Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-16 / 7. szám

72 Endrőd község határozata a községi Csejt pusztai iskola építése tárgyában.

73 Szeghalom község határozata az 1896. és 1897. években készült aszfalt járdák további fenntartása tárgyában.

74 Gyula város határozata a városi alkalmazottak munkásbiztositó járulékának mikénti fizetése tárgyában.

75 Gádoros község módosított fizetési szabályrendelete.

76 A gyulai hat tanyai iskolában népiskolai ifjúsági könyvtárak létesítése.

77 Gyáni Zsigmond dévaványai lakos lovai kiirtása miatti segélyezés iránti kérelme.

78 Békés község és Ónodi Mihályné között kötött adásvételi szerződés.

79 Somogyi Ákos árvaszéki ülnök és dr. Stojanovits Szilárd szolgabiró kérvénye szabadság iránt.

80 Viczián Mátyás járási irnoks zabadságolás iránti kérelme.

81 A vármegyei házi tartalékalap és a vármegyei közszükségleti alap 1907. évi számadása.

82 Az Endrőd községben 1907. évben tévesen kirótt vármegyei ebadó törlése.

83 Tótkomlós község 1908. évi közpénztári költségelőirányzata.

84 Gyula város 1908. évi „Erzsóbet-ápolda“ pénztári költségelőirányzata.

85 Köröstarcsa község 1906. évi árvapénztári számadása.

86 Öcsöd és Köröstarcsa községek 1907. évi közpénztári s az utóbbi közmunkapénztári tul- kiadásainak jóváhagyása.

87 Endrőd és Füzesgyarmat községekben az 1907. évben behajthatatlanná vált községi pótadók és Endrőd községben az 1907. évben behajthatatlanná vált községi közmunka törlése.

88 A vármegyei endrődi Vida-fóle, 1848—9 honvódgyámolitó, Nagy Márton-fóle, közművelődési, közúti tartalék, alföldi állami műut, bélyeg, szeretetház- és közszükségleti alapok 1907. évi számadásai.

89 Póttárgysororozatba felveendő ügyek.

A földadó reformja.

A vármegyei törvényhatósági bizottsági tagoknak.

A földadó aránytalan és igazságtalan kivetése tárgyában felirat tervezet.

A vármegye törvényhatósági bizottsága 481. bgy. 1907. sz. határozatával a vármegye területén a földadó aránytalan és igazságtalan kivetése körül fennforgó sérelmek tanulmányozása s e sérelmek eloszlatásásra vonatkozó javaslattétel czéljából egy bizottságot küldött ki, amely bizottságnak javaslatát egész terjedelmében az alábbiakban közlöm.

A javaslat a februári közgyűlés tárgysorozatába fel van véve

Gyulán, 1908. évi február hó 12-én.

Ambrus Sándor,

alispán.

Mélyen tisztelt Képviselőház !

Békésvármegye közönségének, mely a par excellence földmiveléssel foglalkozó vármegyék között csaknem az első helyen áll, évtizedek óta rendkívüli nagy sérelmét képezi az érvényben álló kataszter és eme kataszteren alapuló földadó, mint amely nemcsak igazságtalanul, hanem immár elvi- selhetlenül sújtja annak nagy-, közép- és kisbirtokosait egyaránt.

Az ország egyik részében sem volt oly sérelmes és igazságtalan már az abszolút korszak alatt készült földadó-kataszter ideiglen sem, mint éppen Békésvármegyében, de még tetemesebben fokozta és elviselhetetlenné tette az 1884. évi állandó kataszter.

A földadó, a földtehermentesitési járulékkal az 1881. XL. t.-cz. értelmében az egész ország területére 80 millió koronában volt contingentálva, ebben a 80 millió korona földadóban Békésvármegye évi 1,655.658 korona földadóval és a régi általános jövedelmi pótadó kulcsnak megfelelőleg 231.792 korona pótadóval párticipált.

Az 1883. évi XLVI. t.-cz. 6 millió koronával szállította le az ország földadóját. Békésvármegye földadója azonban nemcsak hogy nem szállott le a megkevesbült 6 millió korona földadó arányában,

1908. február 16. _____

BÉ

KÉS

hanem az 1884. évi állandó kataszter következményeként Békésvármegye földadója a régi 1 millió 655.658 koronáról felemelkedett 2,019.900 koronára és ennek megfelelőleg pótadója 231.792 koronáról 738.420 koronára, vagyis az állandó kataszter Békésvármegyét évi 738.420 korona földadó többlettel sújtja.

Békésvármegye közönsége tehát indokolt érdeklődéssel kisérte és kiséri a földadó reformjára vonatkozó törekvéseket, mint amely reformtól jog- szerüleg remélte és várja elviselhetetlen megterhel- tetésén való könnyítését.

A Nagyméltóságu m. kir. Ministerelnök mint pénzügyministernek a földadó-kataszter kiigazításáról és a földadó százalékának megállapításáról a mélyen tisztelt Képviselőházhoz beterjesztett 597. számú törvényjavaslata ama sajnos meggyőződést kelti Békésvármegye közönségében, hogy a földadónak contemplált reformja sérelmeit nem fogja orvosolni, az adóztatásnak ama egyedüli helyes és igazságos elvét pedig, hogy a tényleges jövedelem képezze a megadóztatás alapját, nemcsak Békésvármegyében, hanem országszerte seholsem fogja nemcsak elérni, hanem még csak meg sem közelíteni.

A törvényjavaslatnak legmarkánsabb tétele az, hogy a kataszteri tiszta jövedelem utáni 25 és */a százalékos adótételt 20 százalékra szállítja le.

Nem vonjuk és nem is vonhatjuk kétségbe, hogy ez a perczentleszállitás a földadót enyhíteni fogja Békésvármegyében is.

De ez a perczentleszállitás rajtunk és mindazokon, akik ezidőszerint túlságosan meg vagyunk terhelve, csak keveset könnyít, azokat pedig, akik nincsenek ma sem kellőleg megadóztatva, az eddigi aránytalanság fentartása folytán a jog és igazság ellenére csak újabb kedvezményekben fogja részesíteni.

Mert nem annyira adóleszállitásra, tudniillik a 25 és V, perczentes adó kulcs egyszerű leszállítására van a földadónál szükség, hanem igenis égető szükség van a földadó igazságos arányú megosztására.

Ez az igazságos arányú megosztás az, amit a törvényjavaslatban sajnosán nem látunk biztosítottnak.

A javaslatnak ugyanis kiindulási pontja, úgyszólván karakterisztikonja az, hogy a kataszteri revisió minél szükebb körre redukáltassék. Minden áron el akarja kerülni uj kataszter létesítését, noha a javaslat indokolása maga is elismeri, hogy mily nehéz határt szabni, hogy a revisió során tulajdonképen egészen uj kataszter ne létesüljön, hogy elkerülhető legyen az alaptörvényben szabályozott annak az eljárásnak megismétlése, mely az ország egész területén uj tiszta jövedelmi fokozatok felállítására s végeredményileg az egyes parczellák egyenkénti bebecslésére vezet.

A törvényjavaslat első szakasza szerint pedig a kiigazítás kiterjed:

1. Az egyes földrészleteknél a művelési ágban beállott változásoknak keresztülvitelére általában;

2. Ott, ahol egyes földrészleteknek, dűlőknek, vagy egész községeknek akár már eredetileg tévesen történt osztályozása, akár pedig időközi változások folytán nagy aránytalanságok mutatkoznak, ezeknek az aránytalanságoknak uj osztályba sorozás és ott, ahol elkerülhetetlenül szükséges, egyúttal uj tiszta jövedelmi fokozatok felállítása által leendő megigazitására;

Uj tiszta jövedelmi fokozatok felállításának pedig akkor van helye, ha valamely becslő járásban vagy osztályozási vidéken a ma fennálló tiszta jövedelmi fokozatok nemcsak a tényleges állapottal, hanem a szomszédos becslő járások vagy osztályozási vidékek jövedelmi fokozataitól is annyira nagy eltérést mutatnak, hogy a földadó kataszter egyébként nem lenne arányosan kiigazitható.

A törvényjavaslat eme rendelkezése folytán erős meggyőződésünk, hogy miután a Békésvármegye három kataszteri becslő járására megállapi- tott tiszta jövedelmi fokozatok, csupán a szomszéd Bihar-, Arad vármegyék becslő járásaira nézve megállapított tiszta jövedelmi fokozatokhoz viszonyítva is oly rendkívül nagy eltérést mutatnak, amelynek folytán az aránytalanságoknak csak némi részben leendő kiegyenlitése is feltétlenül maga után kell, hogy vonja úgy Békés-, mint a szomszédvárme- gyékben az uj tiszta jövedelmek fokozatos felállítását, ami szükségszerüleg oda kell, hogy vezessen, — amit pedig a javaslat elkerülni óhajtana — hogy ebben a három vármegyében végeredményileg teljesen uj becslést és annak alapján teljesen uj katasztert kell készíteni. De positiv tudomásunk szerint a tiszta jövedelmi fokozatra vonatkozó aránytalanságok, nemcsak Békés és az említett szomszéd törvényhatóságok, hanem az ország valamennyi vármegyéi s illetőleg becslő járásai között is olyan rendkívüliek, hogy a törvényjavaslat alapján az uj

3

tiszta jövedelmi fokozatok felállítása s a teljesen uj kataszteri osztályba sorozás az ország egyetlenegy vármegyéjében sem lesz kikerülhető.

A törvényjavaslat indokolása pedig reprodukálja néhai gróf Lónyay Menyhért pénzügyminiszternek a földadó reformja tárgyában készített emlékiratának következő tételét :

„Ha egy újabb kataszteri munkálat vitetnék is keresztül, ez a munkálat amellett, hogy keresztülvitele sok időt és tetemes költséget vesz igénybe, bizonyára mindazon hiányokban is szenvedni fog, melyek mindenütt előfordulnak, ahol több ezerre menő különböző egyén, különböző módon és különböző viszonyok között működik közre, kitéve az egyesek saját érdekéből folyó félre vezetési igyekezetének és az adóteher leszállítására irányzott törekvésének; minélfogva ezen újabb munkálat sem lenne ment azoknak tökéletlenségétől és aránytalanságoktól, melyek a korábbi kataszteri munkálatnak is éppen árnyékoldalát képezik.“

Lónyay Menyhért gróf eme állításának helyességét elfogadja az indokolás is, amidőn beismeri, hogy, „ahogy ez az állítás igaz volt ezelőtt négy évtizeddel, épugy megállja helyét ma is“.

De már ezen alapuló következtetése, hogy „nincs tehát szükség arra, hogy a revisió során teljesen uj kataszter készüljön mindenütt“, azon óriási aránytalanság folytán, amely a földadó terén nemcsak a becslő járások különböző tiszta jövedelmi fokozataiban, hanem ugyanazon becslő járás, ugyanazon község, a község ugyanazon dűlőjében, sőt egymás mesgyéjén fekvő hasontalaju, értékű s jövedelmű földek osztályaiban is lépten-nyomon előfordul, nemcsak optimisztikus, hanem teljesen téves, mert nincs az országnak talán egyetlenegy oly becslő járása, egyetlenegy községi határa sem, amely az osztályba sorozások terén oly óriási eltéréseket és a szó szoros értelmében felháborító adóztatási aránytalanságokat ne mutatna fel, amelyeknek nemcsak megszüntetése, hanem némi enyhítése is szükségszerüleg ne vonná maga után mindenütt a törvényjavaslat által is kilátásba vett uj osztályba sorozást, amely uj osztályba sorozás pedig a Lónyay által előre megjósolt mindazon hiányokban fog szenvedni, amelyek megszüntetésére elrendeltetnék.

A Nagyméltóságu m. kir. Pénzügyminister ur által a mélyen tisztelt Képviselőházhoz beterjesztett földadó-törvényjavaslatot beható tanulmányunk tárgyává tevén, elismerjük a javaslat intentióinak nemességét, elismerjük az arányosabb megadóztatásra vonatkozó őszinte törekvést, de rezignátióval látjuk, hogy ez a törekvés a javaslat alapján nemcsak elérhető, de még megközelíthető sem lesz.

Ennek oka pedig az, hogy az országszerte érvényben álló kataszter már alapjában véve oly kritikán alul rósz és olyannyira nem felel 'meg a föld tényleges jövedelmi viszonyainak, hogy azon javítani absolute lehetetlen.

A mai kataszteri alapon a földnek nagyrésze túlzottan, másik nagyrésze pedig nincsen kellőleg megadóztatva. Ez az alap olyannyira rósz, olyannyira elfogadhatatlan, hogy a fennálló aránytalanságokat a contemplált jövedelmi adó egyáltalában nem lesz képes áthidalni.

A földadó-perczent leszállítása — ismételjük — azokon, akik ez idő szerint túlságosan meg vannak terhelve, csak keveset könnyítene, azokat pedig, akik nincsenek ma sem kellőleg megadóztatva, az eddigi aránytalanság fenntartása mellett, a jog és igazság ellenére, csak újabb kedvezményekben részesítené.

Hogy a mai adózás aránytalanságát és igazságtalanságát megvilágítsuk, még azt sem csele- kesszük, hogy az arányt békésmegyei és más vármegyebeli földek értéke, jövedelme s adója között hasonlítsuk össze; reá mutatunk csupán a gyulai határra, annak is egyetlenegy dűlőjében, a Fehéres Fekete-Körözsök között fekvő úgynevezett oláhnyomási dűlőre, amely 2900 négyszögöl területű, úgynevezett zselérföldeknek van kiosztva.

Ezekről tudjuk, hogy meglehetősen egyforma, kötött talajú, minőségű s termésű szántóföldek.

Van ugyan közöttük egészen lapos és valamivel hátasabb is, de árkülönbözet alig van a leglaposabb és a legmagasabb zsellérföld között 200 korona. Ma egy zsellérföld középára az oláhnyomáson 2400 korona; megengedjük, hogy a leglapo- sabbján 2300 koronán is lehet venni, alább semmi esetre sem, de a leghátasabbat sem lehet 2500 koronánál drágábban eladni. A jövedelemnek pedig legmegközelitőbb fokmérője a haszonbér; egy zsellér földért egyremásra 90 korona haszonbért fizetnek, de a leglaposabbért sem kevesebbet 85 koronánál és a leghátasabbért sem többet 95 koronánál.

Lássuk már most, a zsellérföldek megadóztatása milyen különbözeteket mutat fel mégis az oláhnyomáson :

IV. szántó osztályba sorozott zsellérföld ka-