Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-15 / 46. szám

1908. november 15. BÉKÉS 8 kocsiközlekedés épen az automobil forgalom folytán a szó szoros értelmében veszélyes. Indítványozza tehát, kéressék fel a kereskedelmi miniszter, hogy (a kérdéses utat — miután az jelenlegi álla­potában közérdekből veszélyes — egész hosszában 4 km.) korláttal lássa el. — Dr. Ladies László bi­zottsági tag a maga részéről szintén pártolta az in­dítványt, azonban felszólalásában azt is indítvá­nyozta, hogy a feliratban a hasonló kifogás alá eső ujgyulai útnak — a vágóhidtól a malomig terjedő külső részének korláttal való ellátása szintén kérel- meztessék. Panaszolta továbbá, hogy a gyulai állo­más kivánalom szerinti kivilágítása kérdésében mai napig sem tétetett intézkedés. Megkeresni javasolja az államvasutak igazgatóságát, hogy a gyulai álló másnak a közforgalom igényeinek megfelelő módon való kielégítőbb világítása iránt sürgősen intézked­jék. — Morvái Mihály bizottsági tag a békési fő­jegyző: Szathmáry Gábor ellen panaszkodott, hogy a képviselőtestületi üléseket vagy a megyegyülés, vagy a közigazgatási bizottság napjaira tűzi ki, és pedig szándékosán, hogy ők azon ne lehessenek je­len — Kérte Szathmáryt ettől eltiltani. A bizottság az indítványok elfogadásával határozott Az ülés lefolyásáról szóló részletes tudósítá­sunk a következő : Dory Pál főispán az ülést a tagok üdvözlése mellett nyitotta meg. Jelen voltak: Ambrus Sándor alispán, dr. Dai- mel Sándor főjegyző, Sárossy Gyula arvaszéki elnök, dr. Zöldy Géza tiszti főügyész, dr Zöldy János tiszti főorvos, dr. Liszy Viktor kir. főügyész helyet­tes, Gryneusz György pénzügyigazgató helyettes, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő. Perszina Alfréd műszaki tanácsos, Pfeiffer István közgazdasági elő­adó, Haviar Daniel, dr. Ladies László, Varságh Béla, gróf Wenckheim Dénes, dr. Török Gábor, Morvái Mihály és dr. Konkoly Tihamér jegyző. Az ülés megnyitása után dr. Daimel Sándor főjegyző ismertette az alispáni jelentést, mely egész terjedelmében a következő : Poiyó év OKtcber havaban a vármegyében elő­fordult közérdekű- eseményekről a következőket je­lentem : A személybiztonság 12 esetben zavartatott meg és pedig egy gyilkosság, négy veszélyes fenyegetés, 6 súlyos és 6 kóntiyü testi sértés elkövetésével. A vagyonbiztonság ellen 34 esetben intéztetett támadás, melyek közül egy sikkasztáson, egy rabláson és egy betöréses lopáson kívül mindegyike kisebb értékű tárgyak ellopása volt. A tettesek majdnem minden esetben kinyomoz-! tattak és ellenük a büntető eljárás megindittatott: a még ismeretlen néhány tettes ellen a nyomozás folyamatban van. Tűz 23 esetben volt: 8 lakóházon és egy csép­lőgépen kívül legtöbb esetben takarmányfélék és kisebb gazdasági eszközök égtek el. A tűz keletke­zésének oka gondatlanság. A kár biztosítás folytán — néhány eset kivételével — megtérül. , Daleset 6 fordult elő, melyek közül 2 halállal végződött. Endrőd községben egy veszett macska két embert és egy kutyát megmart. A megmart embe­reket felszállitották a Pasteur-intézetbe, a veszett macskát a kutyával együtt kiirtották. Öngyilkosság 5 esetben történt. F öldtnivelés és mezőgazdasági munkásügy. Az elmúlt hónapban a mezei gazdasági munkák közül a takarmány és ezukorrépa szedés, télire való ta­karmány szállítás és a tragya kihordás voltak folya­matban. Az őszi vetési munkálatok legnagyobb része befejezést nyert, ha néhol maradt is november hó első napjaira néhány hold bevetetlen terület, az leg­inkább csak a kiszedetlen répa utáni táblákra szo­rítkozol t. Az időjárás egész október hó folyamán ] általában száraz és mostoha volt, el annyira, hogy a gazdák a múlt évi szárazság okozta károk mégis- 1 métlődésétől tarthatnak, bár a talaj megmunkálása 1 a múlt évinél könnyebben ment, bár a hó végén le- < esett 10—16 mm. eső a felsőréteget a vetőmag be- 1 fogadására alkalmasabbá tette, mégis az állandó hü- ( vös és száraz időjárás az egyenlő gyors és erőteljes i kicsirázásnak nem kedvezett. A jószág beteleltetése nem mindenütt történt J még meg, mert ott a hol tarló és elegendő kései ; luezerna legelő van, igyekeznek gazdáink a téli kész- < letet megkímélni s jószágaikat még kijáratják. A kevés gabona készlet, az eladók tartózko- 1 dása eredményezte azt, hogy a kenyérmagvak ára a i hónapban erezhető emelkedést mutatott, a búza ára ' a helyi piaczokon elérte a 24 koronát, ellenben ör- 1 vendetes jelenség képpen coustatálhatom, hogy a hús ára az alacsony jószág árak arányában leszál- i lőtt 80—88 fillérre. Munkahiány nem volt. A munkások átlagos ] napszám bérök 1 kor. 60 fillér volt, köztük és a i munkaadó között súrlódások nem fordultak elő. Itt említem meg azt is, hogy a kisgazdák or- ; szágos szövetségének helyi fiókja Gyulán megalakult * Ipar, kereskedelem es ipari munkás mozgalmak. 1 Az ipar és kereskedelem terén említésre méltó föl- £ lendü és nem volt észlelhető. A munkások körében sztrájkra való hajlandóság nem mutatkozik. e Meg kell azonban említenem, hogy Orosháza község fejlődésre képes iparának a még folyó évben ' megtartandó tanonezmunka kiállítás és azzal kap- 1 csolatos ipari gép bemutatás, valamint a községnek l az a határozata, hogy ipari gépek hajtása céljából, I a villamos üzemet a nappali órákra is kiterjeszti — ® remélhetőleg igen előnyös lendületet fog adni. i Vegyesek. A vármegyei és községi közigazgatás € menete ellen panaszra nem volt ok. t Október havában több választás ejtetett meg. 1 Békésen állami adószedővé Csapó Gergely, Mező- 1 berényben megüresedett esküdti állásra Tóth György, z Köröstarcsán Il-od orvossá Dr Weisz Adolf, II od 8 gazdává Vajda Ferencz, végül ogyanoda Írnokká t enei Fülöp és Meiszner József választattak m^g. * — Cs,k tessék kérem. — Tud ön ucy írni, mint Herczey ? Éles, szürke szemeit csodálkozva emelte rárr — Uury ? Dehogy ? Hogy tudnék én úgy Írni ? — Azt mondja, hogy nem tud és mégis azért kereste öt b-d, hogy valamit elmondjon, amit ő gondolt ki. És ön azt meg meri Írni. — Hát mit tegyek ? — A természetes az ellenkező volna, ha ön gondolna k' valamit és azért keresne fel Herczeget, hogy aztán ő Írja meg azt .t agúknak. A reporter elgond dkozott. — Csakhogy amit én gondolok ki — jegyzé meg, — azt Herczeg nem merné megírni. Elmosolyodtam. Az bizony igaz leh^t. Egy másik alkalommal arra a körkérdésre kellett felelnem : „Hiszek-e a babonákban és különösen m-lyikb-n ?“ Miután egfeleltem a reporternek, aki véletlenül unokaöccse a sza­bómnak, viszonzásul arra kértem, hogy adjon át tőlem egy üzenetet a nagybácsijának. — Nagyon szívesen, — felel’e. — Mondja meg neki kérem, hogy küldjön egy kis posztót, amiből én kabátot varrók ma­gamnak. Nem értette el a ezélzást, elmondta Fried­mann urnák. De annak már volt annyi termé­szetes esze, hogy összeszamarazta. „Te bizony ­sán megfordítva értetted — mondá, — ő küldi a posztót és én varrom neki a kabátot.“ így vagy amúgy véve, kétségtelenül egyik-* a legnagyobb ostobaságoknak, hogy az Írótól, aki meg ti.dja adni a maga g ndolatának a mű­vészi formát, a reporter vegye el a thémát és tálalja fel. Nagyobb brutalitást elképzelni sem ehet ennél! tiány jó thémája megy igy tönkre az Írónak ! Még Herodes is kíméletesebb volt. Megölte a kisdedeket, de legalább megvárta míg megszületnek. A reporterek ell^nb-n még embrió alakban pusztítják el. Ha tekintetbe vesszük, hogy a lap k az utolsó szigetek, ahol az iró meghuzódhatik, h I egy arasznyi tér a sok gazdasági növény és politikai maszlag közt még megmaradt a roz­maringnak és muskátlinak. Azért mondjuk utols<> virágpadnak (mert a kiadók képtelenek a cnl- portage divatjában egyes köteteket magjelen tetni) s ha nem hallgatjuk el azt sem, hogy a sajtó szívesebben tölti meg ezt a kis teret is idegen Írókkal, megholt lelkekkel (a szellemi téren szabad a kulikat behozni), Maupassant, Daudet, Csehov kis rajzai örök vándorlásban keringnek a tárczákban, kiszorítván az egyedül lehetséges utolsó területről is a magyarokat. És ha még a..t is számítjuk, hogy Magyarországon a rendes sajtón kívül évenkint megjelenik szám­talan alkalmi lap, inség-album, ünnepi almanach, jótékonysági füzet, jubileumi emlékkönyv, ame­lyeken pénzért dolgozik szedő, nyomdász, kor- rok.or, kompaktor, csak éppen az irót tisztelik meg azzal a hazafias kívánsággal, hogy irj -• ingyen — mindezeket igy összevéve, viszonzásul az egyszer mi tehetjük fel azt a körkérdést a sajtónak: Miből él meg a magvar iró? Mikszáth Kálmán. A szarvasi járás főszolgabirája, Jeszenszky Fri­gyes szarvasi III-ad jegyzőt egy italmérési ügyben tett felületes és hanyag jelentéséért 4 korona rend­bírsággal büntette. A békéscsabai járás főszolgabirája pedig Ján­osok Endre közs. katonai nyilvántartót hivatali köte­lességeinek hanyag teljesítése miatt állásától ismé­telten felfüggesztette. Végül jelentem, hogy október 25-én Kondo­roson a szociáldemokrata párt gyéren látogatott nép- gyülést tartott Gyűlés után a résztvevők a legna­gyobb csendben eloszlottak. Az elmúlt hóban a vármegyei alkalmazottak közül 6 fogalmazó és 2 kezelő tisztviselőnek és 1 dijnoknak engedélyeztem 1—6 hétig terjedő sza­badsagot. Az alispáni jelentés kapcsán Morvái Mihály bizottsági tag panaszolja, hogy Békés községnél a képviselőtestületi ülések, — valószínűleg ezélzatosan olyankorra tűzetnek ki, midőn törvényhatósági vagy közigazgatási bizottsági ülések vannak, minélfogva ők, akik ezekre az ülésekre feljönnek, amazokban részt nem vehetnek. Döry Pál főispán' nyomban válaszolt. Csodál­kozik, hogy Morvái magánúton nem tudja kieszkö­zölni az üléseknek másnapra való kitűzését, éppen ezért, — s miután a jegyző előre tudhatja, hogy mi­kor vannak közigazgatási ülések, határozatilag ki­mondja felkéretik a vármegye alispánja, miként adjon instruktiot a jegyzőnek és bírónak arra, hogy a kép- v:selőtestületi üléseket ne a közig, bizottsági vagy más ülések napjaira tűzze ki. A bizottság az alispáni jelentést egyébiránt változatlanul elfogadta. Az alispáni jeléntés során nagyobb vitát csu­pán egy csabai (Weisz), Vas-féle hagyaték keltett, amelynek során kimondotta a bizottság, hogy az ügy árvaszéki előadója dr. Kocüzky Iván békéscsabai árvaszéki ülnök ellen a fegyelmi eljárást elrendeli, s a vizsgálat vezetésével dr. Daimel Sándor vár­megyei főjegyzőt bizza meg. — A többi alispáni elő- admány elfogadtatott. / Dr. Zöldy János a vármegye múlt havi köz­egészségügyi viszonyairól a következőket jelentette : A közegészségi viszonyok általán kedvezőtlenek voltak és az előző hónaphoz viszonyítva rosszabbak is, amennyiben a hevenyragadós bajokban való meg­betegedésnek összes száma 53-al volt több, a halá­lozási százaléknak 3%-nyi emelkedése mellett. Az egyes szervek betegségét és lefolyását illetőleg leg­inkább a légző szervek hurutos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halálok a tüdővész volt. A he­venyragadós bajok közül a hasi-hagymáz volt az uralkodó, mely maga az összes megbetegedéseknek több mint felét tette. A betegség a múlt hónap kö­zepén elérte tetőpontját, a mennyiben a hónap má­sodik felében már tetemesen kevesebb volt a meg­betegedettek száma. Leginkább fertőzött községek voltak: Békéscsaba, Doboz, Endrőd, Újkígyós, Bé- késszentandrás. A betegség tovaterjedésének meggát- lására szükséges javaslatokat a vármegye alispánjá­nak megtette. Emelkedett a vörhenybetegek száma még a kanyarósoké tetemes csökkenést mutatott. A diphteria változatlan volt — A hevenyragadós ba­jok többi kóralakjai jelentéktelen számokban szere­peltek. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn : 142, hullán 8 esetben, orvostörvényszékit pedig 11 könnyű, 6 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógyszé- rummal beoltottak 6 diphteriás egyént, akik mind meggyógyultak. Gyulavári községben a védőoltást is 4 esetben sikerrel alkalmaztuk. A pénzügyigazgatóság előadmányai, melyeket Gryneusz György h. pénzügyigazgató referált, vál­tozatlanul elfogadtattak. Ugyanígy elfogadtattak a tánfelügyelőségi ügyek, kivéve a szeghalmi magán­iskola ügye, mely a napirendről levétetett, s az ügy érdemleges tárgyalása a legközelebbi ülésre halasz- tatott. Az államépitészeti hivatali ügyek során fenti indítványok elfogadásával hozattak határozatok. Az ülés egyébiránt délután 1 órakor ért vé­get. Délután 3 órakor az árvaügyi felebbviteli bi­zottság ülésezett. T a n S g y. Az áll. el. isk- gondnokság f. hó 7-én délután ülést tartott Schröder Kornél gond. elnök elnöklete mellett. Az ülésen a gondnoksági tagok majdnem teljes számmal megjelentek; ez ülésen tettók le a hivatalos esküt dr. Zöldy János és Weisz Mór gondn. tagok. Abafi János áll. polg. isk. igazgató előter­jesztést teti nri-*, hogy a polg. leányiskolába beirt növendékek 25%-a tandíj-elengedésben részesüljön. A kérvényeket ily értelemben terjesztik be a kir. tanfelügyelőséghez. Kardos István áll. isk. igazgató előterjeszti, hogy kérelmére a földmiveléaügyi mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom