Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-02-16 / 7. szám
8 BÉKÉS 1908. február 16. tásról s ezzel karöltve járó kalandokról s más egyebekről nem is beszélve. De nem, az üzletveze- tőség gondolt Gyulára is, bizonysága ennek a következő levél, melyet az üzletvezetőség folyó hó 6-án küldött a Gyulai Kereskedők és Kereskedő- ifjak Társulatának : „F. évi január hó 22-én kelt megkeresésére van szerencsénk értesíteni, hogy Gyula állomás rakhelyiségeinek kibővítése iránt a szükséges lépéseket már régebben megtettük. A bővítéseket azonban ez ideig keresztül nem vihettük, mivel az ezen czélra szükséges és Gyula város tulajdonát képező földterület birtokbavétele és felhasználása körül a város részéről akadályok merültek fel. Ezen akadályok azonban a városhoz újabban intézett megkeresésünk kapcsán remélhetőleg már a közel jövőben el lesznek hárítva, mely után a raktárhelyek kibővítését haladéktalanul megkezdjük és a legrövidebb idő alatt be is fejezzük.“ A Gyulavidéki Takarékpénztár Részvénytársaság folyó hó 9-én délelőtt fél 11 órakor tartotta meg nyolczadik évi rendes közgyűlését a részvényesek élénk érdeklődése mellett. A közgyűlésen dr. Fábry Sándqr intézeti elnök távollóte miatt Rombay Zsigmond alelnök elnökölt. A bemutatott igazgatósági jelentésből kitűnik, hogy a lefolyt évben eszközölt tőketelemelós folytán az intézet részvénytőkéje teljesen befizetett 400.000 koronára, a tartalékalapok pedig 86.800 koronára emelkedtek s daczára az elmúlt évben, évtizedek óta nem tapasztalt kedvezőtlen pénzügyi és válságos hitel- viszonyoknak, az intézet a fokozatos fejlődés utján haladt és a súlyos pénzviszonyok közepette szilárdan állotta meg helyét mindvégig, amit különben a közgyűlés elé terjesztett mérleg számadatai a legfényesebben igazolnak. A kimutatott 56733 K 20 fillér tiszta nyeremény felosztására vonatkozó igazgatósági javaslatot a közgyűlés határozatra emelte, mely szerint az alapszerü jutalékok levonása után, 13.200 korona a tartalékalap gyarapítására, mellyel ez 100.000 koronára emelkedik, 28.000 korona a részvényesek osztalékára (részvényenként 14 K), 2000 korona az intézeti nyugdíjalapra és 486 K 56 fillér jótékonyczélokra fordit- tatik. A felügyelő-bizottsági jelentés tudomásul vétele és a szabályszerű felmentvény megadása után a közgyűlés a múlt évben elhunyt Wolf Zsigmond felügyelő-bizottsági elnök helyébe (kiről az igazgatósági jelentés melegen emlékezik meg) Schröder Kornél részvényest választotta meg egyhangúlag. Ennek megtörténte után a közgyűlés véget ért. Miniszteri biztos. A földmi velésügyi miniszter értesítette a vármegyét, hogy a szárazéri társulat miniszteri biztosának, Kállay Zoltánnak megbízatását további 2 esztendőre meghosszabitotta. Árlejtés. A berettyóújfalui, békéscsabai, orosházi ut, C80kmő—szeghalmi és Szeghalom—körös- ladányi szakaszának még a folyó évben leendő kiépítése czéljából a gyulai m. kir. államépitészeti hivatal helyiségében folyó hó 20 án délelőtt 10 órakor versenytárgyalás tartatik. Inségmunka a vármegyén maradt. Annak idején az országszerte tapasztalt nagy Ínségre való tekintettel a vármegye segíteni akarván a munkás népen, elrendelte, hogy az orosház—gádoros—nagy- szénási ut földmunkái azonnal foganatosíttassanak, hogy ily módon a nép keresethez jusson. A munkák mintegy 14000 koronába kerültek, melyet a vármegye a kereskedelmi miniszter által folyósítani kórt. A miniszter azonban elutasitotta a kérelmet, mert bár a munkálatok sürgősségét indokolva látja, ámde azokat a törvényhatóság rendelte el s igy annak költségeit megtéríteni nem hajlandó. így tehát a 14000 korona a vármegye közúti alapját fogja terhelni. A békési népbanknak mai közgyűlése elé rendkívüli érdeklődéssel tekintenek a részvényesek körében. Mint annak idejében megírtuk, Fortuna isten- asszony 300,000 koronás főnyereményhez juttatta a népbankot és ennek következtében az intézet múlt évi zárszámadása horribilis tiszta nyereséget tüntet fel. A tiszta nyeremény felosztására nézve sokféle kombináczió merült fel, úgy az intézet vezetősége mint a részvényesek körében és ezen különféle kombinácziók a mai közgyűlésen esetleg szenvedélyes összeütközést is kelthetnek. A részvényesek nagy részének és óhajtandó volna, hogy a részvényesek többségének javaslata az, hogy a főnyeremény meggyarapitotta tiszta jövedelemből 120,000 korona az 1200 részvénynek tőke emelésére fordittassék, a ref. fögymnasiumnál 25,000 korona alapítvány lótesittessék és osztalékul az eddigi 20 korona helyett 40 korona fizettessék. Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. Talán még emlékezetében van a közönségnek az a felháborító eset, hogy Jonescu János gyulai volt g. kel. tanító pár évvel ezelőtt a gondjaira bízott növendékleányokkal fajtalanságot követett el. Az abnormális erkölcsű embert le is tartóztatták, majd 1 évi és 6 hónapi börtönre Ítélte a gyulai kir. törvényszék. Az ítélethozatal után a bíróság indokolatlan bizalmat helyezve az elitéltbe, őt szabadlábra helyezte. A nagyváradi kir. Ítélőtábla Jonescu büntetését 2 és >/„ évi fegyházra emelte fel s a kir. kúria az ez ellen bejelentett semmiségi panaszt elutasitotta. E héten lett volna az ítélet kihirdetése, ezt azonban már a tanító nem várta be, hanem megszökött. Hírlik, hogy Romániában jövedelmező állást kapott. Ott, — úgy látszik, — 2 és V* évi fegyház, nem diffamáló dolog. Történt 1907. május 23-án, hogy a békéscsabai állomáson éjjel 2—3 óra között tolattak. A kocsik között volt egy, amelyben egy ló és egy lovász volt elhelyezve. A ló Wenck- heim Géza grófé volt, a lovászt pedig Kun Gábornak hívták, ki közben a teherkocsi ajtaját kinyitva, nézegetett ki. Egyezer azonban egy eldobott (szalasztott) kocsi gyenge lökést kapva, megállás után visszafelé kezdett gördülni s nekiment a Kun Gábor kocsijának, a kocsiajtót becsukta s a lovász fejét az ajtó és a kocsi fala közé szorította, ki ennek folytán azonnal meghalt. Az ügyészség pörbe fogta mindazokat, akik a tolatásban részt- vettek s Deák József térfelügyelőt, ifj. Hankó János tolatás vezetőt, Kocziszki György kisegítő kocsirendezőt és ifj. Bagyinka Pál váltóőrt gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt vádolta meg. A törvényszék a két elsőt felmentette, a két utóbbit pénzbüntetésre Ítélte. Ügyész mind a négy vádlott terhére felebbezett. Törvényszéki naptár. A gyulai kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság előtt nyilvános ülésben előadott sommás perek. Február 15. Tarkovács Imre — Tarkovács István, ingók kiadása. Dr. Liszka Nándor — Dr. Lengyel Sándor és t. 800 korona. Vandlik Pál — Danczig János 50 korona. Tamka Pál — Pataj György 70 korona. Grünwald Ödön — csorvási izr. imaegyesület 42 korona. Kis Mihály — Csesznák Mária 54 korona. Pluhár György — Gyeraj György 60 korona, Bencsik István — Körös-tisza-marosi ármen- tesitő társulat 213 korona 11 fillér. A gyulai kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság által megtartandó szóbeli tárgyalások. Február 18. Szombati Zsigmond — Kis P. Istvánná 870 korona. Portörő Sándor — Portörő Erzsébet és t. 884 korona. 8. Kassovitz ezég — Kovák Izidor és t. 821 korona 50 fillér. Fejes Mihály és t. — Fejes György és neje 792 korona 79 fillér. Beck és Gergely-czég — Steiner Armin és t. igényper. Filipinyi János — Kriszt Mihály és t. 633 korona 53 fillér. Február 21. Steiner Miksa — Mandorf Gyula 935 korona 79 fillér, Csilik Jánosné és t. — Frankó János és t. törvényes osztályrész. Molnár Zsuzsánna — Balog Lajos, gyermek- tartás. Békószki Mihály — Liker Jánosné 110 korona. Ponyiczki Pál—Konyeosni András 138koroua. Matej Pál és t. — Matej György és t. törvényes osztályrész. A Zsuzsi czikke. A mióta a sajtótörvény életbe lépett, a szellemi üzleti és ipari foglalkozásnak minden ága képviselve volt a vádlottak padján. Sőt láttunk már ott közönséges napszámos embert is, aki szerzőnek vallotta magát. Kedden egy pirospozsgás képű, fiatal cselédleány mutatkozott be, mint czikkiró a budapesti esküdtbiróságnak. Egy cseiédleány, aki nemcsak takaritani, kenyeret dagasztani s vasalni tud, hanem, ha kell, czikket is ir, — ez már igazán a huszadik század diadala. Maga Zsitvay Leó, az esküdtbiróság ősz elnöke is kénytelen volt bevallani, hogy negyven esztendei bírói pályafutása alatt, sok mindent látott, de czikkiró cselédet, ma látott először. A czikkiró cselédet, akivel egy uj típus vonult be az esküdtbirósági terembe. Mező Zsuzsánnáuak hívják. Köröstarcsán szolgált Batizi Ferencz községi jegyzőnél, akivel valami differencziája támadt. Zsuzsi pennát fogott, s a földosztó Yárkonyi lapjában, a Földmivelő-ben czikket irt a gazdája ellen, mivel — igy fejezte ki magát czikkiróhoz méltó választékossággal, — más fórum nem állott rendelkezésemre. A Zsuzsi czikke igy szól : Körös-tárcsán Batizi Ferencznek hívják azt a kis jegyzőt, a ki a cseléd bérének kiszolgáltatása helyett börtönt Ígér. A nagyságos jegyzőné, mivel zongorát vásárolt, azért kellett nekem a kiérdemelt béremre hónapokig várni, amellett a legcsunyább bánásmódban részesültem, mert kopialtatott. Tehát a zongorát a nagyságos asszony az én bőrömön szerezte meg. Többször történt felmondásom ellenére sem adta ki a könyvemet. Végül eljött szegény édes anyám és könyörögni kezdett, hogy elé- • gitsenek ki, de mind hasztalan volt. Ráadásul még kilökték szegény anyámat. Erre a fölháborosodást én sem kerültem ki. Otthagytam könyvemet, pénzemet. Másnap hivatott, hogy a biztosnál van a pénzem és könyvem. Megjelentem ott, aki arra akart kényszeríteni, hogy ő nagyságától bocsánatot kérjek. Minthogy erre nem voltam hajlandó, négy koronát lefogott a bocsánatkérés fejében. A lap szerkesztősége ehhez még hozzáfűzte, hogy a lefogott négy koronát a biztos és a jegyző megitták. Batizi Ferencz jegyző panaszára, rágalmazás és sajtóvétségért került Mező Zsuzsánna az esküdtbiróság elé. A védője Pető Sándor dr. volt, a panaszost pedig Nagy Uzor dr. képviselte. — Maga irta ezt a czikkecskót? — kérdezte az elnök. — Igen, én, de a szerkesztőség néhány sorral megtoldotta, felelte bátran Zsuzsi. Ezért ón nem felelek. — Maga határozta el azt is, hogy ezt abban az újságban megjelenteti ? — Igen, magam, mert megtörtént, való volt a dolog. — Nem ugrasztottá be valaki ? — Nem. — Honnan tudta, hogy van egy Földmivelő- czimü lap ? — Mert magam is szoktam ezt olvasni. — Fizetett a közzétételért ? — Nem. Negyven év óta foglalkozom sajtóügyekkel jegyezte meg az elnök, ez az első eset, hogy cselédleány egy czikknok a szerzője s mint újságíró szerepeljen ! Miért kellett ezt újságba tenni, hogy magának rossz helye volt ott? — Más forum nem állott rendelkezésemre. — Mennyi ideig volt a jegyzőéknél ? — Negyedfól hónapig. — Tudja maga, mennyibe kerül egy zongora? — Nem. — Miért irta tehát, hogy a maga béréből lefogott négy koronáért vett egyet a jegyzőné, hisz egy zongora több száz forintba kerül! — Ezt már arra fordította. — Mondja csak Zsuzsi, csakugyan rossz helye volt ott magának, koplalt tán ? Mit kapott reggelire ? — Csak kávét. — Hát délre? — Amit ők ettek ! — Talán uzsonnát nem kapott ? — Nem. — Hála Istennek Zsuzsi, maga egészen jól néz ki! (Derültség). Miért irta tehát mindezeket?' — Mert rosszul bántak velem. A pörbeszédek meghallgatása után az esküdtbiróság fölmentő Ítéletet hozott s a panaszos jegyzőt kétszázhetven korona költségben marasztalta. Heti p i a c z. Gyula, február hó 14-én. A budapesti árutőzsdén gabona nemüekben a hét elején lanyha volt az irányzat, úgy hogy a búza ára 25—30 fillérrel visszament. Heti piaczunkon élénkebb kinálat mellett eladatott : Búza . . . 2P20—22'30 Árpa . . . 14,40—14-40 Zab ... 15-20—15-80 Tengeri . . . 1220—12-60
