Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-09-27 / 39. szám

4 BÉKÉS 1908. szeptember 27. segélyegyleti kérvénye. Resicza kétrendbeli segély kérvénye. Temesvár ref. segélyegyleti kérvénye Battonya határozata lelkészi javada’om ügyében. Dobozi tanító Tóth József megerősítése. Az oros­házi vizsgálat jegyzőkönyvének előterjesztése. Szeg­halom csatornaépítési ügye. Közpénztárnok jelen­tése 999 kor. ügyében. Földmivelési miniszter ado­mányozása. Egyházmegyei nyugdijválasztmány ki­egészítése. Egyházmegyei tanácsbiró választások elrendelese. Dr. Baksa Lajos jelentése. Békéscsaba osztályba sorozása. Lúgos ref. segélyegyleti kér­vénye. Szentes lakbérügybeni határozata. Magyar- Ittebe iskola államosítási ügye. Pancsova közalapi tőkesegély kérvénye. Resicza kántori dijlevól meg­erősítése. Papp Lajos kérvénye rendkívüli állam­segélyért. Csák Aladár jelentése földeladásról. Do­boz dijlevelek megerősítése. Doboz templom reno­válási ügye. Doboz presbyterium 58. számú hatá­rozata. Doboz „Rovatos ive“ megerősítése. Pánczél József többrendbeli kérvénye. Pánczél József feleb­bezése egyházmegye 39., 40., 41. számú határozatai ellen. Gádoros kántori dijlevól. Számvevői jelentés nyugdíjpénztárról. Hódmezővásárhelyi egyház javas­lata. Hódmezővásárhelyi kántor választások meg- g ősitése. Nagymajlát kincstár által adományozott beleőség iratai. Köröstarcsa csere és ajándékozási szerződés megerősítése. Bay József számvizsgálói jelentése. Öcsöd Oláh Antal-féle ingatlan eladási ügye. Klopodiai helyesbített számadások. Nagy- kikinda földeladás és vétel ügye. Végvár határo­zata tanítói lakbér és korpótlék ügyében. Nagy Károly kérvénye III-ik évöt. korpótlék ügyében, fiyulai egyház határozata tanítói korpótlék ügyben. Magyarittebe ujadó kulcsa. Bírósági ügyek: Nagy Károly, Nagy Gy. József ügybeni előterjesztés. Dr. Bán Zsigmond felebbezése presbyteri határozat el­len. Makói hívek felebbezése lelkészi állás betöl­tése ügyében. K. Szabó Sándor fegyelmi ügye. Békés felebbezése időszaki tanács költségei ügyé ben. Juhász Antal felebbezése egyházi adó ügyben. Nngy József tanító felebbezése lakbér ügyben. R ez Károly felebbezése gondnokválasztás ellen. Rácz Károly felebbezése gondnok fizetése tárgyában. Lakatos Sándor felebbezése énektanítás ügyében. Soós Jolán fegyelmi ügye. Hegedűs Kálmán feleb­bezése egyházhatározatai ellen. Erdélyi Sándor tan. fegyelmi ügye. Jánszky Elemér tan. felebbezése lakbér ügyben. Hausladen Mátyás felebbezése egy­házi adó ügyben. Papp Antal szentesi tanító fe­gyelmi ügye. Pánczél József fegyelmi ügye. Nagy Károly fegyelmi panasza Nagy Gy. József ellen. Béuési tanítók felebbezése terményfizetés megvál­tása ügyében. Izsó Perencz és társai felebbezése adókivetés ellen. Végvári reF. lelkészválasztás. Bíró­sági ülés szeptember 30-án délután 4 órakor a városháza nagytermében. Nyugdijválasztmányi ülés szeptember 29-én délután 2 órakor az egyház tanács­termében. Egyházmegyei gyám és nyugdijintézeti részvényesek közgyűlése szeptember 29-én délután 4 órakor az egyház tanácstermében. Primicia. Megható szép ünnepség színhelye lesz ma délelőtt 9 órakora belvárosi nagytemplom. Papp Béla, gyulai származású végzett papnövendék — Papp Gábor, köztiszteletben álló iparos fia, — tartja első -zt. miséjét. Manuduktora Dr. Karácsonyi János, nagyváradi prépost-kanonok lesz, az alkalmi szt. be­szédet pedig P. Szujó Timotheus Ferenczrendi szer­zetesatya tartja. — Érdekesnek tartjuk megemlíteni, ■hogy Gyulán a nagytemplomban, — daczára annak, hogy a nagyváradi egyházmegyében a gyulai hitköz­ség adja a legtöbb papot, — már 1894. szeptember 2 ika óta nem volt primicia Kórházi bizottsági ülés. Békésvármegye köz­kórházi bizottsága Ambrus Sándor alispáu elnök­lete alatt, folyó hó 21-én d. u. 4 órakor a vár­megyei székház kistermében ülést tartott. Az ülés elején a kórház igazgatója kegyeletes szavakban emlékezett meg a közkórház önzetlen, jóakaró tá­mogatójának, Dr. Reisz Gedeon belügyminiszteri tanácsosnak haláláról és indítványára elhatározta a bizottság, hogy a haláleset felett érzett részvétéről a gyászoló családot jegyzőkönyvi kivonattal érte­síti. Tekintettel továbbá azokra az elévülhetetlen érdemekre, amelyeket úgy az elhunyt Dr. Reisz Gedeon, mint pedig a még életben levő Dr. Niedermann Gyula, nyug. miniszteri tanácsos a kórház fejlesztése körül szereztek, kimondotta a bizottság, hogy nevezetteknek arczképeit a kór­házi tanácsterem részére megfesteti. A kórházi terhek és költségvetések a m. kir. belügyminisz­tériumtól még máig sem érkezvén le, felkérte a bizottság a vármegye alispánját, hogy azok jóvá hagyását feliratiiag sürgesse meg. A kórboneztani intézet eredményes működhetése czéljából a vár megye közönsége megengedte, hogy a kórboncz tani intézetben a benőid világítás vezettessék be. Miután azonban a kórboneztani intézet czéljaira a gazolyn berendezés megfelelőbbnek látszik, de azonkívül ennek előállítása kétségtelenül olcsóbb is, a bizottság a gazolyn berendezés tanulmányo­zása czéljából, a kórboneztani intézet főorvosát a kolozsvári közkórházba kiküldötte. Felhatalmazta a bizottság az igazgatót, hogy a kórház részére 1909-ik évben szükséges húsoemüek, hentesáruk és kenyérfélék biztosítása czéljából, a szabályszerű árlejtési hirdetményt bocsássa ki, s végül a gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár ellen elrendelt kitiltásokat azzal a kikötéssel oldotta fel, ha a pénztár a havi 1000 koronás részletek fizetését pontosan betartja s ha a folyó számlaköveteléseket is le fogja 1909. évi junius hó 30-ig fizetni. Halálozás. A városunknak széles körökben is mert derék agg polgára, Daimel Lipót f. hó 25 -én éjjel 81 éves korában m1 ghalt. A boldogult meglett magas koráig folytatta esztergályos iparát, araelylyel mintegy két évtized előtt hagyott fel s azóta csen­des elvonultságban élt. A magas kora daczára életerős férfiú pár hét előtt kezdett gyöngélkedni. Betegsége az utóbbi napokban fordult válságossá s a legodaadóbb ápolás sem tudta többé az élet­nek megmenteni. A boldogultban dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző édes atyját gyászolja. Temetése ma délután lesz. A halálesetről kiadott gyászjelen­tés a következő: Alólirottak fájdalmas szívvel tudat­juk, hogy a jó férj, a szeretett apa, após, nagyapa, dtdapa, és rokon: Daimel Lipót életének 81-ik évében, házasságának 53-ik eszjendejében, hosszas betegség után, felvéve a halotti szentségeket, folyó évi .szeptember hó 25-én éjjel 11 órakor csendesen elhunyt. Kedves halottunk földi maradványai folyó évi szeptember hó 27-én d. u. 3 és fel órakor fognak a róm kath. egyház szertartásai szerint a szent József temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat folyó évi szeptem­ber hó 28-án reggel 7 és fél órakor fog érte a róm kath. nagytemplomban az egek Urának bemutat­tatok Gyula 1908. évi szeptember hó 26. Áldás és béke poraira ! Ozv. Daimel Lipótné, szül. Weil Matild neje. özv. Unghváry Albertnó szül. Daimel Giza, Daimel Lajos, dr. Daimel Sándor gyermekei. Daimel Lajosné szül. Heim Etelka, Daimel Sán- dorné szül. Lázár Irén menyei. Unghváry Gizella férjezett Baksay Istvánná, Unghváry Albert, Ungh váry Forencz, Unghváry Margit férjezett Koszto­lányi Imréné, Daimel Lali, Daimel Sanyi unokái. Baksay Béla, Baksay Károly, Unghváry Mariska, Kosztolányi Margitka, Kosztolányi Bözsike déd­unokái. Schnörch ezredes távozása. Mint annak ide­jén közöltetett, honvédőink ezredese, a gyulai 2. számú magyar királyi honvéd gyalog ezered vezető parancsnoka: Schnörch Gyula ezredes nyugdíjazása iránti kérvényét benyújtotta s egyidejűleg kérvé­nyének elintézéséig szabadságolása iránt folyamo­dott. Ez idő szerint a nyugdíjazás iránti kérvény is elintéztetett s abból az alkalomból, hogy az október l-éig engedélyezett szabadság már letelik, a Rendeleti Közlöny legutóbbi számában hozta a nyugdíjazás hirét s vele együtt nevezettnek az ezredparancsnokság alóli felmentését. Ily körül­mények között tehát kétségtelen, hogy Schnörch Gyula, a gyulai ezred parancsnokságától október 1-én véglegesen megválik s Gyula város intelligens társadalmától, a melynek mindenkor számottevő és rokonszenves tagja volt — búcsút vesz. Schnörch Gyula ezredes távozásakor különösen hangsúlyoz­nunk kell, hogy ő, a ki évek óta vezeti az ezred parancsnoki tisztét — a polgárság és katonaság közötti békés és barátságos viszonyt mindenkor kedvvel ápolta s igy tőle nem minden érzelmi motívum nélkül veszünk búcsút, nem csak mi, ha­nem velünk együtt mindazok, akik a békességes barátságos érintkezésnek elfogulatlan hívei. Áthelyezés. Balogh Lajos m. kir. honvédszá­zados a 23 gyalogezredtől és Huba János százados a nagyváradi hadapród iskolától a gyulai 2. számú honvédgyalogezredhez helyeztetett át. A Dutkay-féle ügy elveszett aktáiról — melynek eltűntét a Békésmegyei Közlöny egyik száma a gyulai kir. tszék ügykezelése hibájául rótta fel — most ugyancsak a Békésmegyei Közlönyben egy czikk jelent meg, melyben múlt számunkban ide- vonatkozólag leadott czikkünk szellemében kije­lenti a nevezett lap, hogy a (széken az akták nem veszhettek el, amennyiben azok oda sem érkeztek s előző értesüléseik téves informáczióból eredtek. Ugyanekkor a czikk Gyulaváros nyakába zúdítja a felelősséget az akták elveszése miatt. Kiváncsiak vagyunk, minő tengeri kígyó fog ebből kinőni ?! . . . Görbe Samu áthelyezése. A katonai magas szolgálati érvek — a melyet bizony nem a polgárok részére találtak ki — a tisztikarnak egyik legszim­patikusabb és legkedveltebb tagját szólítja el kö­rünkből. A társadalmi érintkezés fellendítésének egyik hivatott bajnoka: Görbe Samu őrnagy ugyanis Gyuláról áthelyeztetett Irencsénbe. Az áthelyezés uire bár az újság jellegével nem hatott, mégis széles körben keltett sajnálkozást ama vesztesig felett, mely a rokonszenvre és baráti érzésre iga­zán rászolgált őrnagy barátait, jó ismerőseit az áthelyezéssel érte. Nem volt társadalmi mozgalom, melynek ő legalább is közkatonája ne lett volna és nem volt bál, mulatság vagy bármiféle társas összejövetel, melynek vezérkarában őt ne láttuk volna. Társadalmi szempontból tehát határozottan sajnálatos, hogy a kedves szeretetreméltó őrnagyot elvesztettük. Jó ismerősei tegnap este egy igen látogatott bizalmas összejövetelt rendeztek tiszte­letére a Komló szállodában. Halálozás. Márkus János, köztiszteletben álló, kiérdemesült görögkeleti tanítót pótolhatlanuI súlyos és fájdalmas csapás érte. Szeretett neje Hagy Mária, f. hó 21-én éjjel, 63 éves korában elhunyt. A bol­dogult derék nő, szerető hitves, példás családanya, sokáig volt súlyos beteg, úgy hogy halála valóságos megváltás volt reá nézve. Temetése szerdán délután volt nagy egyházi pompával, igen nagy részvét mel­lett. A halálesetről kiadott gyászjelentés következő: Alólirottak fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk a forrón szeretett legjobb hitves, anya, anyós és nagy­néni Márkus Jánosné, szül. Nagy Máriának, hosszas és szenvedésekkel telt betegsége után, életének 63-ik és boldog házasságának 46-1k évében, folyó évi szeptember hó 21-én, éjjel 12 órakor történt gyászos elhunytát. A drága halott földi maradványai folyó évi szeptember hó 23 án délután 3 órakor fognak a helybeli gör. kel. nagyrománvárosi templomban tartandó gyászszertartás után, a helybeli gör. kel. temetőben levő sirkertben nyugalomra tétetni. — Áldás és béke poraira! Márkus János, férje. Dr. Márkus Mihály és Márkus Xenia, gyermekei. Dr. Márkus Mihálynó szül. Gaita Auróra, menye. Jane Aurólnó szül. Moldován Helén, unokahuga. Honvédeink hazatéréséről szóló informíczióink múlt heti számunkban tévesek volta1: abban a te­kintetben, hogy szombaton este érkeztek vissza városunka, a királygyakorlatokról, amennyiben tényleg csak hétfőn jöttek haza. Ez ugyan most már a dolgok állásán mit sem változtat, mégis az igaz­sághoz hiven kötelességünknek tartottuk múlt heti Áradásunkat ebben a tekintetben is rektifikálni. A királyt különben csak távolról volt alkalmuk látni. Az ŐSZ kezdete szeptember 23-ával hivatalosan is beköszöntött. 8 ezúttal a természet is lépést tart a kalendáriummal. Szép enyhe, napfényes időjárás ragyog a világ felett, s ha a sárga levelek időnként utainkra nem peregnének, talán csalódásba is rin­gatnánk magunkat, hogy tavaszutó áldott enyhe verőfénye kaczérkodik velünk ! Bizony ránkférne egy kis szép állandó őszi időjárás! Templomszentelós Ágyán. A Nagyzerind mel­letti Ágya község f. hó 20-án tartotta templom­szentelési ünnepélyét. A felavató imát Balogh Ambrus nagyszalontai egyházmegyei református es­peres, az ünnepi beszédet Szűcs József lelkész tar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom