Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-29 / 13. szám
1908. márczius 29. BÉKÉS 5 szakszerű gyógykezelés és lelkiismeretes ápolás folytán most egészségesen térhettem vissza. Kelt Hajdúnánás, 1908. február 12-én Tisztelettel Zsuga László asztalossegéd.» Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy csabai laptársaink, amelyek — mint utólagosan maguk is beismerték — egyoldalú tenden- cziózus informácziók alapján a szanatóriumról illetőleg annak kezeléséről a tényeknek meg nem felelő tudósításokat közöltek, ama jegyzőkönyvet, amelyet dr. Zöldy János megyei főorvos, mint az országos szanatórium egyesület alelnöke, dr. Lovich Ödön b. polgármester és Weisz Mór, az eme panaszos közlemények alapján a központ felkérése folytán, a szanatóriumban megejtett szemléjük alkalmából felvettek, egész terjedelmében közölték és a maguk részéről is loyalisan beismerték és megállapították, hogy a panaszok ép oly czélzatosak, mint alaptalanok voltak. Vésztön a József főherczeg szanatórium helyi bizottság nagy érdeklődés mellett alakult treg Az alakuló ülésen jelenvoltak: Petri Józsefné özv. Csákly Jánosné, Csákly Ida, Csákly Ilona. Herczeg Emilia, Kotán Béláné. Papp Alexandra, Such Istvánná, Ember Ilonka, özv. Nagy Elekné, özv. Dobozi Manóné, Kovács Ida, Horváth Gyuláné, Spitzer Gézáné, Schwartz Edéné, Ginstler Adolfné, Goldstein Samuné, őr. Nagy Imrénó, dr. Barta Sándor, Csák Aladár, Such István, Komlódi József, Szwetics Rezső, Kolozsvári Gyula, Mike Béla, Grósz Miklós, László Ferenc/, Oláh Kálmán, Petes Gábor. Petri Józsefné megnyitván az ülést, szép szavakban üdvözli a megjelenteket s ismertetve az egyesület czéljait kéri, hogy a vésztői helyi bizottság megalakulását mondják ki. A jegyzőkönyv hitelesi tésére Hritz Károly és Szvetics Rezső választmányi tagokat kéri fel. A bizottság megalakulását egyhangúlag nagy lelkesedéssel kimondottnak nyilvánítják. Ennek értelmében Petri Józsefné kéri, hogy a tisztikart és választmányt válaszszák meg. Megválasztattak egyhangúlag: Elnökké: Dr. Barta Sándor. Társelnökké: Petri Józsefné. Alelnökké: Such István és Such Istvánná. Titkár és jegyzővé: Kolozsvári Gyula. Pénztárossá : Kovács Ida, Orvossá : Dr. Bartha Sándor. Választmányi tagok lettek : Tardy Lajosné, Csák Aladárné, Kolozsváry Elekné, özv. Dobozi Manóné, özv. Nagy Elekné, Horváth Gyuláné, Kotán Béláné, Bereczky Józsefné, Schwarcz Edéné, Ginstler Adolfné, Csákly Ida, Papp Alexandra, Csák Aladár, Horvath Gyula, Komlódi József, Mike Béla, ifj. Kohn Sámuel, Szwetics Rezső, Tardy Lajos, Sztnokov Antal, Grósz Miklós, Hritz Károly. Egyébként Vésztőn a hivatásának magaslatán álló, derék községi orvos: Bartba Sándor dr. pendítette men az eszmét, hogy Vésztő is akczióba lépjen a tüdőbetegekért. A jótékonyság híveit toborzó zászlót pedig egy gyöngéd szivü, nemes lelkű asszony : Petry Józsefné vette kezébe. A szervezkedés fáradsággal járó munkájában odaadó buzgóságot fejtettek ki: Such Istvánná, Kovács Ida, Such István és Kolozsvári Gyula. A felsorolt lelkes vezetők egyéni kiválóságának a szent ügy iránt átérzett lelkesedésének javára irható, hogy rövid pár hét alatt 80 rendes és 40 pároló tagot jegyezhettek a vésztői szanatóriumi bizottságba. Ez a szám még előreláthatólag növekedni fog. Az ifjú bizottság megalakulása után csakhamar a cselekvés terére lépett. A rendező bizottság felkeresésére, a tánczestély védnökségét a vármegye két nemeslelkü főúri asszonya: gróf Wenckheim Gézáné és gróf Wenckheim Dé- nesné grófnők vállalták el. Az ő nevüknek fénye már eleve biztató reményt nyújtott a mulatság erkölcsi és anyagi sikeréhez. A valóban elért szép sikerben találják fel a nemes szivü grófnék azt az elismerést, melyet a rendezőség a hála érzetével képes legőszintébben honorálni. Elismerés illeti Vésztő irgalmas szivü hölgyeit is, akik több mint 100 darab csinos és értékes nyereménytárgyat adtak össze a tombolához. A tombolajegyeket elárusító szép asszonyok és leányok lelkesítése egészen reális volt, midőn a szerencseszámokat Török A. és Társa módjára kiuálgatták: — Vésztőn . . , szerencséje megjön .. . Minden második tombolajegy nyer ! Hogy a tombola alatt sok kedves derültséget keltő mozzanat volt, kétségtelen. Alig zenditette rá a csabai Flóra az első csárdást, a pezsgő jó kedv már in floribus volt. Annyi szép leányt s menyecskét, oly sok kitűnő tánczosnőt, a vésztői kaszinó még alig látott nádfedeles kis hajlékában . . . Nemcsak helyből, de távoli vidékről is láttunk tündéreket, akik bájuk és bűvös táncukkal valóságos forradalmat szítottak a szmoking, frakk alatt epedő keblekben. Hogy ez nemcsak olyan riporteri frázis, a felől is biztosíthatjuk azokat akik a Sárrétet nem ismerik. A vésztői szanatóriumi bizottság büszke lehet a sikerre. A jótékonyság oltárára szánt áldozatot tetemesen növelte, az anyagi sikert számokkal is illusztrálva láthatja az olvasó. Csak fariseus lelkek szoktak hivalkodni a jótékonysággal. Az irgalmas szivet jó cselekedeteiben egyedül ezen krisztusi elv vezérli: »Boldogok az irgalmasok, mert ők is irgalmasságot nyernek.» E czikknek sem az a czélj-i, hogy egyéni hiúságnak tömjénezzen, annál kevésbbé, hogy jótékonyságot reklamirozzon. A vésztői szanatóriumi bizottság ezt nem is keresi, nem is kívánja. Átérzi annak minden tagja, hogy: «Az irgalmasok dicsősége saját lelkiismeretűkben van, nem az emberek nyelvén « Adomány a szanatóriumnak. Folyó hó 24-én Szarvason meghalt Gál Károly tímár, ki takarékossága következtében egy kis vagyonra tett szert. Az elhunyt embernek nem volt hozzátartozója s ezért összes vagyonát a gyulai tüdőbeteg-szanatóriumnak adományozta végrendeleti leg. A hagyaték mintegy 14 ezer korona készpénz és ingatlanból áll. Nagy előad is a gyulai szanatórium javára Ilyen czim alatt az „Aradi Közlöny“ pénteki szá mában a következő hirt olvastuk: Az emberiség öldöklő angyalai között a legkegyetlenebb a tüdő- vész. Nemcsak a statisztika sz imádatából tükröződik ez vissza, de az áldozatok életkorából is. A tüdővész áldozatai túlnyomó részben az ólet delén, a munkabírás teljeben dőlnek ki. Ez a sötét halálangyal a nemzetek vagyonának megszámlálhatatlan millióit őrli meg. Pedig nem lehetetlen ellene a küzdelem. A fejlettebb kulturállamok a czélszerü, modern és humánus intézményeknek mindsürübben kiépülő hálózatával küzdenek a legnagyobb romboló ellen és a számszerű eredmények bizonyítják, hogy a humánizmus nem folytat meddő viaskodást. Magyarországon a József kir. herczeg szanatórium egyesület áll ennek az emberbaráti czélnak szolgálatában s az egyesület minden alkalmat megragad, hogy anyagi erőforrásait gyarapítsa. A