek az oka ? A vezetőség köréből, a nagy nevek, a nagy súlyú férfiak közül nem jelent meg senki. Még csak egy főtitkár sem, nemhogy valami elnökféle ember. Lehet, hogy ez növelte a közönyt, melyre senki sem volt elkészülve. A megválasztott tisztikar, a bizottság nyolcz- van perczentje nem volt jelen . . . No majd tudo­mást vesznek tagságaikról — a lapok utján. Egyébként a gyűlést Szecső Vilmos központi másodtitkár nyitotta meg, ismertetve az egyesület rövid, de gazdag múltját. Utána Palatínus József osztálytitkár ismertette a békésmegyei osztály prog­ramját. Rámutatva a nemzetiségek terjeszkedésére az elfajult szoczializmus burjánzására stb. Palatínus után dr. Zsíros szegedi kiküldött beszélt a magyarság erősödésének feltételeiről, a munkáról, a harcról, melynek harezosa minden hazá­ját igazán szerető magyar. Ezután megválasztotta a közgyűlés a DMKE. békésmegyei osztályának elnökéül Dőry Pál főispánt, ügyvezető-elnöknek Beliczey Gézát. Védnökökül: Gróf Wenckheim Frigyes és neje Ókigyós, gróf Wenckheim Dénes és neje Doboz, gróf Wenckheim Géza és neje Gyula, gróf Hoyos Miksa Békés, gróf Hoyos Wenckheim Pülöp Körös- ladány, gróf Bolza Pál, gróf Bolza Géza Szarvas, Pejérváry Celestin Mezőberény, Geiszt Gáspár Buda­pest, gróf Wenckheim László Békés. Alelnökök: Korosy László, Deutsch Artur, szeghalmi földbir­tokos. Titkár: Palatinus József. Jegyzők: dr. Kocziszky Iván, Mázor Pál. Ügyész: Dr. Láng Frigyes. Pénz­tárnok: Thúry Lajos. Ellenőr: Kéri József. Igazgató­választmány : Csabáról: Beliczey Tibor, Bakos Mátyás, dr. Debreczeny Lajos, Faragó Mátyás, Haan Béla, Majoros József, Megyery Imre, dr. Osváth János, Pfeiffer István, dr. Reisz Miksa, Szemere Kálmán, Wallerstein Sámuel, Láng Gusztáv, dr. Rell Lajos, Bukovszky János, Jéger József, Donner Lajos, Fábry Károly, dr. Ursziny János, Áchim Gusztáv, Babich Pál, Molnár György és Nemeskey Andor. Gyuláról: Dr. Daimel Sándor, Domby Lajos, dr. Konkoly Tiha­mér, Moldoványi János, dr. Kun Pál, dr. Linden- berger János, dr. Major Simon. Békés : Báró dr. Drechsel Gyula, dr. Szegedy Kálmán. Mezőberény: Kollár János. Orosháza : Dr. Berthóty István, Tor­kos Kálmán, Bikády Antal. Szarvas : Dr. Nemes Béla, Haviár Dániel, Szemző Gyula. Szeghalom : Dr. Papp József, Csánky Jenő. Gyoma : Dr. Christián Kálmán, Pálffy Béla, Kner Izidor, Bebreczeny Géza. Kon­doros : Dérczy Péter. Ókigyós: Dr. Hajnal Albert. Csorvás: Gremsperger József. Vésztó: Hritz Károly. Budapest: Dr. Varságh Zoltán. Felügyelő-bizottság : Ifj. Koczizky Mihály, Wagner József, Govrik János. A megyei hölgybizottság védnöknői: Elnöke : Gróf Almássy Dénesné. Alelnökei: özv. Kiss Lászlóné, özv. Beliczey Istvánná, Beliczey Gézáné. Csabai hölgybizottság elnöknője: Özv. Fejér Béláné, alel- nöke: Majoros Józsefné. Hölgybizottság : Özv. Beli­czey Rezsőné, özv. dr. Löwy Lajosné, Téthy Béláné, Jávor Gyuláné, Bacich Pálné, Wallerstein Sámuelné, dr. Reisz Miksáné, Rosenthal Adolfné, dr. Osváth Jánosné, Jéger Józsefné, Szemere Kálmánná, Maros Györgyné, Áchim Gusztávné, Reisz Simonná, Reisz Hermáimé, Szegfű Rudolfné, Haraszti