Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-08 / 10. szám

XL. évfolyam. Gyula, igo8. márczius 8. io-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre .............. 10 K — f Fé l évre.............. 5 K — f Év negyedre.............. 2 K 50 í Hi rdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. ÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A megyei közbórház fejlesztése. (yr) Az emberbaráti intézmények egyik leg­hatalmasabb épülete, az Alföldön épugy, mint országszerte előnyösen ismert gyulai várme­gyei közkórház fejlődésének egyik jelentős határkövéhez ért. Köztudomású tény ugyanis, hogy ez az igazán életképes egészségügyi intézet évek hosszú sora óta küzködik különféle hiá­nyokkal, melyek jelentékenyen megbénítot­ták különben nagy dicséretre méltó munka­képességét, sőt sok tekintetben akadályozták, hogy az önmaga által teremtett, mondhatni országos igényeknek eleget tehessen. Közelebbről megjelölve pedig e hiányok részben abban nyilvánultak, hogy nagy for­galma és tárhelyeinek kevés száma miatt a jelentkező nagyszámú betegeket fel nem vehette, részint abban, hogy az administrativ teendők lebonyolítására szükséges helyisé­gekkel nem rendelkezett. Büszkeséggel mondhatjuk, hogy köz­kórházunk, mely Budapest és Kolozsvár után az országban — a pozsonyi állami kórházat sem véve ki — eddig is első helyen állt, fejlődésében hatalmas lépésekkel haladt előre, úgy, hogy az intéző körök meggyőződhettek arról, hogy a tervbe vett, helyesebben a szükség által diktált építkezések nemcsak ajánlatosak, hanem az ország messze vidé­kéről Gyulára sereglő nagy beteglétszám miatt elkerülhetetlenül szükségesek voltak. Elismerés illeti meg a kórház és ügyei­nek vezetésére hivatott tényezőket, hogy ezen ugj’szólván mindennapi szükségletet képező kibővítéseket a nemes emberbaráti , ügyhöz méltó buzgalommal egészben felis­merték és belátták ama rendkívüli tevékeny­séget, melynek czélja a kórháznak kibőví­tésére irányuló kötelességszerű feladatban nyilvánul meg. Felismerték és nem tértek ki előle, hanem azt teljesíteni igyekeztek és pedig szerencsés megoldással oly módon, hogy az intézmény modern fejlesztése — és pedig amit különlegesen hangsúlyozhatunk, mint eddig, úgy most is a közönség megterhelése nélkül — immár teljesen biztosítottnak vehető. Jelentős fordulat állott be ezek szerint a kórház történelmében, mely fordulathoz a betegek ezreinek érdeke fűződik. A fenntartásra hivatott testületek, ha­tósági functionariusok fáradhatatlan munká­ját szerencsés eredmény koronázta. Azt a kiváló gondot és odaadást, mellyel szolgál­ták a kórház s vele együtt a betegek érde­két, azt az igaz érdeklődést, melyet a szen­vedők iránt tanúsítottak, elismerte az erre hivatott belügyi kormány is, mely elismerés fényes tanujeleként a legutóbb érkezett kö­vetkező leirat szolgál: 150832—VII. a.—1908. M. Mr. belügyminisz­tertől. Békésvármegye alispánjának Gyula. Fenti ügyben és szám alatt kelt felterjeszté­sére értesítem alispán urat, hogy méltányolva a felterjesztésében felsorolt indokokat, nem lesz észre­vételem az ellen, ha az ugyanezen tárgyban 1907. évi 18182 szám alatt kelt rendeletben az összes építkezésekre kiszámított 625000 korona helyett 666643 koronával irányoztatnak elő a gyulai köz­kórház kibővítésére tervbe vett építkezések azon költségei, melyek egyéb fedezet hiányában az ápo­lási dijak terhére felveendő kölcsönből lesznek fede- zendők. Ezzel kapcsolatban arról is értesítem alispán urat, hogy az épületeknek czélszerübb elhelyezését tartva szem előtt, nincs kifogásom az ellen sem, hogy a kórház telkével összefüggésben álló s az uj építkezések czélszerü keresztülviteléhez feltétlenül szükséges Balogh-féle telek az előirt szabályok be­tartásával a kórház részére megvásároltassák. Midőn végül arról is értesítem alispán urat, hogy méltányolva a felterjesztésban felsoroltakat, a tuberculótikusok pavilonjának építésére kért 50000 koronát is hajlandó vagyok alispán ur rendelkezé­sére bocsátani, egyben azt is tudomására hozom, hogy ezen összeg folyósítása iránt csak akkor fogok intézkedni, midőn az összes építkezési ügyeknek a fennálló szabályok