Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-08 / 45. szám
1908. november 8. BÉKÉS 7 Amit 3 következőkben elmondok, az a régebbi világban történt egy igen hírneves doktorral, ki — Isten nyugtassa — már régen felvette a néhai nevet, azonban inig élt, bizony szerette a tütükét jobban a kelleténél. Társaságban ritkán ivott, de — keveset, otthon azonban annál többet ! Szóval zvgivó volt! Történt egyszer, hogy a mi doktorunkhoz beállított egy atyafi, hogy ehun-e, itt van egy fájós foga, nosza huzza ki sebtében! A mi doktorunk menten hozzá is fogott a műtéthez, de miu'án aznap már sokat tütükélt és kissé be volt csodálkozva, biz ő kelme a harapófogóval elvétette a czélt s az atyafi fájós foga helyett .a nyelvét fogta meg. Az persze a maga rettenetes igazának sajgó érzetében kézzel-lábbal kezdett kapálódzni a jogtalan beavatkozás ellen és követelte a túlbuzgó ■doktortól, hogy azonnal engedje el! A doktor azonban nagy jóakarattal kezdte vigasztalni az ordítozó békétlen páczienst: »Nyugalom barátom, nyugalom ! Mindjárt kint lesz !« No annak se kellett több! Kirúgta maga alól a széket, neki veselkedett a tudományok derék napszámosának, egy dzsiu-dzsiczu fogással ellóditotta magától s azzal usgyé! rugtatni kezdett szaporán kifelé! Kiabálhatott utána a doktor, édesgethette, dehogy fordult volna vissza egy aranyos kis kutyáért! És hogy neki volt igzza — elvégre nyelvében él a nemzet — azt hiszem ebben nekem ad igazat mindenki. _____________ Dr. Nyúl. Kö zgazdaság. Szabályrendelet jóváhagyás. A vármegye törvényhatósági bizottsága augusztus havi gyűlésén Rehn János köröstarcsai kalaposmester kérelmére elhatározd, hogy Köröstarcsa község hetipiaczain való árusítástól az idegen kalaposiparosokat eltiltjp. A vármegye közönségének szóban levő határozatát a keresk. minister jóváhagyta. Munkásházak. A földmivelésügyi minister a Békésvárinegye által munkásházak czóljaíra felvett 500000 koronás kölcsön annuitására évenként 10000 korona államsegélyt bocsát a törvényhatóság rendelkezésére. Erdészeti albizottság. A közigazgatási bizottság erdészeti albizottsága f. hó 7-én a vármegye ház kistermében ülést tart. Az albizottság egybe- hivását, a József főherczeg Sanatoriumnak ajándé kozott Lugos erdőre vonatkozólag jövőre szükséges erdőrendészeti intézkedések, továbbá özv. Horgost Kárász Imréné szeghalmi birtokosnál alkalmazott Fabi Mihály erdőőr esküjének kivétele s egyéb kisebb ügyek tettek szükségessé. Vámszedési jog. A kereskedelmi minister a ■gyomai vámosinak vámszedési jogát ideiglenesen 1909 június 30-áig meghosszabbította. Elismeréssel kell megemlékeznünk a gyomai vámosutak pénztáráról, amely egyedül áll a vármegyében a tekin tetben, hogy összes tartozásait egészben kifizette. A vámszedési jog kiterjesztése különben kapcsolatos a község ama tervevei, mely szerint a vámos •utakat 3 kilométerre! bővíteni szándékozik. Mértékhitelesítő hivatal. A mértókhitelesitési ügy országos rendezését jelenti ama intézkedése a minisztériumnak, amelyben m. kir. 'mértékhitelesítő hivatalt állított fel Békéscsabán. A hivatal hatás köre Békés és Csanádvármegyék határaira terjed ki. Kiállítás Orosházán. Röviden már megemlékeztünk arról a minden- tekintetben tanulságosnak ígérkező kiállításról, melyet -az Orosházi Tanoncz-Otthon uj előadási terme felavatása alkalmából rendez a kereskedelmi miniszter és az aradi iparkamara támogatásával az Otthon felügyelő-bizottsága. Thék Endre budapesti nagyiparos, a Tanoncz- Otthon bőkezű meczenása vetette fel a kiállítás eszméjét és a felvetett eszme általános tetszésre talált. Ez a kiállítás azonban nagyban különbözik a sablonszerűig rendezett többi kiállításoktól. Itt a fősuly nem az ipari készítményekre, nem azok minőségére lesz fektetve, de a kis iparban szükséges mindenfajta segédgépek bemutatására. Thék Endre közbenjárására a Technológiai Iparmuzeum igazgatósága körülbelül 120 kisebb-na- gyobb kisipari segédgépet szállított le a kiállítás színhelyére és a gépeket saját szakértő embereivel üzemben is fogja tartani, hogy az ország kisiparosainak alkalmat adjon a gépek kezelését elsajátítani és azok teljesítő képességét megismerni. A kiállításon a faipar, bőripar, vas- és fémipar, élelmezési ipar, építőipar, a ruházati iparág összes szakmáiban használatos gépek lesznek bemutatva. Az egyes gépeket külön villamos motor hajtja és a gép teljesítő képességén kívül arról is alkalma lesz az iparosságnak meggyőződni, milyen erejű motor szükséges az egyes gépek hajtásához, mennyi áramot fogyaszt az és mennyibe kerül az egész napi üzemhez felhasznált hajtó erő ? És ha mindezeket megismeri, könnyen csinálhat magának számvetést a motorikus erővel hajtott munkagépek jövedelmezősége és mostani kézimunkája között. Ez a munkagép kiállítás adja meg az orosházi kiállításunk rendkívüli fontosságát és az ország, főként pedig környékünknek iparossága bizonyára felhasználja az alkalmat a reá nézve nagy horderejű kiállítás megtekintésére és az ott látottak értékesítésére. A gépbemutatással kapcsolatosan tanonc és segéd munkákból is lesz egy kollektiv kiállítás, mely hivatva lesz Orosháza község szépen fejlődő kisiparát az érdeklődőknek bemutatni. A kiállítás tisztikara a következőkép alakult meg. Védnökök: Kossuth Ferencz keresk. miniszter és Szterényi József államtitkár. Díszelnökök: Dőry Pál főisyán, Veres József országgyűlési képviselő és Ambrus Smdor alispán. Elnökök; Kristyóry János iparkamarai elnök, dr. Berthóty István főszolgabíró, Torkos Kálmán főjegyző és Horváth József közs. biró. Végrehajtó bizottsági elnökök: Thék Endre, Végh Albert iparoktatási főigazgató, Kun Mihály ipartestületi elnök, Jankó György, dr. László Elek nyug. főorvos, Bézy Balázs, Sülé Pál építőmester, Bulla Sándor mérnök, Szél István közs. mérnök, dr. Külley Pál ügyvéd. Ügyvivő elnökök: Nagy Lajos polg. isk, igazgató, Pál Ernő ipariskolai igazgató, Katona Imre lakatos-mester. Jegyzők: Fabriczy Pál, Balázs Béla, Vitéz Lajos és Pál Adolf. Pénztáros: Cohu Gyula. Ellenőr: Szokolai Pál. A rendező-bizottság ezeken kívül 60 tagból áll. A kiállítást a Tanoucz-Otthon udvarán épült uj előadási teremben és a mellé épített ideiglenes csarnokban helyezi el a rendezőség. A tanonez és segédmunka kiállítás 10 napig, a segédgépek bemutatása pedig egy és fél hónapig lesz nyitva. A kiállítás ünnepélyes megnyitása nov. 15-én délelőtt 11 órakor lesz és ez alkalommal sok tekintélyes notabilitás és iparbarát érkezik Orosházára Thék Endre vezetése alatt. A kiállítás naponkint reggel 9 órától este 6 óráig lesz nyitva és ez idő alatt — a déli szünetet kivéve — a gépek állandóan működésben lesznek, Belépő-dij a megnyitás napján 1 K, a többi napokon pedig 20 fillér. November 15-én a kiállítás megnyitása alkalmából a vendégek tiszteletére diszebédet rendez a végrehajtó bizottság az Alföld szálloda nagytermében. Vidéki vendégek fogadásáról és elhelyezéséről gondoskodik a bizottság. A tanonez- és segédmunka kiállításon 22 iparágból, 91 mester műhelyéből 168 tanonez és 108 segéd körülbelül 800 tárggyal vesz részt. A kiállítók jutalmazására 30 K, 20 K és 10 K dij állapíttatott meg. Lesz még ezeken kívül ezüst, bronz és dicsérő oklevél. A kiállítás katalógusát, mely az összes bemutatott segédgépek leírását és jól sikerült képeit fogja tartalmazni, Pál Ernő szerkeszti és 50 fillérért lesz a jegypénztárnál kapható. Törvényszéki csarnok. Esküdtszéki tárgyalások. Az idei őszi esküdtszéki cziklus ismét csak arra volt jó, hogy az esküdtszéki intézmény botrányos gyarlósága és lehetetlensége mellett adjon eklatáns tanúbizonyságot. Olyan lehetetlen, az igazsággal, a józan észt elemi követelményeivel homlokegyenest ellenkező verdiktek kerültek ismét napvilágra, hogy érett gondolkozásu jogász embernek önkéntelenül el kell mosolyodnia rajtuk, ha ugyan föl nem forr az epéje arra a tudatra, hogy egy ilyen hülye, születésében idétlen intézmény valóságos kivezető ut a megrögzött gonosztevők számára! El kell törölni ezt a szégyenét a büntető igazságszolgáltatásnak. Anyagilag rengeteg terhet ró az államra, bosszantó ke'lemetlenségeket akaszt a kisorsolással boldogított esküdt nyakába és ráadásul csapni való eredményeket produkál. De szóljanak az eredmények. Hétfőn D. Tímár Imre endrődi legény bűnügye került tárgyalásra, kit az ügyészség rablás büntette miatt vádolt azért, mert D. Tímár Imre 1908. augusztus 10-én az Endrőd felé vezető utón megtámadta a vele szembe jövő Dávid Franciskát. Földre teperte, bántalmazta és elrabolta 6 koronányi pénzét. A tárgyalást Várady Szakmáry Arisztid tör- rényszéki biró vezette. Szavazóbirák Hubay Lajos és Tóth Lajos törvényszéki birak voltak. A jegyzőkönyvet dr. Nuszbek Sándor törvényszéki jegyző vezette. A vádat dr. Konrád Ernő királyi ügyész, a védelmet dr. Simonka György ügyvéd képviselte. lEsküdtekül kisorsoltattak: Lampel Miksa, Belenta Frigyes, Kollarics Károly, Szendrey Lajos, Durkó Ferencz, Schm dt Gyula, Braun Mór (főnök), Kun Mikaly, Zsiga Lajos, Govrik János, L'cska Éerenc, Rosenzweig Herman, Pótesküdtek Sándor Pál és Bille Hermann voltak. A tárgyalás megkezdése előtt dr. Simonka György védő, tekintettel arra, hogy a pör anyagában sok kényes természetű dolog fordul elő, zárt tárgyalást kért, a mit az elnök el is rendelt. Ilyen körülmények közt a tárgyalás lefolyásáról közlést nem hozhatunk, csupán végeredményét konstatáljuk, mely szerint esküdtek a vádlottat lopás vetsegeben mondották ki csupán bűnösnek s ezért őt a bíróság 2 hónapi fogházra ítélte s miután a vizsgálati fogság által ezen időt is kitöltöttnek vette, vádlott azonnal szabadlábra helyeztetett. Kedden a fiatal Kecskeméti Imre állott vádlottként az esküdtszék előtt, ki a tavasz egyik napján olyan keményen összeszóllalkozott Ferencz bátyjával, hogy a vállán levő vadászfegyvert lekapta és rásütötte Ferenczre. Szerencsére a fegyver sréttel volt megtöltve és igy Ferencz csak súlyos sebesülést szenvedett. 45 napig nyomta az ágyat. A gyilkos szándékú testvér pőrének a tárgyalását is. Szakmáry Arisztid törvényszéki biró vezette. Szavazóbirák is ugyanazok voltak. Jegyző Farkas István törvényszéki jegyző volt A vádat ismét Konrád Ernő királyi ügyész, a védelmet pedig dr. Salamon Károly ügyvédjelölt, Berényi Ármin irodavezetője látta el. A főtárgyalás során megállapítást nyert a nyo- mozat adataival egyezőleg, hogy vádlott bosszúból és azért lőtt reá bátyjára, mert az 300 Q öl földdel többet kapott az apjától. Daczára annak, hogy igazolást nyert az aljas szándék és Dr. Konrád Ernő kir. ügyész minden igyekezetével és tudásával argumentált a bűnösség kimondatása mellett, az esküdtek Dr. Salamon Károly védőbeszéde után, érthetetlen okból felmentették vádlottat a szándékos emberölés bűntettének kísérlete alól. Az eredmény kihirdetésének hatása általános megbotránkozás volt, maguk az esküdtek között is akadtak, akik kijelentették, hogy szégyenük, miszer'nt a határozathozatalban részük van. Ugyancsak voltak az esküdtek között, kik egyéni reputácziójuk érdekében arra kértek bennünket, hogy neveiket az Ítélkező esküdtek névsorából hagyjuk ki. Ezt persze ilyen formában nem tehettük, de kérésünkek mégis eleget tettünk olyaténképpen, hogy reájuk, de csakis reájuk tekintettel a névsort egyűl- talan nem közöljük. A közönség körében, de különösen bírói és ügyvédi körökben általános a megbotránkozás a keddi verdikt fölött. A szarvasi kir. közjegyző helyettese. Az aradi kir. közjegyzői kamara a Mikolay Mihály halálával megüresedett közjegyzöség vozetésére Dr. Fischer Ákos szeghalmi közjegyző-helyettest, a szeghalmi közjegyzői teendők ellátására pedig Kr&tochioill Gyula békési kir. közjegyzőt rendelte ki Törvényszéki naptár. A gyulai kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság előtt a következő ügyek fognak szóbeli tárgyalás alapján élin- tóztetni.
