Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-15 / 46. szám
1908. november 15. BÉKÉS 7 fogorvosi rendeléséről. 24. Dr Luxenburger G)örgy: Néhány szó a száj- és fogápolásról. 25 Dr. Kncz- •V'nszky János : A sebészeti osztály uiükökese az 1907. évben. A jelentést a gyulai Corvina nyomda álliiotta ki csinos formában. Kálmán Farkas zenei gyűjteménye. A gyomaiak költői lelkületű reformálus lelkésze Kálmán Farkas immár az anyaföld edes nyugtotadó öleben piheni ki az élet fáradságait. Munkálkodásban gazdag, érdemes életet élt s halála nagy veszteséget jelen tett nemcsak egyházi, de világi vonatkozásban is. Az elhunyt lelkész ugyanis hivaiott és buzgó gyűjtője és rajongó hive volt a régi magyar muzsikának és csak nemrégiben kiadott „Kurucz nótái“ általános elismerést és feltűnést keltettek a hozzáértők között. Most mint fővárosi lapok jelentik, a Tudományos Akadémia kézirattára rendkívül becses zenei gyűjteménnyel gyarapodott. Az Akademi megvásárolta Kálmán Farkas, volt gyomai református lelkész gazdag zenei gyűjteményét, ame ybeu «ok régi magyar nótás könyv és nagybecsű zenehistóriai adat van fölhalmozva. Ezek között va> több unikum is. A gyűjteményt most rendezik. A Petőfi Társaság ajándéka a közönségnek. A Peiőfi Társaság kiadásában igen érdekes és ere delére felette érdekes diszmű jelent meg november hó folyamán a könyvpiaczon. Ez a diszmű Petőfi összes művei. A hatalmas könyv, mely a nyomda és könyvkötői technika egyik kiváló produktuma, ugyanabban az alakban és ugyanolyan nyomtatásban jelenik meg, mint az 1847-es nagy Petőfi- kiadás, a melyet a költő önmaga rendezett sajtó alá s a melyből a mai nemzedékre csak nehány fél ve őrzött példány maradt. A Petőfi Társaság elhatározta, hogy a Petőfi-kultusz fejlesztése érdekében, de egyszersmind hálája jeléül, mindazok nak, a kik a most kibocsájtott egy koronás Petőfi sorsjegyeknek terjesztésében segítségére lesznek és legalább is 40 dtb sorsjegyet vesznek, vagy isme rőseik köreben elhelyeznek, ajándékképen, emlékül megküldi Petőfi összes műveinek ezt az értékes kiszköietét, a mely a könyvpiaczon 20 korona bolti árban kerül forgalomba. Lelki tavasz. Vettük a következő sorokat: Előfizetési felhívás »Lelki tavaszt czim alatt gyermekek, ifjak és leányok részére a folyó évi karácsony előtt imádságos könyvet szándékozom közrebocsátani A kötet a következő imádságokat fogja tartalmazni: I. rész. Vasárnapi és hétköznapi imádságok. II. rész. Ünnepi imádságok. III. rész. Az élet különböző viszonyaira vonatkozó imádságok. IV. rész. Alkalmi imádságok. V- rész. Függelék. A nm ára előfizetőknek fgyszerü vá-zonkötésben 2 korona, diszes vászonkötósben (aranyozva) 3 korona. Finom bőrkötésben, kapocscsal 5 korona. Gyűjtőknek 10 példány után egy tiszteletpéldányi adok. Az előfizetési összeg beküldésére a mű megjelenése idején fel fogom hívni a megrendelőket. Ugyancsak nálam kaphatók a következő munkáim : „A Lelek kenyere az Ige“, egyházi beszed, kötet ára 4 korona. „Ünnepi beszédek.“ Ara 2 korona 50 fillér. „Miatyánk.“ Egyházi beszédek. Ára 2 K. „Balzsam.“ Imádságos könyv. Ara vászonkötésben 1 korona 60 fillér, bőrkötésben 4 korona. Hűtestvéri üdvözlettel Orosháza, 1908 október 20. Kovács Andor, ev. lelképz. Almanach 1909-re. Régi aforizma, hogy a könyv az ember legjobb barátja, de ez az igazság örökre az marad. Igaz voltát különösen ilyenkor a téi közeledtével érzi az ember, amikor a duruzsolt kályha mellett, télies lámpafónynéi, meghitt csendben magára maradt és a szeszé yesen változó idő valósággal elzárja a világtól és barátaitól. Az ember ilyenkor a könyvekhez fordul, leghübb barátaihoz, akik érdekes történeteket, szivet es lelket fel- melegitő meséket mondanak el nekünk. Ilyen hü és megbízható barát az Almanach. Tél közeledte- vel minden esztendőben megjelenik. Hü, pontos és figyelmes. A virágoktól árva asztalra gyöngéden leteszi virágcsokrát, amelyet az irodalom legszebb és legiidebb virágaiból kötöttek csokorba. És aki a magyar irodalom leggyönyörűbb virágait igy -csokorba fűzte, az nem más, mint — Mikszáth Kálmán. Ő volt. már az Almanach megszületésekor az, aki az irodalom kertjéből gyöngéd és figyelmes szemmel kiválogatta azokat az Írókat, akiknek műveit e csokorba belé foglalni kívánta és most is, az elbeszélő irodalom évkönyvének tizenötödik évfolyamában, szintén mai irodalmunk jeleseinek leggyönyörűbb alkotásait találjuk. Igazi értékeket kapunk e gyűjteményben. De az Almanach érték mérője maga a siker is, amely minden esztendőben « vállakózást koronázza. Ma már két évtizedes az Umeuach élete, ami már valóságos kis jubileum és ><z olvasó közönség minden esztendőben szinte lürelmntlonül várja a téli könyvpiacz e pontosan m"gjelenő vendegét, aki n-igy kritikai körültekintéssel gondoskodik legnemesebb szórakozásáról. Ez a körültekintés pedig abban áll, hogy a mai magyar iroda'omnak valamennyi jelese önmagához méltó munkával van képviselve ebben az évkönyvben. Különböző irodalmi irányokat képviselő, különböző hangokat megütő, de belső értekben együvé tariozók és törekvésben egy utón haladó Írók kerülnek itt össze, hogv nemes szórakozásban gyönyörködtessék azokat, akik az Almanachnak már regi hivei és akikaminden esztendőben türelmetlenül várják ennek az értékes köpetnek megjelenését, hogy azt megvegyék és elolvassák utolsó soráig. Ez pedig a könyv szokatlan olc-óxágt mellett igen könnyű szerrel elérhető, mert hiszen az igen szép vakos I-ötét ára csak 2 korona. Az idei kötetben a következő magyar Írók írtak egy egy novellát : Szikra, Lovdi Károly, Hevesi József, Ambrus Zoltán, Farkas Pál, Scossa Dezső. Gá'donyi Géza, Krúdy Gyula, Zöldi Márton, Vér- tégy Gyula. Pékár Gyula, Rákosi Viktor, Lörinczy György. Herczeg Ferencz, Bársony István, Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor. Az Almanach Singer és Wolfner (Budapest, Andrássy-ut 10. kiadásában ielent meg. Ara 2 kor. T rczarovatunkban Mikszáth Kálmán pompás előszavát közöljük mutatóul. ZEseteüs:Boldogult Oláh György vármegyei főügyészt hosszas betegeskedése idején egyik gyulai ügyvéd helyettesítette hivatalában, aki csak időnként ment be a főügyészi irodába Dr. Fábry Sándor akkori alispánnak gyakrabban volt hivatalos tárgyalni valója a helyettessel, amikor rendesen egy vármegyei hajdúval elüzent az ügyvédi irodába s őt magához kérette. Megtörtént gyakran, hogy a fiskális egyéb munkája miatt, nem állhatott az ali-pán rendelkezésére. Ilyenkor két portorikót nyomott a küldöncz markába : Mondja meg az alispán urnák, hogy nem talált itthon! Egy napon ismét beállít egy hajdú az ügyvédhez, hogy az alispán sürgősen kéreti. Az ügyvéd kapja a kabátját és nyomban elindul a megyeházához. Mikor a református templomhoz ér, megszólal a háta megett kullogó hajdú, alázatos hangon : »Tekintetes ur instálom, — engedelmet kírek, — nem hivatja az alispán ur!« — Hát mi a fenének jött értem ? — Hát kirem, csak két szivart szerettem vóna... * Bekopogtat egyik vékony dongájú fiskálisunkhoz a napokban egy füzesgyarmati terebélyes magyar s tétovázva néz széjjel : — Nem tudom, jó helyen járok-e, kérem szeretettel. Az ügyvéd urat keresném. Az írnok a belső szobába utasitja. — Adjon Isten ! A tekintetes ügyvéd úr az tulajdon személyiben? — Én vónék! Erre a magyar végig méri tekintetével a fiskálist, sarkon fordul s távozóban visszaszól: — Na akkor máshova megyek, az ur ugyan ne liizzek meg az en zsíromon. * Czira Gergely urammal, a békési községi hitelszövetkezet derék pénztárnokával történt az alábbi eset, amikor még községi főpéuztárnok volt : Farkas Samu bácsi békési kereskedő, valami községi tartozását űzette be, amiről Cúra uram szabályszerű nyugtát állított ki. Farkas bácsi kérdőre vonja a pén* tárnokot, hogy miért nem irta neve után az »űrt czimet. Hja kérem sajnálom, ez hivatal és hivatalosan senkinek sem dukál az úr titulus. — Farkas bácsit nem elégítette ugyan ki a magyarázat, kalapja után nyúlt s folytonos hajlongások között búcsúzott a hivatalból : — Jó, hogy tudom : Czira Gergely ; ajánlom magamat Czira Gergely; ásszolgája Czira Gergely ! Ez a köszönés azóta Békésen szálló igévé vált. * Vármegyénk egyik szinmagyar községének kaszinójában böngészi egy úri ember a Fliegende Blättert. Nem lévén otthouös a Schiller nyelvében, gyakran kénytelen egy-egy ismeretlen szónál igénybe venni valamelyik olvasó szomszédjának segítségét. Ugyan kérem Imre bácsi, — kérdi egyszer egyik öreg tanító bácsit, — mit jelent ez a szó : Aufregung f Imre bácsi felteszi pápaszemét, nézi az ismeretlen kifejezést, végre megszólal: »Én sem tudom kérem, nyilván idegen szó lesz.t * Egy hajlott korú csabai tót atyafi, szorgalmasan aratgatta a nyáron kis földecskéje termését. A szomszéd uradalom munkásai több munkabért, kevesebb munkaidőt követelve, letették a kaszát. Andris bátyánk korholni kezdi a sztrájkotokat. — Hej! hej! mégse nem jól van ez. Nem úgy van most, mint mikor én voltam legény. Kicsi munkaidő, nagy fizetés, mindig csak sztrájkolni. Hát, a kend legény korába mennyit dógoztak az aratók, — kérdi egy a csoportból ? Aj! áj! hát a látásiul a vakulasig ! * Egyik közeli községben nyugdíjas napjait éldegéli R. bácsi, egy német származású, volt uradalmi »állatorvos.« Előszeretettel használja ezt a czimet, pedig a rossz nyelvek szerint, nincs diplomája. De hisz erről ö nem tehet. Hol volt még az ő fiatal korában az állatorvosi főiskola, ahol az oklevelet osztogatják. Hát csak afféle Kurschmied biz ő s igy könnyen érthető, hogy a mai főiskolát végzett állatorvos generácziónak nincs előtte tekintélye. Az egész tudományuk Schmarn. Borozgatás közben el szokta mesélgetni egy- egy »gyógyeredményét.« A többek között az alábbi eset is bizonyítja módszere radikális és csalhatatlan voltát. —■ Jelenti béres, hogy egy ökör nem eszi, aligha valami baj nincs neki. — Megyek istállóba, látom, schaut schvraoh aus; mondok a béres: »Vágjál le, mírjél ki olcsó hús, tedjél fére nekem 3 kiló vesepetsenye, per tiz krajczár . . . ,< Marad még uraság elég ! * Ugyanő meséli : Menjek ki Borosgyánba nyáron, dort ist enyim föd. Látok messziről valami uj telefon pózna. Menjek közel, látom az ein föd auch én pózna. — Mellette látok ül egy naptolvaj, eszik kenyir szalona. Ringsherum búza letaposva. Mondok neki, ki engedett meg oda bemenni, ásni. Mondja királyi főmérnök parancsolt. »Egyen meg fene királyi főmérnök együtt.« Előveszek rájtpájcsli, kiáltok: Mars ki, te naptolvaj ! Adok neki silip-salap hátára .... Meghintették engemet 100 korona. Vermes. Közgazdaság. Szeghalmi ördögárki hid újjáépítési költségeinek viselésére az alispán a kereskedelmi ministen tárczát kötelezte, mely költségek miutegy 179.000 koronát tesznek ki. — Az alispánnak ide vonatkozó határozata ellen a kereskedelmi minister képviseletében a gyulai ni. kir. államépitészeti hivatal panaszt nyújtott be a közigazgatási bírósághoz. Gazdatiszti nagygyűlés. A gazdatiszt osztály, melynek exisztencziája a helyes közgazdasági elvek nélkül űzött parczellázások, bérleti rendszerek, de törvényhozási tévedések és mulasztások következtében is, mindinkább ingatag alapra csúszik, érdekei megvédése végett a legnagyobb mértékben tömörülni kénytelen, A nemrég még virágzó gazdatiszti osztály most már az elbukásának meg- menthetésére szolgáló kérdések sürgős megoldását szorgalmazza 8 igy a gazdatiszti kötelező nyugdíj, az állásközvetítés országossá tétele és a fizetósren- dezés tárgyában Budapesten f. é. deczember hónapban a Gyakorlati Gazdatisztek Országos Egyesülete rendezése mellett országos gazdatiszti nagygyűlést tart, melyen a rendező bizottság felkérésére valószínűleg a földmivelósügyi kormány is képviselteti magát. A kongresszusjellegü gyűlésre Magyarország összes gazdatisztei már most meghivat-