művészetek oltárain is meggyujtja fáklyáját s a művészi élvezetek fo rásain keresztül veszi igénybe a közönség áldozatkészségét. A múlt évi budapesti Caruso est is ennek a törekvésnek állott szolgálatában. Április hóban Aradon is rendeznek szanatórium estélyt, amely színházi est, mint művészi esemény is kimagaslónak Ígérkezik. A városnak a színigazgatóval kötött szerződése feljogosítja a várost, hogy a színpadot egyes ily czólokra iegónybe vehesse s a város a József kir. herczeg szanatórium egyesület felkérésére hozzá is járul a jótékonyczélu előadás mog'artásához. Április 9-én tartják meg ezt az előadást. Színre kerül Herczeg Ferencz kiváló színmüve : A dolovai nábob leánya. Gondoskodás történt, hogy a jótékonyság érzületén felül művészi vonzerők is serkentsék a közönséget a tömeges megjelenésre. A budapesti Nemzeti Színház két kitűnő tagja: Odry Árpád (Tarján Gida) és Náday Béla (Billitzky kadét) vesznek részt, mint vendégek az előadásban. Ezenkívül fellép Náday Ilonka, a kiváló énekesnő is, aki a közelmúltban Berlinben és Bécsben oly óriási sikereket aratott s akit Budapesten valósaggal ünnepelnek. A bájos művésznő, akinek arczképe az aradi korzó kirakatában látható, elsőrendű vonzereje lesz a jótékonyestnek. Érdekes egyéniség a zeneművész is, aki Náday Ilonka énekét kisérni fogja. Dienzl Oszkárt Aradon jól Lmerik. Leszkay alatt karmestere volt a színháznak. Hogy pedig az est vonzereje még inkább fokozódjék, jelen lesz maga a szerző: Herczeg Ferencz is és kíséretében Aradra jő Kiss József, az ünnepelt költő is, aki szintén közreműködik a szegény tüdőbetegek javára rendezendő estélyen. — A hélyárakat csak mérsékelten emelik fel, az egy koronán aluli jegyeket éppenséggel nem emelik. A színházi pénztár a holnapi naptól már elfogid előjegyzéseket. Kitüntetés. Ő felsége a király Schmidt Henrik orosházi járási őrmestert hosszú, hűséges szolgálatért a koronás ezüst órdemkereszttel tüntette ki. Az érdemjelet e hó 23-án adta át Schmidtnek Nagy Gábor csendőrezredes Debreezenben. Gyilkossági kísérlet. Folyó hó 20-án délelőtt Hézer Mihály lakatos berontott Brósz János Orosházi tanító lakására s ott Brósszal valóságos élethalál harczot vívott. Az eset a következőképpen történt: Brósz felesége a szobájában olvasott, mikor Hézer a konyhán át belopózkodott s egyenesen BrÓ8znéra rohant s rettonetes szitkozódás között fojtogatni kezdte. A lármára elősietett a házi-gazda is, ki feleségét kimentette Hézer kezei közül; ekkor ez Brószra rohant s revolvert rántott elő. Brósz a veszedelmes ember elől az utczára menekült. Közben Hézer Brószra rálőtt. Az utczaajtónál újból megkezdődött a küzdelem. A fenyegetett házi-gazda kívülről fogta az ajtót, Hézer pedig fel akarta szakítani. Yégre Brósz az ajtót hirtelen mozdulattal feltárta s az ekként megtán- torodott üldöző kezéből kicsavarta a revolvert s elhajította, s Házért pedig a földre-gyürte. Közben Hézor egy másik revolvert rántott elő s Brószra irányítva elsütötte. Szerencsére ekkor már odafutott a szomszéd fűszeres és gegédje, mely utóbbi éppen a lövés pillanatában fólrerántotta Hézer kezét s igy a golyó nem talált. Még ezután is bosszú küzdelem folyt, mig kicsavarhatták kezéből a revolvert. Az eset előzménye egy váltó-ügy, melynek során Brósz, mint jótálló 2000 koronát fizetett Hezerért s most, hogy teljesen pónzvesztett ne legyen, foglaltatott. miatt akart Hezer bosszút állni. A lövő döző ember önkényt jelentkezett a rendőrsé nel, hol letartóztatták. Esküvő. Folyó hó 22-ón délután fényes esküvő volt a <nabai izraelita templomban. Dr Holländer Lipót ügyvéd esküdött örök hűséget dr. Fáy Samu ügyvéd és megyebizottsági tag írónké leányának. Garázda legények. Mészáros János öcsödi gazdálkodó leányára, Katiczára szemet vetett Gombos Imre öcsödi legény, A leány nem utasította el Gombost, sőt úgy mutatta, hogy öröme telik a szerelmes legény forró ömlengéseiben. Egy ideig simán ment minden, de pár héttel ezelőtt K. Nagy Imre jómódú gazdalegény is udvarolni kezdett a szép leánynak. Ennek pedig, mint az természete» verekedés lett a vége. Mikor a két legény jól el- agyabugyálta egymást, felvetették egymásközt: hátha a leányt kérdeznék meg, arra nézve, hogy kihez húz a szive voltaképpen ? Mielőtt azonban megtettek volna e fontos lépést, alaposan bppiiyizáltak s úgy ruczczantak ki Mészárosók tanyájára. Nagy Imre egy vasvillát, társa meg egy revolvert vett magához. Nagy Imre beköszöntésképpen olyat ütött vasvillájával az ajtóra, hogy az nyomban beszakadt. Társa pedig egy sortüzet eresztett a házfalára, melyről csak úgy hullott a vakolat. Mészárosék az ostromra ijedten menekültek ki a szabadba. A két legény mindent összezúzott a lakásban s csak akkor mentek odébb, mikor az összecsődült tanyaiak meg akarták őket támadni. A két garázda legény ellen a bünfenyitő eljárást meginditoiták. Testvérharcz. Id. Tolnai Ferencz öcsödi lakó» Sándor nevű pazarló fiát gondnokság alá helyeztette, csak 1000 korona évi járadékot biztosított a részére. Az ebből eső havi zsebpénz azonban kevés volt a fiúnak s örökösen zsarolta a szüleit. Múltkoriban két Ízben fenyegette meg szüleit. Midőn másodszor is bekopogott, otthon találtakét bátyját, kik spjok védelmére botot fogtak s alaposan megrakták az öcsöket, ki ez elpáholásért gyilkossági kísérlet czimén vádat emelt testvérei ellen. Gyilkos szerelmes. Bérezi András békósföld- vári uradalmi munkás megszerette a majorban lakó Korcsok Annát, kit azonban hidegen hagyott a fiatal ember szerelme. Bérezi hiába kérte a leányt az hajthatatlan maradt. A fiatal legény-embert annyira elkeserítette e mellőzés, hogy e hó 14-ón egy forgópisztollyal háromszor mellbelőtta a leányt Bérczit a C8endőrség letartóztatta. Öngyilkosság. Békés községben Baji István 73 éves öreg ember felakasztotta magát. Hogy ezen végzetes tettét miért követte el, azt hozzátartozói sem tudják. Valószínű azonban az, hogy életunt- eágból vált meg az élettől. Nők a kaszinóban. Szarvas halad 1 Még pedig nagy léptekkel az egyenlőség felé. A szarvasi kaszinó kimondta, hogy a tagok női családtagjaikat is bármikor és bármelyik helyiségben szívesen látják. Rövidesen eljön tehát az az idő, midőn Szarvason a makaó mellett szép menyecskék drukkolnak, a dákókat meg róztázs arczu leányok forgatják . . . a fakanál helyett. A békéscsabai magántisztviselők és kereskedő ifjak egyesülete április hó 5-én saját otthona javára hangversenyt rendez, melyen résztvesznek Fráler Loránd, ki Gyulán már két Ízben hangversenyezett, továbbá Tarnay Lajos zongora művész és Farkas Vilma hegedű művésznő a következő műsorral. I. rész: 1. Tárnái Alajos zongorajátéka. 2.
