Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-18 / 42. szám
2 BÉKÉS 1908. október 18. hetőségének. Utóbbiaknak is csak normális viszonyok között. Sajnos, ezek a normális viszonyok Békésvármegyében igen gyakran és rendszerint elfogadható okok nélkül zavartatnak meg. Ezek a zavarok pedig oly gyakoriak és alkalomadtán annyira elfajulok, hogy a magunk részéről egyáltalán nem vagyunk ama illúzióban, hogy az uj ügyrend azokat meglógja akadályozni tudni. A tanácskozások erőszakos megzavarása ellen az uj ügyrendben foglalt enyhe retorsiók melleit sokkal hatékonyabb, mondhatnánk egyedül hatékony retorsiónak válnék be, ha az igazságtalan és durva kirohanásokat az elementáris erővel megnyilatkozó közmegbotránkozás követné s hiúsítaná meg. E nélkül, tartunk tőle, a szabályrendelet rendelkezései, mint a múltban a törvényé is, hatálytalanok fognak maradni. A vármegye közülése. — Október 14. — Az őszi rendes közgyűlés a választásnál megszokott nagy látogatottságnak örvendett. Az újonnan szervezett ötödik ülnöki és az ennek betöltése folytán megüresedett más állásnak választás utján való betöltése oly annyira érdekelte a bizottsági tagokat, hogy a jelenvoltak száma a 230-at megütötte. Igen erősen volt képiselve a békéscsabai megyebizottsági tagok választott része, olyannyira, hogy az ülésen megjelentek jó része békéscsabai volt. Különben a vármegye minden részé volt képviselve, láttunk gyomaiakat, békésieket, mezöberényieket, orosházi járásbélieket, sót szarvasiakat is, azonban a sár rétiek ez alkalommal is nagyon gyéren jelentkeztek. így a szeghalmi virilisek közül 2, a füzesgyarmatiak közül 1 vette magának a fáradságot s jött be a választás folytán mint mondottuk általános érdeklődéssel kisért közgyűlésre. A választások eredménye — bárha előre tudható nem is, de körülbelül sejthető volt. Különösen az ülnöki állás körül volt erősebb küzdelem, amelyből dr. Sztojanovics Szilárd szolgabiró került ki g)őz tesen, 30 szavazattal nyervén előnyt ellenfelével dr. Szirbik Bálinttal szemben. Az ily módon megüresedett szolgabirói állást — az ellenfelek 75 és' 28jszavazatával szemben — 92 szavazattal Melis István közigazgatási gyakornok nyerte el. A vármogye jövő évi költségvetése — mindeddig érthetetlen okokból — minden észrevétel nél kül fogadtatott el, azonban az előirányzott lV2%-os pótadó helyett lV»°/o szavaztatott meg Nagyobb vita ezenkivül csak az önnálló magyar jegybank felállítása, a szervezési szabályrendelet módosítása körül keletkezett, melyekről alább részletesen megemlékezünk. A közgyűlésen két igen jellemző epizód történt. Az egyik az alispánnak ama kijelentése volt, hogy a vármegye tisztikara teljes tudatában van annak, hogy a törvényhatóság tagjainak egy bizonyos része mindenkor határozott aversióval íogadja mindazon ügyeket, amelyek a tisztviselői érdekekkel kapcsolatosan merülnek fel. A másik mozzanat az úgynevezett parasztpárt vezérének Achim L. Andrásnak kijelentéséhez fűződik. Arról volt ugyanis szó, hogy a költségvetéshez szükséges költségeket az állam adja, s igy szükségtelen, de megokolatlan is azon eljárása az egyes bizottsági tagoknak, hogy a költség- vetés megszavazása tekintetében mindig szükkeb- Iüsködnek Erre Achim L. András közbeszólott: — Én vagyok az állam! Mire elnöklő főispán általános tetszésre jegyezte meg: — Achim bizottsági tag ur meglehetős ambi- tiozus. Olyanféle kijelentéseket koczkáztat meg, mint XIV. Lajos. Az ülés egyébiránt szerdán egész nap és csütörtökön délelőtt 12 óráig tartott, a hitelesítő közgyűlés pedig 16-án délelőtt 10 órára tűzetett ki. A közgyűlés lefolyásáról szóló részletes tudósításunk a következő: Döry Pál főispán délelőtt 9 órakor nyitotta meg a törvényhatósági ezidei őszi rendes közgyűlését. Jelenvoltak: Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, Kiss László, dr. Konkoly Tihamér, Moidoványi János, dr. Zöldy Géza t főügyész, dr. Zöldy J. főorvos, Antalóczy Nápdor, Sárosy Gyula, Szabó Emil, Somogyi Ákos, Gryneusz György, Sinszky Ferencz, Schmidt Iván, Lukács Endre Seiler Elek (virilis is), Popovics Szilveszter, Dr. Wieland Sándor (választott is), Csáoki Jenő, Dr. Bertbóty István, Kohoska Mihály, Perszina Alfréd, Dr. Lovicb Ödön polgármester, Weisz Mór, Braun Mór, Novák Kamill, Erkel János, K. Schriffert József, Czinczár Adolf, ifj. Kohlmann Ferencz, dr. Márki János, F. Schriffert István, Nájmann György, Endrész András, dr. Kun Pál, Góg András, dr. Ladies László, Ritsek János, dr. Follmann János, Sál József, Dobay Ferencz, Kóhn Dávid, dr Lindenberger János, Schmidt Gyula, Ad. Sehr ffert József, Pettner József, Metz Antal, Monori Mihály', Murvai István, Aszalay Gyula, Szabó László, dr. Simonka György, Popovics M. Aurél, Megele Béla, Böhm Miklós, Rosenthal Adolf, Haraszti Sándor, Koczisz/fci Mihály, dr. Fáy Samu, ifjú Kocziszki Mihály, Varságh Béla, dr. Szondy Lajos, dr. Sailer Vilmos. Kitka János, Pfeiffer István, Id. Vidovszky Károly, Zahorán Pál, Milyka Z. György', Kovács L. Mihály, Kun Ede, Belenta Mihály, Pri- bolszky György, Lipták V. János, Janovszky János, Achim L. András, Zsíros András, Laczó János, Hanó Pál, Szabó András, Litauszki György, Kitka Mihály, Zahorán, György, Mázán M. János, Kovács Sz. Adám, Lipkovics József, Weisz Mihály, dr. Urszinyi János, Zahorán György, Miczák Adám, Lipták L. Pál, Yandik Mátyás, ifj. Kraszkó Mihály, Macklik György, ifj. Huszár Pál, Bohus M. György, Wagner József, Haan Béla, dr. Tardos Dezső, Korossy László, Achim Gusztáv, dr. Kerényi Soma, Szenes Sándor, Kovács Mátyás, Hrabovszky Pál, Zelenyánszki Mihály, Maczák György, Hankó Pál, Meliska Pál, Laurinyecz János, Darabos János, Uhrin Pál, Hursány György, Sze kerka György, Hartenstein Vilmos, Jantyik Mihály, Vincze Dániel, Kovács Lajos, Pálffy Béla, Szabó József, Harsányt Pál, Szabó Benedek, Uhrin J. Imre, Kalmár József, Tímár M. Lajos, Kovács J. István, ifj. Hunya M. Mihály, KratOcwill Gyula, Morvay Mihály, Emperl Ernő, Stark Gusztáv, Debreczeny Károly, Ivonsiczky János, dr. báró Dreschel Gyula, Kecskemétby Ferencz, Papp József, Körber Tivadar, Durkó Gergely, Szabó István, Hídvégi Gábor, Oláh Mihály, Czira Gergely. Cz. Veres László, Remeczky Ferencz, ifj. Vinter P. Adám, Schultz Imre, Nun Márton, Kolozsi Endre, Jeszenszky Károly, ifj. Stefa- novics János, Mózes András, Vámos S. Sándor, Nagy Antal, Szabó János, Bartha György, dr. Lengyel Sándor, Janurik Pál, Kis Pál Gyúró, Kis M. Mihály, Valkovszky Mihály, Janurik György, Komár György. Borgulya Pál, Lestyán János Goda, Soltz Gyula Dankó Soma, dr. Déri Henrik, dr. Danes Szilárd majd egyenként megbökdöste őket a balkeze mutató-ujjával ... _ Hét krajezár ! Mi ez? Maradék . . . De mi ből? N-gyven krajczárból. Egész nap dószoz tam a magam könyerin, mint a kutya . . . pity- malattól, szürkületig . . . __Az enyém ott van a sublótba . . . — Az a tied. __ A kigyelrr.edé is ott lőhetne . . . — Oszt’ mit csinálnék vele ? Jobb életörr lönne. ha ott lönne ? Könyér tán nagyobb falat jutna, de csak kódis lönnék vele . . . Vagy vő- hetnék tajta, tőszó n azt, csak egy ócska gúnyát is? Ferke abbahagyta a hernyózást s leült a ház előtti lóczára. Senye Mihály elé e állt. — Az asszony is mesztéláb jár ... Ez is szemétre való, — emelte meg az egyik lábát juk mellett juk ... no, de igy legalább átjárj « az ájer . . . Ruhára is kerülne? Hacsak lopni nem mögyök . . . Az asszony?! Amög mönnyön mosni. Hisz’ azé’ asszony! Az igaz, hogy most betegös ... Senye Mihály kissé elgondolkodott. Ferke csak a fejét lógatta, de nem szólt. Minek is. Szavával csak mérgesítette volna az ügyet. Később megint az öreg kezdte el : — Haza köllött vóna hozni ... A doktornak tán elég lőtt vóna ... De ott a patika is ..! Ha a Kaszás koma nem szól, hogy mönnyünk be, én nem töszöm be a lábam. Nem én ! Hisz csak tudom tán, hogy nem jut . . . Da töhetök én rúla, hogy 4o kraiczárt adnak? Hogy Ferke nem szólt az egyenes kérdésre, az öreg leeresztette a hangját : __ No, ugye . . . Erre neköd sincs kádencziád ? ! — Nincs. — No látod . . . Hát amiko’ mög szünetöl a munka ! No ugye . . . Persze annak könnyű, aki beleszületik a jussba; a’ nem is tuggya, hogy mi az élet. A’ csak, ha ehöt éröz, bemöey az kamarába, s ott a sok faintos élnivaló, csak uey piszkál közte . . . Pedig nem is izzad érte. De van. Hát miért van? Azt mond mög hogy mié’, miko’ nem is dógozik . . . Oszt mér’ nincs neköm, aki dótzozok 1 Az öreg még a fejét is iitögette fölfelé, azzal is kérdezgette Ferkét; de ez csak szótlanul nézett maga elé. Azokat a czirádákat vizsgálgatta, melyeket csizmája sarkával rajzolgatott a porondba. Az öreg egy ideig a Ferkére bámult, aztán elővette a cseréppipát, hüvelykujjával megnyomkedta a bennlevő anyagot. Ráserczen- tett. Hojy a készség szuperálásáról meggyőződött, a kalapot félrebillentette s megvakarta deresedő fejét : — Hászen uraságot magam se kívánok . . de azt mondom, hogyha igy mögy tovább is a sor, mahónap már a levegő is a gazdag embö- röké lösz. Az a’ . . . Én mondom azt! De hát ennek is mi vagyunk az okai, mer’ élhetetlenök vagyunk . . . Hogy mindönki jómódba’ se lőhet, a’ szent . . . mer ki dógozna akko’!? Az a . . . ki dógozna ? . . No, ezt má’ magam is szeretném tunni! Az öreg hirtelen megrángatta a Ferke ■jjasát. — Hát neköd az orrod vére folyik? Vagy te mög vagy öléged ve a soroddal ? — Mög. — Mög ? Ferke meglógatta a fejét igenlöleg. Senye Mihály elmeresztette a szemét, majd a Ferke vállára ütött : — Hát azután mi lösz ? Mert hisz’ te se maradsz mindig magadba ... A császárnak öleget tötté. Jó erőbe is vagy ... A dógot is bírod . . — Rámuntak már Ugye ? — Én ? No, asse’ igaz . . . Hanem hát itt az időd . . . Asztán a szokás, mög a természet. . . . Szóval ilyen korba’ már asszony után néz az embör . . . — Majd nizök én is . . . — Úgy is kő, — integetett a pipaszárral Senye Mihály. — Hanem azt mögmondom, hogy föd nékü ne házasoggy . . . Az a . . . főd nékü’ ne, mer’ a főd tösz mindönt . . . Töszi az életöt, a böcsületöt, még az hévatalt is . . . Főd nékü’ az embör nem is embör, csak ilyen „hallod-e hé“, mint én . . . csak állat, aki dógozik, húzza az igát . . . Oszt’ milyé ?! Na, azt mond mög, hogy milyé ? — Bá’ ne lönne semmije! — igy a Ferke. — Bolond beszéd . . . De inkább lögyön . . Miné több, anná’ jobb ! — De ha sok van . . . — Lögyön is három-négy hód . . . mög egy kis veteményös . . . — De ha száz hóggya van . . . Az öreg felütötte a fejét; a szemeit elmeresztette. — Száz hód . . . ? Bolond vagy te . . . Hiszen száz hódas lány csak egy van a faluban, a Göcs Boris . . . — S ha az vóna . . . ? — A Boris ? — Na . . .
