Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-12-27 / 52. szám
4 BÉKÉS 1908. deczember 25. ■sem dühöngött az osztályuralom úgy, mint most. Ha még a magyarul Írni és olvasáshoz kötötték volna a választói jogot hagyján, de úgy osztogatni jogot, hogy kinek van több ökre-szamara, igazságtalanság. Úgy maga, mint pártja csatlakozik Tábit indítványához. Szeberényi Lajos: A törvényhatóság nyilatkozata nem lehet fölösleges, mert hiszen a közhangulat ad kifejezést arra, hogy a kormány intézkedései bírnak e alappal. Az előzmények után mindenkit kell, hogy meglepett legyen az, hogy a kormány az utolsó perczben a plurálitást rántotta elő, mikor mindentjigért, csak éppen ezt nem. A plurálitás első következménye az lesz, hogy még nagyobbak lesznek a társadalmi válaszfalak, mint jelenleg. A mellett igazságtalan is, a nyílt szavazással pedig még nagyobb szégyent vallanak a külföld előtt mint a maival, amikor 80 — 100 csendőr és 2—3 század katonaságot vezényelnek ki egy-egy választáshoz. Az ilyesmi ismeretlen a külföld előtt. Az általános, titkos választóijog hívének vallja magát és igazat ad Simonka azon állításának, hogy a képviselők és kormány igenis ezt Ígérték. A csabai piaczon Ap- ponyi, Barabás és még egy sereg vitéz dörgött az általános, titkos szavazati jog mellett, ezzel mozgósították maguk mellett az utczát, az egész országot, most pedig letagadják. Hozzájárul a bizalmatlansági indítványhoz. Veres József: A bizalmatlansági indítvány olyan, hogy minden ember türelemmel nem tud hozzá- szólani; sokszor úgy változik az ember, hogy nem is tud a változásról. Bikádi Antal közbeszól, mire Veres azzal vág vissza, hogy e kormány születésekor Bikády felajánlkozott Kossuthnak, jtőle támogatást kért; sem a kormányprogrammban, sem a trónbeszódben nincs szó titkos választói jogról. Achim András : Ő is Ígérte tisztelt ur! Veres József: Ez nem igaz! ön 25 év óta követeli a szavazási jog kiterjesztését, ha nem is úgy amint azt a szoczialisták követelik. Elismeri, hogy a mai választói jog nem felel meg a követelményeknek, rosszak a kerületi beosztások, igazságtalan a czenzus, nem lelkesedik a pluralitásért sem. Bízik azonban a kormányban, hogy olyan módosításokat végez a pluralitáson, mely mindeneket ki fog elégíteni. Szeberényi Lajos személyes kérdésben kijelenti, hogy szereti úgy hazáját, mint minden becsületes polgár s neki nem üzlet a hazafiság, mint sokaknak. Simonka György dr.: Védelmébe veszi Tábit indítványát, a védőt illeti meg az utolsó szó. Nem az az irányadó, hogy mit mondott a kormány a bemutatkozásnál, de az, hogy mit lármázott, mit ígért akkor, amikor még lóra nem szállt, mit Ígértek, amikor esengtek a nép kegyéért, bizalmáért és támogatásáért, amellyel hatalomra vergődtek. Aki Kossuth Lajos elvei hívének vallja magát, az nem szavazhat a jogegyenlőség ellen, az nem állhat a reakczió szolgálatába. Felhívja a jelenlevő országgyűlési képviselőket, van-e bátorságuk megczáfolni azt a közismert tényt, hogy az általános, titkos választói jog megvalósítása benne van a 48-as és függetlenségi párt programmjában. Persze most erről tudni sem akar a többség. Szeberényi Lajos: Ne hozzon jövedelmet a hazafiság. Simonka György dr.: Oszlassák el a nemzetiségi kérdést, felejtsék el, hogy ilyesmi is létezik, akkor nem lesz szükség a szupremáczió emlegetésére. Bikádi Antal dr. szól ezután hosszasabban a plurális ellen, majd személyes kérdésben kijelenti, hogy valótlan Veresnek az állítása, mintha felajánlkozott volna a koalicziós ^kormánynak. Horváth Sándor: Régi lelkes közkatonája a függetlenségi pártnak, a választások alatt a képviselők igenis ígérték, esküdóztek az általános, titko« választói jog behozatalára és most csuful megszegték ígéretüket, maga is bizalmatlan a kormány iránt. Ezután Achim L. András és társainak kérelmére névszerint szavaztak a Tábit indítványa felett 88 szavazat közül 56-an az állandó választmány javaslata mellett igennel, 32-en pedig nemmel sza vaztak és igy a javaslat 24 szó többséggel elfogadtatott. Bizottságok újjáalakítása. A vármegyei igazoló-választmányba megválasztatott dr. Zöldy Géza, Dőry Pál főispán pedig törvényadta jogánál fogva kinevezte dr. Márki János, Kóhn Dávid és Dombi Lajost. Az állandó választmányba Weisz Mór, a központi választmányba Pálfy Béla, az állandó bíráló választmányba dr. Martos József választattak meg. Tiszti főügyész helyettesül újra Haviár Gyula választatott meg. A községi orvosok törzsfizetésére vonatkozó ügyben dr. Zöldy János főorvos indítványozta, hogy a községi orvosok részére 5 évenkénti korpótlék s kisebb helyeken 600—600 korona személyi pótlék nyujtassék. A közgyűlés azonban ez indítványt előkészület hiányában mellőzi. „Ne fernere.“ Debreczen sz. kir. városnak a Ne temere kezdetű pápai decrétum érvénytelenítése tárgyában kelt köriratát, az állandó választmányban nagy érdeklődés között: dr. Konkoly Tihamér aljegyző terjesztette elő, mely egész terjedelmében a következő : Békésvármegye törvényhatósága a maga részéről szintén át vau hatva annak a- tudatától, hogy a »Ne temere« kezdetű pápai dekrétum a vegyes házasságban élő sok ezer magyar család lelki nyugalmát igen érzékenyen érinti és a felekezeti egyenjogúság megzavarásával a vallási békét alapjában rendíti meg. Miután azonban más részről a törvénybatósá örvendetes tudomást szerzett a felől, hogy az állam* kormány és a vallási béke nagy, nemzeti érdekei nek fontossága által áthatott hazafias magyar katho- likus főpapság, az abban rejlő nagy vallási és nemzeti veszedelmek következményeinek megelőzése Irán a kezdő lépéseket már megtette, miután továb bízvást remélhető, hogy a jelzett mozgalom vál vetett erőfeszítésének sikerül elhárítani a békés megoldás akadályait, ezek folytán a törvényhatóság egyelőre az eredményt bevárja s ezúttal felirati jogával élni nem kíván. Pálffy Béla kijelenti, hogy a »Ne temere« czimü pápai dekrétumot illetőleg, a lapok révén sok balhiedelem terjedt el, pedig az épen nem sérelmet a nem katho ikusokra nézve s nem irányul a protestánsok ellen sem; a pápai rendelkezés, — amelyet különben a püspöki rend let kapcsán ismertet, — tisztán belügyi kérdése a róm. kath. egyháznak. — Neki magának is vannak családjában protestan atyafiai s ő maga is tiltakoznék ellene, hogy az a legkisebb lelkiismereti sérelmet is szenvednének. A javaslatnak bekezdését tehát, mely szerint a Ne temere a vallási békét alapjában rendítené meg, nem akczeptálja, ellenben a javaslat konklúzióját elfogadja. Szeberényi Zs. Lajos a közélet bajai között nagy szerencsének tartja, hogy a felekezetek közötti béke nincs megzavarva. Távol áll tőle s ildomtalannak is tartaná, ha bármely hitfelekezet dogmainak kritikájába bocsátkoznék, a róm. kath. egyháznak is saját híveivel szemben korlátlan rendelkezési joga van a dogmák alkalmazására nézve, a Ne temere azonban olyan konzekvencziákkal jár, amelyek a nem, katholikusok jogos érzékenységét mélyen sértik róm. kath. egyháznak hazánkban, — mint nagy idő, kön át, sőt sok tekintetben ma is, mint államvallásnak, a többiek rovására különben is kedvezményezett helyzete van és ezt a helyzetet ki is aknázza. A túlnyomó többségében protestáns Békésvármegye érdeke, hogy a Ne temere ügyében állást foglaljon és ezért egész terjedelmében elfogadja az állandó választmány javaslatát. J Veres József hasonló szellemben nyilatkozik. Kóhn Dávid a szerkesztése alatti »Békés« vasárnapi számában közölt és a Ne temere ügyben Szatmár-Németi városa által hozott határozatot ajánlja a közgyűlés figyelmébe ; nevezetesen hasonló szellemű határozat elfogadását ajánlja. Pálffy Bé oly concilians, oly megnyugtató tónusban és oly hazafiui szellemben szólalt fel, hogy azt nemcsak' méltánylandónak, de honorálandónak is tartja. Hoí- : zájárul tehát Pálffy inditványához, mely a határozatból kihagyandónak kéri, hogy a pápai dekretu a vallási békét alapjában renditette volna meg. Ambrus Sándor alispánnak, — tekintettel püspöki kar akcziójára, meiytől sikeres eredőién vár, — szintén nincs kifogása, hogy a kifogás' mondat kihagyassék. Dőry Pál főispán a közgyűlés összes tagjainak, j helyeslése között tehát ilyen értelemben mondta JG , a határozatot. Egyéb ügyek Az alispán előterjesztése folytán tekintettel arra, hogy az állam Békéscsabán mértékhitelesítő hivatalt állít fel, ama előterjesztést teszi, hogy a vármegye hordóhitelesitőket Gyulán és Szarvason állítson fel. Többen, nevezetesen Morvay Miháli és Kecskeméti Ferencz a vármegye többi nagyobb községeiben, nevezetesen Békésen is óhajtanának hordóhitelesitő állomást létesíteni, mely óhajtásokra az alispán kijelenti, hogy ez elől későbben, t. i., ha erre kellő fedezet lesz, nem fog elzárkózni. A közgyűlés az alis- páni előterjesztés értelmében határozott. Pile József és társai gyomai lakosok fele bezése folytán, Gyoma községnek az utczai fásítás tárgyában hozott határozata helybenhagyatott. Jóváhagyattak még Békésnek a nyomtatványok beszerzése, ugyanannak a református egyházzal tői- I tént vétel, Békéssámsonnak az utczajárdának kövezése tárgyában, Gyulavárinak a halászati jog, Tótkomlósnak a kath. templom czéljaira telekátengedés tárgyában hozott határozatai. A közgyűlés kedden este V, 7 órakor ért véget. A hitelesítő közgyűlés szerdán délelőtt 11 órakor tartatott meg. Gyula város legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke 1909. évre. Braun Mór, kér. ip. kam. tag 2257 18 Gróf Almásy Dénes 2176 02 Erkel János, mérnök 2074 26 Róm. kath. egyház 1964 32 Novák Kamill, kúriai biró 1758 — Weisz Mór, kér. ip. kam. tag 1726 42 K. Schriffert József 1645 97 Dr. Márkus Mihály, ügyvéd 1420 20 jisz István , 1272 76 Hoffmann Mihály ügyvéd 1 179 60 Czinczár Adolf H37 31 Ifj*- KoWmann FdTéncz 1130 53 zy. Miskucza Gvörgvné I 1067 34 zabó A. András 1036 22 Gyulavidéki takarékpénztár 979 56 özv. 'Ufferbach Rezsőné 879 63 Dr. Márki János, kir közjegyző 874 — Ifj* Endrész András 801 60 özv. Léderer Lajosné 793 91 É. Schriffert István 785 87 Reisner Emánuel 779 92 Najmann György 745 86 Novák Árpád 744 54 Dr. Szirbik Bálint, jogtudor 703 72 tnJl Csomós István 699 82 Dr. Berkes Sándor, orvos 690 28 Ev. ref. egyház 689 67 Dr. Martos József, ügyvéd 687 04 Dr. Berényi Ármin, ügyvéd 668 72 Dr. Kaczvinczki János, orvos 666 46 Schmidt Gyula 658 11 Dr. Kun Pál, orvos 634 92 V. Szakmáry Arisztid, törvényszéki biró 630 42 Reisner Ede 623 — özv. Bogár Lázárné 621 07 ériéin Mihály 617 60 Cz^ Kis József 616 95 óg. András 613 08 Bodoky Kálmán, mérnök 612 36 Winkler Lajos, gyógyszerész 612 28 özv. gróf Almásy Kálmánná 612 24 özv. Seres Mátyásné 606 34 N. Szabados József 597 60 Schriffert József 588 22 Dr. Császár Ferencz, orvos 584 90 Dr. Liszy Viktor, kir. ügyész 577 — Reisner Béla 575 95 Reisner Arthur 575 94 iingó János 575 37 Dr. Nyisztor Adorján, törvényszéki biró 551 86 Ijlés József 548 58 Nagy Jenő, gyógyszerész 541 20 M..„Schriffert József 526 34 Kempt Mátyás 522 06 í\_ Schriffert Mihály 518 15 Özv. ifj. Steigervrald Ferenczné 513 30 Csatlós Balázs 510 82 ,Gubás Péter, lelkész 509 04 Wittmann Frigyes 502 14 Dr. Széli Imre, orvos 493 52 Bezsán József, lelkész 493 32 Dr. Zöldy János, orvos 488 40 Schröder Kornél, ügyvéd 481 26 özv. Végh Gáborné 476 43 Hoffmann Antal 475 42 E. Schriffert József 461 92 Abafi János, polg. isk. tanár 460 58 Biberea Péter, lelkész 457 90 Wieland Dénes, gyógyszerész 457 — Dr. Simonka György, ügyvéd 456 — Wittmann János 436 76 Sál József, kér. ip. kam. tag 436 — Rich Reinhart 419 95 Illich János 419 07 Dr. Zöldy Géza, ügyvéd 418 20 Diószegi Sándor 414 30 Ifj. Balog József 406 26 }G 'r, ily Dr il W- I
