Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-17 / 20. szám
2 BÉKÉS 1908. május 17. Társadalmi mozgalmaink között, igaz elismeréssel emlékezik meg Pál Ernő, orosházi polgári iskolai tanár vezetése mellett alakult és működő szabad líceumról, melyet korunk társadalmi és közigazgatási feladatai között elsőrendüeknek ismer fel. Ennek hatása alatt, az Orosházán elért érdeklődést látva, helyén valónak tartja a vármegye alispánja, hogy hasonló és ingyenes oktató előadások télen át vasárnaponként a vármegye minden községében fokozatosan és tervszerűen rendeztessenek. Az erre irányuló akczió szervezésére egy állandó kőzmivelödési bizottság megalakítását hozza javaslatba, mely bizottság működésének anyagi támogatására 1000 koronát kér megszavaztatni. Nincs kétségünk az iránt, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai a szellemélet közigazgatásában rejlő kötelességeiknek méltó tudatában vannak s azon körülmény teljes mérlegelésével, hogy a fokozott szellemi élet, a műveltség, az ember boldogulásának, rendeltetésszerű életének legfőbb követelménye, nem fog szűkkeblűén elzárkózni az indítvány elől s a nemes czélra szánt aránylag kicsiny összeget szives-örömest bocsátja alispánja rendelkezésére. A rendes közgyűlés egyeteme ezúttal fontos jogokat is fog gyakorolni, mert igen előkelő állásokat, — melyek időközben elhalálozás folytán üresedtek meg, — választás utján tölt be. Ennek folytán, — tekintve, hogy a bizottsági tagok érdeklődésének középpontját mindig a tisztviselői választások képezték, —• alapos kilátásaink vannak arra, hogy a bizottsági tagok ez alkalommal eddig régóta tapasztalt, tekintélyes szép számban fognak egybeseregleni. A választás alá kerülő állások közül legfontosabb első sorban az árvaszéki elnöki szék, — mely Jantsovits Péter elhalálozásával üresedett meg. Ámbár a pályázati határidő úgy erre, mint a többi állásra nézve, * * jcsak a holnapi napon jár le, mégis valószínű, hogy a pályázók legnagyobb része már benyújtotta kérvényét. — Az elnöki állásra két pályázó jelentkezett és pedig egyik a jelenlegi helyettes elnök, Sárosy Gyula, a másik Szabó Emil árvaszéki ülnök, akik között előreláthatólag, erős küzdelem lesz. Az elnöki állás betöltése folytán megüresedő ülnöki állásra és a Somogyi Ákos elhalálozásával megüresedett másik ülnöki állásra pályáztak: Schmidt Iván jelenlegi árvaszéki jegyző, továbbá dr. Stojanovich Szilárd gyulai szolgabiró, Dubányi Imre belügyminiszteri számvizsgáló, a vármegyének öt éven volt tisztviselője, városunk szülötte, Szirbik Bálint dr. gyulai lakos végül dr. Kiss László közigazgatási gyakornok. A Schmidt Iván megválasztásával megüresedő árvaszéki jegyzői állásra pályáztak : dr. Kiss László, Körös Lajos, városunk szülötte, dr. Bodoky Géza, dr. Vangyel Endre közigazgatási gyakornokok és dr. Szirbik Bálint gyulai lakos. A közgyűlés tárgysorozatának többi részéről jövő számunkban. Tárgysorozat a vármegye törvényhatósági bizottságának május 25-én tartandó rendes ülésére. 1 A vármegye alispánjának jelentése a vármegye közállapotáról s a februári közgyűlés óta történt közérdekű eseményekről. 2 A vármegyei számonkérőszék jegyzőkönyve a tisztikar tevékenységéről. 3 A vármegyei árvaszék jelentése az árvaügyek 1907. évi állásáról. 4 A kijelölő választmány megalakítása. 5 A megüresedett árvaszéki elnöki és ülnöki, valamint az ezek betöltése folytán esetleg megüresedő árvaszéki ülnöki, III. osztályú aljegyzői és egyéb tiszti állásoknak választás utján való betöltése. 