Sándorné, Friedmann Mórné, Klein Gusztávné, Govrik Jánosné, Weisz Miksáné, ifj. Kocziszky Mihályné, Grünhut Márkné, Weisz Edéné, Weisz Mórné, Kovács L. Mihályné, Megyery Imréné, Neumann Manóné, dr. Kerényi Sománé, Back Lajosné, Czeizler Lipótné, dr. Fáy Samuné, dr. Wagner Dánielné, Dusbaba Vilmosné, Wagner Józsefné, Palatinus Józsefné, Iritz Aladárné, Keresztes Ferenczné, dr. Rell Lajosné, Korosy Lászlóné, dr. Weisz Lajosné, Áchim Károlyné, Beliczey Tiborné, dr. Vas Vilmosné, Taub Miksáné. 10604—1908. sz. Felhívás! Felhivatnak mindazon szőlőbirtokosok, kik saját termésű boraikat kedvezményes díjtétel mellett óhajt­ják elfogyasztani, hogy igényeiket Gyula város fo­gyasztási adóhivatalában 1908. évi augusztus 15-töl szeptember 16-ig jelentsék be. Gyulán, 1908. évi augusztus hó 5-én. Dr. Bucskó Koriolán s. k. 354 1—3 főjegyző, h. polgármester. T a n ü g y. Napközi Otthon. A gyulai állami elemi iskola mellett szeptember elején megnyíló Napközi Otthon részére a májusi vármegyei közgyűlés 100 koronát szavazott meg. E tárgyban most érkezett le a mi­niszternek jóváhagyó határozata. Ez alapon a vár­megye folyósította is már a nevezett összeget a Napközi Otthon részére. Tanári kinevezések. A vallás és közoktatás- ügyi miniszter a békési ev. ref. főgimnáziumhoz, az igazgató tanács felterjesztése alapján Balta Ist­ván dr., Bereutes Lajos és Gyökössy Lajos eddigi helyettes tanárokat rendes tanárokká kinevezte. Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi minisz­ter Sulek József szarvasi főiskolai tanárt a buda­pesti ág. ev. főgimnáziumhoz rendes tanárrá ne­vezte ki. Értesítő. A békési államilag segélyzett refor­mátus főgimnázium 1907—1908. évi értesítőjét Körber Tivadar igazgató-tanár állította össze. Az értesítőt az iskolai év történetének adatai nyitják meg, melyből kitűnik, hogy az előző iskolai évben elégtelen osztályzatot nyert tanulók közül (38) 32-en jelentkeztek javító vizsgálatra s ezek közül 19 növendék, vagyis 63°/0-ék megfelelt, mig 11 tanuló osztályismétlésre lett utasítva. Beiratkozott 1907 — 1908. tanévre 212 tanuló. Megemlékezik az értesítő Kiss Áron ref. püspök elhunytéról; Györffy Jenő és Kutassy Károly tanárok eltávozásáról. Három tanszék töltetett be ez iskolai évben. Megválasz­tattak : dr. Batta István, Bereutes Lajos és Gyökössy Lajos. A beiratkozott tanulók közül vizsgálaton tett 197 tanuló. Ezek közül sikerrel vizsgázott 156; egy, két s több tantárgyból elbukott 41 tanuló. A Békési Népbank részvénytársaság 5000 koronás alapítványt tett. Ösztöndíjat kapott 4 tanuló, össze­sen 850 koronát. Pénzjutalmat 31 tanuló. A tanári könyvtár 3439 müvet foglal magában ; az ifjúsági könyvtár 14 müvei szaporodott. Ezután fel vannak sorolva a különféle szertárak és gyűjtemények, a melyek az év folyamán szintén nagy fejlődést mutat­nak. Ezután sorba jönnek az önképzőkör munkája, a tanulmányi kirándulások, tornaversenyekrőli el­számolások. Az igazgató-tanács ; az intézet személy­zete ; a növendékek előmenetele s végül a jövő­tanévre vonatkozó tudnivalók. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom