Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-25 / 43. szám
1908. október 25. BÉKÉS 5 művelet közben Hrabovszki észrevette, hogy kliensénél több pénz is van, ezért elkezdte itatni az amúgy is kapatos embert. Mikor Mahiga tökéletesen elázott, bevitte a másik szobába és lefektette; eközben ellopott tőle még 50 koronát. Másnap a jeles legény Mezőberénybe rándult át s ott Orosz Jánoshoz kocsisnak ajánlkozott. Mikor megegyezett a két ember, a kocsin hazafelé indultak. Útközben valami ürügygyei leszállította a gazdát s ekkor az uj kocsis a lovak közé csapva elvágtatott. A csendőrség azonban hamarosan kézrekeritette Hrabovsz- kit, s átkisérte a gyulai kir. ügyészség fogházába. Lelkészválasztás. A hódmezővásárhelyi ágostai evangélikus egyház múlt vasárnap délelőtt tartotta meg lelkészválaszíó ülését Petrorics Soma szentesi esperes-lelkész elnöklete alatt. Az egyházközség tagjai üsszesen 462 szavazatot adtak le. Ebből Plavecz Gyula pusztai lelkész, ki Sárossy Gyula árvaszéki elnök sógora — 298, Horénusz Pál orosházi segédlelkész 134, Rédei Károly földvári lelkész 21, Melczer Béla galyavölgyi lelkész 1 szavazatot kapott. Nyolcz szavazatot megsemmisítettek, így 142 abszolút szótöbbséggel Plavecz Gyula lett a vásárhelyiek lelkésze. A Petöfi-család hamvai. Petőfi Sándor végső nyugvóhelyét, fájdalom, nem tudja a nemzet. A halhatatlan költő szüleinek, a Petrovics házaspárnak, volt hitvesének, Szendrey Júliának, fiának, Petőfi, Zoltánnak tetemei szétszórtan vannak elte metve a kerepesi temetőben, testvéröcscse, Petőfi István pedig aki tudvalevőleg Geiszték gazdasági tisztje s vármegyénk közéletének évtizedeken át közkedveltségben állott derék tagja volt, Békés- megyében, a csákói temetőben aluszsza örök álmát. A Petőfi-Társaságnak az a megkapóan szép gondolata támadt, hogy összegyűjti a Petőfi-család hamvait, a kerepest temetőben a főváros adományozta díszsírhelyen közös sírba temeti és méltó emlékművet állít a sir fölé1 A Petőfi-Társaság a tizedik kerületi elöljáróság, mint illetékes közegósz- ségügyi hatóság utasítására, Földi Emil dr. kerületi tiszti orvossal és Nyiry Zsigmond helyettes temetőigazgatóval együttesen megállapította már a gyászünnep programját, mely szerint a hamvak áthelyezése és megszentelése szombaton, október 24-én délelőtt tiz órakor lesz a kerepesi temetőben. Az egyházi szertartást Prohászka Ottokár dr. székes- fehérvári római katholikus megyés püspök és Scholtz Gusztáv ágostai evangélikus püspök végzi, mivel Petőfi hitvese és fia római katholikus vallásuak, szülei és öcscse pedig ágostai hitvallású evangélikusok voltak. Október 24-én reggel Födi Emil dr tiszti orvos a hatóság és a Petőfi-Társaság kiküldöttjeinek jelenlétében exhumálni fogja a kerepesi temetőben az a/5—4—41. számú sírhelyen eltemetett Szendrey Julia és a 25—17—14. számú sírhelyen eltemetett Petőfi Zoltán hamvait. Az exhumált hamvakat Petőfi Istvánnak, a költő öcscsének Békésmegyéből a csákói temetőből exhumált és Budapestre szállított hamvaival együtt két uj érckoporsóba helyezik olyképpen, hogy az egyik koporsóban a költő szüleinek és öcscsének, a másik ban hitvesének és fiának hamvai fognak pihenni. A hamvak elhelyezése után a két érckoporsót a Petőfi-Társaság tagjai és az egyetemi ifjak fáklyás kísérete mellett az 1/17-es sírhely táblában, a baloldali sírboltokkal szemben levő kettős sarok-disz sírhelyhez viszik, miközben a magyar államvasutak mérnökeinek kara és a »Testvériség« Hakl N. Lajos karmester vezetésével gyászdalokat énekel. A díszsírhely körül foglal helyet a meghívott közönség. Itt végzik a püspökök az egyházi szertartást. Előbb Prohászka püspök szenteli meg Szendrey Julia és Petőfi Zoltán koporsóját, utána Scholtz Gusztáv püspök mond imát a szülők és a testvér koporsója fölött. A megszentelés után a koszorúk elhelyezése következik, mire az énekkar gyászdalaival a gyászünnep véget ér. Humánus község. A mai szociális világban a józan és értelmes gondolkodásnak ritka tanujelét adta Orosháza képviselőtestülete azzal, midőn elismerve és méltányolva a község kezelő-személyzetének nehéz és fáradságos munkáját, az e hó 17-én tartott ülésén hosszas és kimerítő vita után ezek részére egyenként 100—100 koronás korpótlékot szavazott meg olyként, hogy e korpótlék folyósításával öt évre visszamegy. így 1909. január elsejével azok részére, kik már öt éve szolgálják a községet, az első száz korona folyósítva lesz. Életunt aggastyán. Lxtanszky Pál szarvasi 77 éves napszámos embernek már nem sok ideje lehetett hátra e földi életből, de ő ennek a kevés napoknak sem tudta a végét bevárni. A múlt hét utolján, mikor egyedül maradt otthon, felakasztotta magát. Mire tettét észrevették, meghalt. Halálos szerencsétlenség. Francziszki Lajos csabai lakos Békés határában levő bélmegyeri kukoricza földjén tengerit törtek f. hó 20-án Andrik Mihály mezőberényi és Dragon Pál csabai lakosok. Hűvösre fordult az idő, kunyhót készítettek a száraz kóróból, hogy a messze levő városba ne kelljen befáradniok éji szállásra. Este szalonnasütésre a kunyhó előtt tüzet raktak, majd aludni tértek. Andrik Mihály, koros ember lévén, a kunyhóba terítette le bundáját, mig Drugon Pál s a vele levő két kiskorú fia a kunyhó előtt vetettek ágyat. Alig szenderedtek el, egyszerre rémes való ságra ébredt Ondrik Mihály és két fia. A kunyhó előtt szalonna sütésre rakott tűz lappangó parázsa a széltől feléledve a kunyhóba kapott s a benne levő Andrik Mihály oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy ezek következtében néhány órai kinos szenvedés után meghalt. Az eset az békési kir. járásbíróságnak feljelentetett. . • Drága vacsora. Kissé hihetetlenül hangzó hirt beszélnek Szarvason. Egy kereskedő, Müller Károly, állandóan sok pénzt szokott tartani magánál. (Aztán ne legyen az ember socialista!) A hét elején azonban megjárta Müller, amennyiben négy-öt barátjával elment egyik vendéglőbe vacsoráim, — a kosztolást egy kis parázs muri fejezte be, — melynek végeztével arra a kellemetlen meglepetésre jutott a pénzes Müller, hogy pénztelen lett. Tár- czája, — melyben állítása szerint, 12000 korona szerénykedett, — eltűnt. Reggel a tárczát megtalálták a járásbíróság kapuja előtt, de a pénz már nem volt benne. A rendőrség nagyszabású nyomozást rendelt el. Thék Endre nagybeteg. Vármegyénkben agilitásáról és az iparpártolás érdekében tanúsított különös áldozat készségéről ismert Thék Endre búlorgyáros, mint mély részvéttel értesülünk, Budapesten, Üllői-út 66. szám alatt levő lakásán nagybetegen fekszik. Állapota a napokban aggasztóra vált. Halálozás. Szász Pál békési iparos 18 éves Béla nevű iparossegéd fia folyó hó 21-én váratlanul elhunyt. Temetése f. hó 23-án d. e. 10 órakor nagy részvét mellett ment végbe. Halálos baleset. Zelen György mezőberényi lakos, — mint azt már lapunkban megírtuk — a múlt hó 25 én Balog Isván ugyancsak mezőberényi lakossal összeszólalkozott, tettlegességre kerülvén köztük a dolog, a rövidebbet Zelen György húzta, ki nemsokára a csabai közkórházba került, hol folyó hó 8-án elhalt. A hatóság megindította a nyomozást, minek során kiderült, hogy nem a verekedés volt oka a halálesetnek, hanem röviddel az összeszólalkozás után a Minich Péter mezőberényi lakos téglaégető füstölőjébe esett. Az elhunytnak e szerencsétlenség folytán szenvedett sérülései okozták halálát. A csabai képviselőtestület csütörtökön, e hó 22-én tartotta ez évi őszi közgyűlését, melyen, tekintve a fontos tárgyakat a képviselők nagy számmal jelentek meg. Az ülést Kovács Sz. Adám nyitotta meg reggel 9 órakor s a tárgyalás benyúlt az esti órákba is. Az automobil járatokhoz anyagi hozzájárulást nem szavazott meg a község, mivel szerinte az autóbusznak Békésmegyébee ninc3 jövője, de meg fedezet sincs rá. Az uj járásbirósági palota építését is fedezet hiányában további egy évre kitolta a képviselőtestület. A költségvetéshez elsőnek Achim L. András szólt, ki azt nem fogadta el. Ezzel karöltve megint felvetette régi eszméjét, hogy Csaba alakuljon át rendezett tanácsú várossá s e czélra kész paktumot kötni az uri-párttal. 8 mikor ez ajánlata vissza lett utasítva, kijelenté, hogy a parasztpárt egymaga is átalakítja Csabát. A tisztviselők fizetésemelésére egy „piczulát“ sem szavaz meg. Achim kirohanásaira Szeberényi Lajos vágott vissza. Majd Korossy tőjegyzö tett nehány felvilágosító szót a költségvetéshez s ajánlotta elfogadásra a tisztviselők fizetésrendezésére benyújtott javaslatot. Ekkor közbeszólt Kraszkó Mihály, ki azt ajánlotta, hogy a tisztviselők „egyenek krumplit“ — az olcsó! Yégül is azt határozták, hogy egy e czélra választott bizottság elé utalják a fizetésrendezés ügyét. A lovasrendőrök helyzetét annyiban javították, hogy ezután részükre a ruhát a község szerzi be. A toronyőrök fizetését havi 25 koronáról 30 koronára emelték. Nagy István állatorvosnak 300 korona fizetésjavitást szavaztak meg. A villamos hálózat kibővítésére 7149 koronát szavaztak meg A közkórház kibővítésére 14000 koronát. Két hatósági mészárszék felállítására is megszavaztak 5338 koronát. Békés község képviselőtestülete folyó hó 17-én délelőtt 9 órakor K. Nagy Gábor községi biró elnöklete alatt gyűlést tartott. A 43 pontból álló tárgysorozat főbb pontjai a következők voltak : A Rozdonyi Sándor által tett automobil-omnibusz ajánlatot szívesen üdvözli a képviselőtestület, de létesítéséhez sególylyel nem járul. Tótkomlós község azon átiratára, melyben indítványozza, hogy a megye- bizotíságí tagokat utiátalányban részesítse a vármegye, elhatároztatott, hogy a békési választott megyebizottsági tagok fuvardíját a község a jövőben saját pénztárából fedezi. A bélmegyeri iskola építését Szőke István békési vállalkozónak, mint a legolcsóbb ajánlat benyújtójának, adta ki a képviselőtestület. Az ibrányi (belterületi) két 6 osztályú iskola építésével — bár Kruzslitz Péter hódmezővásárhelyi vállalkozónak 1253 K-val olcsóbb volt az ajánlata — a képviselőtestület azon reményben, hogy a békési szegény munkások megélhetési viszonyait mozdítja elő, Szabó Lajos és társai békési vállalkozókat bízta meg. Mészáros József és társai — akik a községet a Fekete-Körözs holt medre ügyében beperelték s perüket a kúrián elvesztették — azon kéréssel fordultak a képviselőtestülethez, hogy az általuk eddig használt területet a község méltányos áron adja át. A kérelmet a képviselő- testület elutasította. A közs. iskolaszék a polgári Lányiskolái kézimunka tanítónői állást, mely eddig segédtanitónői állás jellegével birt, rendessé kívánta rendszeresíteni, melyet a képviselőtestület a f. hó 11-én tartott ülésében az iskolaszék ez intézkedése ellen tiltakozott s az anyagi felelősséget az iskolaszék tagjaira hárította. Érre vonatkozólag Kratoch- will Gyula és társai indítványt adtak be, hogy a képviselőteetület határozatát változtassa meg. Az indítvány 10 szóval 9 ellen elfogadtatott. A közs. iskolaszék azon megkeresése, hogy a külterületi Bélmegyeren már október 1-én bérelt helyiségben egy uj iskola állítassák fel, azon indokolással, hogy azon a területen megfelelő iskolahelyiség nincs, az uj iskola építése pedig folyamatba tétetett — elvetetett. Dobos Nándor színigazgatónak a szegény- alap- és teremdijra vonatkozó hátralékos tartozása — tekintettel arra, hogy közművelődési czélt munkált — elengedtetett. A lovas- és gyalogos kézbesítőknek 50—50 K pótlók adományoztatott. A bél- megyeri birtokból 5—10 holdat vevő azon szegény- embereknek, kik a vett terület árát fizetni nem bírták, uj idő haladék engedélyeztetett. Több tanyai szegény ember, kik gyermekeiket a belterületi iskolákba járatják, a községet illető vasúti pótdij fizetése alól felmentetett. Az ismétlő-iskolába járó szegény gyermekek olvasókönyvét a község szerzi be. Yégül a bemutatott ezegéoyügyi letéti munkás- házak építési, elhagyott gyermekek segélyezési, közmunka, alapítványi és gazdai számításokat az 1907. évről jóváhagyta a képviselőtestület. Megégett gyermek. Olej Jánosné mezőberényi lakosnő, f. hó 20-án az estebéd elkészítésére tüze? rakott a konyhában. Vele volt 6 éves János nevű fiacskája is, akit, hogy a szobában siró kisdedét elcsititsa, nehány perezre magára hagyott. A felügyelet nélkül hagyott kis fiút játékösztöne a fényes tűzhöz csalta, amely ruhájába kapott. Fájdalmas kiáltására besictő édesanyja azonban már összeégve találta borzalmas véget ért gyermekét. A gondatlanság okozta halálos szerencsétlenség feljelentetett a békési kir. járásbíróságnak. A békési református egyháztanács folyó hó 13-án d. e. 10 órakor Kecskeméthy Ferencz rendes lelkész elnöklete alatt gyűlést tartott, melyen a következő ügyek nyertek elintézést: Az üresedésben levő rendes lelkészi állást Dr. Szegedy Kálmán indítványára pályázat utján tölti be az egyház.