6 Péter András központi választmányi tag lemondása s ezzel kapcsolatban a központi választmányban 1 tagsági helynek választás utján leendő betöltése. 7 Kiss István törvényhatósági bizottsági tagnak lemondása folytán a várm. állandó választmányban, a kórházi bizottságban s a községjegyzői nyugdíj választmányban megüresedett egy—egy tagsági helynek betöltése. 8 A siketnémák aradi intézetének felügyelő- bizottságába két bizottsági tag megválasztása. 9 A törvényhatósági népnevelési bizottság kiegészítése. 10 A m. kir. belügyminiszter ur rendelete a rendezett tanácsú városok tisztviselőinek összeférhetetlenségi ügyében. 11 A m. kir. földmivelésügyi miniszter leirata, a dobozi kettős körösi hid építési költségeiből 40000 kor, elvállalása tárgyában. 12 A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur rendelete, a dobozi, remetei és szeghalmi örös-hi-k dák hordképességének ügyében. 13 A m. kir. belügyminister leirata, a magyar numizmatikai társulat támogatása tárgyában. 14 A m. kir. kereskedelemügyi minister ur rendelete, a szarvasi járásban lévő törvényhatósági utak műszaki szolgálatának ellátása ügyében. 15 Zólyomvármegye körirata, a vármegyei tisztviselők javadalmazásának végleges rendezése tárgyában. 16 Csongrádvármegye átirata, az Orosháza — gádoros—nagyszénási törvényhatósági ut egy része vitás tulajdonjogának rendezése iránt. 17 Barsvármegye körirata, a sertésorbáncz, a temesvári gazdasági egyesület körirata, a lépfene elleni védőoltás kötelezővé tétele iránt. 18 Győrvármegye körirata, a községi és körjegyzők által végezhető magánmunkálatok tárgyában. 19 Trencsénvármegye átirata, a mezőgazdasági szeszgyárak vizsgálatánál követett eljárás ellen felirat intézése iránt. 20 A vármegyei házi pénztár 1907. évi zárószámadása. 21 A vármegyei állandó bíráló választmány jogerős határozata, Gryneusz György tótkomlósi megyebizottsági taggá történt megválasztásának megsemmisítése tárgyában. 22 A vármegyei igazoló választmány határozata, Szarvas községben a III, alkerületben, Endrödön s Békésen a II. alkerületben történt megyebizottsági tagválasztás tárgyában. 23 A m. kir. belügyminister ur rendelete, a közkórház kibővítése tárgyában s ezzel kapcsolatosan a kórházi bizottság előterjesztése a Balog-, Gergely- és Yerböczi-féle telkek megvétele tárgyábant 24 A vármegyei, közkórház 1909. évi költség- vetése. 25 A vármegyei közkórbáz 1907. évi számadása. 26 A vármegyei közkórházi bizottság előterjesztése, dr. Luxeuburger György tiszteletdijáuak megállapítása ügyében. 27 Ugyanannak előterjesztése a korboncztani intézet Benőid világitása tárgyában. 28 A vármegyei közkórházi bizottság előterjesztése a közkórház különböző pénztárainak megszüntetése tárgyában. 29 A vármegyei közkórház megvizsgálásáról felvett jegyzőkönyv. 30 A közkórház igazgatójának kérelme, a gyula Menyhárt-bid ócska anyagainak a kórház részére leendő átengedése iránt. 31 A vármegyei közkórház részére szállítót, tűzifa vámdijmentességi ügye. 32 Feuer Márk czég felebbezése a kórházi cselédruházatok vállalatba adása ellen. 33 özv. Jancsovics Petemé kérelme özvegyi nyugdíj, gyermeknevelési járulék és kegydij iránt. 34 özv. Somogyi Ákosné kérvénye özvegyi nyugdíj, gyermeknevelési járulék és kegydij iránt. 35 özv. Oláh Györgyné segély vagy kegydij iránti kérvénye. Tóth Kálmán, Bálint Ferencz, Hölczer Kálmán és Papp István vármegyei alkalmazottak segély iránti kérvénye. 36 Gyurik János volt szarvasi járási tisztihajdu kérelme 600 korona végkielégítés iránt. 37 Néhai Jancsovics Péter és Somogyi Ákos fizetési előlegeinek törlése iránti előterjesztés. Karácsony hetén szakadatlanul hullott a hó. A szél belekapaszkodott néha az ablakba s megrázta a kis házikó ajtóit. Kint a szabadban rémületesebb a téli zivatar. A szél süvöltve zug végig a térségen. Nincs akadály, ami megzavarja az útját ... Nagyanyó az ablak mögül nézte a vihart. Eassankint beletörődött a lelke a csapásokba s el tudta nézni nyugodtan, órák hosszat az akácz- fás utat. Teste is elfáradt. Megöregedett csontjait csak tipegve tudta már vonszolni az ablaktól a nyoszolyáig, akkor is rikácsoló, nehéz köhögés fullasztotta. Az öreg cseléd benjárt a faluban, karácsonyi misén. Nagyanyó azt leste. Várta a hireket az emberek körül. * A süket béres üzenetet hozott a faluból. Nagyanyónak elakadt a hangja, amint hallgatta. Az öreg gazda meg akar térni, vissza akar jönni az elhagyott nagyanyóhoz. Töredelmesen, bűnbánóan üzente, hogy hazajön. Karácsony estén már otthon akar térni nyugvóra. Beteg. Az Isten is megáldja nagyanyót, ha nem engedi idegen helyen lehunyni a két szemét. Nagyanyónak megeredt a könnye. Jó darabig csak maga elé bámulva állt az ablak mellett, ahogy fölemelkedett a székről. Aztán szemét törülve tuszkolta vissza az öreg bérest. — Eredj fiam, eredj ! Baja ne essék, a mig kihozod a havas utón. Az öreg cseléd nem hallott egy szót se. Csak a nagyanyó szeméből olvasta ki, hogy visszahozhatja a gazdát. Odakünn mintha még hatalmasabb erővel dühöngött volna a zivatar, de az öreg ember felvillanyozva vágott neki az akáczfás útnak. Nagyanyó föl-alá tipegett a házban. Rendezgette az öreg bútorokat. Ráhúzta a gazda ágyára a legszebb huzatot. Valamikor fehér volt az a huzat, a nászágyon volt tán utoljára, de az idő megsárgította. A fiókos szekrény legalsó rekeszéből az asztalra került egy régi kupakos pipa. Az öreg gazda kedves pipája. Nagyanyó türelmetlenül állt az ablaknál. Talán esküvője napja jutott eszébe, akkor várta ilyen lázasan a gazdát. Aszott, sárga arcza, mintha belepirult volna az emlékezésbe. Ruháján rendbe szedte a ránczokat, fehér hajszálait reszkető kezeivel hátrasimitotta. Hosszú évek óta először nézett hálás szemmel az akáczfás útra. A nagy hó miatt nem láthatta, jön-e már valaki rajta. A fehér mezőből csak a hóval boritolt fakoronák emelkedtek ki. Nagyanyó fejét gond töltötte el: a nagy hó miatt hogyan jön az útról a házikóba a betek gazda ? Kinyitotta az ajtót. Az üvöltő szél visszalökte nagyanyót a falnak. Minden erejét összeszedte s az akáczfák irányában lapátolni kezdte a havat. Nem törődött vele, hogy mind magasabbra emelkedik előtte a hómező. A hidegtől megkékült arcczal csak küzdött a rettenetes hófúvással. Erőtlen kezeivel, amig egy lapáttal félre tudott hajítani a hótömegből: két annyi hullott a helyére. A szél egyre csapkodta roskadozó testét s összeszoritott ajkai mozogtak az erőlködéstől. S az akáczfás ut felé csak nem akart elfogyni a hó. A szél se lett csöndesebb, a hóesés se szűnt meg. Nagyanyó hiába küzdött ellenük. Erőtlen kezéből kiesett a lapát. A faluból jövő karácsonyi harangszót már nem hallotta. Fuldo kolva még oda tudott vánszorogni a falhoz, aztán leroskadott a kunyhó ajtójában. Amint elterült a földön, üveges szemei az akáczfás útnak fordultak. S az utón a hózivatarral hadakozva, leszorított fejjel jött nagyanyóhoz az öreg gazda.