Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-15 / 46. szám

1908. november 15. BÉKÉS 7 fogorvosi rendeléséről. 24. Dr Luxenburger G)örgy: Néhány szó a száj- és fogápolásról. 25 Dr. Kncz- •V'nszky János : A sebészeti osztály uiükökese az 1907. évben. A jelentést a gyulai Corvina nyomda álliiotta ki csinos formában. Kálmán Farkas zenei gyűjteménye. A gyomaiak költői lelkületű reformálus lelkésze Kálmán Farkas immár az anyaföld edes nyugtotadó öleben piheni ki az élet fáradságait. Munkálkodásban gazdag, érdemes életet élt s halála nagy veszteséget jelen tett nemcsak egyházi, de világi vonatkozásban is. Az elhunyt lelkész ugyanis hivaiott és buzgó gyűjtője és rajongó hive volt a régi magyar muzsi­kának és csak nemrégiben kiadott „Kurucz nótái“ általános elismerést és feltűnést keltettek a hozzá­értők között. Most mint fővárosi lapok jelentik, a Tudományos Akadémia kézirattára rendkívül becses zenei gyűjteménnyel gyarapodott. Az Akademi megvásárolta Kálmán Farkas, volt gyomai refor­mátus lelkész gazdag zenei gyűjteményét, ame ybeu «ok régi magyar nótás könyv és nagybecsű zene­históriai adat van fölhalmozva. Ezek között va> több unikum is. A gyűjteményt most rendezik. A Petőfi Társaság ajándéka a közönségnek. A Peiőfi Társaság kiadásában igen érdekes és ere delére felette érdekes diszmű jelent meg november hó folyamán a könyvpiaczon. Ez a diszmű Petőfi összes művei. A hatalmas könyv, mely a nyomda és könyvkötői technika egyik kiváló produktuma, ugyanabban az alakban és ugyanolyan nyomtatás­ban jelenik meg, mint az 1847-es nagy Petőfi- kiadás, a melyet a költő önmaga rendezett sajtó alá s a melyből a mai nemzedékre csak nehány fél ve őrzött példány maradt. A Petőfi Társaság elhatározta, hogy a Petőfi-kultusz fejlesztése érde­kében, de egyszersmind hálája jeléül, mindazok nak, a kik a most kibocsájtott egy koronás Petőfi sorsjegyeknek terjesztésében segítségére lesznek és legalább is 40 dtb sorsjegyet vesznek, vagy isme rőseik köreben elhelyeznek, ajándékképen, emlékül megküldi Petőfi összes műveinek ezt az értékes kiszköietét, a mely a könyvpiaczon 20 korona bolti árban kerül forgalomba. Lelki tavasz. Vettük a következő sorokat: Előfizetési felhívás »Lelki tavaszt czim alatt gyer­mekek, ifjak és leányok részére a folyó évi kará­csony előtt imádságos könyvet szándékozom közre­bocsátani A kötet a következő imádságokat fogja tartalmazni: I. rész. Vasárnapi és hétköznapi imád­ságok. II. rész. Ünnepi imádságok. III. rész. Az élet különböző viszonyaira vonatkozó imádságok. IV. rész. Alkalmi imádságok. V- rész. Függelék. A nm ára előfizetőknek fgyszerü vá-zonkötésben 2 korona, diszes vászonkötósben (aranyozva) 3 ko­rona. Finom bőrkötésben, kapocscsal 5 korona. Gyűjtőknek 10 példány után egy tiszteletpéldányi adok. Az előfizetési összeg beküldésére a mű meg­jelenése idején fel fogom hívni a megrendelőket. Ugyancsak nálam kaphatók a következő munkáim : „A Lelek kenyere az Ige“, egyházi beszed, kötet ára 4 korona. „Ünnepi beszédek.“ Ara 2 korona 50 fillér. „Miatyánk.“ Egyházi beszédek. Ára 2 K. „Balzsam.“ Imádságos könyv. Ara vászonkötésben 1 korona 60 fillér, bőrkötésben 4 korona. Hűtest­véri üdvözlettel Orosháza, 1908 október 20. Kovács Andor, ev. lelképz. Almanach 1909-re. Régi aforizma, hogy a könyv az ember legjobb barátja, de ez az igazság örökre az marad. Igaz voltát különösen ilyenkor a téi közeledtével érzi az ember, amikor a duruzsolt kályha mellett, télies lámpafónynéi, meghitt csend­ben magára maradt és a szeszé yesen változó idő valósággal elzárja a világtól és barátaitól. Az em­ber ilyenkor a könyvekhez fordul, leghübb barátai­hoz, akik érdekes történeteket, szivet es lelket fel- melegitő meséket mondanak el nekünk. Ilyen hü és megbízható barát az Almanach. Tél közeledte- vel minden esztendőben megjelenik. Hü, pontos és figyelmes. A virágoktól árva asztalra gyöngéden leteszi virágcsokrát, amelyet az irodalom legszebb és legiidebb virágaiból kötöttek csokorba. És aki a magyar irodalom leggyönyörűbb virágait igy -csokorba fűzte, az nem más, mint — Mikszáth Kálmán. Ő volt. már az Almanach megszületése­kor az, aki az irodalom kertjéből gyöngéd és figyel­mes szemmel kiválogatta azokat az Írókat, akiknek műveit e csokorba belé foglalni kívánta és most is, az elbeszélő irodalom évkönyvének tizenötödik évfolyamában, szintén mai irodalmunk jeleseinek leggyönyörűbb alkotásait találjuk. Igazi értékeket kapunk e gyűjteményben. De az Almanach érték mérője maga a siker is, amely minden esztendőben « vállakózást koronázza. Ma már két évtizedes az Umeuach élete, ami már valóságos kis jubileum és ><z olvasó közönség minden esztendőben szinte lürelmntlonül várja a téli könyvpiacz e pontosan m"gjelenő vendegét, aki n-igy kritikai körültekin­téssel gondoskodik legnemesebb szórakozásáról. Ez a körültekintés pedig abban áll, hogy a mai ma­gyar iroda'omnak valamennyi jelese önmagához méltó munkával van képviselve ebben az évkönyv­ben. Különböző irodalmi irányokat képviselő, kü­lönböző hangokat megütő, de belső értekben együvé tariozók és törekvésben egy utón haladó Írók ke­rülnek itt össze, hogv nemes szórakozásban gyö­nyörködtessék azokat, akik az Almanachnak már regi hivei és akikaminden esztendőben türelmetle­nül várják ennek az értékes köpetnek megjelenését, hogy azt megvegyék és elolvassák utolsó soráig. Ez pedig a könyv szokatlan olc-óxágt mellett igen könnyű szerrel elérhető, mert hiszen az igen szép vakos I-ötét ára csak 2 korona. Az idei kötetben a következő magyar Írók írtak egy egy novellát : Szikra, Lovdi Károly, Hevesi József, Ambrus Zoltán, Farkas Pál, Scossa Dezső. Gá'donyi Géza, Krúdy Gyula, Zöldi Márton, Vér- tégy Gyula. Pékár Gyula, Rákosi Viktor, Lörinczy György. Herczeg Ferencz, Bársony István, Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor. Az Almanach Singer és Wolfner (Budapest, Andrássy-ut 10. kiadásában ielent meg. Ara 2 kor. T rczarovatunkban Mikszáth Kálmán pompás előszavát közöljük mutatóul. ZEseteüs:­Boldogult Oláh György vármegyei főügyészt hosszas betegeskedése idején egyik gyulai ügyvéd helyettesítette hivatalában, aki csak időnként ment be a főügyészi irodába Dr. Fábry Sándor akkori alispánnak gyakrabban volt hivatalos tárgyalni valója a helyettessel, amikor rendesen egy vármegyei haj­dúval elüzent az ügyvédi irodába s őt magához kérette. Megtörtént gyakran, hogy a fiskális egyéb munkája miatt, nem állhatott az ali-pán rendelke­zésére. Ilyenkor két portorikót nyomott a küldöncz markába : Mondja meg az alispán urnák, hogy nem talált itthon! Egy napon ismét beállít egy hajdú az ügyvédhez, hogy az alispán sürgősen kéreti. Az ügyvéd kapja a kabátját és nyomban elindul a me­gyeházához. Mikor a református templomhoz ér, megszólal a háta megett kullogó hajdú, alázatos hangon : »Tekintetes ur instálom, — engedelmet kírek, — nem hivatja az alispán ur!« — Hát mi a fenének jött értem ? — Hát kirem, csak két szivart szerettem vóna... * Bekopogtat egyik vékony dongájú fiskálisunk­hoz a napokban egy füzesgyarmati terebélyes ma­gyar s tétovázva néz széjjel : — Nem tudom, jó helyen járok-e, kérem szere­tettel. Az ügyvéd urat keresném. Az írnok a belső szobába utasitja. — Adjon Isten ! A tekintetes ügyvéd úr az tulaj­don személyiben? — Én vónék! Erre a magyar végig méri tekintetével a fis­kálist, sarkon fordul s távozóban visszaszól: — Na akkor máshova megyek, az ur ugyan ne liizzek meg az en zsíromon. * Czira Gergely urammal, a békési községi hi­telszövetkezet derék pénztárnokával történt az alábbi eset, amikor még községi főpéuztárnok volt : Farkas Samu bácsi békési kereskedő, valami községi tartozását űzette be, amiről Cúra uram sza­bályszerű nyugtát állított ki. Farkas bácsi kérdőre vonja a pén* tárnokot, hogy miért nem irta neve után az »űrt czimet. Hja kérem sajnálom, ez hivatal és hivatalosan senkinek sem dukál az úr titulus. — Farkas bácsit nem elégítette ugyan ki a magyarázat, kalapja után nyúlt s folytonos hajlongások között búcsúzott a hivatalból : — Jó, hogy tudom : Czira Gergely ; ajánlom ma­gamat Czira Gergely; ásszolgája Czira Gergely ! Ez a köszönés azóta Békésen szálló igévé vált. * Vármegyénk egyik szinmagyar községének ka­szinójában böngészi egy úri ember a Fliegende Blättert. Nem lévén otthouös a Schiller nyelvében, gyakran kénytelen egy-egy ismeretlen szónál igénybe venni valamelyik olvasó szomszédjának segítségét. Ugyan kérem Imre bácsi, — kérdi egyszer egyik öreg tanító bácsit, — mit jelent ez a szó : Aufregung f Imre bácsi felteszi pápaszemét, nézi az isme­retlen kifejezést, végre megszólal: »Én sem tudom kérem, nyilván idegen szó lesz.t * Egy hajlott korú csabai tót atyafi, szorgal­masan aratgatta a nyáron kis földecskéje termését. A szomszéd uradalom munkásai több munkabért, ke­vesebb munkaidőt követelve, letették a kaszát. Andris bátyánk korholni kezdi a sztrájkotokat. — Hej! hej! mégse nem jól van ez. Nem úgy van most, mint mikor én voltam legény. Kicsi munka­idő, nagy fizetés, mindig csak sztrájkolni. Hát, a kend legény korába mennyit dógoztak az aratók, — kérdi egy a csoportból ? Aj! áj! hát a látásiul a vakulasig ! * Egyik közeli községben nyugdíjas napjait él­degéli R. bácsi, egy német származású, volt ura­dalmi »állatorvos.« Előszeretettel használja ezt a czimet, pedig a rossz nyelvek szerint, nincs diplo­mája. De hisz erről ö nem tehet. Hol volt még az ő fiatal korában az állatorvosi főiskola, ahol az oklevelet osztogatják. Hát csak afféle Kurschmied biz ő s igy könnyen érthető, hogy a mai főiskolát végzett állatorvos generácziónak nincs előtte tekin­télye. Az egész tudományuk Schmarn. Borozgatás közben el szokta mesélgetni egy- egy »gyógyeredményét.« A többek között az alábbi eset is bizonyítja módszere radikális és csalhatatlan voltát. —■ Jelenti béres, hogy egy ökör nem eszi, aligha valami baj nincs neki. — Megyek istállóba, látom, schaut schvraoh aus; mondok a béres: »Vágjál le, mírjél ki olcsó hús, tedjél fére nekem 3 kiló vesepetsenye, per tiz krajczár . . . ,< Marad még uraság elég ! * Ugyanő meséli : Menjek ki Borosgyánba nyáron, dort ist enyim föd. Látok messziről valami uj telefon pózna. Menjek közel, látom az ein föd auch én pózna. — Mellette látok ül egy naptolvaj, eszik kenyir szalona. Rings­herum búza letaposva. Mondok neki, ki engedett meg oda bemenni, ásni. Mondja királyi főmérnök parancsolt. »Egyen meg fene királyi főmérnök együtt.« Előveszek rájtpájcsli, kiáltok: Mars ki, te nap­tolvaj ! Adok neki silip-salap hátára .... Meghintették engemet 100 korona. Vermes. Közgazdaság. Szeghalmi ördögárki hid újjáépítési költségei­nek viselésére az alispán a kereskedelmi ministen tárczát kötelezte, mely költségek miutegy 179.000 koronát tesznek ki. — Az alispánnak ide vonat­kozó határozata ellen a kereskedelmi minister kép­viseletében a gyulai ni. kir. államépitészeti hivatal panaszt nyújtott be a közigazgatási bírósághoz. Gazdatiszti nagygyűlés. A gazdatiszt osztály, melynek exisztencziája a helyes közgazdasági elvek nélkül űzött parczellázások, bérleti rendszerek, de törvényhozási tévedések és mulasztások következ­tében is, mindinkább ingatag alapra csúszik, ér­dekei megvédése végett a legnagyobb mértékben tömörülni kénytelen, A nemrég még virágzó gaz­datiszti osztály most már az elbukásának meg- menthetésére szolgáló kérdések sürgős megoldását szorgalmazza 8 igy a gazdatiszti kötelező nyugdíj, az állásközvetítés országossá tétele és a fizetósren- dezés tárgyában Budapesten f. é. deczember hó­napban a Gyakorlati Gazdatisztek Országos Egye­sülete rendezése mellett országos gazdatiszti nagy­gyűlést tart, melyen a rendező bizottság felkérésére valószínűleg a földmivelósügyi kormány is képvi­selteti magát. A kongresszusjellegü gyűlésre Ma­gyarország összes gazdatisztei már most meghivat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom