Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-01 / 9. szám
XL. évfolyam. F F Gyula, 1908. márczius 1. g-ik szám. Előfizetési árak ; Egész évre .............. 10 K — f Fé l évre................... 5 K — f Év negyedre................. 2 K 50 f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ES KÖZGAZDASZATI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-lér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Az értékkataszter és a f öldadó. A vármegye törvényhatósági bizottságának hétfői közgyűlésén sok érdekes és fontos tárgy került tanácskozás alá, de azt hisszük, nem kicsinyítjük ezeknek az ügyeknek jelentőségét, ha valamennyi fölött kiválóbb és nagyobb horderejűnek nyilvánítjuk azt a tanácskozást és határozatot, amely a földadó reformja érdekében történt és jelentőségénél fogva nemcsak mint kérvény terjesztetik elé a magyar országgyűlés képviselőházához, hanem mint Békésvármegye körirata az ország valamennyi törvényhatóságának érdemleges tárgyalás és állásfoglalás czéljából megküldetik. Olvasó közönségünk előtt felmentve érezzük magunkat, hogy a vármegye határozatát részletesen ösmertessük. A vármegye hivatalos lapjának nyomán egész terjedelmében közöltük a bizottsági javaslatot, mely ekképpen lapunk közönsége előtt is ösmeretes. A javaslat szerkesztője a kataszter és a földadóból Békésvármegyére háramló igaztalan túlterhelésből indult ugyan ki indítványának megtételére, de egy pillanatig sem ringatta magát ama illúzióban, hogy Békésvármegye nagy-, közép- és kisbirtokosainak osztatlan sérelme, még ha ezen sérelem úgy a kormány, mint az országgyűlés részéről elismertetnék is, eléggé nyomatékos lenne arra, hogy akár a kormány, akár a törvény hozás, az eddigi kataszteri rendszerrel és különösen ama alapelvekkel szakítson, amelyek fenntartása mellett sérelmei nem csak hogy meg nem szüntethetők, de még csak nem is enyhithetők. A kataszter sérelmei nem békósvármegyei különlegesség. Ha talán nem is oly fokban, de még mindig elviselhetlen mérvben sújtják a szorosan magyarfaj lakta alföldi vármegyéken kívül a délvidéki s dunántúli vármegyéket is. És valamint Békésvármegyó- nek, úgy eme vármegyéknek sérelmei sem szüntethetők meg másképen, mint a már lapunkban részletesen kifejtett értékkataszter létesítésével, melynek alapelve: az eddigi elméleten kiszámított tisztaiövedelmi fokoza- toknak teljes elejtése és a föld forgalmi s tényleges, vagy remélhető bérjövedelméből kombinált valódi tisztajövedelemnek megadóztatása. Helyénvaló volt tehát a vármegye közgyűlésének határozata, hogy feliratát nemcsak az országgyűlésnek, hanem tanulmányozás és hozzájárulás czéljából az ország összes törvényhatóságainak is megküldi. Csakis az esetben remélhető ugyanis az értékkataszteri eszme megérlelése és diadalra jutása, ha ama törvényhatóságok is melléje csatlakoznak, amelyek mint Békésvármegye, eme értékkatasztertől az igazságos adón kívül, nagymérvű sérelmeik orvoslását is joggal remélhetik. Egy közbejött nagyjelentőségű inczidens rövid két nap múlva fényesen igazolta Békés- vármegyének az értékkataszter melletti állás- foglalását. Budapest főváros meghivására február 26-án a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városok országos kongresszusán, ahol az adóreform behatóan tárgyaltatott, a földadó reformját illetőleg, magának a fővárosnak és Miskolcz városának határozati javaslataival szemben Békésvármegye két nappal azelőtt elfogadott határozata volt az, amely a kongresszuson az eme kérdésben élesen megnyilatkozó ellentéteket áthidalta ; Békésvármegye határozata volt az, amelyet merkantil és agrárius érdek- csoportok, mint az igazságnak és igy a közérdeknek egyedüli megfelelőt, egyhangúlag elfogadták és a kongresszus határozatává emelték. Megelégedéssel és önérzettel regisztráljuk eme tényt, amelyből most már jogosan merítjük a reményt, hogy a par excellence földmivelő vármegyék, látva s tapasztalva, hogy a kongresszuson részt vett Debreczen, Szabadka, Hódmezővásárhely, Jászberény, Félegyháza. Mezőtúr, Nagybecskerek, Nagykőrös, Szentes, Szolnok, Zenta, Baja, Kecskemét, Szeged, Újvidék, stb. elsősorban földmi vés és a legnagyobb földadót fizető városok küldöttei igazságosnak és érdekükben állónak ösmerték el a Békésmegye által propagált értékkatasztert, hasonló meggyőződéssel fognak vármegyénk feliratához csatlakozni és eme állásfoglalásukkal az értékkataszter eszméjének olyan súlyt adnak, hogy annak megvalósítása elől sem a kormány, sem a törvényhozás nem fognak elzárkózhatni. A vármegye rendes közgyűlése. — Február 24. — Hétfőn ment végbe a vármegye februári rendes közgyűlése, melynek már kezdetén következtethető volt, hogy a bizottsági tagok a tárgyalásra kerülő közügyek iránt kiváló érdeklődéssel viseltetnek, mert a közgyűlés mozgalmassága, látogatottsága egy választó közgyűlésével vetekedett. Tagadhatatlan, hogy ehhez a küszöbön álló közigazgatási bizottsági tagválasztás B Az ünneplők. Irta: Péczely József. .Senye Péter községi perczektor ur és Surul Pál községi esküdt ur egyvágásu emberek. Együtt kerülgették annakidején az iskolát s büflázgatták az ábéabot, közben meg a nagy erdőn egyesült erővel dézsmálgatták meg a madárfészkeket; mint legények is egy czimbo- raságba tartoztak s holmi fejlékelésekért mutyi- ban ülték meg a vármegyeházát ; együtt szolgálták ki a császárt is, itt sem maradva el egymástól sem a sarzsiban, sem a vaskeztyük fel- huzogatásában. Most meg, mint éfemedett emberek, mindketten elöljárók, iskolaszékek, szomszédok, de meg a sors bölcs beosztásából kifolyólag kölcsönös komák is. Mint ilyen rangbéli emberek, már számottevő egyéniségei a falunak. Mert a belső embereket nagyon megválogatják az atyafiak, nehogy szégyent valljon velők a falu. Az alak, száj, meg a tudomány a döntő, ez után igazodik a falu. A sógorság, a komaság is latba jön ugyan, de nem igen érvényesül. Lám, Senye Péter meg Surul Pál már öt turnuson át viseli a hivatalt s nem lehet kizökkenteni őket, mert alkalmatos emberek. Hogy többet ne mondjak, nekik van széles kerületben legnagyobb jártasságuk a kalandáriumokban. Ami nem kis dolog. Mikor mi esett, mi történt, hogy s mint adódott, — akkurátusabban kivetik, mint a székesi káptalan. Ezért aztán nagy becsben állnak a falu előtt. De nem hiába búvárkodnak ők a kom- pektorok munkáiban. Ha kisütnek egy nevezetes napot, hát azt megünneplik, még pedig nagy helyesen úgy okoskodva; ha ünnep, hát legyen az ünnep ; legyen annak értelme, meg foganatja is. Úgy is eleget izzad a magyar a sok munkanapon, az ünnepen badd pihenjen a test is, a lélek is. Arra van az rendelve. Legfeljebb a gyomor működjék az ünnepen. Sőt az úgy is dukál, hogy ekkor működjék, mert az emberi testnek ez a része az, mely a munkanapokon többnyire csak vegetál. Még a mai szegényes világban is kerül elvétve egy-egy ünnep ; de ha nem kerülne . . . hát ott van az ebben is kimeríthetetlen dicső múlt . . . azaz a kalandárium. Különösen a komáromi kalandárium az antentikus. így tartja a Péter is, a Pál is. Persze azért nem mindig esik simán az ünnepkivetés. Érvekre ellenérvek vettetnek, mig végre győz a jobb, felkerekedik a két magyar s kikövetkezik a pinczéhez. De csakis ünnepnap, mert mint rendes emberek, átallanák a munkára rendelt napokat dorbézolással tölteni, de az egymásnak tett fogadalmuk is azt tartalmazza, hogy csak ünnppen ... S ha beüt a numerus, ünneplőbe öltözködik a két belső ember s csendes pipaszó mellett kitalpalnak a pinczéhez. Útközben meg-megállnak s a kérdezgető kiváncsi atyafiaknak tudtára adják a nap jelentőségét. * Nagy napokat engedett megérnünk a teremtő. A magyarok legdicsőbb fejedelme jött vissza hazájába. Megmozdult az egész ország. Senye Péter községi perczektor ur is mozgásba jött, amennyiben átballagott komájához s beköszöntött hozzá ekkép : Sirolin •Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti • kOhOgést, váladékot, éjjeli Izzad ást Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofuíozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Hache“ eredeti c#amaQolátt. F. H«ffBU»-La Rache A C#. Basel ßß Mmm íí Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ára Uvegenkint <•— korona. XjStp'U.n.lr: mai szama ÍO old.a.1.
