Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-01 / 9. szám
1908. márczius 1. B E KÉS 3 az interpellálókat, hogy hasonló panaszaikkal hozzá forduljanak, melynek folytán a vizsgálatot mindenkor szívesen és sürgősen foganatosítja. — Azért is czélszerübb, hogy fegyelmi utón tett panaszszal orvosolják felszólalók panaszaikat, mert ily módon az esetleg használandó sértő szavaikért felelősséggel is tartoznak. Az ügyet különben megvizsgálja. Az alispán és a főszolgabíró megnyugtató válaszának megadása után a jelentést a közgyűlés minden észrevétel nélkül tudomásul vette. „K. b.a tagválasztás. Ennek megtörténte után bejelentette elnöklő főispán, hogy több bizottsági tag arra való tekintettel, hogy a déli vonattal elutaznak, kérte, hogy a közigazgatási bizottsági tagválasztás toron kivül vétessék elő. A kérelmet teljesítve, elrendeli a választást, melynek tartamára az ülést felfüggesztette. A felfüggesztés és a szavazás tartama alatt a közgyűlés terme mozgalmas képet mutatott. Mintegy fél órát vett igénybe a szavazás, melynek letelte után a közgyűlés újból megnyittatván, a szavazatszedő küldöttségi elnökök bejelentették, hogy összesen 163 szavazat nyujtatott be, melyből esett Haviár Dánielre 82, dr. Márki Jánosra 81 szavazat ennélfogva közigazgatási bizottsági tagul Haviár Dániel választatott meg. A seámonkérö szék jegyzőkönyve a tisztikar tevékenységéről, továbbá a belügyminister rendelete a tisztviselői összeférhetetlenség tárgyában tudomásul vétettek. Ezután dr. Konkoly Tihamér vármegyei aljegyző terjesztette elő a belügyminister ama rendeletét, melyben annak adatott kifejezés, mely szerint a köz- igazgatás érdekében szükséges, miként azok a tisztviselők, a kik a néppel állandóan érintkeznek, annak nyelvét megértsék. A törvényhatóság az állandó választmány javaslatának elfogadásával kimondotta, hogy Békésvármegyében a rendelet tárgyában további intézkedés szüksége fenn nem forog. Nagyszabású politikai vita indult meg azon körirat tárgyalásánál, melyet Udvarhely vármegye intézett a vármegyéhez a kormány iránti bizalom nyilvánítása érdekében. Az első felszólaló: Reck Géza messze visszamenőleg vázolva a politikai fejleményeket, melyek arra intenek bennünket, hogy alaposan megfontolva járjunk el a kérdés tárgyalásánál az objectiv határozat érdekéből. Elfogadja az állandó választmány javaslatát, mely a kérdés felett napirendre tér. Térszüke miatt nem vagyunk abban a helyzetben, hogy más közügyek hátrányára a felszólalásokat érdemük szerint itt egész terjedelmükben közölhessük, s igy csupán történetírásként jegyezzük fel, hogy e tárgyban Veress József, Ladies László, Sze- berényi Zs. Lajos, Pálffi Béla vettek részt a vita során, melynek izgatott részét leginkább az Achim L. András és Simonka György féle felszólalások képezték. Utóbbi állítólag az előbbi nevében egy »erélyes« hangú határozati javaslatot is terjesztett elő, súlyosbítva névszerinti szavazás megkérésével. A törvényhatóság a névszerinti szavazás eredményeként 80 szavazattal 59 ellenében a bizalom nyilvánítása tárgyában kelt törvényhatósági átiratot állásfoglalás nélkül tudomásul vette. Átiratok. Úgyszintén tudomásul vétetett Udvarhely vármegyének a horvát obstrukezió letörése, Hajdú vármegyének a fogyasztási adóknak a városok részére leendő átengedése, Moson vármegyének az orvosi internátus czéljaira. Nyitra vármegyének Pöstyén fürdőben alapítvány létesítésére adomány megszava zása tárgyában kelt körirata. Nagyvárad városnak zálogházak felállítása tárgyában kelt körirata hasonló szellemű felirattal támogattatott. Adófelszólamlási bizottság. Az adófelszólamlási bizottság tagjaiul a küszöbön álló három esztendős cziblusra a közgyűlés Schmidt Józsefet és Kohn Dávidot rendes, ifj. Mol- doványi Istvánt és báró dr. Drechsel Gyulát helyettes tagoknak közfelkiáltás utján megválasztotta. Drágasági pótlék. A vármegyei alkalmazottak drágasági pótléka tárgyában a kiküldött bizottság jelentése tárgyaltatván: Achim L. András felszólalásában oda konkludál, hogy miután a drágasági pótlék megadása leginkább a kisebb tisztviselők részére volna szükséges, ennélfogva ö csak ezek részére adna elvben drágasági pótlékot és a főbb tisztviselőknek nem. Simonka György szerint el kell ismerni, hogy a tisztviselők részéről jogos a kívánság. Miután azonban éppen az előbb a tisztviselők a kormány iránti bizalmatlansági indítványt nem szavazták meg, az is megállapítható, hogy azok sohasem a néppel tartanak. Menjenek tehát kérelmükkel a kormányhoz, a mely iránt bizalommal viseltetnek, mert ő olyan tisztviselőknek, a kik a nép érdekében megindított mozgalmat leszavazzák, drágasági pótlékot nem szavaz meg. Napirendről való levételt indítványoz. — Veress József és Ladies László pártoló felszólalása után az alispán minden kétségek és félreértések eloszlatása czéljából kijelenti, hogy a vármegyei tisztviselők egyáltalán nem kértek drágasági pótlékot, csupán az írnokok. Miután azonban éppen a törvény- hatóság legutóbb abban a nézetben volt, hogy a drágaság! pótlék megszavazása a tisztviselők érdekében is kívánatos, a kérdésnek ily irányban való ki- terjesztése szintén a közgyűlés által mondatott ki. Az állandó választmány javaslatának mellőzésével végül is kimondatott, hogy a drágasági pótlék kérdése napirendről levétetik. A földadó reform javaslata. Kiss László aljegyző előterjeszti a földadó reformja tárgyában kidolgozott javaslatot, amely a közgyűlési meghívóval kapcsolatban a vármegye hivatalos lapjában egész terjedelmében közöltetett és az állandó választmány által elfogadtatni és az országgyűlés képviselőházához kérvény alakjában felterjesztetni javasoltalak. Szeberényi Zs. Lajos (Békéscsaba), — mint a földadó igazságos kivetésének egyedüli helyes módozatát teljesen magáévá teszi a javaslatot, de a kérdés országos jelentőségénél fogva indítványozza, hogy ne szorítkozzunk egyszerű feliratra, hanem küldjük meg a javaslatot körirat alakjában az ország összes törvényhatóságainak. (Élénk helyeslés). Beliczey Géza (Békéscsaba) előrebocsájtja, hogy neki az érték-kataszter ellen voltak aggályai, de az emlékirat beható tanulmányozása után eme aggályai eloszlottak, különös tekintettel ama körülményre, hogy az emlékirat az érték-katasztert a földadó maximális összegének törvényben való megállapításához, mint előfeltételhez fűzi és ezért a javaslatot egész terjedelmében elfogadja. Dr. Igaz Pál (Békés) szintén elfogadja a javaslatot, de óhajtaná, hogy az érték-kataszter mellett a földadó progressiv alapra fektessék, nevezetesen, hogy a nagybirtokosok fokozatos földadóval rovassanak meg. Hunya Mihály (Endrőd) szintén elismeri és hangsúlyozza is a földadóra sulyosodó nagy adóterheket, mindazonáltal többirányban felvilágosítást kér Kohn Dávid bizottsági tagtól, mint a javaslat, szerkesztőjétől, hogy vajon az érték-kataszter igazán enyhíteni fogja-e a békésmegyei súlyos földadót, mert neki e tekintetben aggályai vannak. Achim L. András (Békéscsaba) a javaslatot a sérelmek megszüntetésére alkalmasnak tartja, de nem hiszi, hogy Wekerle Sándor pénzügyminiszter a »nép« terhének könnyítését ezélzó javaslatot elfogadjon Az adóreform most is csak a nagybirtokot kíméli s részesíti kedvezményben. Dr. Szondy Lajos (Békéscsaba) a földadón kivül az ártéri adó igaztalan kivetését is nehezményezi. Veress József (Orosháza) az adóreformot a kormány üdvös tényeként említi, melyről a délelőtti ellenzéki szónokok hallgattak, mert el kellett volna ösmerniök, hogy az adóreform az adózás terén ügyvédek, közjegyzők, gyógyszerészek stb. részéről történt jogtalan adótárgyi eltitkolásokat akarja s fogja megszüntetni. Az ártéri adó igazságtalanságáról ő is meggyőződött, a katasztert illetőleg nem mondhat bírálatot, mert nem szakember, de hozzájárul a javaslathoz. Dr. Simonka György Veress Józseffel szemben konstatálja, hogy az adótörvények, nevezetesen a III-ad osztályú kereseti adó magas perczentje belekergette őt magát is abba, hogy tényleges jövedelmét be ne vallja, mert ha ezt cselekszi, akkor jövedelmének negyed részét adóba kellene fizetnie. A javaslatot különben a progressivitás feltétele mellett elfogadja. Kohn Dávid, ki a tanácskozás folyamán is felszólalt, mint a javaslat szerkesztője a zárszó jogával él, hogy az elhangzottakra észrevételeit megtegye. Hunya Mihály aggodalmait alaptalanoknak nyilvánítja és biztosítja, hogy az érték-kataszter az általa is ismert endrődi magas földadót feltétlenül enyhíteni fogná. Az ártéri adó igazságtalanságát már javaslatában is jelzi és annak szerinte más orvoslási módja nincs, mint hogy az ártéri adó ne a kataszteri tiszta jövedelemre, hanem ama értéknövekedésre vettessék ki, amely értéknövekedést az ártérben eső földnek a mentesítés okoz. Achim L. Andrásnak megjegyzi, hogy Békésvármegyében a nagybirtok, az úgynevezett latifundium, ép oly magas osztályokba volt és van sorozva, mint a kisbirtok. Ezt nem csak állítja, hanem be is bizonyítja. Kérdezze meg Achim a Trauttmansdorf gerendási, a Károlyi István gróf kisszénási, vagy a gróf Wenckheim gyula— benedeki uradalmi földek kisbirtokos vevőit, hogy annyira el vannak-e ragadtatva tőle, minő csekély adót fizetnek eme parczellázott földjeik után ? Pedig eme földek osztályba sorozása 20 év előtt történt amikor valamennyi uradalmi föld volt és a mostani kisbirtokosaik is ugyanazt a földadót fizetik, melyet grófi elődjeik. A földadó progressivitását már megoldja a kormány által javasolt jövedelmi adó, midőn a magas jövedelmeket fokozatos adóval terheli meg. Progressiv alapon álló jövedelmi adón kivül nem lehet a hozadékadót is progressiv adóval illetni, mert ez nemcsak igazságtalan, hanem elviselhetlen is volna. Ambrus Sándor alispán, — ki a Budapestre utazó főispántól az elnöklést közben átvette, — a vita lezárása után kimondja a határozatot, hogy a javaslat elfogadtatik és a képviselőházhoz felirat alakjában, a törvényhatóságokhoz pedig köriratként támogatás czéljából megküldetik. A mindvégig magas színvonalon álló vitát Achim L. Andrásnak egy Beliczey Géza egyéniségét méltatlanul sértő szava zavarta meg, melyért dr. Zöldy Géza tiszti főügyész széksértést és 200 korona büntetést hozott javaslatba, mit azonban a bizottsági tagok túlnyomó többsége nem fogaiott el és a kínos incidens az alispánnak ama kijelentésével fejeződött be hogy Achim L. András a komoly tárgyalás méltóságát megzavaró s sértő kifejezésektől jövőben tartózkodjék. Kérelmek. A közsegjegyzői egyesület felirata az anyakönyvi kivonati dijaknak hova fordítása tárgyában felterjesztetett a belügyminiszterhez. A dijnokok kérelme a munkásbiztositó pénztári járulékok alóli felmentése iránt teljesittetett. özv. Haty Károlyné kegydija 600 koronára kiegészíttetett. A füzésgyarmat — körösladányi, gyoma—szeghalmi vámszedési jogok meghosszabbítása iránt a kereskedelmi miniszterhez felirat intéztetett. Az alsó fehér-körösi árm. társulat részére az ártérbé tartozó törvényhatósági utak ármentesitési költségei fejében 1544 kor. járulék szavaztatott meg. Községi ügyek. Békés községnek Nagy Gábor jegyző áthelyezése tárgyában kelt határozata jóváhagyólag tudomásul vétetett. Bukovinszki János és társai írnokok kérelmére utasittatott Tótkomlós község, hogy az irnoki fizetéseket 1000 koronára emelje fel. Orosháza községnek takarékpénztár létesítése tárgyában kelt határozata jóváhagyatott. Gyula városnak a községi előfogatozás bérbeadása tárgyában kelt határozata megsemmisittetett, úgyszintén Szeghalom községnek a vadászati bérjövedelmek felosztása és a rendőrbiztosi állás megszüntetése tárgyában hozott határozata. Jóváhagyattak: Körösladánynak a községi tűzoltók biztosítása, Újkígyós községnek népkönyvtár felállítása, ugyanannak róm. kath. tanító fizetés- kiegészítése, a szeghalmi járásbirósági épület pótmunkáinak fedezés^, Endrőd községnek óvónői lakás építése, ugyanannak pusztai iskolai építkezése, Gyula városnak a tanyai iskolákban népkönyvtárak felállítása tárgyában, Csorvás községnek végrehajtói állás szervezése, a gyomai IU-ik ártézikut czéljaira felajánlott telek elfogadása, Békéscsabának a rétöntözőtelep jókarban tartása, Orosháza községnek az állam- rasuttal kötött villanyvilágitási szerződése tárgyában hozott határozata. Községi választások. Újkígyós községnek elöljárói választása közül a biróválasztás megsemmisittetett. A gyomai tör- vénybirói választás megerősittetett. A békési köz- gyámválasztás megsemmisittetett, a IV-ik kerületbeli esküdti választás megerősittetett. A békéssámsoni bírói, pénztárnoki és közgyámi választás megsemmisittetett. Úgyszintén megsemmisittetett a nagyszénást pótadóesküdti választás és az orosházi pónztárnok választás. Egyéb ügyek. Tóth Imre utkaparó özvegye részére 100 korona kegydij megszavaztatott. Gyulavári községnek a páskumi földek eladása tárgyában kelt véghatározata megsemmisittetett. Szarvas községnek a Horváth Pálué kérelmét elutasító határozat megsemmisittetett. Köröstarcsa községnek drágasági pótlék megtagadása tárgyában hozott határozata feloldatott. Gyoma községnek Kató Lajos segédjegyző részére drágasági pótlék megszavazása tárgyában hozott határozata megerősittetett. Köröslndány községnek a vadászati bérjövedelmek felosztása tárgyában kelt határozata megsemmisittetett. A közgyűlés, — melyről a nem tisztviselő tagok fél hét órakor egytöl-egyig eltávoztak, — este 7 órakor ért véget. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1908. évre előirt s a IV. oszt. kér. adó lajstrom és kivetési lajstroma a kirpénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgál tatván, az 1883. évi XLIY. t.-cz. 16. §-a értelmében 1908. évi márczius hó 2-töl 1908. évi márczius hó 10-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik.