által a megkövetelt módon való letárgyalása és jóváhagyása után az építkezések megkezdése ide bejelentetett. Budapest, 1908. évi február hó 25-én. Andrássy s. k. A rendelet szerint tehát az összes épít­kezésekre kiszámított 625000 korona helyett 666643 koronával, tehát 41643 koronával többre irányoztatnak elő a gyulai közkórház építési költségei. Az építési költségek ilyetén emelése egyrészt az építési anyag drágulásának, más­részt a munkabórviszonyok hátrányos alaku­lásának eredménye. De van egy másik fontos momentum is a miniszteri rendelkezésben és ez az, hogy a tuberkulotikusok pavillonjának építésére a fenti 666,643 koronán felül a belügyi tárcza terhére 50,000 korona államsegély engedé­lyeztetett. De erre igazán nagy szükség is van. Mert itt figyelembe kell venni, hogy vár. megyénk a tüdővész által legerősebben fér. TÁEOIA, A Beleznay hízója.*) Világéletemben sem szenvedtem annyit a hidegtől, mint itt, az úgynevezett délvidéken. Mikor a bóra, — amely születik Zenggben és Triesztben múlik ki, — elkezd fújni jeges fuval- mával, még a velő is beléfagy a csontunkba. Hiába a meleg ruha, áthatol a legangolabb Vá- rady laibin is. Hiába a fűtés, — megolvad a Meilinger pléhköpönyege, de két lépésnyire a kályhától már úgy vaczogunk — André se va- ezoghatott jobban az északi sarkon. — Ma ehe bora ... Ez a „jó napot,“ amit az utczán találkozó ösmerősök egymásra köszön­tének. Aztán szalad ki-ki a sapkája, kalapja után, amelyet a korzón elkapott, s mire körül­néz, valahol a kapuczinusok tájékán kerget a szilaj Boreas. Még a kevésbé fagyos természetű ember is megunja már az idei erős telet, hideget *) Mutatvány gróf Vay Sándor most megjelent, Pestvár­megyei Históriák ozimü müvéből. — hogyne unná hát egy olyan lelkileg-testileg tropikus temperaturára berendezett halandó, mint úri magam. Mert a lélek az az ostoba requisitum, talán még jobban vágyik a forró­ságra: — „A szeretet minden — a szeretet nél­kül nincs semmi.“ Világkezdete óta prédikálják ezt a bölcs bolondok — persze nem sok ered­ménynyel, mert hiszen egyre jobban fogy az altruizmus, meg a szeretet, ezen a hülő golyó­bison. Önzés, durva marakodás a konezért . . . A gyöngébbet félrelökik az útból, épen úgy, mint a nagy, erős disznók kitúrják a vályú mel­lől azt a szerényebb, finom kis york-shirei mala- ezokat, mert még azt a pár szem kukoriczát is sajnálják, amit ők szétszórnak, pedig a kis állat jóllaknék vele. Az én szegény édes apám, mikor a külső udvarban igy ténykedtek a sertések, lovagló-ostorral húzott végig rajtok, úgy csinált rendet. Ehetett aztán a szegény szerény kis malacz is. Úgy el tudta nézni szegény jó apám, milyen jóízűen fal a kis jószág. S hányszor tört ő lándzsát az elnyomott, küzdő emberekért is. ót magát pedig mindig elmarták az élet terített asztala mellől. — — — Isten tudja, hogyan kalandoztak igy össze-vissza gondolataim, holott a fütött kályhát támogatva, egy régi romantikus szerelmi históriával foglalkoztam, s azt készültem leírni. De a tél, a hideg, a malaczok emléke, disznótori reminiszczencziákat élesztettek föl bennem. Hej, micsoda disznótorokról találok följegy­zéseket régi familiáris levelezésekben, diariumok- ban. Valósággal mulatságszámba ment akkor a tor. 1786-ban Alvinczy generális még Ferencz trónörökös föherczeget — a későbbi Ferencz császárt — is meghivta. Véres, májas hurka, fog­hagymás kolbász, fehér pecsenye, eczetes-tormás órja pompázott az asztalon. Hogy valami posz- pász is legyen, kürtös kalácsot adtak fel. Tihanyi Tamás, Pestvármegye másodviczeispánja, készít­tette egy ipolysági hires főzőasszonynyal. Tete­jére „pomeráncs hajból és fehér czukorból ki is öntötte : Éljen Ferentz Ertz-Hertzeg ! — A fiatal főherczeg igen jól mulatott. II. József császárhoz írott levelében meg is emlékezett a dáridóról s többek közt ezt mondja: „— — das Schweine Fest — disznótor, wie mann es hier zu Lande nennt, war bei General Alvintzy köstlich------“ Tü dőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor eredeti csomagolást. F. BfofiToaMH-íia R®«he & Co. Basel (Síájo) Xjap'u.xs.lz mai száma IO oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom