Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-08 / 10. szám

1908. raárczius 8. BÉKÉS 3 Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1908. évre előirt házosz- tályadó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a értelmében 1908. évi márczius hó 9-től 1908. márczius 17-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1908. évi márczius hó ö-éu. Dr. Lovich Ödön 105 1—1 h. polgármester. 1011 —1908. szám. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1908. évre előirt földadó felosztási és kivetési lajstrom a kir. pénzügyigaz­gatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a értelmében 1908. márcziue 9-től 1908. márczius 17-ig a városi adóhivatal helyi­ségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1908 márczius 6-án. Dr. Lovich Ödön 109 1—1 h. polgármester. T a n ü g y. Az állami el. isk. gondnokság február hó 29-én Schröder Kornél elnöklete alatt rendes ülést tartott Több kisebb fontosságú ügy elintézése után az igazgató bemutatta és felolvasta a minisztériumból viz8zaórkezett és 3 évre jóváhagyott áll. iskolai költségvetést, mely szerint a dologi szükségletek fe­dezésére a minisztérium évi 911 koronát engedé­lyezett. Határozatba hozta a gondnokság, hogy a még hiányzó taneszközöket s az iskola részére czimereket, nemzeti és gyászlobogókat kér a mi­nisztériumtól. A gondnok jelentette hogy a város az iskolai bútorokat a gondnokságnak még nem adhatta át, mivel a mesterekkel kötött egyezség szerint véglegesen még a város sem vette át azo­kat a vállalkozóktól. Végül az elnök arról a szo­morú tényről számolt be, hogy a város 120 °/0-os pótadója s az ezzel járó hitelképesség hiánya miatt az iskolákat felépíteni vonakodik, azaz arra képtelen ; ezért indítványozza, kerestessék meg a miniszter, hogy az iskolák felépítésére az intézkedést saját hatáskörében tegye meg. Ez indítványt a gondnok­ság elfogadta. Farsangi előadás a leányiskolában. A farsang két utolsó napján — hétfőn és kedden — a kath. leányiskola felsőbb osztályú növendékei alkalmi színdarabot adtak elő a lourdesi jelenés 50 éves jubileumára. Az egész előadáson meglátszott a gon­dos készület, amelylyel készültek a darab előadá­sára. Olyan otthonosan, ügyesen mozogtak a csinos kis színpadon, olyan elevenséggel és közvetlen­séggel adták szerepeiket, hogy elfeledtették a néző közönséggel, hogy iskolás leányok játszanak. Bár mindannyian derekasan megállották helyüket, mé­gis kiváltak közülök: Gyepes Erzsébet, Gáspár Erzsébet, Soltész Margit, Tar Ella, Vlagyovits Mar­git, Kis Ilonka. A közönség mindkét nap zsúfolásig megtöltötte az iskola termét. Az iskola könyvtárá­nak gyarapítására 100 korona tiszta haBzon jutott. A főgimnázium igazgatója egészséges. Az egész város közönsége egy nehány hónappal ezelőtt őszinte részvéttel vette a hirt, hogy gimnáziumunk köztiizteletben álló igazgatója — Tóth Árpád — súlyos betegségbe esett. Annál nagyobb volt az öröm, mikor hire terjedt, hogy a nagybeteg álla­pota jobbra fordult. Őszinte örömmel értesülünk, hogy egészségét mér annyira visszanyerte, hogy előadásait az elmúlt héten megkezdette és a gim­názium vezetését átvette. Hírek. Dőry Pál vármegyénk főispánjának a vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlésén való elnöki működésével csabai laptársunk, a Békés­megyei Közlöny nincsen megelégedve és azt ismé­telten is erős kritika tárgyává teszi. Nem szeretjük a polémiát, de noha a főispán, elnöki ténykedésé­nek megvédésére reánk nincs szorulva és anélkül, hogy a nézetünk szerint felesleges védelmet ma gunknak ambicionálnánk, nehogy csabai laptársunk kritikája, megjegyzés nélkül maradva, azt a hiedel­met keltse, hogy ez a kritika a vármegye össz- közönségének hangulata volna, ennek kerek taga­dásával kapcsolatban kijelentjük, hogy ama, álta­lunk és minden higgadtan gondolkozó ember által is elitéit tónus és modor ellen, mely a közéletben és igy sajnos vármegyénkben is megnyilatkozik, egyáltalában nem védpajzs a főispáni elnöki minő­ségben esetleg kifejtett „erély“ és „szigor“, amint nem volt védpajzs a múlt esztendőben sem, amikor pedig csabai laptársunk nem panaszkodott a főispán lanyhaságára, s amikor a főispáni erély és szigor egyáltalában nem akadályozta meg, hogy a vár­megye termében az ez alkalommal is méltán nehez­telt és általunk is elitéit scénáknál még sokkalta zajosabbak és megbotránkoztatóbbak történjenek. Ezeknek a scénáknak megszüntetése, vagy csak korlátozása is egészen más tényezőtől várható, mint amit laptársunk áhit: a főispáni erély és szigor, helyesebben mondva elnöki kíméletlenség. Ez a más, sőt mondhatnánk hogy egyedüli tényező a zavaró scénákkal szemben elementáris erővel kitörő megbot­ránkozás lenne, mely feleslegessé, s amelynek meg nem nyilatkozása pedig meddővé teszi, mint tette a múltban is az egyszerű rendreutasitási jogban megnyilatkozható főispáni, vagy mint a közgyűlés délutánja demonstrálta, az alispáni erélyt is. A közigazgatási bizottság márczius havi rendes ülését folyó hó 9-én fogja tartani. A főispáni titkár. A belügyminiszter ifjú dr. Novak Kamillt fizetéstelen miniszteri segédfogalma­zóvá nevezte ki s Békésvármegye főispánja mellé osztotta be a titkári teendők teljesítésére. Békósvármegye központi választmánya Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt f. hó 6-án délután 3 órakor a vármegyei székház kistermében ülést tartott. Ezúttal ülvén először össze a választmány, elsősorban is megalakult és jegyzőjévé Moldoványi János várm. aljegyzőt választotta meg. Ezután az 1909. évi országgyűlési képviselőt választók név­jegyzékeinek kiigazítása czéljából tette meg a tör­vényes intézkedéseket s a gyomai választókerület­ben 3, az orosháziban pedig 5 összeíró küldöttséget alakított és azokat a következőkép osztotta be : A gyomai választókerületben : a) gyoma—endrőd— kondorosi alkerület. Elnök: Koncsek Gy. József gyomai lakos, tagok : Kalmár Yincze és Csapó János ; b) Szeghalom — füzesgyarmat—vésztő—körös- ladányi alkerület. Elnök : Kovács Gyula szeghalmi lakos, tagok: Nagy Imre és Erdei Gyula szeg­halmi lakosok ; c) mezőberény—köröatarcsa—dobozi alkerület. Elnök : Dr. Grünwald Dezső mezőberényi lakos, tagok: T. Gyaraki Sándor köröstarcsai és Cs. Szathmáry Sándor dobozi lakosok. Az orosházi választókerületben : a) Orosháza — szentetornya— pusztaföldvári alkerület. Elnök : Dr. Müller Jenő, tagok : Vági János és Mizslai János orosházi lako­sok ; b) csorvás—gádoros—nagyszénási alkerület. Elnök : Tábit Mihály csorvási, tagok : Papp Károly gádorosi, Manzel Gyula nagyszénási lakosok ; c) tótkomlós—békéssámsoni alkerület. Elnök: Németh Kálmán tótkomlósi lakos, tagok : Povázsai Mihály tótkomlósi és Ács Kovács János békéssámeoni lakosok ; d) Öcsöd—bókésszentandrási alkerület. Elnök : Fehér László öcsödi lakos, tagok : Csonka László öcsödi és Bencsik József bókésszentandrási lakosok ; e) kétegvháza—gyulavári—ujkigyósi al­kerület. Elnök: Popovics M. Aurél kétegyházi lakos, tagok: Dandó István gyulavári és Miklós György ujkigyósi lakosok. Az összeíró küldöttségi elnökök a kiigazítási munkálatokat április hó 5-ik napjáig tartoznak befejezni. Itt említjük meg, bogy Péter András központi választmányi tag ebbeli tisztéről lemondott s helyét a vármegye törvény- hatósági bizottsága legközelebbi gyűlésén fogja betölteni. Kórházi bizottsági gyűlés. A vármegye köz­kórházi bizottsága február hó 29-én Ambrus Sán­dor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amely ülésen beszámolt elsősorban dr. Berkes Sándor kór­házi igazgató a közkórház múlt évi forgalmáról, mely forgalom kétségtelen tanujele annak, hogy a szenvedő emberek bizalommal keresik fel országos hirü kórházunkat. Megemlékezett ezután az igaz­gató dr. Luxemburger György helybeli fogorvos ama önzetlen munkásságáról, amellyel a kórházi szegény betegek fogorvosi szükségleteit díjtalanul kielégí­tette s indítványára a bizottság köszönetét fejezte ki a betegek érdekében tett működéséért. Tár­gyalta azonkívül a bizottság a belügyminiszter ur­nák a kórház kibővítése tárgyában kelt s lapunk vezérczikkében méltatott rendeletét s elhatározta, hogy a kórház részletes tervének és költségveté­sének mielőbbi elkészítése czéljából Jendrassik Alfréd műépítészt megkeresi s megbízta egyszers­mind a vármegye alispánját, hogy az építkezések előkészítése czéljából a szükséges intézkedéseket tegye meg. A kórházi felszerelési czikkek beszer­zésére a kórház igazgatójának engedélyt adott s a gyulai kér. munkásbiztositó-pénztár kérelmére a gyulai kötött-szövött iparárugyár és a Reisner-féle gyufagyárnál a pénztári járulékokra foganatosított letiltást feloldotta, kikötötte azonban, hogy a pénz­tár a kórházzal szemben fennálló tartozását f. évi február 1-től kezdődőleg havi 1000 koronás rész­letekben tartozik törleszteni. A kórházi al- és segédorvosok az alkoholellenes mozgalomnak buzgó előharczosai lóvén, az iránt kérték a kórházi bi­zottságot, hogy a természetben kiszolgáltatott bor és sör járandóságukat a bizottság havi 10 koroná­val váltsa meg. Kérelmüknek a bizottság termé­szetesen eleget tett. Tárgyalta végül a bizottság a kórházi főorvosok és irodai alkalmazottak lakbér- felemelés iránti kérelmét s kimondotta, hogy azt méltányosnak tartja és a kért különbözetet — amely összesen 520 koronát tesz ki — a jövő évi költ­ségvetésbe felvenni rendelte. Adókivetö bizottságok megalakítása. A vár­megye területén levő 6 adóhivatal székhelyein működő adókivető-bizottságok megalakítása most van folyamatban. A bizottsági tagok közül 2 ren­des és 2 póttag kinevezési joga a vármegye alis­pánját illeti meg, ki is ennek alapján a kinevezé­seket következőkép tette meg : A gyulai m, kir. adóhivatal területén rendes tagok : dr. Ladies László, Reisner Ede, póttagok: Karácsonyi Károly, Mayer István. A békéscsabai adóhivatal területén rendes tagok ; Rosenthal Adolf, Fekete Sándor, pót­tagok : Achim László, Wagner József. Az orosházi adóhivatal területéa rendes tagok : Pollák Kálmán, Sülé Pál, póttagok: dr. Nagy Elemér, Krausz Gyula. A békési adóhivatal területén rendes tagok: Sebők Sándor, Cservinszky István, póttagok: dr. Török Gábor, dr. Igaz Pál. A szarvasi adóhivatal területén rendes tagok: Krudács István, Grimm Mór, póttagok: Konstantinovics György, Szemző Gyula dr. A szeghalmi adóhivatal területén rendes tagok : Mittner László, Nyitrai István, póttagok : Kohn Sándor, Jóth Zsigmond. A gyulai szanatórium szenny vízi evezetése. A vármegye alispánja a gyulai József főherczeg sza­natórium szennyvizlevezető csatornájának végleg engedélyezésére április hó 1-én délelüti 9 órára helyszíni tárgyalást rendelt el, melynek vezetésével Kiss László vármegyei I. aljegyzőt bízta meg. A gyulai Sitka- és Köröserdő veszedelme. A Gyula város tulajdonát képező Sitka- és Köröserdő nevű erdejében 2 ér előtt szórványosan fellépett az aranyfarku pillangó és az ocneria despar. A vá­ros annak idején a hernyófészkek szedésére mint­egy 400 koronát költött, de hasztalanul — az eljá­rás nem vezetett sikerre. Különösen a pillangók a múlt évben oly mértékben szaporodtak el, hogy az erdőnek nem csak szálasabb, hanem fiatalabb része is tele van hernyófészekkel és petecsomókkal. Ily módon tehát attól lehet tartani, hogy ha ezen ro­varok elterjedésének gátat nem vetünk, nem csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom