Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-02-02 / 5. szám
4 .BÉKÉS 1908. február 2. kés. Alkalmasint szuronynak használhatták, mert a puska végére illő karika is meg van rajta. 4. Egy 61 cm. hosszú kés, szintén használhatták szuronynak. 5 Egy 28.3 cm. hosszú lándzsa a köpűjével egy darabból, 6. Egy drb. késnyél. 7. Egy ekevas tisztitó vasból, füllel és ebben karikával. 8. Egy a 18. század végéről vagy a 19. század elejéről származó hatalmas ács balta. Ez utóbbi mint ipari tárgy fontos. A szives ajándékozót kérem, ismertesse meg magát velem. A hozzámtartozók azért nem kérdezték meg a nevét, mert azt gondolták, hogy én már tudok e tárgyak felajánlásáról valamit. Domokos János muzeumőr. Kivándorlás közvetítése. Giricz Jánosné endrődi asszony már hosszabb idő óta foglalkozik a kivándorlás közvetítésével s ezen a réven hiszékeny emberektől nagy összegeket csalt ki azon kecsegtető szép remények fejében, melyekkel őket Amerika tejjel-mézzel folyó Ígéret földjére csábította, tízeiméin azonban rajta vesztett, mert annak hire a gyomai főszolgabirósághoz is eljutott, ahol törvényt ültek a lelkismeretlen „honleány“ felett és 60 napi elzárásra meg 600 korona pénzbüntetésre Ítélték. Ezt az Ítéletet az alispán is helybenhagyta. Giriczné ellenben nem volt — mint mondá — „beleegyeav.lv az ítéletbe, tehát felebbezett. A belügyminiszter azonban az alsóbb ítéleteket helyénvalóknak találta s azokat megerősítette azzal, hogy Giriczné a 600 korono helyett csak 15 napot ül. Gyertyaszentelő és a medve. A inai nap jeles dátum a magyar ember szemében. Február másodikéra virradtunk, Gyertyaszentelő Boldogasz- szony napjára. Ennek a dátumnak a jelessége pedig abban nyilvánul, hogy ennek a napnak időjárásából csalhatatlanul megállapíthatónak véli sok ember azt, hogy milyen hosszú lesz a tél. Azt tartják ugyanis, hogy ezen a napon a medve — amely eddigeló valamely odúban vagy üregben aludta legédesebb téli álmát — felébred, morog egyet-kettőt, megrázza bozontos bundáját, azután kijön a szabadba, hogy a világban egy kissé szót- tekintsen s megtudja, érdemes-e már künnmaradni s a hosszú téli álmot megszakítani vagy ajánlatosabbnak mutatkozik továbbra is aludni és álmodni a megkésett tavaszról. És vannak sokan, akik tántorithatlan hívei annak, hogy a medve a legjobb időjós. Ha ugyanis Gyertyaszentelőkor verőfényes napos idő van, akkor a medve körüljárja egyszer-kétszer a vidéket és visszabujik kedvetle nül barlangjába, talpai közzé huzza a fejét, befelé fordul és hat hétig felé sem néz a külső világnak, amit nyilvánvalóan azért tesz, mert okos állat létére tudja, hogy a Gyertyaszentelő napján ragyogó verőfóny azt jelenti, hogy a tél még 6 hétig tart. Nem igy áll azonban a dolog, ha a medve úgy találja, hogy zordon, borult, téli az időjárás. Ekkor 5 maczkósága lerázza magáról a téli álmot és nekivág a rengetegnek, mert tudja, hogy ez a zord idő csak utolsó mérge már a télnek s mielőbb itt lesz — arait mindnyájan olyan nehezen várunk — a virágbontó, rügyfakasztó, kedves kikelet! Tiszti-estély. A gyulai m. kir. 2. számú hon- védgyálogezred tisztikara f. hó 6-án, azaz csütörtökön este 9 órakor a Békésvármegyei Kaszinó összes termeiben fényes tiszti estélyt rendez. Az erre szóló meghívók a héten bocsáttattak ki s a tisztikar kebeléből alakult agilis rendezőbizottság mindent megtesz arra, hogy az estély sikerét a maga részéről a lehető legnagyobbszerübb módon biztosítsa. Az estély iránti érdeklődés igen nagy s a biztos előjelekből Ítélve ez lesz az idei farsang ama estélye, mely látogatottságánál és kedélyességénél fogva az ez idei mulatságok legsikerültebbjei közé lesz sorozható. Az estélyre jegyek nincsenek kibocsátva, a belépésre a kibocsátott meghívók jogosítanak. Halálozás. A nagymagyarvárosi résznek egyik legöregebb, legtisztességesebb földmives lakosa, az öreg Szilágyi István halt meg január 25-én életének 88-ik évében. Ennek a városrésznek ő volt a legmódosabb embere, pedig vagyonát nem örökölte, hanem az első talpalatnyi földtől mind maga szerezte, mégpedig szorgalommal, munkássággal helyes irányú gazdálkodással és takarékossággal. Négy fia közül mindeniknek 3—3 fertály földet, leányainak pedig 2—2 fertály földet adott örökségül még életében. A boldogult különben szerény, de értelmes és önérzetes ember volt, aki huzamosabb időn át közszerepet is vitt. így a hetvenes esztendőkben a nagymagyarvárosi résznek huzamosabb időn át tizedbeli tanácsosa is volt. Halálát gyermekein kívül az unokák, dédunokák egész serege fájlalja. Temetésén amelyen a gyászszertartást dr. Lindenberger János plébános segédlettel teljesítette, megjelent az egész városrész, és a város egyébb részeiről is a becsületben élt derék embernek számos ösmerŐ8e és tisztelője. Nyugodjék békében ! Hirtelen halál. Lotta György szücsmester, városunk széles körökben ösmert derék polgára pénteken éjjel rosszul lett és alig pár percznyi agónia után szivszélhüdésben meghalt. Ma délután fél 4 órakor temetik el bizonyéra élénk részvéttel. A halálesetről kiadott gyászjelentés a következő : Alulírottak mély fájdalomtól lesújtott szívvel tudatják a jó nagybátya, sógor, rokon és jóbarátnak : Lotta Györgynek folyó évi február hó 1-én reggeli 3 órakor, élete 56-ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradványai folyó évi február hó 2-án délután fél 4 órakor fognak a róm. kath. anyaszentegyház szertartása szerint beszenteltetni és a Szentháromság temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat az elhunytnak lelki üdvéért folyó évi február bó 3-án délelőtt 8 órakor fog a róm. kath. nagytemplomban az egek Urának bemutat- tatni. Áldás lengjen porai felett! Kohlmann Bálint sógor. özv. Bálint Mihályné szül. Kohlmann Katalin, Gyulai Károly és neje, Kohlmann Mihály és neje, Kohlmann György, Kohlmann Mária, Kohl- mann Anna és férje testvér gyermekei. Yerner Imre, Ye.ner Péter és neje, Yerner György, Somogyi János és neje, Somogyi Mária és férje Hölczer Gyula, Somogyi Lajos és neje unokatestvérei. Halálozás. Serhédi Sándor a gyulai elmegyógyintézetben meghalt. Serkédi, mint kiváló technikus volt ismeretes a műszaki körökben. A gyomai, öcsödi, békésszentandási Körös-szabályozások idején ő vezette a munkálatokat. Később Gyula város körgátjának készítését is ő vezette. Ügyes, temperamentumos ember volt. Már a szarvasi gimnáziumban is elismeréssel és tisztelettel vették körül tanulótársai. Tragédiája akkor kezdődött, midőn felesége hirtelen meghalt. Efölötti bánatában az elméje elborult. A szerencsétlen ember 3 és fel évig volt lakója az élőhalottak házának. Az elhunytban, aki 54 évet élt, Serkédi János ivánfenéki ár- mente8Ítő társulat irodatisztje testvérbátyját, Hajós öcsödi főjegyző sógorát gyászolja. Serkédi holtestét pénteken délután temették el nagy részvét mellett. Véres verekedés. Január 27-én este öt—hat parasztlegény egyesült erővel és akarattal sorba látogatta az italméréseket, hol is alaposan hajtogatva a poharakat, beszeszeltek. Este úgy 11 óra tájban némi nézeteltérések következtében két csa patra szakadt a kis, de lelkes tábor. Az egyik rész a Szerecsen-téren levő Junászka Mihály italkimó- résében kötött ki s ott folytatta a szépen megkez dett idogálást. A másik csoport később ugyancsak a Szerecsen-térre vetődött. Ezek egyike a haditanács szavazata következtében bement Junászkához s onnan kicsalta Balog Györgyöt azzal, hogy István nevű öC80sét megverték. A bátya ezen közlésre ki ment, de alig lépett át az ajtón, előbbi ivóczimborái közrekapták s olmós botokkal addig verték, mig összeesett. A dulakodást meghallotta Kovács Mihály városi tizedes, odament, de vesztére, mert ö is Balog sorsára jutott. A garázda legények ellen megindították a vizsgálatot. Halálozás. Mély részvéttel értesülünk Gyula város egy régi patríciusának néhai Prág Albin leányának, özv. Maffei Jánosné szül. Prág Francziskának Aradon történt hirtelen haláláról. A szomorú gyászesetről a család a következő gyászjelentést adta ki: Nesnera Aladárné szül. Maffei Bella, Maffei Géza, úgy a maguk, valamint az alulírottak nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a forrón szeretett és felejthetetlen jó édes anya, anyós, nagyanya, testvér, sógornő és rokon özv. Maffei Jánosné szül. Prág Francziska úrnőnek, folyó évi január hó 27-én déli 12 órakor, életének 68-ik évében, rövid szenvedés után történt jobblétre szenderültót. A boldogult földi maradványai január hó 29-én d. u. 3 órakor fognak Nagy-körut 12. számú házban a róm. kath. szertartás szerint beszenteltetni és a felső temetőben levő családi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise a boldogult lelki üdvéért január hó 30-án d. e. 10 órakor fog a főt. Minorita-atyák szentegyházában az egek Urának bemutattatni. Áldás emlékére! Arad, 1908. január 27-én. Nesnera Aladár, veje. ifj. Nesnera Aladár és neje szül. Boros Anna, Seres Barnáné szül, Nesnera Ida és férje Seres Barna, Nesnera Ödön, unokái. Simay Istvánná született Prág Anna és férje Simay István, Prág Bonifácz és neje, Prág Lajos és neje, özv. Prág Józsefnó testvérei, sógor és sógornői. Fatolvaj. Január hó 2ő-ón este a vasúti állomás udvarából Cs. György néhány darab tűzifát akart elemelni, hogy azzal otthon befütsön, de rajtavesztett. Az állomás éber személyzete tetten érte s letartóztatta s most valószínű, hogy a más fájánál melegedni akaró atyafinak a járásbíróság fog befűteni. Nagy idők tanúja. Messze idegenből jött Orosházára a szomorú hir, hogy dr. Krisháber Mór orosházi orvos Abbáziában folyó hó 20-án sziv- szélhüdés következtében 76 éves korában jobblétre szenderült. Az elhunyt hazafias érzését, igaz magyar voltát jellemzi, hogy mint 15 éves gyermek- ifjú, belépett a 48-as honvédőink táborába s mint tűzmester, végigküzdötte a szabadságharczot. Majd a nehéz megpróbáltatások után 35 esztendeig har- czolt, mint gyakorló orvos, az emberiség ellen folyton leselkedő ellenség, a betegségek ellen. Január 23-án temették el'Abbáziában nagy részvét mellett. Rokonai, jóbarátai és tisztelői kisérték sírjához az elhunytat, ahol dr. Ebler gyakorló orvos mondott kartársai nevében megható búcsúbeszédet. Nyugodjék békében! Tüzek. B.-Csabán az elmúlt hét elején a Vasut-uiczában járók észrevették, hogy Kádár Jenő női kalapüzletének lecsukott vasredői alól füst tör kifelé. Midőn az üzletet kinyitották, belseje már teljesen lángban állott. A tűzoltóság semmit sem tudott megmenteni. A kár 13,000 korona, mely biztosítás folytán megtérül. — Öcsödön jan. 22-én Oláh Sándor háza égett le. A tűz valószínűleg onnan eredt, hogy egyik kályha csöve közvetlenül az eresz alá nyilt s az abból kipattanó szikra felgyújtotta a tetőt. — Orosházán a múlt hó 26-án éjjel nagy tűzvész pusztított. Éjféltájban kigyuladt Tormai István kosáraötő háza és teljesen leégett. A kár ezer korona, mely biztosítás révén megtérül. Bezárt iskolák. Kondoroson a kanyarójárvány egyre-másra szedi áldozatait a kicsinyek közül. Az összes iskolákban két hét óta szünetel a tanítás. Most jön az első hir Kondorosról, mely arról szól, hogy a jirvány kezd veszteni erejéből. Szerencsétlenség. Szarvason Opaxiszky János egy akáczfát döntött ki a múlt héten. E munkáját oly szerencsétlenül végezte, hogy a fa maga alá nyomta. Opauszky koponyája a nehéz súlytól megrepedt s azonnal meghalt. Az orosházi képviselőtestület január hó 25-ón tartott közgyűlésén dr. Rapcsák Emil volt községi főorvos érdemeit jegyzőkönyvbe iktatta s ennek kivonatát a családnak megküldte. Ezzel kapcsolatban az elöljáróság előterjesztette, hogy a közegész- ségügy jobb ellátása czéljából a II—ik orvosi állás mellé egy III ik orvosi állást kellene rendszeresíteni 1600 korona fizetéssel. A képviselőtestület az elöljáróság javaslatához hozzájárult. A vasútállomás villamos világításának szerződését változatlanul elfogadták. Freuder Mór indítványára felír a község a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy tíyopá- ros fürdő részére telefon és távirda-állomást létesítsen. Veres József azon indítványára, hogy Orosházán népház állíttassák fel, a képviselőtestület megbízta az elöljáróságot, hogy Békéscsabán a munkásotthont tekintse meg és arról véleményes jelentését terjessze a képviselőtestület elé. Halálos szerencsétlenség. Gádoroson múlt hó 22-én a Bohus-féle gőzmalomban Fizi József 18 éves molnárlegény a malom köszörükövét akarta összeköttetésbe hozni a főforgó vashengerrel. Mikor a szíjat rá akarta j akasztani a kerékre, a sebesen
