Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-01 / 44. szám
XL. évfolyam. 44-ik szám. Gyula, 1908. november 1. Előfizetési árak; 10 K - f 5 K - f 2 K 50 f Egész évre .............. Fé l évre.............. Évnegyedre.............. Hi rdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ES KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek. intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Gyula város pénzügyei. Lapunk egyik előző számában közöltük Gyula város 1909. évi háztartásának költségvetését, abból az alkalomból, hogy az egybe* állíttatván, a legközelebbi képviselőtestületi ülésen leendő tárgyaltatás céljából a városi képviselőknek meg fog küldetni, (ami a tegnapi nap folyamán különben már meg is történt.) Most, hogy egy év pénzügyi berendezkedése Gyula városnál ismét szőnyegre kerül, nem lesz felesleges az illetékes tényezők figyelmét felhívni arra a közérdekű ténykörülményre, hogy a város pénzügyi helyzetének megvizsgálása czéljából kórt kormány biztos kiküldése tudvalevőleg mellőztetett. Mindezeket pedig azért tartjuk szükségesnek e helyütt ismételni, mert ezek történeti előzményei ama elkerülhetlen üdvös reformoknak, melyek Gyula város életében legközelebb életbe kell hogy lépjenek. Midőn a belügyminister a kormánybiztos kiküldését teljesíthetőnek nem találta, ugyanakkor kiemelvén, hogy a város felett a felügyeletet elsősorban a vármegye közönség0, illetőleg a vármegye alispánja van hivatva gyakorolni, felhívta a vármegye közönségét, hogy a város anyagi helyzetének megvizsgálása iránt saját hatáskörében intézkedjék. Ily módon a pénzügyi helyzet tekintetében felmerülő vizsgálat az alispánra hárult, aki a számvevőség igénybevételével azon irányelvek szerint kívánta foganatosítani a vizsgálatot, hogy a város mostoha helyzetén lehet-e s ha igen mi módon segíteni és könynyiteni s hogy az alapok és városi vagyonok felügyelete és ellenőrzésére vonatkozó szabályok megfelelnek-e rendeltetésüknek? A vizsgálatot teljesítő Thury Mihály p. ü. számtanácsos számvevőségi főnök munkájában derekas lelkiismerettel és még nagyobb ambícióval járt el, úgy, hogy az erről szerkesztett jelentés teljesen megbízható alapja lesz a város pénzügyeinek karbahozatala és megszilárdítása érdekéből'' okvetieniil megteendő felügyeleti intézkedéseknek. Ezzel a jelentéssel még bővebben fogunk foglalkozni. Ez alkalommal főként azt az alispáni rendelkezést óhajtjuk közölni, mely a vizsgálat folytán első lépésként intéztetett Gyula város közönségéhez s amely reámutat azon főbb forrásokra, amelyekből Gyula városára nagy veszedelmek erednek. „A számvevői hiányjegyzék, — mondja szószerint az alispáni rendelet, — azokat a hiányokat tartalmazza, melyek administrativ utón a polgármester által saját hatáskörében pótolhatók, de korántsem ad képet azokról a létező bajokról, melyek nem egyes tisztviselők téves szabály-magyarázatából, avagy időleges más irányú elfoglaltságából, hanem az önkormányzat nemtörődömségéből, a szervezet helytelenségéből és önös érdekek szolgálatából erednek. Miután pedig ezek a bajok fontosabbak, mert a város közigazgatásának nem kielégítő volta, vagyoni helyzetének ziláltsága, pótadójának elviselhetetlen emelkedése épen ezekből fakad, annálfogva ezekre szükségképen részletesen terjed ki. E szerint: I. A város szervezete határozottan rossz. Nem azért mert rendezett tanácsú szervezet, hanem azért, mert ebben a szervezetben a városi törvényhatóságokat vette mintául, a nélkül hogy a megfelelő anyagi erővel bírna, s anélkül, hogy a városi törvényhatóságok mintájára rendszeresített állások betöltésénél az ott megkívánt szakképzettséget előírta volna. Külön árvaszéket, külön rendőrkapitányi hivatalt, külön békebiróságot, külön adóügy-osztályt tart fenn annyi segédszemélyzettel, amennyi egy ötszörte nagyobb város administrálására elég lenne. Az ügyek intézésére a polgármesteren, rendőrkapitányon, ülnökön kívül 3 szakembere van : a jegyzők ; ezek azonban apró-cseprő lényegtelen dolgokkal foglalkoznak többnyire, a nagyobb körültekintést igénylő ügyek ellátása megfelelő tudással nem rendelkező egyszerű emberek feladatává van téve, akiknek jóakarata ugyan nem kétséges, de ez az ügyek helyes iutézéséhez nem elegendő. Adóügyeknek, kisebb polgári peres ügyeknek, hagyatéki ügyeknek, községi számadásoknak, pénz és vagyonkezelésnek városi törvény- hatóságokban a jogvégzett tanácsosok és a szakképzett számvevőség, nagyközségekben a községi jegyzők állanak ólén. Gyulán mindezen ügyek vezetése szakképzettséggel nem biró, csekély fizetésű egyszerű polgárokra van bizva, mig az okleveles jegyzők működése illetőségi tárgyalásokban, bizonyítványok kiállításában, megkeresések válaszol- gatásában merül ki. Ez a szervezet fenn nem tartható. Ha van a városnak kellő anyagi ereje ahhoz, hogy törvényhatósági városok szervezetét vegye mintául, ám tegye, állítson városi tanácsost a különböző s helyes arány szerint csoportosított ügyek élére, de kívánja meg tanácsosaitól a szakképzettTAR A, Csak egy virágszálat! . . .*) Szakadatlan hangzó halotti harangszó — Ha egyik elhallgat, elkezdi a másik; Szivünk drága gyöngye : szemünk hulló könnye Nyomán az anyaföld iszamósra ázik. Hogyha egy mederbe gyűlne egyszer egybe Minden elhullott köny széles e hazába: Hömpölygő hullámmal átszelné a rónát Tisza-Duna mentén egy uj folyam árja . . . Magyar temetőknek minden zuga tömve Egy-egy sír minden kis talpalatnyi földje, Kalászos rónáink, szorgos hangya népe Mint a pergő kalász, úgy omlik beléje. Bágódik kebelén korunk szörnyű kórja, Véres háborúknál rémesh rombolója; Alattomban támad, tizedeli népünk S pusztiiása elé tehetetlen nézünk. Csirájába fojtja a fesledő bimbót, Liliomot hérvaszt, lenge száron ringót, *) A József Kir. Herozeg Szanatórium Egyesület halot- taknapi akciójára. Sudár jegenyéink’ ledönti a porba — Néma temetőkön ott hevernek sorba. És mi látjuk őket szenvedve hervadni, A halál csókjától élve elhamvadni, Tüzes poklot járni, megváltásra várni . . . — S megyünk tehetetlen’ a sirjokat ásni . . . Kegyelet szent napján, ha dér száll a földre: Sirjaik virággal, koszorúkkal födve, — S egy könyörgő szózat, mely e hazán áthat, E koszorúkból kér — csak egy virágszálat! Ha minden sirhalom minden virágcsokra Csak egy virággal lesz kevesebből fonva, Amit az irgalom kosarába szántak: Életet jelent ez sok halálraszántnak. A sok virágszálból virágerdő lészen! S arat az irgalom ! — Úgy fogadja készen Az ellent, mely aztán már hasztalan támad! S nem kér hozzá többet, — csak egy virágszálat ! Bállá Miklós. Deák Ferencz kéme. Irta: Csoór Gáspár. A szentlászlói emeletes kastély parkjába egymásután perdül be a sok csengős, négyes fogat. Hatalmas szál emberek kelnek ki a köny. nyü, acyagfutó bricskából. A Deák-had — Tárnokból, Kehidáról. Egerszegről. György, Lajos, József az ismertebbek. Még egy, aki kiválik a familiából, bár fél fejjel kisebb a többinél, de mégis nagyobb vala 1 ennyinél ; egész ország szeme függ rajta, hite, reménye kiséri minden léptét ezekben a szomorú esztendőkben — Deák Ferencznek. De hát most nem politizálni jönnek az urak. Husvét másodnapja van s ez a nap zalai ősszokás szerint a fatnilia legidősebb tagjának van szentelve. Deák Klárának, Oszterhuber József feleségének. Hozzája száll e napon vendégségbe az egész família, hetedhét vármegyéből. A politika irányában hát hasztalan szimatol, bujkál és fülel most az urak közt az a karcsú szalongavallér, aki hívatlanul is legelsőnek érkezett a házhoz. Fiiess ur ez a barna legény, bécsi indigens. Az ördög se tudja miféle szél hordta ide ezt a németet ős Zala legrejtettebb zugába“ a Deák-had göcseji fészkébe. Nem tudja, ám nem is töri felette a fejét senki. A vendégnek, mig tisztességesen viseli magát, nem néz itt a gyomrába senki. Még kezet is fog vele 'trolin-Emeli >83 étvágyat és a testsúlyt, mégta*(* tett a köhögést, váladékot, éjjeli Izzadádfc Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofolozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor nko«Aen eredeti csomagolást. f*. H«ffmann-U R«chc A Cg. Ba»»l fej# Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak- ban. — Ara iivegenkiüt korona. Lapunk ma,i száma ÍO old.a.1.
