Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-23 / 34. szám
1908. augusztus 23. BÉKÉS 3 születési anyakönyvi kivonatot, ujraoltási és iskolai bizonyítványt tartoznak magukkal hozni. A felvételkor a mellékdíjak és az.első félévi tandíj előre lefizetendő. A beírás a Károlyi Sándor-utczában levő uj iskolaépületben történik. A gyulai áll. elemi iskolákban a beiratások szeptember hó 1-től 13-ig bezárólag délelőtt 8—10, délután 3—5-ig a fiú (volt polgári) iskolában tartatnak meg. A beíráskor minden egyes gyermek, ki előző évben bármely iskolában is tett vizsgát, erről érvényes bizonyítványt (értesítőt) felmutatni, valamint a 80 fillér beirási és nyugdíj-járulékot lefizetni tartozik. A jävito vizsgát tenni szándékozók pedig felhivatnak, hogy e körülményt legkésőbb szeptember 1-éig az igazgatónak jelentsék be. A tanítás szeptember 14-én kezdődik. Igazgatóság. A gyulai iparosinas-iskolában az 1908—9. tanítási évre szóló beírások a következő sorrendben lesznek: Szeptember 9-én, szerdán azok a tanulók vétetnek fel, kik a múlt tanítási évben az előkészítő osztályba jártak, 10-én, csütörtökön az I-ső, 11-én, pénteken a Il-ik, 12-én szombaton a III-ik osztályt végzettek, végre 13-án, vasárnapon azok az inasok, akik még nem jártak inasiskolába. A beírások köznapokon este 5—6 óráig, vasárnapon délelőtt 8-tól 10 óráig történnek. A felvétel alkalmával a tanoncz- szerződés bemutatandó. Pál Ernő Orosházán marad. Megírtuk, hogy Pál Ernő polg. isk. tanár, az iparos tanoncziskola igazgatója, b a Szabad Lyceum elnöke, Orosházáról el akart távozni, 8 e czélból egy más vidék polgári iskolájához igazgatói állásra pályázott. Arról is hirt adtunk, hogy Orosházán ennek a pályázatnak hírére mozgalom indult meg, melynek az volt a czélja, hogy Pál Ernő részére Orosháza székhelylyel igazgatói czim és jelleg szereztessék kárpótlásul a szinte bizonyos előléptetésért. E mozgalomban résztvettek Orosháza összes vezető emberei, s csatlakozott hozzá a vármegye is. A miniszter engedett is kérelmüknek. Pál Ernő megkapja az igazgatói czimet és jelleget s igy Ígérete szerint továbbra is Orosházán marad, ami az orosházi kulturális és társadalmi viszonyoknak bizonyára a jövőben is nagy hasznára fog válni. 3871 — 1908. szám. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1908. évre előirt nyilvános számadásra kötelezett egyleti és III. osztályú kereseti adó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a értelmében folyó hó 23—31-ig bezárólag, 8 napra a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését kővető 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1908. augusztus hó 21-én. Dr. Bucskó Koriolán 378 1—1 főjegyző, h. polgármester. Hírek. A király születésenapját az idén is a szokott nagy parádéval ünnepelték meg a katonaságnál és a hivatalos világban. Délelőtt 9 órakor a belvárosi templomban volt istentisztelet, melyen a hatóságok Ljei és a hivatalnoki kar vettek részt. A katonaság ünnepélye a gyakorlótéren tábori misével kezdődött, melyen Rácz Gyula róm. kath. segédlelkész fungált. Utána az ezred diszmenetben defilirozott el Fischer Dezső alezredes — helyettes ezredparancsnok — előtt. Délben a tiszti étkezdében diszebéd volt. Szent István napja. Az első magyar koronás király, Szent István, emlékünnepén ünnepi isteni tisztelet volt a nagytemplomban, melyen a tisztikar és a hivatalok vezetői és tagjai teljes számban jelentek meg. Kitüntetések és kinevezések. A király, osztrák császárságának 60-ik érfordulója és születésnapja alkalmából a hadseregben bőven hullott a rendjel és a csillag. A gyulai m. kir. 2-ik számú honvédgyalogezredre a következő kitüntetések és kinevezések estek : A Ferencz József rend lovagkeresztjét kapta Thúry Sándor százados, a katonai érdemkeresztet kapta Fischer Dezső alezredes és Kontz Ödön százados. — Egyben a király Ruff Ferencz századosnak és Szászy József főhadnagynak a „Signum laudis“ éremmel a legfelsőbb megelégedését adatta tudtul. Végül Fóris Ágoston törzsőrmester a koronás ezüst érdemkeresztet kapta. Honvéd- ezredünkben hadnagyok lettek : Herbst Ernő és Rozsnyai László végzett honvédhadapród iskolások, tiszthelyettesek lettek : Nagy László, Csipkés Ernő, Nagy Ferencz és Gyurián Béla. Bossányi Bélát, Bossányi Béla ny. százados fiát szintén liad- nagygyá nevezte ki a király és szolgálattételre a szegedi 5-ik honvédgyalogezredhez osztotta be. Uj ezredparancsnok. A gyulai 2-ik honvéd gyalogezred uj ezredparancsnokot kapott báró Bothmer Árpád kassai honvédezredes személyében. A királygyakorlatokra már az ő vezetése alatt vonulnak derék honvédeink. A csabai 101.-ik cs. és kir. gyalogezred több tisztje is részesült a királyi kegy kifejezésében. Frank Liboriusz hadtestparancsnok, a Ferencz Józ8ef-rend nagykeresztjét kapta. Katonai érdemkeresztet kapott Elmer Albert százados; legfelsőbb elismerésben részesültek : Pommershaim Ottó, Nagy Dezső századosok, König Ferenez főhadnagy és dr. Steinhaus Oszkár ezredorvos. — A legénység deczember 2-án részesül kitüntetésben. A császárjubileum alkalmából ugyanis O felsége augusztus 10-én kiadott kéziratával uj érdemkeresztet alapított, mely „katonai jubileumi kereszt“ nevet viseli. Ezzel a hadsereg két évet szolgált legénysége lesz kitüntetve. A debreczeni püspökválasztás. A tiszántúli református egyházkerületnek, amely a békés bánáti egyházmegyét is magában foglalja, izgalmakban bővelkedő napja volt augusztus 19-ike, amikor a választás eredménye nyilvánvalóvá lön. Kevés választás iránt nyilvánul meg akkora érdeklődés az egyházban és a társadalom minden rétegeiben, mint aziránt, mely most a kálvinista Rómában lezajlott. Hetek óta állandó figyelem kísérte a napisajtóban a választási’ híreket s a küzdelem elejétől fogva eldöntetlennek látszott. Már egy héttel ezelőtt bizonyos volt, hogy abszolút többséget egyetlen jelölt sem kap s csupán az a kérdés lebegett az érdeklődők szeme előtt, hogy a három püspökjelölt : Dicsőfi, Balthazár és Erős közül, akik állandóan előtérben állottak, ki fog leszorulni a pótválasztásról. Az eredmény szenzáczióval szolgál. Balthazár Dezső dr. esperes neve ugyanis teljesen lekerült a püspökjelöltek közül s a végleges harcz a pótválasztás alkalmával Dicsőd József és Eröss Lajos között fog lefolyni. Ez mindensetre meglepő fordulata a szavazatok felbontásánák. Mert arra számítottak legkevésbé, hogy Balthazár Dezső már az első választás alkalmával kiessen a komoly jelöltek közül. Balthazár Dezsőnek a porondról való leszorulta azt jelenti, hogy a békésebb, az egymást megértő irányzat került felszínre. Balthazár a radikális eszközökkel való előrehaladás embere, mig Dicsőfi és Erőss a református egyház ügyeinek intézésébe azt a szellemet akarják átvinni, mely minden megrázkódtatás nélkül, az erőnek józan összefogásával készíti majd elő a magyar reformátusokat a jövő eshetőségeire. A szavazatszedő küldöttség Dégenfeld József gróf elnöklete alatt szerdán reggel kilencz órakor fogott hozzá a szavazatok megszámlálásához. A küldöttség munkája körülbelül három órát vett igénybe s a szavazatok szenzácziós eredménye dél- felé jutott nyilvánosságra. Az eredmény meglepő. A szavazatok a következőkép oszlottak meg: Dicsőfi József 231, Erőss Lajos 227, Balthazár Dezső dr. 184, Dávidházy János 116. Az elnök, miután kihirdette a választás eredményét, egyszersmind kitűzte a pótválasztás határidejét, mely Dicsőfi és Erős között fog lefolyni. A szavazatok beadásának határideje szeptember 21-ike. A szavazatok közül többéit formai okok miatt vissza kellett utasítani. Egyházmegyei jegyzőválasztás. A békésbánáti ref. egyházmegye világi jegyzői állására beérkezett szavazatokat múlt héten bontotta fel Hódmezővásárhelyen egy bizottság Papp Imre lelkész elnöklete alatt. A Szavazás azonban nem vezetett eredményre, mert dr. Oláh Antal öesödi ügyvéd 28, dr. Csáky Lajos 27 és Domokos István csabai járásbiró 27 szavazatot nyervén, abszolút többséget egyik sem kapott s igy Dombi Lajos esperes uj választást fog. elrendelni. Szakadás az arad—békési ág. ev. egyházmegyében. Az aradi ev. egyházközség múlt vasárnap tartott rendkívüli közgyűlésén kimondotta, hogy kiválik az arad-békési egyházmegyéből és a csanád- csongrádi egyházmegyéhez csatlakozik. Régebben kifogásolta ugyanis már az aradi egyházközség presbitériuma azt, hogy az egyházmegye kebelében felelősség nélkül izgató emberek akarata érvényesül, minek következtében már eddig is észrevehető a hanyatlás a különben virágzó egyházmegyében. Paraszt elemek szorítják ki az intelligens osztályt a vezetésből s olyan irányt követ a beju'ott új elem, mely az egyházmegye magyarságára és fejlődésére károsan hat. A múlt évben az Aradon tartott egyházmegyei közgyűlésen például megtörtént az, hogy egy békésmegyei lel kész indítványára a közgyűlés tiltakozó feliratot intézett a kormányhoz az uj népoktatási törvény ellen. Az aradi királyi ügyészség vádat is emelt emiatt egyes szenvedélyes agitátorok ellen s a vizsgálat ebben az ügyben még most is folyik. Ilyen és hasonló okok miatt az aradi egyházközség presbitériuma múlt héten tartott ülésén elhatározta, hogy rendkívüli közgyűlésre hivja egybe az egyházközséget s ezen elhatározznk a kiválást. A vasárnapi közgyűlést, amelyet Institoris Kálmán, Arad volt polgármestere, egyházmegyei felügyelő vezetett, délelőtt 11 órakor tartották az aradi lutheránus templomban. A presbitérium javaslatát Lautner Mátyás tanító terjesztette a közgyűlés elé. Az indítvány értelmében azután kimondta a közgyűlés a kiválást s elhatározta, hogy eme szándékát az idei egyetemi zsinat elé Írásban is eljuttatja. Érdekes, hogy az arad—békési egyházmegye már csak 1/3 része a régi egyházmegyének, mely annak idején három részre osztatott : arad-békésire. bókés-csanádira és békés-csongrádira s most az egyik megoszlott rész hívei közt is visszavonás állt be. A kiválás az őszi zsinat határozata után végleges lesz. A gyulai nöegylet Gyulán ma, aug. hó 23-án, a Göndöcs-népkertben és a pavilion termeiben, a szegény gyermekek felruházására fordítandó tiszta jövedelemmel népünnepélyt és nyári tánczvigalmat rendez. A népünnepély kezdete délután 3 órakor, a tánczvigalomó este fél 9 órakor. Belópő-dijak ; A népünnepélyre személyenkint 30 fillér ; gyermekeknek 20 fillér. A tánezmulatságra személyjegy 2 kor. Családjegy 5 kor. Kedvezőtlen idő esetén a délutáni ünnepély az „Erkel“ színkörben, a táncz- estély a pavillonban tartatik meg. A népünnepélyen czigányzene játszik. A sátrakban virágot, játékokat, tréfás tárgyakat, confettit, világposta levelezőlapokat, czukorkákat, süteményeket, pezsgőt stb. árusítanak a felkért leányok és pedig: Haviár Miczi, Nuszbek Juliska, Kovács Erzsi, Nagy Stefi, Dutkay Erzsi, Baranyik nővérek, Rombay Lili, Bossányi Erzsi, Sál Mariska, Vlagyovics Mariska, Mold Mariska s Geist Rozina. Az ünnepélyre külön meghívók csakis a tánezmulatságra küldettek szét. Magára az ünnepélyre falragaszok hívják meg a nagyközönséget. A nőegylet ezen mulatsága iránt az előzetes reklám nélkül is nagy érdeklődés mutatkozik és remélhető kedvező időben úgy az erkölcsi mint az anyagi siker biztosítottnak mondható. Az anyagi sikert máris biztosítják az eddig tett nagylelkű ajándékok, igy gróf Wenckheim Frigyesné, az egylet elnöknője s legnagyobb jól tevője 160 koronát, gróf Wenckheim Denesné 50 drb játéktárgyat, János Józsefné édes tésztát, Braun Mórnó virágot és gyümölcsöt, özv. Reinhart Józsefné, özv. Rombay Zsigmondné, özv. Bayer Mártonná 2 — 2 koronát, dr. Karácsonyi János kanonok 5 koronát küldtek, mig Hackl Ferencz uradalmi főkertész virággal látja el az elárusitást.
